|

Haditechnikai összefoglaló – 2017-es kiadás

Az idők folyamán a HTKA.hu cikkeinek kommentálásánál világossá vált számomra, hogy sokan nem teljesen vannak képben bizonyos alapfogalmakkal és működési elvekkel a légvédelem és a légierők tekintetében. Ennek orvoslására született a cikk, továbbá azzal a nem titkolt szándékkal is, hogy későbbi cikkek alapját képezze, de a már megjelent írások mélyebb megértését is elősegíti.

Számtalan téma megközelítésénél újra és újra le kellene írni bizonyos dolgokat. Ez az összefoglaló – külső hivatkozásaival – remélhetőleg megkönnyíti a szerzők és az olvasók dolgát is.

Az összefoglaló azok számára készült, akik érdeklődnek a haditechnika, elsősorban a katonai repülés, a légvédelmi eszközök és az azokkal kapcsolatos témák iránt. Az írás célja, hogy segítsen képbe kerülni a (főleg angolszász) terminológiával, elnevezésekkel, repülőgéptípusokkal, típusjelzésekkel, természettudományos alapelvekkel, harcászati és technikai alapokkal.

A összefoglaló jellegéből és tartalmából kifolyólag soha nem „befejezhető”, inkább csak egy adott ponton abbahagyható alkotás. Ez a pillanat 2017 karácsonya előtt érkezett el, kb. 2,5-3 év munka után. Ahogy a cikk korábbi kiadásai esetében, a változtatások nyomon követését segítendő továbbra is mindig fel lesz tüntetve, hogy mikor került lezárásra az éppen aktuális változat.

A Haditechnikai összefoglaló 2017 decemberi kiadása:

Fórum hozzászólások

  • molnibalage
    Mezőfalva közelében is n+1 település van, ami felett átrepülhet a rakéta.
    Igen, az esély talán nem túl nagy, hogy ráessen valamire.
    Az Sz-200VE gyorsító fokozatai 3~5s -al a fix helyszögű indítás után válnak le, így becsapódási távolságuk ismerhető, egy gyűrűt képez a TÁS körül.
    A Mezőfalvi TÁS pont ennek figyelembevételével lett a semmi közepén kialakítva.
  • Hpasp
    Az Sz-200VE gyorsító fokozatai 3~5s -al a fix helyszögű indítás után válnak le, így becsapódási távolságuk ismerhető, egy gyűrűt képez a TÁS körül.
    A Mezőfalvi TÁS pont ennek figyelembevételével lett a semmi közepén kialakítva.
    Ezt a gyűrűt kéne legalább saccra kiszámítani.

    7-10-13-16 km távolságok.

    [​IMG]
  • molnibalage
    Ezt a gyűrűt kéne legalább saccra kiszámítani.

    7-10-13-16 km távolságok.

    [​IMG]
    +lehet próbálni.

    A gyorsító fokozat égési ideje 3s (+50°C) és 5s (-40°C) között van, a szilárd hajtóanyag hőmérsékletének függvényében.
    Ennyi idő alatt nulláról ~600m/s sebességre (Mach2) gyorsul az indításkor 7t tömegű rakéta.
    Az indítás mindíg fix 48°-os helyszögön történik, így a rakéta repülési távolsága (4s üzemidőt feltételezve):

    d=4s · ½ · 600m/s = 1200m a TÁS-tól, a gyorsító fokozatok leválásakor.

    magasságban:
    sin 48°= h / d
    h = d·sin 48° = 1200m · sin 48° = 891m

    távolságban:
    cos 48°= r / d
    r = d·cos 48° = 1200m · cos 48° = 800m

    Ha megnézed a V-880-as gyorsító fokozatokat, láthatod, hogy az orrkúpjuk hegye ferdén áll, mivel a kiégésük után hátrafelé bucskázva történik a leoldásuk.
    Először az első rögzítők oldanak ki, és csak utána a hátsók, gyakorlatilag menetirányhoz képest keresztbe fordítva a kiégett fokozatokat.

    [​IMG]

    Szóval szerintem aligha repülnek 2~3km-nél messzebb a TÁS-tól a Vega gyorsító fokozatok.
  • Hpasp
    +lehet próbálni.

    A gyorsító fokozat égési ideje 3s (+50°C) és 5s (-40°C) között van, a szilárd hajtóanyag hőmérsékletének függvényében.
    Ennyi idő alatt nulláról ~600m/s sebességre (Mach2) gyorsul az indításkor 7t tömegű rakéta.
    Az indítás mindíg fix 48°-os helyszögön történik, így a rakéta repülési távolsága (4s üzemidőt feltételezve):

    d=4s · ½ · 600m/s = 1200m a TÁS-tól, a gyorsító fokozatok leválásakor.

    magasságban:
    sin 48°= h / d
    h = d·sin 48° = 1200m · sin 48° = 891m

    távolságban:
    cos 48°= r / d
    r = d·cos 48° = 1200m · cos 48° = 800m

    Ha megnézed a V-880-as gyorsító fokozatokat, láthatod, hogy az orrkúpjuk hegye ferdén áll, mivel a kiégésük után hátrafelé bucskázva történik a leoldásuk.
    Először az első rögzítők oldanak ki, és csak utána a hátsók, gyakorlatilag menetirányhoz képest keresztbe fordítva a kiégett fokozatokat.

    [​IMG]

    Szóval szerintem aligha repülnek 2~3km-nél messzebb a TÁS-tól a Vega gyorsító fokozatok.
    Közben megtaláltam; 1.8~4km közötti van a visszahullási sáv.
    :cool:
  • Hpasp
    Közben megtaláltam; 1.8~4km közötti van a visszahullási sáv.
    :cool:

    Tényleg durván lebucskázik az orr kialakítás miatt.
  • molnibalage
    Diagram is van vagy csak szöveg?
    Csak egy hosszú szöveg, ami leírja a TÁS szükséges távolságát villanyvezetékektől, vasúttól, épületektől, etc...
  • dudi
    Az ugye megvan,hogy oda nem a legmodernebb eszközök mentek?
    Roni
    Na-na szintén az aranysasban olvastam egy sztorit miszerint a elvault légvédelem ment vietnámba amit a szovjetek újra festettek és leszállították nekik .
    Ugy buktak le hogy a festék lekopott és rajta volt a német írás. Tehát VSZ kivont rakétát szállítottak .
    fonak9
    Vietnamba úgy tudom mentek az akkori aktuális SA-2 verziók. Arabokhoz meg szinte azonnal mentek a Nyevák, Kubok miután a VSZ rendszeresítette őket.
    És a többi tévedésre és bugyutaságra.

    Vietnámba Dvinák mentek. Való igaz, hogy akkor már volt Deszna sőt, korai Volhov is, de akkor azokat bőven a belső piacra gyártották. Az a lefestés szimplán marhaság. A Volhov és Dvina alapvetően eltérnek. Tessék már kinyitni azt a szájbavert HTÖ-t, ha már 2+ éve meg lett írva.

    A Nyevát azért nem vitték oda, mert csak vasúton tudták és féltek, hogy Kínában "leesik" a vonatról. A HTÖ-ben benne van ez is...

    Kubok? Nost, 1973-ban az arabok Kvadráttal lövöldöztek, csak kényelmes Kubnak hívni. Viszont előbb értek azok az arabokhoz, mint a VSz-be. HTÖ légvédelmis mellékletét luxus lenne elolvasni, ha már Hpasp megcsinálta, én meg megformáztam...?

    NDK első Kub 1977.
    Cseheknél 1975.
    Lengyeleknél 1974.
    Itthon 1975.

    Csakhogy, ezek az elsők, mindenki szakaszosan szerezte be pket 1980-83-ig és sok helyen hadsereg szinten voltak. Itthon is a Krug ezred (dandár helyett) tolta át oda, ahova szánták. A hadosztályokhoz. Persze nem volt elég sem a hadosztályoknál, sem később a dandároknál.
  • molnibalage
    És a többi tévedésre és bugyutaságra.

    Vietnámba Dvinák mentek. Való igaz, hogy akkor már volt Deszna sőt, korai Volhov is, de akkor azokat bőven a belső piacra gyártották. Az a lefestés szimplán marhaság. A Volhov és Dvina alapvetően eltérnek. Tessék már kinyitni azt a szájbavert HTÖ-t, ha már 2+ éve meg lett írva.

    A Nyevát azért nem vitték oda, mert csak vasúton tudták és féltek, hogy Kínában "leesik" a vonatról. A HTÖ-ben benne van ez is...

    Kubok? Nost, 1973-ban az arabok Kvadráttal lövöldöztek, csak kényelmes Kubnak hívni. Viszont előbb értek azok az arabokhoz, mint a VSz-be. HTÖ légvédelmis mellékletét luxus lenne elolvasni, ha már Hpasp megcsinálta, én meg megformáztam...?

    NDK első Kub 1977.
    Cseheknél 1975.
    Lengyeleknél 1974.
    Itthon 1975.

    Csakhogy, ezek az elsők, mindenki szakaszosan szerezte be pket 1980-83-ig és sok helyen hadsereg szinten voltak. Itthon is a Krug ezred (dandár helyett) tolta át oda, ahova szánták. A hadosztályokhoz. Persze nem volt elég sem a hadosztályoknál, sem később a dandároknál.
    Mi a tévedés abban,hogy nem a leg.odernebbet vitték?
  • dudi
    Mi a tévedés abban,hogy nem a leg.odernebbet vitték?
    Ott van a HTÖ. Olvasd el az SzA-75 és Sz-75 részt. Nem fogom leírni újra...
  • molnibalage
    Ott van a HTÖ. Olvasd el az SzA-75 és Sz-75 részt. Nem fogom leírni újra...
    Nem kell újra leírni...Leírtad,hogy a Volhov exportkorlátozás alatt volt.Vajon miért volt exportkorlátozás alatt?Pont azért mert az volt a legmodernebb...
  • DINAMO
    Pont ez adja a mai radar technologia legfontosabb reszet. Nem nagy szam egy antennat megepiteni es meg csak az elektronika sem olyan ordongos dolog. Az igazi lenyeg az a szoftver hogy a jelet mikent hozod letre es mikent modulalod valamint hogy a beerkezo jelet hogyan dolgozod fel hogyan ertekeled. Itt bukik le az egyik nagy legenda az oroszokrol hogy tele vannak szuper programozokkal es huuu de milyen erosek ezen a teruleten. Igen vannak jo programozoik de messze nem olyan erosek ezen a teren. Plane nem olyan altalanosan elterjedt a dolog. Aki ert ehez valoban az hamar talal munkat mashol legfokeppen kulfoldon igy otthon a kontraproduktiv uram batyam rendszerben csak a "maradek" es nehany megszallott marad.
    Itt jelen esetben azt kelett kellett volna megoldani hogy levitt sebesseghatarnal a tobbszorosen jelentkezo detektalasok kozzul kiszurjek a valosakat . Ez az ami nem ment. Mar az elejen gondolniuk kelett volna erre nem hogy most.

    Amugy ez a sebesseg kerdes azert valahol santit mert ha megnezel egy torok dront pl a Bayraktar dronet azon is van egy cca 1 meter atmerojuk nagysebesseggel mozgo FEM legcsavar. Ezt latnia kene a Pantsirnak. Erre nincs mentseg. Szerintem az egesz felderito radar egy kalap fos es ezt az oroszok is tudjak ezert alkottak egy ujat.

    Erdekes modon az a helyzet allt elo libiaban hogy a legvedelmi inditok vedelmere vadaszgepeket kell bevetni.
    Az állócélok egy analóg rádiólokátor számára még nem okoztak problémát mivel az csak telerakta az analóg indikátorát céljelekkel.
    Ez persze a kezelő számára jelentett nehézséget, hogy a teleszórt indikátorból valamit is kihámozzon.
    Analóg megoldás erre a problémára a mozgócél kiválasztó berendezés (MTI - Moving Target Indicator / SzDC - селекции движущихся целей), ami bekapcsolásakor egy késleltető áramkör segítségével minden második, a célról visszaverődött jelet kivonja egymásból.
    Amennyiben a cél egy helyben állt, akkor elvileg nem jelent meg az indikátoron (az MTI/SzDC tökéletlensége miatt a gyakorlatban azért gyengén de megjelent), amennyiben mozgott, akkor láthatóvá vált.
    A fenti megoldás persze jelentősen csökkentette a céljelet, így kapcsolásakor a cél felderíthetőségének távolságát.
    Az SzDC létezett a Volhov komplexumban, de például hiányzott az export Dvinákból.

    Az első digitális lokátorok számára azonban a földről visszaverődött állócélok már komolyabb problémát jelentettek.
    Ezek alapvetően minden céljelet megjegyeztek a memóriájukban, és a harmadik legyezés után a processzoruk segítségével próbáltak a memóriában tárolt koordinátákból egy digitális céljelet képezni (koordinátát, és sebességvektort) három egy vonalban lévő célkoordinátából.
    Mivel a 70-es évek végén ezek a memória, és processzor kapacitások még erősen végesek voltak, így a doppler sebességkapu alkalmazása vált egyfajta megoldássá.
    Mivel egy doppler lokátor a cél távolsága mellett annak sebességét is méri, így egyszerűen eldobták a 100km-nél lassabb célokat, és a processzor csak az azoknál gyorsabbakkal foglalkozott.
    A fenti megoldást alkalmazza a Patriot mellett az összes szovjet/orosz lokátor, aminek az alapja a 70-es és 80-as évekig nyúlik vissza, Sz-300-tól Pancír-ig.

    Az állócélok problémájának igazi digitális megoldására a 80-as évek második feléig kellett várni, amikor a Patriot PAC1 komplexumban megjelent a térképező üzemmód (Terrain Mask).
    Evvel a komplexum bekapcsolásakor végigpásztázza környezetét, és készít maga körül egy digitális térképet.
    A digitális térkép segítségével már el lehet dönteni, hogy a pillanatnyi cél egy lebegő drón, vagy csak egy domboldal, a komplexum távolsági felbontásának függvényében.
    Ez a megoldást viszont orosz oldalon eddig csak a 2000-es évtizedben megkezdett fejlesztésű Sz-400-as komplexumban láttam eddig.
  • Hpasp
    Az állócélok egy analóg rádiólokátor számára még nem okoztak problémát mivel az csak telerakta az analóg indikátorát céljelekkel.
    Ez persze a kezelő számára jelentett nehézséget, hogy a teleszórt indikátorból valamit is kihámozzon.
    Analóg megoldás erre a problémára a mozgócél kiválasztó berendezés (MTI - Moving Target Indicator / SzDC - селекции движущихся целей), ami bekapcsolásakor egy késleltető áramkör segítségével minden második, a célról visszaverődött jelet kivonja egymásból.
    Amennyiben a cél egy helyben állt, akkor elvileg nem jelent meg az indikátoron (az MTI/SzDC tökéletlensége miatt a gyakorlatban azért gyengén de megjelent), amennyiben mozgott, akkor láthatóvá vált.
    A fenti megoldás persze jelentősen csökkentette a céljelet, így kapcsolásakor a cél felderíthetőségének távolságát.
    Az SzDC létezett a Volhov komplexumban, de például hiányzott az export Dvinákból.

    Az első digitális lokátorok számára azonban a földről visszaverődött állócélok már komolyabb problémát jelentettek.
    Ezek alapvetően minden céljelet megjegyeztek a memóriájukban, és a harmadik legyezés után a processzoruk segítségével próbáltak a memóriában tárolt koordinátákból egy digitális céljelet képezni (koordinátát, és sebességvektort) három egy vonalban lévő célkoordinátából.
    Mivel a 70-es évek végén ezek a memória, és processzor kapacitások még erősen végesek voltak, így a doppler sebességkapu alkalmazása vált egyfajta megoldássá.
    Mivel egy doppler lokátor a cél távolsága mellett annak sebességét is méri, így egyszerűen eldobták a 100km-nél lassabb célokat, és a processzor csak az azoknál gyorsabbakkal foglalkozott.
    A fenti megoldást alkalmazza a Patriot mellett az összes szovjet/orosz lokátor, aminek az alapja a 70-es és 80-as évekig nyúlik vissza, Sz-300-tól Pancír-ig.

    Az állócélok problémájának igazi digitális megoldására a 80-as évek második feléig kellett várni, amikor a Patriot PAC1 komplexumban megjelent a térképező üzemmód (Terrain Mask).
    Evvel a komplexum bekapcsolásakor végigpásztázza környezetét, és készít maga körül egy digitális térképet.
    A digitális térkép segítségével már el lehet dönteni, hogy a pillanatnyi cél egy lebegő drón, vagy csak egy domboldal, a komplexum távolsági felbontásának függvényében.
    Ez a megoldást viszont orosz oldalon eddig csak a 2000-es évtizedben megkezdett fejlesztésű Sz-400-as komplexumban láttam eddig.
    A fenti hozzászóláshoz még két kép...

    SzDC SAMSIM-ből:
    [​IMG]

    Digitális térkép (barna vonalak) az Sz-400 indikátorán:

    [​IMG]
  • dudi
    Nem kell újra leírni...Leírtad,hogy a Volhov exportkorlátozás alatt volt.Vajon miért volt exportkorlátozás alatt?Pont azért mert az volt a legmodernebb...
    Nem korlátozás. Még nem kezdték el. Az nem korlátozás. Tehát a legkorszerűbb exportálható változatot kapták meg 1966 táján.
    A tököm teli van, amikor ilyesmiken rugóznak egyesek...
    A vietnámiak nem hulladékot kaptak meg. Legfeljebb egy fél lépéssel kevésbé korszerűt, mint a Volhov.
    Szép és jó, hogy pörög a fórum, csak sajnos többnyire a hülyeség pörög most már... :(
  • molnibalage
    Nem korlátozás. Még nem kezdték el. Az nem korlátozás. Tehát a legkorszerűbb exportálható változatot kapták meg 1966 táján.
    A tököm teli van, amikor ilyesmiken rugóznak egyesek...
    A vietnámiak nem hulladékot kaptak meg. Legfeljebb egy fél lépéssel kevésbé korszerűt, mint a Volhov.
    Szép és jó, hogy pörög a fórum, csak sajnos többnyire a hülyeség pörög most már... :(
    De nem a legkorszerűbbet!Az szovjetek soha nem adták a legkorszerűbbet semmiből.Nem azt mondtam,hogy hulladekot kaptak!!!
  • Hpasp
    Elkezdtem összeszedni az anyagot az Arab-Izraeli háborúk légvédelmi harcairól, de a végén nem fért már bele a HTKA összefoglalóba, csak az összegzett eredményességek.
    Lehetne ebből írni egy sorozatot, csak az a gondom, hogy még ezen a fórumon is politikai mocsárba süllyedne egy ilyen vállalkozás, ahhoz meg nincs kedvem.
    A 135. oldalon, a linkelt anyagban elég durva a táblázat, ha igaz, ami benne van...
    [​IMG]

    Ilyen sikerességet Vietnámban sem értek el még a csúcson sem...
    Fogalmazzunk úgy, hogy kétségeim vannak...
    A politika mocsár meg elkerülhető egyszerűen. Aki technikai résznél ebbe bocsátkozik és rombol, azt ki kell vágni a fórumról és kész.
  • molnibalage
    A 135. oldalon, a linkelt anyagban elég durva a táblázat, ha igaz, ami benne van...
    [​IMG]

    Ilyen sikerességet Vietnámban sem értek el még a csúcson sem...
    Fogalmazzunk úgy, hogy kétségeim vannak...
    A politika mocsár meg elkerülhető egyszerűen. Aki technikai résznél ebbe bocsátkozik és rombol, azt ki kell vágni a fórumról és kész.
    Egen, a másik probléma meg hogy egyikünk sem volt ott, szóval mindenki forrásokat használ.
    (a fenti röhejes táblázat adatai például Hasan Al-Badri, Taha el Magdoub, Mohammed Dia el Din Zohdy adatai alapján készült)

    A Jugó, vagy a Falklandi konfliktusnál ha összeveted a két fél beszámolóit, akkor azok gyakorlatilag fedik egymást.
    Az Izraeli-Arab balhék esetén rutinból hazudik mindkét fél, így nagyon nehéz bármit is írni, mivel mindig lesz aki hoz egy másik forrást, ami a gyökeresen ellentétét állítja.
    Szóval ezért inkább hanyagolom a témát.
    :)
  • dudi
    Ez az oldalszirmos képesseg az oroszok számára is új volt?Elvi szinten sem ismerték ezt a módszert az oroszok?Arra akarok kilyukadni,hogy a modern rendszereik(nem azok amik Líbiaban voltak hanem amik az akkori 86-os szovjet saját használatra a legmodernebbet jelentette)valamilyen formában fel voltak ezellen készítve?
    Fogalmam sincs. De elvi szinten ismerni valamit és a gyakorlatban látni, akkor nagyon más volt. Papíron működött a F-4 és AIM-7 és BVR. Aztán még az 1991-es Sivatagi Vihar alatt F-15C + NCTR + AIM-7M + AWACS sem tudta elérni a 50% BVR győzelmi arányt sem.
  • Capslock27
    .
    .
    Sajnos nem latom be, es nem azert mert "itt nem szokas" (mondjuk neked se szokasod), hanem azert mert ez a velemenyem alakul ki az elmult 30-40 ev haborus hireinek követeseböl. A MiG-21 is inkabb vesztett, mint nyert, a MiG-23 vegig vesztett, a MiG-29 vegig vesztett, az orosz legiharcraketak is elvetve talaljak el a nyugati gepet. Es ezt latom a Pancirral is.
    Ertem, hogy mindenre van magyarazat, biztos ugy is van, de egyelöre a Pancir nem gyözött meg eredmenyekkel, hogy ez egy gyöztes fegyver. Es ez nem butasag, meg suger, hanem velemeny, amivel jogod van egyet nem erteni.
    Most meg SAM-ről hiretelen vadászokra váltasz?

    • Az ugye megvan, hogy az iraki MiG-21-est tesztelve az izraeliek arra jutottak, hogy a fegyverzet kivételével mindenben jobb, mint a gépeik? A különbséget a pilóták összessége adata. A hardverrel semmi baj nem volt. Ez még a légiharc rakéták kora előtt volt. 1966-ben szerezték az iraki gépet. Ebből jött az a következtetés, hogy bármilyen kockázatot felvállalva a földön akarták szétlőni őket. Ez történt 1967-ben.

    • A MiG-23-ból komoly változat nem vett részt harcban, ahol esélye lett volna.

      1982-ben MiG-21-esekkel repült együtt a MiG-23MSz, ami egy hulladék volt. Az alapján véleményt alkotni az olyan, mint az mondani, hogy a lengyel Block 50+ szar, mert Irak csak AIM-7-est kapott hozzá. És ez még enyhe hasonlat. A MiG-23MSz lényegében MiG-21bisz fegyverzetével és avionikával repült. Mintha az USAF az F-15-be az F-4 radarját tenné, majd AIM-9J vagy AIM-9E-val adta volna el és 10+ éves RWR-ral. Csodálkoznál, hogy nem működik 4. generációs gépek ellen? Nahát... Hát, az MSz sem működött...

      Az 1989-es F-14 vs MiG-23MF meccsen sok esélyük nem volt. Ha támadni akartak, akkor eleve homályos, hogy mit akartak a líbiaiak.

      A Sivatagi Vihar alatt semmi esélye nem volt az irakiaknak. Ott sem ML vagy MLD volt, de ha az lett volna, az sem számít. Irak akkor is el lett volna kalapálva, ha USAF F-15-ösből van több századuk. Nem számított. Akkor ma feltöltöm a SV OOB-jét és lehet pislogni. Bár ott van lényeges rész az F-15 írásban...

      210 db F-16
      120 db F-15C
      48 db F-15E
      90 db F-14
      160 db F/A-18
      ---------------------
      Összesen 628 db vadászgép, ebből 418 db – tehát durván a 2/3-a – BVR képességgel is rendelkezett.
      És emögött ott volt az AWCS, EW és minden bazár. Te tényleg azt hiszed, hogy Irakot azért verték el, mert a MiG vadászok bármelyik paramétere olyan volt, amilyen...?

    • Allied Force. SARH-s gépek felszállástól követve AWACS által alárendelt helyzetben ARH-s gépek ellen? Te mégis mire számítottál? Ha megcseréled a gépeket és lenne R-77 a MiG-29-esen, ami AIM-7F-es F-15-tel szállna szembe, akkor jó eséllyel ugyanezt az eredményt kapod. A szerb gépeknek esélye sem volt.
    Tényleg bölcsebb lett volna, ha hallgattál volna, mert csak sztereotip butaságot sikerült leírni korábban a légvédelmi rendszerek fejlődése kapcsán...
    ...erre most tovább emelted a tétet...

    [​IMG]
  • molnibalage
    • Az ugye megvan, hogy az iraki MiG-21-est tesztelve az izraeliek arra jutottak, hogy a fegyverzet kivételével mindenben jobb, mint a gépeik? A különbséget a pilóták összessége adata. A hardverrel semmi baj nem volt. Ez még a légiharc rakéták kora előtt volt. 1966-ben szerezték az iraki gépet. Ebből jött az a következtetés, hogy bármilyen kockázatot felvállalva a földön akarták szétlőni őket. Ez történt 1967-ben.
    Ehhez csak annyit, hogy az elektronikáról nem beszéltek - nekik Mirage volt akkoriban, ami szintén annyira jó volt pl. radarügyileg, hogy abban a tiszta levegőben általában előbb látták az ellenséget, mint a radar federítette volna (+már akkor is belenyúltak amibe tudtak, pl. a célzórendszerbe).
  • molnibalage
    Most meg SAM-ről hiretelen vadászokra váltasz?
    • 1982-ben MiG-21-esekkel repült együtt a MiG-23MSz, ami egy hulladék volt. Az alapján véleményt alkotni az olyan, mint az mondani, hogy a lengyel Block 50+ szar, mert Irak csak AIM-7-est kapott hozzá. És ez még enyhe hasonlat. A MiG-23MSz lényegében MiG-21bisz fegyverzetével és avionikával repült. Mintha az USAF az F-15-be az F-4 radarját tenné, majd AIM-9J vagy AIM-9E-val adta volna el és 10+ éves RWR-ral. Csodálkoznál, hogy nem működik 4. generációs gépek ellen? Nahát... Hát, az MSz sem működött...
    Én úgy emlékszem '82-ben a szíreknek már volt MiG-23MF is, sőt ML-t vagy MLD-t is kaptak, bár lehet hogy csak azután, hogy az F-15-ösök és F-16-osok mészároltak a szír MiG-ek között. Többek között ezért volt egy alapos sokk a VSZ hadvezetésének, ami akkor történt (a Bekaa-völgybe telepített Kubok lenullázása mellett). Orosz forrás szerint R-23 és R-24-gyel arattak légi győzelmet is a MiG-23-asok ott, bár erre nincs semmi bizonyíték. A '82-es libanoni történetet úgy látom nem tárgyalod a HTÖ-ben, mondjuk nehéz is nyilván megállapítani, hogy mi a hiteles információ és mi propaganda a Mole Cricket 19-cel és az akkori légi harcokkal kapcsolatban, mindenesetre izraeli állítás szerint kb. 80 gépet lőttek le:
    https://en.wikipedia.org/wiki/Operation_Mole_Cricket_19#Battle
  • fonak9
    Én úgy emlékszem '82-ben a szíreknek már volt MiG-23MF is, sőt ML-t vagy MLD-t is kaptak, bár lehet hogy csak azután, hogy az F-15-ösök és F-16-osok mészároltak a szír MiG-ek között. Többek között ezért volt egy alapos sokk a VSZ hadvezetésének, ami akkor történt (a Bekaa-völgybe telepített Kubok lenullázása mellett). Orosz forrás szerint R-23 és R-24-gyel arattak légi győzelmet is a MiG-23-asok ott, bár erre nincs semmi bizonyíték. A '82-es libanoni történetet úgy látom nem tárgyalod a HTÖ-ben, mondjuk nehéz is nyilván megállapítani, hogy mi a hiteles információ és mi propaganda a Mole Cricket 19-cel és az akkori légi harcokkal kapcsolatban, mindenesetre izraeli állítás szerint kb. 80 gépet lőttek le:
    https://en.wikipedia.org/wiki/Operation_Mole_Cricket_19#Battle
    MLD-t biztosan nem kaptak. Bulgárián kívül senki nem kapott emlékeim szerint.
    MF megérkezett, de nem vetetté be őket. Erről is volt már szó.
  • molnibalage
    MLD-t biztosan nem kaptak. Bulgárián kívül senki nem kapott emlékeim szerint.
    MF megérkezett, de nem vetetté be őket. Erről is volt már szó.
    Ugy tudom,82 után kaptak az arabok MF/ML gépeket.Irak is.F15höz képest azonban még az ML is generációs hátrányban volt.

Ugrás a fórum topichoz