|

Haditechnikai összefoglaló – 2017-es kiadás

Az idők folyamán a HTKA.hu cikkeinek kommentálásánál világossá vált számomra, hogy sokan nem teljesen vannak képben bizonyos alapfogalmakkal és működési elvekkel a légvédelem és a légierők tekintetében. Ennek orvoslására született a cikk, továbbá azzal a nem titkolt szándékkal is, hogy későbbi cikkek alapját képezze, de a már megjelent írások mélyebb megértését is elősegíti.

Számtalan téma megközelítésénél újra és újra le kellene írni bizonyos dolgokat. Ez az összefoglaló – külső hivatkozásaival – remélhetőleg megkönnyíti a szerzők és az olvasók dolgát is.

Az összefoglaló azok számára készült, akik érdeklődnek a haditechnika, elsősorban a katonai repülés, a légvédelmi eszközök és az azokkal kapcsolatos témák iránt. Az írás célja, hogy segítsen képbe kerülni a (főleg angolszász) terminológiával, elnevezésekkel, repülőgéptípusokkal, típusjelzésekkel, természettudományos alapelvekkel, harcászati és technikai alapokkal.

A összefoglaló jellegéből és tartalmából kifolyólag soha nem „befejezhető”, inkább csak egy adott ponton abbahagyható alkotás. Ez a pillanat 2017 karácsonya előtt érkezett el, kb. 2,5-3 év munka után. Ahogy a cikk korábbi kiadásai esetében, a változtatások nyomon követését segítendő továbbra is mindig fel lesz tüntetve, hogy mikor került lezárásra az éppen aktuális változat.

A Haditechnikai összefoglaló 2017 decemberi kiadása:

Fórum hozzászólások

  • molnibalage
    ...
    Ezt a következőképpen lehetne leragálni.
    • Fejlettebb Pancír magasabb max célsebességgel. Az RPK és rakéta vezérlésnek megvannak a korlátai
    Magát az RPK-t nem érzem limitáló tényezőnek célsebesség szempontjából (TWM, SAGG is az), sokkal inkább a Pancír lokátorainak jelenlegi kis hatótávolsága lesz a probléma ha gyorsabb célt kell elfogni, mivel rövidebb a harci munkára rendelkezésre álló idő.
  • Hpasp
    Magát az RPK-t nem érzem limitáló tényezőnek célsebesség szempontjából (TWM, SAGG is az), sokkal inkább a Pancír lokátorainak jelenlegi kis hatótávolsága lesz a probléma ha gyorsabb célt kell elfogni, mivel rövidebb a harci munkára rendelkezésre álló idő.
    Azok végfázisban nem RPK-k a Pancír meg igen. Tehát hárompont megközelítést kell tolnia... Ezen felül ugyabár távolságfüggő pontosság. A nagy sebesség miatt távolabbra kell lőni, ha töb gyors cél jön be...

    A Patriot féle + 2 db kis antenna és kisebb rakéták megoldás is működhet. Önvédelemre nem kell se nagy HMZ se brutális teljesítmény, mert nem a világ végére akar lőni a rendszer.
  • dudi
    Csak pontvédelemre lehetne használni az ennyire közel telepített osztályokat?
    Nehezen értelmezhető kérdéseket teszel fel. Ezért kellene felskiccelni távolságokkal és tűzívekkel, hogy mire gondolsz. Pl. így:

    [​IMG]
    • lila körök - 40 km-es HMZ kör
    • piros körök - 150 km távolság
    • piros pöttyök - Sz-300PMU2/Sz-400 osztály
    • kék nyilak - M4 sebességű rakéta támadási irányok
    Látható, hogy 4 db osztály eseén ilyen kis távolságokkal első blikkre jónak tűnik a helyzet, de keresztbereplő célok ellen nem biztos, hogy M4 célsebesség megvan, amire az ABM képességet megadják az kb. 30-40 km még az Sz-300VM-nél is, ami Pershing 2 ellen készült. 20 km-es egymásra település és 0 domborzattal számolva is igen korlátozott az, hogy mikor próbáltja meg leszedni a BM-eket a rendszer úgy, hogy forgolódnak az osztályok és a saját védendő zónájukat feláldozák.Pl. ha jobb alsó osztály nem lenne és háromszögben álnak fel, akkor az ábra job alsó 1/3-át nem fedezi az égvilágon semmi még, ha lenne 4 osztály. akkor is lennének rések.

    Ezért van az, hogy Pancírokat tettek le a HARM-ok ellen, mert sokkal több irány fedehető le, sok célcsatornával és rakéta is van elég. Csak az 1000 m/s célsebesség az elégtelen az új fenyegtés ellen...

    A 150 km távot a támadó rakéta miatt rajzoltam fel.

    Minden esetben, amikor valaki forgatókönyvekkel dobálózik jajánlatos ilyen árákat felrajzolni, mert anélkül csak levegőbe beszélés az egész...
  • molnibalage
    Azok végfázisban nem RPK-k a Pancír meg igen. Tehát hárompont megközelítést kell tolnia... Ezen felül ugyabár távolságfüggő pontosság. A nagy sebesség miatt távolabbra kell lőni, ha töb gyors cél jön be...

    A Patriot féle + 2 db kis antenna és kisebb rakéták megoldás is működhet. Önvédelemre nem kell se nagy HMZ se brutális teljesítmény, mert nem a világ végére akar lőni a rendszer.
    molnibalage
    Azok végfázisban nem RPK-k a Pancír meg igen.
    48N6E3 maximális célsebessége 4800m/s, és ez a rakéta végig SAGG, ami egy elbonyolított RPK.

    [​IMG]
  • Hpasp
    48N6E3 maximális célsebessége 4800m/s, és ez a rakéta végig SAGG, ami egy elbonyolított RPK.

    [​IMG]
    Ezzel azt akarod mondani, hogy a Pancír felpumpálása 1200 m/s é fölé igazából nem nagy truváj, "csak" akarat és pénz kérdése?
  • Szóval ha jól értem az amik megpróbálkoznak egy Kinzal féle rendszerrel? (csak kisebb)
    Mégse olyan nagy butaság ám ez? :)
  • fip7
    Szóval ha jól értem az amik megpróbálkoznak egy Kinzal féle rendszerrel? (csak kisebb)
    Mégse olyan nagy butaság ám ez? :)
    Én úgy látom, hogy ez izraeli kezdeményezés.
    Igen, arra hajaz, csak nem 600 km+ BM-mel, hanem nagyobbfajta MLRS méretű rakétával. Ez nem 6 tonnás cucc, csak 600 kilós. Nagyságrendi difi van közte. Persze nem is M10-zel rohangál és nincs rajta brutál harci rész, mert ne is kell. A SAM kicsi és puhatestű.
  • molnibalage
    Ezzel azt akarod mondani, hogy a Pancír felpumpálása 1200 m/s é fölé igazából nem nagy truváj, "csak" akarat és pénz kérdése?
    Számomra a Pancír tűzvezető lokátora tűnik egyedül limitáltnak.
  • Hpasp
    Számomra a Pancír tűzvezető lokátora tűnik egyedül limitáltnak.
    Azért a 20 km körüli HMZ-vel túl sok BM elfogása nem lehetséges, lényegében egy ciklus és ennyi.
  • molnibalage
    Azért a 20 km körüli HMZ-vel túl sok BM elfogása nem lehetséges, lényegében egy ciklus és ennyi.
    Ha az RLO-tól (Big Bird) kap a Pancír célmegjelölést, akkor gyakorlatilag nem kell célkutatást végeznie, hanem azonnal a tűzvezető tűnyalábbal elfoghatja, párhuzamosan akár 4-et is. Amint látja azt, elvileg azonnal indíthat is.
  • Hpasp
    Ha az RLO-tól (Big Bird) kap a Pancír célmegjelölést, akkor gyakorlatilag nem kell célkutatást végeznie, hanem azonnal a tűzvezető tűnyalábbal elfoghatja, párhuzamosan akár 4-et is. Amint látja azt, elvileg azonnal indíthat is.
    Ha 15-20 km távolság közöt eltalálod mondjuk 1 db F-16-ról indított 4 db rakétát és van még mögötte, akkor a Pancír ciklusa ezután indul újra, ha a kiérékelésnek vége. M3 feletti célsebességénél a min HMZ-t nézve erre kevesebb, mint 15 sec van...

    Azért azt is nézzük már meg, hogy a 20 km fere lővtáv mekkora magasságig igaz, tehát a rakéta szűk keresztmetszetet...
  • molnibalage
    A 150 km távot a támadó rakéta miatt rajzoltam fel.
    Földi indítás esetén van 150km hatótávja, ha felcipelik 10.000mre az nagyot dob egy SRBMen. Vagy sebességen.

    Mondjuk biztos nem a hatótáv volt a fő szempont arra ott van nekik a Hawk SRBM 300kmes hatótávval. Olyat nem terveznek F-16ra? Gondolom az már nem menne fel oda ahova az MK-82. :D
  • Korábban volt egy olyan felvetésem, hogy az európai országoknak kellene a Rafale/EF-hez egy olyan ARGM-et fejleszteni, ami kb. a HARM irányítórendszeréből és a METEOR hajtóművéből állna elő (nyilván ez utóbbi HARM méretűre skálázva).
    Akkor le lettem hurrogva, pedig az is hasonló dologról szólna. Raádásul akkor mi van azzal, hogy F35-öt kell az S400 ellen küldeni. Mert az csak SDB-t tud rá hajigálni, nem?
  • speziale
    Korábban volt egy olyan felvetésem, hogy az európai országoknak kellene a Rafale/EF-hez egy olyan ARGM-et fejleszteni, ami kb. a HARM irányítórendszeréből és a METEOR hajtóművéből állna elő (nyilván ez utóbbi HARM méretűre skálázva).
    Akkor le lettem hurrogva, pedig az is hasonló dologról szólna. Raádásul akkor mi van azzal, hogy F35-öt kell az S400 ellen küldeni. Mert az csak SDB-t tud rá hajigálni, nem?
    Az SDB II az elég jó erre is.
  • dudi
    Az SDB II az elég jó erre is.
    Miért is? Ha jól értem a Pantsir azt simán leszedi...az SDB II-vel az egyetlen lehetőség a mennyiségi túlterhelése a rendszernek
  • speziale
    Miért is? Ha jól értem a Pantsir azt simán leszedi...az SDB II-vel az egyetlen lehetőség a mennyiségi túlterhelése a rendszernek
    Tudod egy 100 kilós eszközből még egy F-16 méretű gép is játszva elvisz 8 darabot szóval gyakorlatilag gyerekjáték vele túlterhelni bár abban nem vagyok biztos,hogy egy 4.gen géppel képes lehetsz indítási távolságba kerülni(S400-al szemben).De úgy is F-35-ről volt szó az meg képes 8 darabot belső fegyvertérben hordozni.
  • Volt Európai ARM , ALARM néven, de tudtommal már nem használják. Bár ennek az okát nem értem/tudom.
  • fip7
    Volt Európai ARM , ALARM néven, de tudtommal már nem használják. Bár ennek az okát nem értem/tudom.
    Az angolt európainak hívni picit erős túlzás. Ezért van az, hogy a német Tornado ECR-en AGM-88 van az angol GR.1 változatokon meg ALARM volt 1991-ben. Az ALARM élettartama sanszosan lejárt és talán gyártsban sem volt ezért a RAF lemondott róla. Csak szaúdiba exporltálák, sehol máshol. Lehet, hogy már ők sem használják fene se tudja, hogy a terméktámogatása meddig marad meg, mert a RAF 2013-ban vonta ki.

    A csavar ott van a dologban, hogy akkor hogyan is áll az angol SEAD képesség? Mert a Typhoon a T3A/B-ig nem volt igazán AG képes - buta bombák és csá - de a Tornado flottához akkor 2013 óta nincs ALARM viszont és angol Tornado-n HARM-ot nem láttam még...
  • dudi
    Tudod egy 100 kilós eszközből még egy F-16 méretű gép is játszva elvisz 8 darabot szóval gyakorlatilag gyerekjáték vele túlterhelni bár abban nem vagyok biztos,hogy egy 4.gen géppel képes lehetsz indítási távolságba kerülni(S400-al szemben).De úgy is F-35-ről volt szó az meg képes 8 darabot belső fegyvertérben hordozni.
    Igen, az F-35 koncepciója erről szól, hogy stealth-tel 50-100 km távolságba jutni és kiszórni egy rakás SDB-t. Telik ilyen úri hóbortra és több százmilliós SAM osztályok ellen még anyagilag is vállalható, hogy több irányból kiszórnak rá több tucat SDB-t és pár HARM-ot miközben CM-ek kúsznak be kisamgasságon.
  • fip7
    Volt Európai ARM , ALARM néven, de tudtommal már nem használják. Bár ennek az okát nem értem/tudom.
    Angol gyártmány volt és emlékeim szerint a NATO-ban csak ők használták. A 91-es és a későbbi iraki háborúkban valószínűleg nagy részét ellövöldözték, és mivel nem sokkal később a Szu. megszűnt, nem indították újra a gyártást ("kitört a világbéke" így ők is spóroltak a katonai kiadásokkal mint mindenki más).
  • emel
    Angol gyártmány volt és emlékeim szerint a NATO-ban csak ők használták. A 91-es és a későbbi iraki háborúkban valószínűleg nagy részét ellövöldözték, és mivel nem sokkal később a Szu. megszűnt, nem indították újra a gyártást ("kitört a világbéke" így ők is spóroltak a katonai kiadásokkal mint mindenki más).
    Bár számszaki adatokat nem kutattam, de úgy emlékszem, hogy ejtőernyővel egy ideig fenn maradt, ha közben a cél kikapcsolt, és amint újra bekapcsolt, ráállt.. Hatótávolsága viszonyla csekély 12 km körüli volt,
  • kelepisti
    Bár számszaki adatokat nem kutattam, de úgy emlékszem, hogy ejtőernyővel egy ideig fenn maradt, ha közben a cél kikapcsolt, és amint újra bekapcsolt, ráállt.. Hatótávolsága viszonyla csekély 12 km körüli volt,
    Egészen biztosan nem. Vagy nem a maxi loiter mode magasságát kevered a HMZ-vel? Egy HARM méretű loftolásra is képes rakéta HMZ-je nem 12 km. Egy "szutyok" Sz-5 rakéta is elrepül ennél ballisztikusan messzebbre 3 km magasan emelkedésben indítva.

    kelepisti
    boccs 12 km- nem a hatótáv adat volt..
    rgr
  • emel
    Angol gyártmány volt és emlékeim szerint a NATO-ban csak ők használták. A 91-es és a későbbi iraki háborúkban valószínűleg nagy részét ellövöldözték, és mivel nem sokkal később a Szu. megszűnt, nem indították újra a gyártást ("kitört a világbéke" így ők is spóroltak a katonai kiadásokkal mint mindenki más).
    Egyáltalán nem így történt...

    The UK Ministry of Defence (MoD) has confirmed the final retirement of the Air-Launched Anti-Radiation Missile (ALARM), a move which leaves the Royal Air Force (RAF) without a dedicated defence suppression weapon.

    Developed by what was British Aerospace Dynamics - later subsumed into MBDA - ALARM was developed under Air Staff Requirement 1228 to provide RAF Tornados with a defence suppression capability. Completing development trials in October 1990, the missile made its operational debut in the 1991 Gulf War, with more than 120 missiles fired as part of Operation 'Granby'.

    ALARM was subsequently used in support of NATO's Operation 'Allied Force' over Serbia and Kosovo in 1999.

    An ALARM seeker mid-life update, introduced to meet Staff Requirement (Air) 1247, saw an improved anti-radiation homing seeker enter service in the early 2000s. This version of ALARM was employed by Tornado GR.4 aircraft during Operation 'Telic' in 2003.

    In a statement to IHS Jane's , the MoD confirmed that "the ALARM missile, used for the Suppression of Enemy Air Defences [SEAD], was retired from service at the end of December 2013".

    It added: "UK armed forces have a range of capabilities that can be used to counter enemy air defence, including kinetic strikes via long-range cruise missiles, such as Tomahawk and Storm Shadow, and a multitude of highly effective precision air-to-ground weapons.

    "Additionally, it is likely that we will work with our international partners on future major operations overseas and will therefore manage all of our capabilities as part of that coalition."

Ugrás a fórum topichoz