|

Haditechnikai összefoglaló – 2017-es kiadás

Az idők folyamán a HTKA.hu cikkeinek kommentálásánál világossá vált számomra, hogy sokan nem teljesen vannak képben bizonyos alapfogalmakkal és működési elvekkel a légvédelem és a légierők tekintetében. Ennek orvoslására született a cikk, továbbá azzal a nem titkolt szándékkal is, hogy későbbi cikkek alapját képezze, de a már megjelent írások mélyebb megértését is elősegíti.

Számtalan téma megközelítésénél újra és újra le kellene írni bizonyos dolgokat. Ez az összefoglaló – külső hivatkozásaival – remélhetőleg megkönnyíti a szerzők és az olvasók dolgát is.

Az összefoglaló azok számára készült, akik érdeklődnek a haditechnika, elsősorban a katonai repülés, a légvédelmi eszközök és az azokkal kapcsolatos témák iránt. Az írás célja, hogy segítsen képbe kerülni a (főleg angolszász) terminológiával, elnevezésekkel, repülőgéptípusokkal, típusjelzésekkel, természettudományos alapelvekkel, harcászati és technikai alapokkal.

A összefoglaló jellegéből és tartalmából kifolyólag soha nem „befejezhető”, inkább csak egy adott ponton abbahagyható alkotás. Ez a pillanat 2017 karácsonya előtt érkezett el, kb. 2,5-3 év munka után. Ahogy a cikk korábbi kiadásai esetében, a változtatások nyomon követését segítendő továbbra is mindig fel lesz tüntetve, hogy mikor került lezárásra az éppen aktuális változat.

A Haditechnikai összefoglaló 2017 decemberi kiadása:

Fórum hozzászólások

  • emel
    Mire van szükség:!! :eek:
    Az általa behallucinált akusztikus rendszerre. Sajnos kb. olyan, mintha a falhoz beszélnék és mivel láthatólag lövése sincs az akusztikához azért erőlteti ezt a marhaságot.
  • fip7
    A repülőknél jóval hangosabb ágyú lövéseket is 10+ km-ről tudja csak földeríteni.
    A kettőt nem lehet összevetni. Tüzérség esetében földfelszínnél, jellemzően hangcsapdákkal körbevéve takarásból lőnek, magyarán a hang terjedési lehetőségei sokkal rosszabbak, nehezebben lesz észlelhető ha ugyanúgy a talajszintről mérsz.

    Ehhez képest egy repülőgép nagy magasságban szórja minden akadály nélkül a hang nyomást, ráadásul a tüzérségi lövéshez kepest egy széles, kb. fehérzaj spektrumban. Sokkal jobban fog terjedni, viszont alapvetően hátrafelé szórja a nagy részét.

    A hanglokációnál a legnagyobb gebasz a hang viszonylag alacsony, 300-330 m/sec terjedési sebessége. A legnagyobb előny viszont hogy passzív es gyakorlatilag nem lehet álcázni (hacsak el nem kezdesz vitorlázni :D )
  • oregbogaras
    Elég komolyan foglalkoznak mostanában az akusztikus rendszerek fejlesztésével. Legalábbis harctéri szinten.

    https://www.metravib-defence.com/
    Szezon és fazon. Ezek kézifegyverek és tüzérségi eszközökre készülnek, amiknek kvázi fix spektruma van és nem mozgó zajforrások. Remélem ezt nem érvnek szántad arra, hogy repcsiket majd ezzel vagy hasonló eszközökkel fogsz majd érzékelni. Eleve legfeljebb csak irányt tudnál mérni ilyennel, távolságot még háromszögeléssel is alig vagy sehogy a visszhang miatt, bár ezzel lehet azért trükközni. Ha van jó EO/IR érzékelőd, akkor irányba állva meg fogod találni a zaj forrását.

    Ehhez képest minden repülőgép zajspektruma, ha még hasonló is, akkor is egyedi valamennyire, a doppler effektus is játszik, a célpont relatív sebessége meg aspektus és abszolút sebesség függő és a hajtómű üzemmódtól függ a spektrum.

    Már azért eleve marhaság ma az akusztikus érszékelés, mert amikor a gépek hangsebességhez közel repülnek, akkor a gépeket a hangjuk alig előzi meg, óriási lag van az egész adatszerzésben. Ha elrepül a gép egy adott oldaltávolsággal melletted, akkor halllod meg a hangját adott irányból, amikor már régen nincsen ott. Amíg a II. vh elején a támadó kötelékek behatolási sebessége 300 km/h volt és a hangsebesség meg 1200 km/h körüli, addig az iránymérés pontossága megfelelő volt, becsülhető volt az előretartás. Ma rohadtul nem. Ha meg nagyjából feléd repül, akkor röhejesen kis távolságból hallod meg.

    Hahó, soha nem volt itt senki airshown...? 1100 km/h-val haladó gép esetén mi a búbánatot akartok ti érzékelni? A gép hangját kis túlzással akkor hallanád meg, amikor már éppen átrepül feletted, amit meg nem is tesz meg, mert stand-off fegyverek korát éljük.

    Egész egyszerűen nem értem, hogy a HÖT azon részéből mit nem értetek, hogy okkal haltak ki a akusztikus érzékelők az első radarokkal való bokszmeccs után, elvéreztek velük szemben már akkor, amikor az átlagos célsebesség még 400 km/h sem volt, nemhogy 1100 km/h. Semmire nem voltak jó azzal szemben.

    Az akusztukus módszerhez képest a mai IRST és IR módszerek is fényévekkel jobbak és még azok is csak másodlagosak a radar mellet. Az elsődleges célfelderítő eszköz mai napig a radar és semmi nincs a láthatáron, ami képes ezt lenne megtörni. Jó reggelt, ezért épít boldog boldogtalan radar stealth gépeket.

    Komolyan mondom egész egyszerűen fájdalmas, hogy egyesek mennyire tojnak a fizikára vagy nem gondolják végig az egészet. És akkor persze én vagyok a bunkó meg seggfej, meg a stílusom gáz. Nem értem, hogy az miért nem a kulturált fórumozás része, hogy műszaki vitába műszaki paraméterekkel és fizikával megyünk bele.

    Kurfürst
    A kettőt nem lehet összevetni. Tüzérség esetében földfelszínnél, jellemzően hangcsapdákkal körbevéve takarásból lőnek, magyarán a hang terjedési lehetőségei sokkal rosszabbak, nehezebben lesz észlelhető ha ugyanúgy a talajszintről mérsz.

    Ehhez képest egy repülőgép nagy magasságban szórja minden akadály nélkül a hang nyomást, ráadásul a tüzérségi lövéshez kepest egy széles, kb. fehérzaj spektrumban. Sokkal jobban fog terjedni, viszont alapvetően hátrafelé szórja a nagy részét.

    A hanglokációnál a legnagyobb gebasz a hang viszonylag alacsony, 300-330 m/sec terjedési sebessége. A legnagyobb előny viszont hogy passzív es gyakorlatilag nem lehet álcázni (hacsak el nem kezdesz vitorlázni :D )
    Az egyik faktor az, hogy valamennyire irányított, a másik meg az, hogy a repülőgépeknél eleve a minden irányú terjedés gyengíti a hangnyomásszintet ahhoz képest, ha a forrás csak féltérbe sugároz le. Az alap akusztikában a legalapvetőbb terjedési egyenletet nézzük már meg...
    https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/kornyezettechnika-eloszo/ch07s03.html
  • Maradjunk annyiban, hogy nekem nem szükséges az alap akusztikáról random Google találatokat beraknod.

    Egyebkent egesz ertelemes cikk, az alapok benne vannak.
    , az A súlyozás mondjuk vicces lenneakusztikai felderítés kapcsán.
  • Kurfürst
    Maradjunk annyiban, hogy nekem nem szükséges az alap akusztikáról random Google találatokat beraknod.
    Rgr.

    A súlyozás mondjuk vicces lenne akusztikai felderítés kapcsán.
    Ezt a részt nem értem. A helymeghatározás minden nyűgjét és lehetetlenségét érted ezalatt?
  • Nem, az A-súlyozásra, csak slendrián volt leírva. Az A súlyozas ugyanis lényegében egy mesterséges szűrű, ami főleg a lehjobban terjedő mély hangokat vágja. Elvileg mert az emberi fülnek e a karakterisztikája, rosszindulatú emberek szerint meg azért, mert ha nem ez lenne a mérési szabvány, az ipari berendezések a büdös életben nem teljesítenék a megengedett zajterhelési értékeket.

    Persze egy akusztikai mérőeszköz nem ugy hall mint az ember, nincsen érzékeny és kevesbe érzékeny freki sávjai.

    A helymeghatározás ettől még persze nyűgös, és szerintem számolni se nagyon lehet egesz egyszeruen azert, mert az akusztika a gyakorlatban elég bonyolult tud lenni a tereptárgyak miatt, elképesztően brutális számítási igénnyel. És ott van a lassú hangterjedés miatti lat is.

    Viszont felderítésre továbbra jó. Meg tudja mondani, hogy ott van valami, háromszögeléssel azt is, hogy nagyjából hol. Zavarni nem lehet, felderíteni nem lehet, álcázni ellene nem lehet. A radart nyilván nem fogja kiváltani sztem kb soha, de azért nem írnám le. Egy hasznos kiegészítő passzív rendszer.
  • Kurfürst
    Nem, az A-súlyozásra, csak slendrián volt leírva. Az A súlyozas ugyanis lényegében egy mesterséges szűrű, ami főleg a lehjobban terjedő mély hangokat vágja. Elvileg mert az emberi fülnek e a karakterisztikája, rosszindulatú emberek szerint meg azért, mert ha nem ez lenne a mérési szabvány, az ipari berendezések a büdös életben nem teljesítenék a megengedett zajterhelési értékeket.

    Persze egy akusztikai mérőeszköz nem ugy hall mint az ember, nincsen érzékeny és kevesbe érzékeny freki sávjai.

    A helymeghatározás ettől még persze nyűgös, és szerintem számolni se nagyon lehet egesz egyszeruen azert, mert az akusztika a gyakorlatban elég bonyolult tud lenni a tereptárgyak miatt, elképesztően brutális számítási igénnyel. És ott van a lassú hangterjedés miatti lat is.
    A felszíni céloknál igen ezek faktorok.

    Viszont felderítésre továbbra jó. Meg tudja mondani, hogy ott van valami, háromszögeléssel azt is, hogy nagyjából hol. Zavarni nem lehet, felderíteni nem lehet, álcázni ellene nem lehet. A radart nyilván nem fogja kiváltani sztem kb soha, de azért nem írnám le. Egy hasznos kiegészítő passzív rendszer.
    Szárazföldi célok ellen használható. Repülőeszközök ellen reménytelen a helikoptereket és kis drónokat leszámítva, de azokat zajszintje elég alacsony és minden irányba hallgatózni az egészen más, mint anno az akusztikus lokátorokkal irányítottan, azoknak is volt bizony "nyalábszélességge" a működési elvük miatt.
  • emel
    Mire van szükség:!! :eek:
    Valamire, ami értelmes távolságban látja az F-35ösöket. Vagy bármi ilyesmit. Ha látni nem lehet, akkor legalább hallja.
    Legkésőbb amikor elrepül fölötte, hallani fogja. Ha mondjuk egy mikrofon tíz kmről hall meg egy bármit, akkor húsz kilóméteres rácsba kell telepíteni őket. Mégcsak nem is drága a sok érzékelő. Lényegében mobiltelefonokról van szó, csak sokkal egyszerűbbekről. Kell számítógép, célszoftver, oszt nyóc.
    Ehez jó nagy terület kell, mert a riasztási időd annyi lessz, amennyi idő alatt a támadó repülő, vagy stealth cirkálórakéta, vagy bármi, aminek hangja van az érzékelőtől támadási távolságba ér.
    Ha pl F-35ösöktől tartasz, amiknek 200 km hatótávolságú rakétái vannak, az atomerőművedtől 300 kmre telepítesz ilyen mikrofonmezőt. 1000 km/óval jön az ellen. Riaszt a rendszered. 300 kmtől 200 kmig hat perc alatt érnek oda. Van hat perced a rakéták oldása előtt.
    Minél alacsonyabban jönnek, neked annál jobb.
  • Kurfürst
    A kettőt nem lehet összevetni. Tüzérség esetében földfelszínnél, jellemzően hangcsapdákkal körbevéve takarásból lőnek, magyarán a hang terjedési lehetőségei sokkal rosszabbak, nehezebben lesz észlelhető ha ugyanúgy a talajszintről mérsz.

    Ehhez képest egy repülőgép nagy magasságban szórja minden akadály nélkül a hang nyomást, ráadásul a tüzérségi lövéshez kepest egy széles, kb. fehérzaj spektrumban. Sokkal jobban fog terjedni, viszont alapvetően hátrafelé szórja a nagy részét.

    A hanglokációnál a legnagyobb gebasz a hang viszonylag alacsony, 300-330 m/sec terjedési sebessége. A legnagyobb előny viszont hogy passzív es gyakorlatilag nem lehet álcázni (hacsak el nem kezdesz vitorlázni :D )
    Az F-15ösöket előlről hallottam, sok perccel előre. Én Újpesten voltam. Káposztásmegyeren egy másik fórumozót álmából ébresztett fel. A harmadik az Örs Vezér téren nem hallotta. Ebből kiki számogathat, ha akar. A géppár irány és magassága megvan. A magasságot 150 méterre saccoltam, az irány meg Újpest Gyapjúszövő utca Ferihegy.
  • Kurfürst
    elképesztően brutális számítási igénnyel.
    Mert a sosus nem. Amúgy meg számítási kapacitás éppen van bőven. Nyilván a mikrofonok helyének a legjobb elhelyezése csöndes, viszhangmentes terület lenne. A radarokat se össze-vissza rakják.
  • Kurfürst
    A radart nyilván nem fogja kiváltani sztem kb soha, de azért nem írnám le. Egy hasznos kiegészítő passzív rendszer.
    Az oroszok legjobb radarja 40 kmről lát meg egy F-35öst. Ez olyan pocsék érték, hogy muszáj valami mást kitalálniuk. Biztos ki is találtak valamit. A mikrofonos rendszer célszerűnek tünik.
  • gacsat
    Valamire, ami értelmes távolságban látja az F-35ösöket.
    És ki mondta, hogy erre képes? Hol van a bizonyíték arra, hogy 40-50 km-ről a háttérzajból te meghallasz egy vadászgépet? Honnan tudod, hogy a gyenge zaj, amit hallassz, az vadászgép? Azt tudod, hogy a terjedési távolság az frekvenciafüggő?


    Az ugye megvan, hogy az emberi füllel nem hallod már 3 km-ről sem a nem utánégetővel repülő gépet...? Pedig az emberi fül igen érzékeny műszer, az irányérzékenysége az, ami gyenge.

    Lehet érzékenyebb mikrofonokat csinálni, de azok irányérzékenyek lesznek tehát vagy pásztázol velük vagy akkor minden szart összeszednek, mint környezeti zajt. Tudod, mint tengók. Ha azok zaja a környezeti zajjal azonos szinten van, akkor cseszheted.

    Na, amikor egy mezőn az alapzaj 30-40 dB a széltől és csak a bogaraktól, akkor te mi a búbánatot akarsz?

    Vagy bármi ilyesmit. Ha látni nem lehet, akkor legalább hallja.
    De nem hallja.

    Legkésőbb amikor elrepül fölötte, hallani fogja.
    Még azt sem. Az F-35-ösök 8-10 km magasan repkednek, hogy a SHORAD zónában se legyenek benne. Szóljál, ha te hallod a pont feletted átrepülő repülőgépek zaját. Ha hallanád is, akkor is a gépek km-rel odébb vannak, mint ahonnan a hang jön, tudod a terjedési sebesség miatt...

    Ha mondjuk egy mikrofon tíz kmről hall meg egy bármit, akkor húsz kilóméteres rácsba kell telepíteni őket. Mégcsak nem is drága a sok érzékelő. Lényegében mobiltelefonokról van szó, csak sokkal egyszerűbbekről. Kell számítógép, célszoftver, oszt nyóc.
    Szart sem érne, lásd fent.
    BTW az SDBII max. indítási távolsága messze 50 km felett van.

    Ehez jó nagy terület kell, mert a riasztási időd annyi lessz, amennyi idő alatt a támadó repülő, vagy stealth cirkálórakéta, vagy bármi, aminek hangja van az érzékelőtől támadási távolságba ér.
    Rövigen, marhaság. Lövésed nincs az akusztikáról, akkor nem írnál le ilyen bugyutaságokat.

    gacsat
    Az F-15ösöket előlről hallottam, sok perccel előre. Én Újpesten voltam. Káposztásmegyeren egy másik fórumozót álmából ébresztett fel. A harmadik az Örs Vezér téren nem hallotta. Ebből kiki számogathat, ha akar. A géppár irány és magassága megvan. A magasságot 150 méterre saccoltam, az irány meg Újpest Gyapjúszövő utca Ferihegy.
    Nem, te azt hiszed, hogy hallottad előre.

    gacsat
    Mert a sosus nem. Amúgy meg számítási kapacitás éppen van bőven. Nyilván a mikrofonok helyének a legjobb elhelyezése csöndes, viszhangmentes terület lenne. A radarokat se össze-vissza rakják.
    És azok hol lennének? A szél mindenhol fúj, a természetnek van hangja és utak is vannak, elég decens alapzajjal...
    gacsat
    Az oroszok legjobb radarja 40 kmről lát meg egy F-35öst. Ez olyan pocsék érték, hogy muszáj valami mást kitalálniuk. Biztos ki is találtak valamit. A mikrofonos rendszer célszerűnek tünik.
    Kész én feladom. Wishful thinking. Az fel sem merül, hogy nem találta ki semmit, mert nem lehet...
    Oldalról ki lehet lőni egy harckocsit, akkor biztos kitaláltak valamit, hogy ne lehessen...
    Nem látod be, hogy mekkora bugyutaság a gondolatmeneted?
  • molnibalage
    És ki mondta, hogy erre képes? Hol van a bizonyíték arra, hogy 40-50 km-ről a háttérzajból te meghallasz egy vadászgépet? Honnan tudod, hogy a gyenge zaj, amit hallassz, az vadászgép? Azt tudod, hogy a terjedési távolság az frekvenciafüggő?


    Az ugye megvan, hogy az emberi füllel nem hallod már 3 km-ről sem a nem utánégetővel repülő gépet...? Pedig az emberi fül igen érzékeny műszer, az irányérzékenysége az, ami gyenge.

    Lehet érzékenyebb mikrofonokat csinálni, de azok irányérzékenyek lesznek tehát vagy pásztázol velük vagy akkor minden szart összeszednek, mint környezeti zajt. Tudod, mint tengók. Ha azok zaja a környezeti zajjal azonos szinten van, akkor cseszheted.

    Na, amikor egy mezőn az alapzaj 30-40 dB a széltől és csak a bogaraktól, akkor te mi a búbánatot akarsz?


    De nem hallja.


    Még azt sem. Az F-35-ösök 8-10 km magasan repkednek, hogy a SHORAD zónában se legyenek benne. Szóljál, ha te hallod a pont feletted átrepülő repülőgépek zaját. Ha hallanád is, akkor is a gépek km-rel odébb vannak, mint ahonnan a hang jön, tudod a terjedési sebesség miatt...


    Szart sem érne, lásd fent.
    BTW az SDBII max. indítási távolsága messze 50 km felett van.


    Rövigen, marhaság. Lövésed nincs az akusztikáról, akkor nem írnál le ilyen bugyutaságokat.


    Nem, te azt hiszed, hogy hallottad előre.


    És azok hol lennének? A szél mindenhol fúj, a természetnek van hangja és utak is vannak, elég decens alapzajjal...

    Kész én feladom. Wishful thinking. Az fel sem merül, hogy nem találta ki semmit, mert nem lehet...
    Oldalról ki lehet lőni egy harckocsit, akkor biztos kitaláltak valamit, hogy ne lehessen...
    Nem látod be, hogy mekkora bugyutaság a gondolatmeneted?
    És mi van a multistatikus radarokkal?A HTI megszünés elötti eggyik utolsó programja volt egy AESA méteres hullámsávú multistatikus radarrendszer megvalósithatósági kutatása.Az adóelem előállitásáig el is jutottak.De a VHF tv-adásokra alapozott multistatikus vevőkkel is kisérleteztek.(Van még eggyáltalán analóg tv adás?)Megvalósithatónak itélték mindkettőt,csak némileg nagyméretű antennák jöttek ki nekik.Krpájás sinrendszeren akarták elhelyezni az AESA radar antennáját,példul.
  • Celebra
    És mi van a multistatikus radarokkal?A HTI megszünés elötti eggyik utolsó programja volt egy AESA méteres hullámsávú multistatikus radarrendszer megvalósithatósági kutatása.Az adóelem előállitásáig el is jutottak.De a VHF tv-adásokra alapozott multistatikus vevőkkel is kisérleteztek.(Van még eggyáltalán analóg tv adás?)Megvalósithatónak itélték mindkettőt,csak némileg nagyméretű antennák jöttek ki nekik.Krpájás sinrendszeren akarták elhelyezni az AESA radar antennáját,példul.
    HTÖ-ben erről is szó esik...
    236-237. oldal
  • És ez nem vicc.


    http://afmissileers.com/newsletters/NL1997/Dec97.pdf
    GLCM GUIDANCE SYSTEM
    Submitted by Colonel (Ret) George Grill, who was with General Dy-
    namics at Greenham Common AB, England - it may not be the first
    time you have seen this - is seems to apply to all guidance systems.

    The missile knows were it is at all times. It knows this because it knows where it isn’t. By subtracting where
    it is from it isn’t, or where it isn’t from where it is (which- ever is greater), it attains a difference or deviation. The guidance system uses deviations to generate corrective commands to drive the missile from a position where it is to a position where it isn’t, arriving at a position where it wasn’t, but is now. Consequently, the position where it is, is the position where it wasn’t. So it follows that the position where it was, is the position where it isn’t.

    In the event that the position where it is now is not the position where it wasn’t, the system has acquired a variation. The variation being the difference between where the missile is and where the missile wasn’t. If the varia tion is considered to be a significant factor, the missile guidance logic system will allow for the variation, provided that the missile knows where it was or is not now.

    Due to the variation modifying some of the information obtained by the missile, it is not sure where it is. However, the thought process of the missile is that it is sure where it isn’t, and it knows where it was, It now subtracts where it should be from where it wasn’t and adds the variable obtained by subtracting where it isn’t fromwhere it was. In guidance system “language” this is called error, or the difference between deviation and variation found in the algebraic difference between where the missile shouldn’t be and where it is.
  • Tehat megkapta a vadaszoktol/ bombazoktol a program "android" verziojat ? Marmint hogy terkepez es az alapjan tajekozodik a meglevo adatbazissal.?.

    Erdekes.

    Egyebkent. Olyan opciolya van hoghya fedett hely a celpont automatikusan felismer es kesleltet vagy ha erdobe van a celpont felismeri es meredekebb a rrepules /zuhanas/ utolso szakasza ertsd felulrol meredeken tamad erdobe automatikusan? Es automatikusan kesleltet is?
  • molnibalage
    Nope, nem felejtettem ki.
    • A Harrier előtt volt a Hawker Siddeley P.1127 / Kestrel. A Kestrel nem túl angolos hangzású név, okkal. Ezzel volt a bizonyos Barkhorn féle "dreihundert und zwei" történet, amikor lezuhant vele és kikászálódva elsütötte, hogy ez volt a 302. légi győzelme.
    • A Harrier a Kestrel típusból lett, tehát az angol büszkeség ellenére nem volt 100%-ig angol a Harrier, csak a németek kiszálltak a programból. Közel 100% "nacionalista" szempontból a Harrier, de csak közel, mert a Kestrel volt a techdemó, mint az X-35 az F-35 számára.
    • Ráadásul a Harrier nem szuperszonikus és nem is vadászgépnek készült, hanem vadászbombázó volt. Nehéz is lett volna ASF-nek eladni a szuperszonikus vadászgépek korában. Lehet, hogy sokan vadászgépnek hívnák, de attól még nem volt az. A Harrier lényegében egy manőverképesebb, VTOL képességes mini A-6 Intruder sokkal primitívebb avionikával (DINAE), és hiába tud AIM-9-et hordozni, az szigorúan önvédelemre van, mint az A-7-en vagy az F-111-en az AIM-9. Az nem vadászgép, ami képtelem még egy szuboszikus csapásmérővel szemben megválasztani a küzdelem helyét vagy akár üldözni azt.
    • A M/D az már a Harrier megszületése után licenszelte az eredeti típust, de áttervezte azért a jenki igények szerint, azért is Harrier II tudtommal a megnevezése.
    Tehát nem felejtettem el, csak ilyen mélységbe nem akartam menni, sem kategorizálás terén, se közös program terén, csak mondtam példákat, hogy mi volt a brit. A Jaguar és a Tornado sem vadászgépek, hanem vadászbombázók. Lásd HÖT 2.2. fejezetét.

    Csak egyes ottani meg nem értett zseni kommentelők szerint is szőrszálhasogatok, stb. Ez már felesleges volt. A lényeg annyi, hogy a felsorolt gépek egyike sem brit/angol még annyira sem, mint a Tornado vagy a Harrier volt.
    Ok. Elfogadom, de azért hozzá tenném, hogy szarinted nem túl angolos hangzású Kestrel egy kisméretű sólyom fajta angol neve.
  • Az orosz AESA radarokról egy jó kis anyag:

    file:///C:/Users/105049334/Downloads/%D0%91%D0%BE%D1%80%D1%82%D0%BE%D0%B2%D1%8B%D0%B5%20%D1%86%D0%B8%D1%84%D1%80%D0%BE%D0%B2%D1%8B%D0%B5%20%D0%B0%D0%BD%D1%82%D0%B5%D0%BD%D0%BD%D1%8B%D0%B5%20%D1%80%D0%B5%D1%88%D1%91%D1%82%D0%BA%D0%B8.pdf
  • Allesmor Obranna
    Az orosz AESA radarokról egy jó kis anyag:

    file:///C:/Users/105049334/Downloads/%D0%91%D0%BE%D1%80%D1%82%D0%BE%D0%B2%D1%8B%D0%B5%20%D1%86%D0%B8%D1%84%D1%80%D0%BE%D0%B2%D1%8B%D0%B5%20%D0%B0%D0%BD%D1%82%D0%B5%D0%BD%D0%BD%D1%8B%D0%B5%20%D1%80%D0%B5%D1%88%D1%91%D1%82%D0%BA%D0%B8.pdf
    A C:/ meghajtód nélkül számunkra picit nehezen elérhető eme fájl. :D

Ugrás a fórum topichoz