|

Haditechnikai összefoglaló – 2017-es kiadás

Az idők folyamán a HTKA.hu cikkeinek kommentálásánál világossá vált számomra, hogy sokan nem teljesen vannak képben bizonyos alapfogalmakkal és működési elvekkel a légvédelem és a légierők tekintetében. Ennek orvoslására született a cikk, továbbá azzal a nem titkolt szándékkal is, hogy későbbi cikkek alapját képezze, de a már megjelent írások mélyebb megértését is elősegíti.

Számtalan téma megközelítésénél újra és újra le kellene írni bizonyos dolgokat. Ez az összefoglaló – külső hivatkozásaival – remélhetőleg megkönnyíti a szerzők és az olvasók dolgát is.

Az összefoglaló azok számára készült, akik érdeklődnek a haditechnika, elsősorban a katonai repülés, a légvédelmi eszközök és az azokkal kapcsolatos témák iránt. Az írás célja, hogy segítsen képbe kerülni a (főleg angolszász) terminológiával, elnevezésekkel, repülőgéptípusokkal, típusjelzésekkel, természettudományos alapelvekkel, harcászati és technikai alapokkal.

A összefoglaló jellegéből és tartalmából kifolyólag soha nem „befejezhető”, inkább csak egy adott ponton abbahagyható alkotás. Ez a pillanat 2017 karácsonya előtt érkezett el, kb. 2,5-3 év munka után. Ahogy a cikk korábbi kiadásai esetében, a változtatások nyomon követését segítendő továbbra is mindig fel lesz tüntetve, hogy mikor került lezárásra az éppen aktuális változat.

A Haditechnikai összefoglaló 2017 decemberi kiadása:

Fórum hozzászólások

  • molnibalage
    Nos, volt időm végre picit ránézni. Elég vicces dolgok vannak benne. Elektronikus oldalszámmal.

    13. oldal
    Mit keres csapatlégvédelemnél a Pancír és Sz-300/400?

    14. oldal
    SA-10 = S-300VM? He...? SA-10A/B a PVO Sz-300 család első generációja volt a PT (SA-10A) és PSz (SA-10B).

    A Tor-M1 HMZ-je a mesékben 25 km, a Kub-M3-é nem volt ekkora még a Tor-M2-re sem adnak meg ekkora HMZ-t. A Tor-M1-nél 15 km ferde lőtáv 6 km magasságig.

    15. oldal. Nebo perpill Moszkva körül van csak az, ami a képen van. Már, ha az helyes egyáltalán...
    Zavar van az erőben!Nem azt linkeltem amire gondoltam.Erre akartam rákérdezni:
    https://www.google.com.af/url?sa=t&...FjAAegQICRAB&usg=AOvVaw0rw-Is1qq2uDXhBte3diz5
  • molnibalage

    Ezeken a dolgokon amúgy én is gondolkodtam....
    Sőt tovább megyek, amikor a KUB elkészült akkor már eléggé előrehaladott volt a kettős tolóerő karakterisztikájú szilárd tüzelőanyagú rakéta fejlesztés. (OSA ilyet kapott) Végül a BUK is ilyen rakétákkal operált. (A KUB szilárd gyorsító+kerozin ramjet volt)
    Szerintem a 70's évek közepére már technikailag 100%-osan megoldható lett volna, hogy a KUB rakéták teljesen szilárd tüzelőanyagúak legyenek, 5*0.3 méteres méret mellet. Ezzel kb. a MIM HAWK szintjén mozogtak volna.
    A MIM HAWK meg teljesítményben simán lefedi a KUB, KRUG, S-125, S-75 vonalat.

    Én személyesen úgy gondolom, hogy:
    Az S-75-ös a 70's évekre már egy elavult és fölösleges rendszer volt.
    Az S-125 egy túl nagy méretű rendszer volt ami alig tudott többet a KUB-nál.
    A KRUG rendszer szerintem egy igen korlátozott képességű, és így szerintem fölösleges rendszer volt.
    A KUB rendszer teli találat volt, viszont az akkori kor színvonalán jobban is meg lehetett volna csinálni.
    Az OSA-t én szintén nem csípem, bár az egy nagyon nagy mobilitású autonóm rendszer volt.

    A lényeg az, hogy én úgy gondolom, hogy ésszerűbb lett volna a KUB rendszert telepíteni az S-75/S-125/Krug vonal helyet. Ezen rendszerek kezét meg elengedni.
    Az, hogy önjáró vagy fix indítóra teszed a KUB rakétákat, az meg majdnem mindegy.
    Szerintem az S-200 mellé a KUB mindenre is elég lett volna.
  • molnibalage
    Igen, ezt is használtam sok egyéb más mellett.
    (Ott van a mellékletek között és csak 17-szer említi maga a szöveg is. Akkor még most sem olvastad.)
    Mondtam,hogy még nem tartok ott majd ha lesz időm kb 2 hónap még.
  • fip7
    molnibalage

    Ezeken a dolgokon amúgy én is gondolkodtam....
    Sőt tovább megyek, amikor a KUB elkészült akkor már eléggé előrehaladott volt a kettős tolóerő karakterisztikájú szilárd tüzelőanyagú rakéta fejlesztés. (OSA ilyet kapott) Végül a BUK is ilyen rakétákkal operált. (A KUB szilárd gyorsító+kerozin ramjet volt)
    Hóóóóóóóóóóóóóó... Több tévedés is van itten...

    1. A Kub rakétja szilrád tüzelőanyagú, a start és az utazó "fokozat" is. Azért az idézőjel, mert nem válik le. Idézek.

      A rakéta induló tömege 600 kg (a Nyeva VP-601P 5V27 rakétánál ez 952 kg volt), amiből a hajtóanyag tömege mindössze 172 + 67 kg (míg a Nyevánál ez 280 és 151 kg) volt. A hajtóanyag tömegének kétfelé bontásának az oka a rakéta hajtómű felépítéséből adódik. Amíg Nyeva kétfokozatú, leváló első fokozattal rendelkezett, addig a 3M9M rakéta összes változata kombinált hajtású, de leváló gyorsító fokozat nélküli volt. A rakétát szilárd tüzelőanyagú gyorsító „fokozat” (nem válik le, a tüzelőanyag tér van szeparálva, 8 jelű a gyorsító rész) 3-6 másodpercig üzemel, ezalatt kb. 470 m/s-ra (M1,5) gyorsítja a rakétát. Ezután indul azutazó fokozat, ami szintén szilárd tüzelőanyagú, de torlósugár hajtómű, ami nem tartalmaz oxidálószert, a levegő oxigénjét használja erre. Ezzel elérhető volt az, hogy mindössze 67 kg tömegű tüzelőanyaggal (6 jelű)kb. 20 másodpercig üzemelt a hajtómű, ezzel a rakéta kb. 900 m/s (M2,8) maximális sebességet ért el. A harci rész tömege 57 kg. A célpont maximális sebessége 600 m/s lehet

    2. A Buk rakéta esetén a dual thrust nem azt jelenti, mint a Kub-nál a szeparált szilárd hajtóanyagű égéstér.

      A Buk rakétai külsőleg igen hasonlóak az amerikai Standard rakéta kialakításához, ami nem meglepő annak fényében, hogy a haditengerészeti változat azonos célra készült azonos korszakban. A Buk-M1 maximális célsebessége a 9M38M1 rakétával 800 m/s, minimális célmagassága 15 méter, a maximális 22 km. A minimális megsemmisítési távolság 3 km, a maximális 35 km. Figyelemreméltó, hogy a rakéta 685 kg-os tömege szinte azonos a Kub 3M9M3 rakétáéval, megsemmisítési zónája mégis kb. 60%-kal nagyobb úgy, harci rész tömege 70 kg a Kub rakétájának 57 kilogrammjával szemben. Ezt úgy érte el, hogy a rakéta az amerikai AIM-7F légiharc és az Osza rendszer rakétáin alkalmazott kettős tolóerő-profillal rendelkező hajtóművet kapott, ami nagymértékben optimalizálja a rakéta energia felhasználását a pályáján. A rakéta átlagsebessége kb. 850 m/s (a maximális sebessége eléri az 1000 m/s-ot), a rávezető állomás 1 db célcsatornával rendelkezik, de a Kubhoz hasonlóan a félaktív rávezetésnek köszönhetően egy célra tetszőleges számú rakéta indítható növelve a találat esélyét.

    3. Folyékony hajtóanyagú csapatlégvédelmi rakéta a Krug óta nem volt és az is kényszer szülte volt, mert a szutyok mérgező hajtóanyaga szóba sem jöhetett az S-25/75/125/200-nak

    4. A HAWK rakétája is a dual thrusttal érte el a 40 km körüli HMZ-t.

    Az S-75-ös a 70's évekre már egy elavult és fölösleges rendszer volt.
    Én is így gondolom, semmi értelme nem volt hadrendbe állításának a '80-as években itthon.

    Az S-125 egy túl nagy méretű rendszer volt ami alig tudott többet a KUB-nál.
    A nagy magasságú HMZ-t leszámíva mindenben rosszabb volt annál. A földre célra lövési képessége lényegtelen.

    A KRUG rendszer szerintem egy igen korlátozott képességű, és így szerintem fölösleges rendszer volt.
    Itt nem értek egyet. A HARM széleskörű elterjedéséég az OSza mellett a rakéta korlátozott kinematikai paraméterei ellenére igen veszélyes volt elvileg.

    A KUB rendszer teli találat volt, viszont az akkori kor színvonalán jobban is meg lehetett volna csinálni.
    A '70-es és '80-as években az egyik legkirályabb cucc volt az M3-as változata.

    Az OSA-t én szintén nem csípem, bár az egy nagyon nagy mobilitású autonóm rendszer volt.
    A mennyiség és tűzerő részét nézve pedig még az Kub-ot is messze veri. Iszonyatosan sok rakéta és célcsatorna volt 1 db Kub ezred vs 1 db Osza ezredet nézve. Az akkori PGM nélkülo korszakban minden gép vastagon a HMZ-jában repült és AGM-45-tel alig volt SEAD-elhető.

    A lényeg az, hogy én úgy gondolom, hogy ésszerűbb lett volna a KUB rendszert telepíteni az S-75/S-125/Krug vonal helyet. Ezen rendszerek kezét meg elengedni.
    Az, hogy önjáró vagy fix indítóra teszed a KUB rakétákat, az meg majdnem mindegy.
    Szerintem az S-200 mellé a KUB mindenre is elég lett volna.
    A probléma az AVR kapcsolat volt. Az Sz-75/125/200 egységes tűzrendszert alkotott és AVR kapacsolat esetén a célmegvilágítást is csak később kellett felkapcsolni, nem indításkor. A Kub nem tudott ezen integrált rendszer része lenni.
  • Most jutott eszembe és utána is néztem. Az 1969-ben elfogadott M-11 Vihar rendszernél használt B-611-s légvédelmi rakéta már kettős tolóerő karakterisztikájú volt, és teljesen szilárd tüzelőanyagú. Jóval kisebb volt, mint az S-75-nél használt rakéták , mégis többet tudott, mint az S-75 vagy a Krug.
    Kétszer nehezebb volt, mint az S-125 V-601-s rakétája, de méretben simán ráfért volna az indítóra az azonos hossz és fesztáv miatt.
    Vagyis a technika adott volt az SZU-nál is ezek szerint.
  • molnibalage

    Jogos amit a kUB meghajtásáról írtál. Tényleg a ramjet is szilárd volt.
    A KRUG-ot már egyszer megvitattuk abban nem fogunk egyet érteni :)

    Az OSA-val nekem igazából az a bajom, hogy minden egy járművön van.
    Szerintem okosabb lett volna ketté bontani a dolgot. Külön felderítő és külön tűzvezető járműre. Olcsóbb lett volna úgy a rendszer, e mellet lehet így még +2 db rakéta is felfért volna az indító járműre az alacsonyabb súly miatt. Az meg sosem hátrány. :rolleyes:

    Szerintem ha akarták volna akkor megoldható lett volna az AVR-s KUB rendszer.
    Ugyan ez igaz a KUB rendszernél használt rakéták meghajtására is. 1969-ben amikor a KUB kezdett rendszerbe állni az M-11 rendszer már kettős tolóerő karakterisztikájú volt, és teljesen szilárd tüzelőanyagú.
    Ezt a BUK csak bő 10 évvel később követte.
    Vagyis elvi szinten már a KUB is lehetett volna ilyen rendszer.
    Lehetett volna PVO-s AVR-s KUB meg csapat légvédelmi KUB verzió is. Elvi szinten ezeknek szerintem nem volt akadálya.
  • molnibalage
    Az utóbbi napokban eltöprengtem bizonyos dolgokon a honi légvédelmi rakéta evolúción összenézve a csapatlégvédelemmel. Pesze nagyon elméleti a lenti oktfejtés, hiszen a gyártókapacitás és n+1 faktor játszik, nem lehet csak úgy átállni és összepárosítani csettintésre dolgokat.

    Azt nem világos számomra, hogy A Kub rakéta már a '60-es évek közepé létezett és a S-200 és Kub is CW megvilágítást használt. A '70-es évek közepén már látszott, hogy a Nyeva nagy magasságú HMZ-je lényegtelen, a manőverezőképessége meg korlátos, bár jobb, mint a Volhové.

    Hogyhogy nem volot olyan program, ami Kub jellegű RPK-s rakétára cserélte volna a brutálnagy Nyeváét? A harcászati gépek ellen a két rendszer HMZ-je 10-12 km magasságig lényegében azonos sút, egy idő után a Kub-é nagyobb volt, csak a Kub rakétája 40%-kal (!) volt könnyebb és nem kétfokozatú volt. Pusztán a rakéta cseréjével harcászati gépek ellen komolyan nőtt volna a Nyeva harcértéke. Vegyes rakéta alkalmazás is elképzelhető lett volna, ha fontos nagy magasságú HMZ, tehát megmaradt volna a VP-601P 5V27 és mellé lehetett volna a kisebb, de egyszerűbb egyfokozatú rakéta.

    A legszélsőségesebb extrapoláció meg az, hogy Kub szerű honi légvédelmet picit nagyobb rakétával soha nem terveztek? A CW és az Sz-300 féle PESA közötti váltás olyan gyors volt, hogy ezzel lényegében nem foglalkoztak? Mert itt meg a csapatlégvédelem evolúciója az, ami fura.
    • Sz-200 és Kub '60-as évek végén már volt, CW célmegvilágítást és SARH-t használt mindkettő.
    • '70-es évek vége Sz-300PT PESA radar és RCG és 1983-tól már SAGG az Sz-300PTSz-szel.
    • Csakhogy... A csapatlégvédelmnél A Buk-M1 ugyanúgy CW megvilágításos volt, mint a Kub, csak TEL mellé TELAR-t is kapott. Lényegében egy Kub "felszteroidozva" volt új rakétával és brutálabb radarokkal jobb zavarvédelemmel. 1987 táján érte el az első dandár a bevethetőséget és került Mo-ra. CW megvilágítás és SARH. A Tor-M1 máz fázisvezérelt volt, de az meg poszt hh-s rendszer az bevethetőséget nézve.
    Emiatt nem világos, hogy miért nem volt Sz-125 nagyobb, Sz-200-nál kisebb HMZ-s CW-s honi légvédelmi rendszer. Vagy kicsit szélsőségesen nézve megfelelő AVR-rel a Kub alkalmasabb lehetett volna honi légvédelemre is, mint a Nyeva...? (Mert ugye a Poljana volt az első AVR, ami a csapatlégvédelmet és a honi légvédelmet össze tudta kapcsolni.)

    Hpasp? Erről van valami el nem mesélt történeted?
    Ehhh, nem vagyok én Cifu, hogy kisregényt írjak...

    Az Sz-125 Nyeva alapvetően kis-magasságú lérak komplexumnak készült, befoltozandó a Dvina/Gyeszna által hagyott rést.
    [​IMG]
    V-625-ös rakétája viszont teljes csőd lett, elbukott a teszteken.

    Így került 1961-től gyártásba a komplexum a haditengerészet V-600-as rakétájával (ami eredetileg egy teljesen más célra készült), 10km hatótávolsággal.
    [​IMG]

    A Lenin rendek (illetve Gulágra szóló beutalók) kiosztása után jött az ukáz, effektív hatótávolságot megduplázni!

    [​IMG]
    Az 1964-től gyártott V-601-es rakéta már 25km maximális hatótávolságot tudott.

    Jött is a szokott ukáz, effektív hatótávolságot megduplázni!

    No ehhez kezdték el tervezni az Sz-250 Elektron komplexumot, már fázisvezérelt antennával.
    Az alapvető probléma nem a rakétával volt, hanem a radarhorizonttal.
    Ahhoz ugyanis hogy 40km távolságon le tudj küzdeni egy célt, azt fel is kell deríteni, legalább 82km távolságban.
    Ahhoz viszont hogy 82km-re kitold a radarhorizontot, a lokátort 90m magasba kell emelni.
    [​IMG]

    Egy ekkora vasbeton torony úgy 2000 tonna...

    Itt ez a történet véget ért, viszont az Sz-300P-nél alkalmazott 40m magas 40V6MD torony kifejlesztése viszont elvileg a fönti történet eredménye.
    [​IMG]
  • molnibalage
    Hogyhogy nem volot olyan program, ami Kub jellegű RPK-s rakétára cserélte volna a brutálnagy Nyeváét? A harcászati gépek ellen a két rendszer HMZ-je 10-12 km magasságig lényegében azonos sút, egy idő után a Kub-é nagyobb volt, csak a Kub rakétája 40%-kal (!) volt könnyebb és nem kétfokozatú volt. Pusztán a rakéta cseréjével harcászati gépek ellen komolyan nőtt volna a Nyeva harcértéke.
    Azért a KUB harcirésze jóval kisebb mint a Nyeváé, nyilván nem függetlenül attól, hogy a félaktív rávezetés sokkal pontosabb mint az RPK...
    ... vagyis RPK vezérlés esetén a KUB rakétának akkorára nőne a mellélövése amit már nem fed le annak kisebb harci részének a repeszeivel -> drámaian csökken a találat esélye, vagy nehezebb harcirész kell -> nagyobb rakéta
  • fip7
    molnibalage

    Jogos amit a kUB meghajtásáról írtál. Tényleg a ramjet is szilárd volt.
    A KRUG-ot már egyszer megvitattuk abban nem fogunk egyet érteni :)

    Az OSA-val nekem igazából az a bajom, hogy minden egy járművön van.
    Szerintem okosabb lett volna ketté bontani a dolgot. Külön felderítő és külön tűzvezető járműre. Olcsóbb lett volna úgy a rendszer, e mellet lehet így még +2 db rakéta is felfért volna az indító járműre az alacsonyabb súly miatt. Az meg sosem hátrány. :rolleyes:

    Szerintem ha akarták volna akkor megoldható lett volna az AVR-s KUB rendszer.
    Ugyan ez igaz a KUB rendszernél használt rakéták meghajtására is. 1969-ben amikor a KUB kezdett rendszerbe állni az M-11 rendszer már kettős tolóerő karakterisztikájú volt, és teljesen szilárd tüzelőanyagú.
    Ezt a BUK csak bő 10 évvel később követte.
    Vagyis elvi szinten már a KUB is lehetett volna ilyen rendszer.
    Lehetett volna PVO-s AVR-s KUB meg csapat légvédelmi KUB verzió is. Elvi szinten ezeknek szerintem nem volt akadálya.
    A szovjet összhaderőnemi koncepcióban a legkisebb manőverező egység a zászlóalj. Ez zl. 2 db Oszával bír legfeljebb. Emiatt nincs értelme szétszedni két járműre, mert csak bonyoult lesz az egész. AVR kapcsolattal vagy anélkül önállóan kell megoldani a célkeresést.
  • Hpasp
    Azért a KUB harcirésze jóval kisebb mint a Nyeváé, nyilván nem függetlenül attól, hogy a félaktív rávezetés sokkal pontosabb mint az RPK...
    ... vagyis RPK vezérlés esetén a KUB rakétának akkorára nőne a mellélövése amit már nem fed le annak kisebb harci részének a repeszeivel -> drámaian csökken a találat esélye, vagy nehezebb harcirész kell -> nagyobb rakéta
    Rgr.
  • molnibalage
    Emiatt nem világos, hogy miért nem volt Sz-125 nagyobb, Sz-200-nál kisebb HMZ-s CW-s honi légvédelmi rendszer. Vagy kicsit szélsőségesen nézve megfelelő AVR-rel a Kub alkalmasabb lehetett volna honi légvédelemre is, mint a Nyeva...? (Mert ugye a Poljana volt az első AVR, ami a csapatlégvédelmet és a honi légvédelmet össze tudta kapcsolni.)
    Az Sz-125 és az Sz-200 között az Sz-75 létezett, és annak több próbálkozása is volt a rakétájának felpumpálására...
    Ugye az SzA-75 Dvina (SA-2A) V-750 rakétájának 30km volt a hatótávolsága, és 54-ben került rendszerbe.

    Kitüntetések kiosztása után jött a szokott ukáz, effektív hatótávolságot megduplázni!
    No itt mivel már a rakéta volt a korlátozó tényező, jópár megoldást kipróbáltak. (ugyanis a rakéta tömegét nem lehetett növelni!)

    [​IMG]
    17D - Mach3.7 - 40km

    [​IMG]
    22D - Mach4.8 - több mint 30km

    Viszont a fentiek messze voltak az elvárt 60km-től, így egy teljesen új komplexumot terveztek.
    (ott már lehetett nagyobb rakétát tervezni)

    Ez lett az Sz-175.
    A V-750 átmérőjét megnövelték 50cm-ről 84cm-re, a szilárd gyorsító átkerült az oldalára, tömege 5t-ra nőtt 2,1t-ról.
    [​IMG]
    Sem a V-850-es rakéta, sem a komplexuma azonban nem került rendszerbe, mivel az Sz-75M Volhov új V-755 rakétája az eredeti méretekkel is hozta az 56km hatótávolságot.

    [​IMG]
    A V-850-es viszont a későbbiekben a V-860/870/880 rakéta családnak képezte az alapját, amit az Sz-200-ashoz rendszeresítettek.
  • Hpasp
    Az Sz-125 és az Sz-200 között az Sz-75 létezett, és annak több próbálkozása is volt a rakétájának felpumpálására...
    Ugye az SzA-75 Dvina (SA-2A) V-750 rakétájának 30km volt a hatótávolsága, és 54-ben került rendszerbe.

    Kitüntetések kiosztása után jött a szokott ukáz, effektív hatótávolságot megduplázni!
    No itt mivel már a rakéta volt a korlátozó tényező, jópár megoldást kipróbáltak. (ugyanis a rakéta tömegét nem lehetett növelni!)

    [​IMG]
    17D - Mach3.7 - 40km

    [​IMG]
    22D - Mach4.8 - több mint 30km

    Viszont a fentiek messze voltak az elvárt 60km-től, így egy teljesen új komplexumot terveztek.
    (ott már lehetett nagyobb rakétát tervezni)

    Ez lett az Sz-175.
    A V-750 átmérőjét megnövelték 50cm-ről 84cm-re, a szilárd gyorsító átkerült az oldalára, tömege 5t-ra nőtt 2,1t-ról.
    [​IMG]
    Sem a V-850-es rakéta, sem a komplexuma azonban nem került rendszerbe, mivel az Sz-75M Volhov új V-755 rakétája az eredeti méretekkel is hozta az 56km hatótávolságot.

    [​IMG]
    A V-850-es viszont a későbbiekben a V-860/870/880 rakéta családnak képezte az alapját, amit az Sz-200-ashoz rendszeresítettek.
    Ezek egy részét ismerem, a kimaradt lánceszmek fejezetbe bekerültek linkkét az összefoglalóba.
  • molnibalage
    Rgr.
    Még a KUB mellélövéséhez egy story a hh végéről...
    ... amikor az angolok kaptak pár NDK-s KUB komplexumot, hogy felmérjék a rendszer képességeit, akkor "kikötötték" az indított rakéták harci részét, spórolandó a célt repülő drónokkal.
    Nos a lövészeten a rakéták az összes cél-drónt leverték :D (hit-to-kill)
  • Az S-75-ös a 70's évekre már egy elavult és fölösleges rendszer volt.
    Én is így gondolom, semmi értelme nem volt hadrendbe állításának a '80-as években itthon.


    80-as évek elején még nem volt elérhető az Sz-300PMU, vagyis más közepes hatótávolságú komplexum nem volt akkoriban.
    Ne keverjétek a komplexumok szovjetek általi rendszeresítését, illetve az exportra való felajánlásukat. (a hh végén már akár 8~10 év is eltelt közöttük)
  • Hpasp
    Az S-75-ös a 70's évekre már egy elavult és fölösleges rendszer volt.
    Én is így gondolom, semmi értelme nem volt hadrendbe állításának a '80-as években itthon.


    80-as évek elején még nem volt elérhető az Sz-300PMU, vagyis más közepes hatótávolságú komplexum nem volt akkoriban.
    Ne keverjétek a komplexumok szovjetek általi rendszeresítését, illetve az exportra való felajánlásukat. (a hh végén már akár 8~10 év is eltelt közöttük)
    Ne keverjük. A Dvinákat kellett volna megtartani és aztán egyből Sz-300 átállni. Engem még az is meglepett, hogy az S-300 érkezése után a Volhovok maradtak volna...
  • fip7
    Most jutott eszembe és utána is néztem. Az 1969-ben elfogadott M-11 Vihar rendszernél használt B-611-s légvédelmi rakéta már kettős tolóerő karakterisztikájú volt, és teljesen szilárd tüzelőanyagú. Jóval kisebb volt, mint az S-75-nél használt rakéták , mégis többet tudott, mint az S-75 vagy a Krug..
    :confused:
    Nos akkor szerintem nézd meg +1x.

    4K60 (V-759)
    tömege: 1'839kg (2'406kg)
    hossz: 6.1m (10.8m)
    átmérő: 65.5cm (50cm)
    hatótáv: 33.5km (56km)
    hatómagasság: 25km (35km)
  • Hpasp

    Nem látom , hogy mit hasonlítasz össze mivel. Nem írtad oda.
    Én ezeket az adatokat találtam:

    M-11 rendszer:
    Hatótáv: 7-55 km;
    Hatómagasság: 0,1-30 km;
    Max. a rakéta sebessége 1200 m / s;
    Az átlagos rakéta sebessége 800 m / s;
    Max. célsebesség 750 m / s;
    A rakéta hossza 6,1 m;
    A rakéta átmérője 0,655 m;
    A szárnyfesztáv: 2,2 m;
    125 kg-os robbanófej súlya;
    A rakéta tömege 1844 kg.

    S-75 rendszer:
    • A rakéta hossza: 10600 mm
    • Az első szakasz testének átmérője: 700 mm
    • A minimális céltartomány 7 km
    • Maximális céltartomány: 29 - 34 km
    • Maximális célcsúszási magasság: 25 - 27 km (?)
    • MIR sebesség> 3 Mach
    • Induló súly: 2300 kg
    • Warhead: nagy robbanásveszélyes töredezettség
      • Súly CU: 200 kg
    A Krug esetén én a legjobb verzióknál 50 km-s hatótávolságot és 25 km-s hatómagasságot találtam.
  • fip7
    Hpasp

    Nem látom , hogy mit hasonlítasz össze mivel. Nem írtad oda.
    Én ezeket az adatokat találtam:

    M-11 rendszer:
    Hatótáv: 7-55 km;
    Hatómagasság: 0,1-30 km;
    Max. a rakéta sebessége 1200 m / s;
    Az átlagos rakéta sebessége 800 m / s;
    Max. célsebesség 750 m / s;
    A rakéta hossza 6,1 m;
    A rakéta átmérője 0,655 m;
    A szárnyfesztáv: 2,2 m;
    125 kg-os robbanófej súlya;
    A rakéta tömege 1844 kg.

    S-75 rendszer:
    • A rakéta hossza: 10600 mm
    • Az első szakasz testének átmérője: 700 mm
    • A minimális céltartomány 7 km
    • Maximális céltartomány: 29 - 34 km
    • Maximális célcsúszási magasság: 25 - 27 km (?)
    • MIR sebesség> 3 Mach
    • Induló súly: 2300 kg
    • Warhead: nagy robbanásveszélyes töredezettség
      • Súly CU: 200 kg
    A Krug esetén én a legjobb verzióknál 50 km-s hatótávolságot és 25 km-s hatómagasságot találtam.

    V-611-es rakétát (4K60) hasonlítottam össze a V-759-es Volhov rakétával, kiemelve annak jelentősen kisebb hatótávolságát, és hatómagasságát.

    Az adatok forrása: Ракеты "Факела" - МКБ "Факел"* - 2003
    *(mindkét rakétát ugyanaz az iroda tervezte ugyanis)
  • Hpasp

    Ahogy utána néztem te a legmodernebb Volhovot hasonlítottad össze a legelső M-11 Viharral.
    Ahogy én utána tudtam nézni a V-759 A Volhov M2-höz tartozik. A V-750 vagy V-755 adatai ettől jelentősen elmaradnak.
    Az M-11-nél az adataink köti különbség szerintem a 4K60 és a 4K65 közötti különbség miatt lehet.
    A 4K60 az biztos, hogy 1969 körül állt szolgálatba, a 4K65-öt nem tudom.
    A V-759 mikor került szolgálatba? 1969-ben nem csak V-755-volt?
  • fip7
    Hpasp

    Ahogy utána néztem te a legmodernebb Volhovot hasonlítottad össze a legelső M-11 Viharral.
    Ahogy én utána tudtam nézni a V-759 A Volhov M2-höz tartozik. A V-750 vagy V-755 adatai ettől jelentősen elmaradnak.
    Az M-11-nél az adataink köti különbség szerintem a 4K60 és a 4K65 közötti különbség miatt lehet.
    A 4K60 az biztos, hogy 1969 körül állt szolgálatba, a 4K65-öt nem tudom.
    A V-759 mikor került szolgálatba? 1969-ben nem csak V-755-volt?
    V-755DP 1962-től került rendszerbe, és már annak is 56km volt a hatótávolsága.
    4K60 hatótávolsága csak 30km.
    4K65-ről csak annyit találtam hogy cserélték a rádiógyujtót hogy kismagasságban is alkalmazható legyen. Hatótáv maradt 30km. Nemtom hogy az 55km-t honnan veszed -> butaság.
  • fip7
    Angol wiki, orosz wiki meg ez az oldal is:
    http://worldweapon.ru/flot/shtorm.php

    55 km-t írnak ezeken a helyeken. A 4K65-re vonatkozóan (sztem)
    Fakel iroda kiadványa szerint meg csak 30km. (valami közük csak volt hozzá)
    Megnéztem a В.П. Кузин, В.И. Никольский - ВОЕННО-МОРСКОЙ ФЛОТ СССР 1945-1991 könyvet is, abban is 30km van.

    Orosz fan(web)site -> butaság
    :cool:
  • Friss fotók
    DSA 2018

    [​IMG]

    Még hogy nem lenne mit venni Kínától az oroszoknak !

    Tessék itt a Kínálat

    Az oroszok milliárdokat fognak elszórni mire lesz hasonló fegyverzetük .
    A KAB-250 (a legkisebb bombájuk lesz majd valamikor ) sem látom még TGP-vel a su-30sm gépeken.


    [​IMG]
    [​IMG]
    [​IMG]
    [​IMG]
    [​IMG]

Ugrás a fórum topichoz