|

Kawasaki C-2 látogatás Ausztráliába

November 30-án az Ausztrál Királyi Légierő Sydney közelében található bázisára érkezett a japán Önvédelmi Haderő egyik Kawasaki C-2 típusú szállítógépe.

Az ausztrálok a Kawasakit, a japánok a fotón részben szintén látható Spartan és Hercules gépekkel ismerkedhettek első kézből. © Commonwealth of Australia 2017,

A japánok a típus képességeinek még zajló tesztelésének apropóján látogattak a kontinensre. © Commonwealth of Australia 2017,

A 2016. júniusa óta, egyelőre még bőven 2 kézen megszámlálható (6 darabos) mennyiségben hadrendben álló japán típus fejlesztésének formális lezárása 2017 tavaszán történt meg, jelenleg a típus első exportsikerének összehozásán dolgoznak a japánok – nyáron röppent fel a hír, hogy előrehaladott tárgyalások zajlanak az Egyesült Arab Emírségekkel.

Az elmaradhatatlan csoportfotón a gép méretei is jobban érződnek. © Commonwealth of Australia 2017,

Fórum hozzászólások

  • Úgy néz ki, csúszik a gép 2015 elejére tervezett rendszerbe állítása egy januári tehertét ajtó baleset miatt.

    http://www.janes.com/article/39831/japan-delays-c-2-service-entry-after-door-issue-in-testing
  • ghostface
    Az Emirátusok vezetése gondolkodik C2-esek vásárlásán.

    Jó kis gépnek tűnik ez.
    A potenciális vásárlók helyében azért én várnék addig amíg egy pár ezer óra üzemeltetési tapasztalat összegyűlik a géppel a Japánoknál.
    A géppel elég sok strukturális probléma volt már eddig is (vízszintes vezérsík, futó bekötés, tehertér ajtó...) ami miatt egyáltalán nem kizárt hogy további problémák fognak előjönni. Egyszóval még nem egy kiforrott szerkezet.
  • rudi
    A potenciális vásárlók helyében azért én várnék addig amíg egy pár ezer óra üzemeltetési tapasztalat összegyűlik a géppel a Japánoknál.
    A géppel elég sok strukturális probléma volt már eddig is (vízszintes vezérsík, futó bekötés, tehertér ajtó...) ami miatt egyáltalán nem kizárt hogy további problémák fognak előjönni. Egyszóval még nem egy kiforrott szerkezet.
    Ha ez a méret és teljesítmény kategória a cél, akkor nincs alternatíva, tehát a szándéknyilatkozat csak használhat, mert a japán félnek nagyobb mozgásteret adhat és még most customizálhatják a gépet.
  • borisz
    Nagyon hasonlít a KC-390-esre.
    Aerodinamikai szempontból közel ugyanaz, de méretben +30%, terhelésben +40%, árban meg +120-130%, szóval minden tekintetben magasabb kategória, olyan igazán japános. A minőség, tartósság meg majd kiderül...
  • emel
    Aerodinamikai szempontból közel ugyanaz, de méretben +30%, terhelésben +40%, árban meg +120-130%, szóval minden tekintetben magasabb kategória, olyan igazán japános. A minőség, tartósság meg majd kiderül...
    A japán haditechnikáról nem nagyon hallani rosszat igaz nem is árulják pedig nagyon innovatívak.Az AESA radaros légi harc rakétájuk rendszerben van már 7 éve.
  • dudi
    A japán haditechnikáról nem nagyon hallani rosszat igaz nem is árulják pedig nagyon innovatívak.Az AESA radaros légi harc rakétájuk rendszerben van már 7 éve.
    Hogy általában a haditechnikai eszközeik milyen színvonalúak nem tudom, de a repülőgépek tervezése terén azért lehet hogy elkélne még nekik némi tapasztalat mert - bár nem katonai típus - de a Mitsubishi MRJ 70/90 is azért csúszik sokadik éve mert a strukturális teszten megbukott (a szárny és a futó nem bírta a terhelést) továbbá baj van a gép elektromos rendszereivel is.
  • dudi
    A japán haditechnikáról nem nagyon hallani rosszat igaz nem is árulják pedig nagyon innovatívak.Az AESA radaros légi harc rakétájuk rendszerben van már 7 éve.
    Úgy általában haditechnikai termékeiket nem ismerem, de repüléstechnikában könnyen előfordulhatnak ott problémák. Ahhoz képest hogy mekkora ország mekkora távolságokkal és lakossággal, a saját fejlesztésű repülőgépgyártás elég szegényes, ilyen téren tehát elég kevés a tapasztalat azon a tájon. Hirtelen tán 5 olyan japán gépet tudnék felsorolni, amit a világháború óta (72 év!!) saját maguk terveztek és gyártottak!!
  • emel
    Úgy általában haditechnikai termékeiket nem ismerem, de repüléstechnikában könnyen előfordulhatnak ott problémák. Ahhoz képest hogy mekkora ország mekkora távolságokkal és lakossággal, a saját fejlesztésű repülőgépgyártás elég szegényes, ilyen téren tehát elég kevés a tapasztalat azon a tájon. Hirtelen tán 5 olyan japán gépet tudnék felsorolni, amit a világháború óta (72 év!!) saját maguk terveztek és gyártottak!!
    Minden gépük külső segítséggel készült, de részben hazai harcászati elektornikával. M F-1 saját sárkány fejlesztés, de a hajtóműve a Jaguáré volt. F-4 + F-15 1:1 licensz, az F-2 fejlesztése az F-16 felskálázása, mint a Hornet ---> Super Hornet.

    Döbbenetes, de nincs csúcskat japán gázturbina. Vagy csak én vagyok vak...? [fejvakarás]
  • molnibalage
    Minden gépük külső segítséggel készült, de részben hazai harcászati elektornikával. M F-1 saját sárkány fejlesztés, de a hajtóműve a Jaguáré volt. F-4 + F-15 1:1 licensz, az F-2 fejlesztése az F-16 felskálázása, mint a Hornet ---> Super Hornet.

    Döbbenetes, de nincs csúcskat japán gázturbina. Vagy csak én vagyok vak...? [fejvakarás]
    Őszintén szólva nem tudom,hogy mennyi amerikai elektronika van az F-15J-kben mert a légi harc fegyverzetük egy az egyben hazai.
  • dudi
    Őszintén szólva nem tudom,hogy mennyi amerikai elektronika van az F-15J-kben mert a légi harc fegyverzetük egy az egyben hazai.
    A 2012-es F-15 írás alatt volt olyan japán F-15 videó és friss, aimben nem az F-15C, hanem az full analóg műszeres F-15J volt látható. Az AN/APG-63 radar is tudtommal megtalálható volt akkor számtalan F-15J-ben.
  • molnibalage
    A 2012-es F-15 írás alatt volt olyan japán F-15 videó és friss, aimben nem az F-15C, hanem az full analóg műszeres F-15J volt látható. Az AN/APG-63 radar is tudtommal megtalálható volt akkor számtalan F-15J-ben.
    Akkor teljes mértékben ahhoz optimalizálták a rakétáikat?
  • dudi
    Akkor teljes mértékben ahhoz optimalizálták a rakétáikat?
    A radarnak önmagában csak annyi köze van a rakétához, hogy felderítéshez és rávezetéshez kell. Technikaialg egy MiG-21 radarhoz is lehet kiépíteni olyan hátteret, hogy MCG-t adjon egy AIM-120-nak, csak olyan felderítési távolsága van, hogy értelmetlen.

    Az AN/APG-63 is képes kiszolgálni az AA-4 igényeit, de természetesen, ha monduk két CM-et kéne lelőni +45 és -45 fokos aspektussal, akkor ahhoz fázisvezérelt radar illene az F-15-re is, hogy az MCG-hez az adat gyakran frissüljön.
  • Nekem nagyon tetszik ez a gép, különösen az "aránytalanul" hatalmas CF6-os hajtóművei miatt. Már-már légcsavaros gép, de ez még javában sugárhajtómű, "a legjobb, mind a két világból" ahogy a nagy vizen túl mondani szokás. Nyilván a GE90-115B lenne a legjobb, de az egy kényes civil hajtómű, drága mint a fene és még jó nehéz is. A CF6-nak meg van már tapasztalata a katonai gépeken is.
    Csakhogy azok nem taktikai gépek, hanem "szalonkatonák", lásd C-5M, KC-10...
    És emiatt nem tudni, hogy igazi harcászati feladatokra alkalmas-e ez a dizájn.
    Ugyanez a gondom a gép szexi kis futóművével is. Látszatra amolyan katonai teherszállító futómű, első blikkre talán még harcászati is, de jobban megnézve ez nem C-17 kategória.
    Ezzel szerintem nem szállnak le egynél töbször nagyjavítás nélkül betonon kívül sehová máshova...

    Ha én terveznék ilyen gépet, ez a méret nagyon jó lenne, ahogy a kéthajtóműves elrendezés is. De hajtóműnek valami olyasmit szednék elő, mint anno a Kuznyecov NK-93-as volt, futóműnek meg ami a C-17-eseken van.
  • Allesmor Obranna
    Ezzel szerintem nem szállnak le egynél töbször nagyjavítás nélkül betonon kívül sehová máshova...
    Japánban vannak egyáltalán alkalmas területek kiépítetlen repülőtérnek? Iszonyatosan be van építve az egész ország. Export szempontból talán szerencsésebb lett volna, ha erősebbek a futók, de gondolom a C-2-t is szigorúan hazai igények szerint tervezték.

Ugrás a fórum topichoz