|

London és Washington közös nevezőn SSBN fronton

Ugyan az Ohio és Vanguard-osztályú SSBN-ek még vígan ellubickolnak egy jó ideig, de mivel egy új nukleáris meghajtású ballisztikus rakétahordozó kifejlesztése is jó sok időbe telik, ezért ezen munkálatokat már el kell kezdeni annak érdekében, hogy a 20-as évek végén megkezdődhessen az új boomerek hadrendbe állítása. És bár még sem az Amerikai Egyesült Államokban, sem pedig az Egyesült Királyságban nem rendezett az érintett haditengerészetek ezen új játékszereinek pontos formája, költségvetése*, az egyik legfontosabbanak nevezhető elem, a rakétatubusok szekciójának kérdése kapcsán jelentős előrelépés történt nemrégiben. (*: korábbi becslések egységenkénti 6-8 milliárd dolláros beszerzési vizionáltak – az aktuális cél ennek az árnak a 2. egységtől kicsivel 5 milliárd dollár alá szorítása.)

Mivel azon felállás, miszerint a U.S. Navy és a Royal Navy ugyanazon ballisztikus rakétát alkalmazza SSBN flottája kapcsán a jövőben sem fog változni, ezért érthető, mennyire is kritikus elem a kapcsolódó indítócsövek, és azok kapcsolódó elemeinek közös nevezőre hozása. Nem mellesleg az új megoldásba kellő rugalmasságot kell tervezni, hiszen az új boomerek a tervek szerint átvételüktől számítottan fél évszázadig, azaz 2080 környékéig állnak majd hadrendben.

SLBM inditócsövek

Ohio-osztályú SSBN nyitott indítócsövekkel ,

A Common Missile Compartment néven futó program az Egyesült Államokban 2008 végén startolt el – az 5 éves fejlesztési szakaszra maximálisan cirka 600 millió dollárt szántak akkor – ez jelenleg 700 millió. Ennek részeként augusztus 31-én sor került egy kulcsfontosságú dokumentum szignálására. A NAVSEA és az Ohio Replacement program illetékesei aláírták a First Article Quad Pack Ship Specification nevezetű dokumentumot, melyben az amerikai – angol együttműködés gyümölcseként definiálásra került azon blokkok specifikációja, melyek mindegyike 4 indítótubust és kapcsolódó alkotóelemeket tartalmaz majd.

48 hozzászólás “London és Washington közös nevezőn SSBN fronton”

  1. A tengeralattjárók kvázi hengeres konstrukciója lehetővé teszi az olyan modul építést, amelyben egy szekció kihagyásával rövidebb hajót eredményez. Ez a szekció kizárásos alapon csak a tubus-szekció lehet, mert a többire szükség van. Ergo akár azonos típus is lehet az angol és az amerikai hajó, csak a jenkin 1-2 szekcióval több tubus lesz. Persze, ez így leírva egyszerű, de hogy mit eredményez egy ilyen „hidrodinamikai öszvér”, az kérdéses. Elvileg egy ilyen modul hajó alkalmas lehet egy közös alapnak akár az SSN – SSBN kategóriában is. Ez tervezési és gyártási költségcsökkenéssel járhat.

  2. Mert? Ha nem történik valami csoda, akkor egy ’80-as évek beli SSBN is, ha nem csípik el indítás előtt pont olyan halálos lesz, mint akkor. A jenki csatahajók lövegei utolsó használattukor hány évesek is voltak? Működtek. A kontsrukciójuk meg a gyártás előtt is kb. 10 éves volt. Tehát 1991-ben egy kb. 55 éves múltra visszatekintő valamivel pörköltek oda Szaddamnak.

    A USS Enterprise elmúlt 50. Igen, korszerűsítették, de akkor is 50 évesek A KC-135-ök serial nuberjeit nézegetted? Van olyan, amit még Eisenhower elnöksége idején rendeltek meg és mai napig repül. No comment…

  3. Azt tudni kell hogy az amerikai uzemeltetesi kultura mas mint mondjuk a Brit. Altalaban majdnem ketszer annyi szemelyzet van egy beosztasra egy USA ladikon mint egy Brit Aussi vagy Nemet hasonlo kategoriaju hajon. Lehet a teljes letszam kb ugyan az de a megosztas teljesen mas.
    Mondhatjuk ugy hogy egy USA tengeresz sokkal kisebb teruletet felugyel visz mint egy masik fentebb emlitett nemzet tengeresze.

    Az elvarasok tekinteteben pl az amit egy ausztral tengeresznek ( radar es fegyverzettechnikus ) 6 honap alatt kell megtanulnia azt az USA beli kolleganak 2,5-3 ev alatt kell elsajatitani.

    Tehat van lehetoseg szerintem a nuki raketakon kivul is a hely a meret csokkentesere Brit verzio eseten mert egy egy szemeylyre egy egy bevetesen a lakoteren kivul cca 6 kobmeter helyet lehet sporolni.

    Ez pedig egy tengonal hatalmas ter !

  4. molni

    Lehet hogy meglepo de ez van. Nem hasonlo hanem ugyan azon a kepzesi tananyagon megyunk keresztul mint az USA beli kolegak. Annyira ugyan az hogy maga a tananyag a szoftver minden az USa bol jon. Az oktatoin az utan mondtak el a kovetelmenyek koztti kulonbseget miutan elvegeztuk a tanfolyamot. Rraadasul az Aussi rendszerben csak korlatozott szami vizsgaismetlesre van modod mig az USA kollegak akarhanyszor nekiugorhatnak egy egy modulnak.
    A fentieket amugy miutan en is felntartasokkal fogadtam a dolgot es megkerdeztem, szoval az itt dolgozo USA kollegak is megerositettek.

    Az alap oktatasi rendszeruek real tantargyakbol es foleg alkalmazott tudas teruleten atlagosan BORZALMAS. Ha nem munltiple choises ben van megadva a megoldas akkor nagyon eltudnak akadni.

    Szabalyok betartasara nagyon odafigyelnek es kesz folyamataik vannak kidolgozva hogy mikent kell megcsinalni valamit de ha valami a szokott forman kivul esik akkor vege a tudomanynak. Vannak kozottuk mint mindenhol kivetelek de ok csak a kontrasztot adjak.

    Ui : Az ausztral oktatasi rendszerrol sincs tul jo velemenyem.

    Viszont ami pozitivum a rendszerukben hogy a tehetseget azonnal megbecsulik kiemelik tamogatjak.

  5. Más a filozófia. Az amerikai hajókon, mint általában az amiknál mindenhol, a személyzet életkörülményeire nagyobb súlyt helyeznek (szerintem joggal). Az európai (angol, német, francia és egyéb) tengerészeteknél a járőrtevékenység alatt a munka élvez prioritást a kényelem rovására. Ez nem jelenti azt, hogy az európai hajók nem kényelmesek (viszonylag), de nem élvez prioritást a dolog.
    Érdekes, hogy az egyébként nem a kényelmes, kulturált hajóikról híres oroszok a Tájfunoknál az amerikai mintát követték. A vadászoknál és a D/E egységeknél megmaradtak az európai „értékeknél”.
    Kicsit elrugaszkodva, de jelzésképpen megemlíteném a Halál 50 órája c. filmet, ahol a német tábornagynak a pc. ezredest játszó színész megmutatja a zsákmányolt amerikai tortát. „Ha ezek a mi offenzívánk alatt ilyeneket küldenek át az óceánon, akkor mi esélyünk lehet?”
    Szóval, azért a jenkik figyelnek a „tortára” is…..

  6. Borítékolni mertem volna, hogy ezeket a példákat hozod fel a 2080-as hadrendben tartásra! De! Ha azt írtam volna, hogy 2100-ig is jók lesznek azok, akkor egy tökéletesen más reakciód lett volna, és arra hoztál volna fel érveket! Te is beláthatod, hogy egy ágyút, vagy egy hajótestet, nem érdemes hasonlíthatni egy egy oylan komplex rendszerrel mint amiről a cikk ir! Az , hogy most nem tudjuk elképzelni, nem azt jelenti, hogy nem történnek drasztikus változások, újítások. A technika fejlődése rá a bizonyíték, hogy minden csak idő kérdése! Én pl azt sem tudom elképzelni, hogy 2080 -ban még hajócsavar jajtson valamit! Vagy a hagyományos értelemben vett repülőgépek repkedjenek. Ha 70-évvel ezelőtt megmutatsz valakinek egy F35-öt, simán elhitte volna hogy UFO! Pedig nem az :) Mennyi idő is telt el az első szobányi számítógépnek mondható szerkezet és egy mai, zsebszámológép közt? Számítógépet már nem is akarok írni , mert az az összehasonlítás már már abszurd!

    Egyébként, most egy Bécsből, albérletből, egy laktanya szomszédságából írok. Sokat nézegetem , hogy mi történik ott, de általában semmi. Ennek ellenére, hihetetlen az a mentalitás ami sugárzódik ki onnan. Olyan tisztaság, rend és makulátlan igényesség árad onnan, hogy…..
    De ez egy másik történet!

  7. A fiam most 10. es es parhuzamosan a sulival vegzi a magyar foiskolai diplomanak megfelelo IT sulit ( igaz elso eves ) A szint valahol itt kezd emelkedni de durvan. A muszaki felsooktatas az rendben van nalluk de atlag ausztral nem jut be mert hulye hozza. Nincs meg az alapja. Lehet apuci beiratja de szenved es kibukik. A magyar oktatassal meg az van amit irtam. 10 es es huledeznek az osztalyba hogy mit kezdett el. Hozza teszem hogy a szakmunkassal megegyezo IT vegzetseget ami itt 1,5 – 2 a suli utan mar elvegezte.

    Es az Aussi oktatas meg mindig jobb mint az USa beli.

  8. @nani1980

    Komplexet akarsz? Mai napig repkednek 50 éves szállítógépek szerte a nagyvilágban. Be kell látni, hogy ma félig-meddig pénz kérdése az, hogy meddig üzemeltetsz valamit. Régen egyszerűen nem volt értelme valamit eddig, mert elavult. Viszont ma – bármilyen meglepő – vannak, amik nem avulnak el. Másik komplex példát akarsz? 2030-ban 70-éves lesz a B-52. A jelek szerint addig vígan fognak repkedni.

    A számitógépes példákról ezerszer leírtam, hogy irrelevánsak. Mikorelektronikát felesleges a MW teljesítmény kategóriába eső vassal összevetni.

  9. A rephordozók LHD hajók, SSBN,SSGN tengók sokáig maradhatnak szolgálatba mivel egyik sem kerül(legalább is nem kéne) az ellenség közelébe. Ahogy a strégiai bomázók is sokáig szolgálhatnak .

    Az oscar 2 is sokáig fognak szolgálni még mert az utódja elég szerény fegyverzetet hordoz.

    Ha egy vadászrepcsikről vagy tankokról beszélünk az már más .

  10. Roni

    „Az oscar 2 is sokáig fognak szolgálni még mert az utódja elég szerény fegyverzetet hordoz.”

    Hihetetlen,hogy mennyi zagyvaságot össze tudsz hordani folyamatosan(néha mindenkivel megesik de te sportot űzöl belőle).

    Milyen Oscar II utód?Milyen szerény fegyverzet?

    molni

    Az M48/60 ma már mindenhol másod harmad vonal beli technika.Mondjuk ettől még rendszerben vannak és használják őket.

  11. „hanem azért mert kevés dolgot tanítanak meg nekik.”
    Ez ugyan OFF, de mert érdekes, leírom: Kezembe kerültek amerikai (USA) érettségi (vagy valami hasonló) tételek 1891ből. Én alaposan beleizzadtam volna. pl: írja le az Orinoco bal oldali mellékfolyóit a forrástól a tengerig.(Amúgy 4.5re érettségiztem.) Azóta küzdötték ide le magukat. Pár évvel azelőtt vezették be az USÁban a kötelező közoktatást. Massasusetsben (ha jól írom) a polgárok tevőlegesen ellenálltak, úgyhogy a Nemzeti Gárda vitte a gyerekeket iskolába. Ezután 84-89% körül alakult az írástudók aránya az államban. Szép eredmény, de a kötelező közoktatás bevezetése előtt ez sose ment 91% alá.
    Olvastam az idei román érettségi tételeket. Amin az országuk 3/4e elhasalt. Olyan könnyűek voltak, hogy ha a fél agyamat kioperálnák, az ébredés után azonnal 5ösre letenném a vizsgát.

  12. Tcat:
    Hát igen, az a kis méregzsák M113-as olyan, mint a Huey. Elég eltalált cucc. Olvastam olyanról, melyet az egyik kaliforniai tűzoltó egység használ spec tűzoltásra, sőt vannak rendőrségi egységek is, akik használják az USA-ban.

    Mackensen:
    „Símán kinézem abból a járműből, hogy 2060-ban is lesz olyan állam, ahol még megtalálható lesz.”
    Némelyik tuning verzió egész korrekt cucc (jó, nem egy Bradley, vagy CV90), de azért nem rossz, sőt a Bionix, vagy az ACV300 képében még közvetlen utódai is vannak.

  13. OFF

    Remek. Viszont felemerül a kérdés, hogy egy csapatnyi idiótával mit kezdjen az ország? Sírnak, hogy ilyen meg olyan magas a munkanélküliség. Azt persze kifejejtik, hogy ennek a nagy masszának a túlnyomó része jó, ha 8 általánossal bír vagy a helyenként 0 színvonalú középszinten is úgy rugdosták át…

    Én egy viszonylag jobb gimiba jártam, de utolsó évben a fizikai óra gyak. 80%-ban abból állt, hogy az 4 ember standupolt a táblánál, akik fizikából érettségiztek…

    ON

  14. molnibalage

    Off

    Van abban valami amit írsz, de van olyan, hogy valaki csak egy tantárgytípusból jó; mondjuk humán tárgyakból és a reáliákból meg nem.
    Meg az év végi osztályzatokat sem tekinteném mérvadónak. Mondjuk erre a saját példámat tudom felhozni matekból. 8 fiú volt az osztályban (középsuliban) és mindnek 1-es volt az átlaga gyakorlatilag minden évben, de 5.év végén fullra. (0. osztály is volt, innen az 5 év) Nekem személy szerint 11 egyesem volt egy hónappal az érettségi előtt. Ennek kisebb része dolgozatban, nagyobb része pedig táblánál „felelésnél” történt, gyakorlatilag addig kellet csinálni a példákat a táblánál amíg egyet el nem rontottál. Aztán mivel hibáztál 1-es. Volt, hogy még szünetben is a táblánál szenvedtem mert csak nem akart jönni az az 1-es. A dogák meg olyanok voltak, hogy volt rá 45 perced aztán utána 3*45 percig csináltuk együtt a javítást, hogy hogy is kellet volna. Az osztály átlaga 2-es alatt volt, a legjobb tanuló matekból alulról karcolta a hármast, de mondom 3-al kezdődő átlaga SENKINEK nem volt!
    Hogy mentem akkor érettségizni? Igazgató jó fej volt és háromszor megírhattuk az előző éves érettségiket, amikre dupla jegy járt. Nekem így lett a 11 egyes mellé négy 4-esem és két 3-asom. Így meg lett a kettes átlag, és az „igazi” érettségit is 3-al zártam. (matekból) Hozzáteszem, hogy ezek a matekból full egyes fiúk írták abban az évben a suli legjobb érettségijeit.
    Ma már van közgáz végzettségem és politika tudományokkal foglalkozom. (biztpol. megvan, általános politika tudományok megvan, és még van olyan „szakrész” ami érdekel gondolok itt a nemzetközi kapcsolatokra és az önkormányzati ismeretekre(regionalizmus) mint szintén külön szakma) A többi srác is hasonló pályát futott be talán három kivétellel, de mindenkinek van szakmája és munkája.
    Ezt csak azért írtam le, hogy kicsit más megvilágításba helyezzem az „átlagokat”

    ON

  15. molnibalage

    100%-ig igazad van. Többször el is mondtuk neki szépen, mi fiúk, hogy ezt nem így kéne szóval ezért különösen szeretett minket. Amúgy Osztályfőnök is ő volt:D Igazgató meg nem tudta elzavarni mivel két matektanár volt az egész középsuliban össz-vissz. Miután mi elmentünk egyébként rá pár évre nyugdíjba ment. Most a nagynéném tanít ott helyette:P

  16. Off

    A diák hogy zavarhatná el a tanárját? Ilyen jogköre egy diáknak Diák szervezetnek sincs Ha panaszt emelnének az igazgatónál akkor azzal nem érnének el semmit Az igazgató annyit mondana hogy a tanár egyéni joga az osztályzást Maximum az osztály / Diák kérhetne a tanári kartól egy osztályozó vizsgát mert nem tartják megfelelőnek az osztályzatukat Tudtommal ennyit lehet csinálni

    On