|

Beszámoló – Aviaton Fair 2012

Mint a legtöbb cseh repülős rendezvény, ez is hosszú múltra tekint vissza. Az „Aviaton Fair”-t 1991 óta minden évben megrendezik a cseh repülés szülőföldjén, Pardubice-ben.


Ez nem (csak) repülőnap, hadijáték is egyben. Az I. és II. világháborús, koreai- és vietnami jelenetek és a pirotechnika remek hangulatot teremt az old timer gépek – általában nem igazan látványos – repüléséhez. Érthető módon nagyon vigyáznak ezekre a repülőgépekre, azért hogy még sokáig láthassuk őket a levegőben. A megrendezett jelenetek mellett a Cseh Légierő és a cseh repülőgépipar típusai is bemutatót tartottak.

A jelenetek méreteit jól mutatja hogy több mint 300 korhű ruhákba öltözött hagyományőrző és hatvannál több jármű szerepelt benne. A két nap alatt 25 ezer néző követte figyelemmel a csatajeleneteket. A hangulat magával ragadó, igazi időutazásban vehetünk részt. Ezt a videók és a fotók nem adják jól vissza, ezt egyszer meg kell nézni élőben.

Az idei program „A légi csaták évszázada” címet kapta.

A nyitó kötelék a készültségi Gripen géppárból és egy L-159 Alca-ból állt. A Gripenek visszatértek még egy áthúzás erejéig, majd távoztak.
Érdekesség, hogy a készültségi géppár egyik gépe a szárnyvégen, a másik a szárny alatti külső pilonokon hordozta a Sidewinder rakétákat. A készültségi géppár szinte minden cseh repülőnapon látható, az viszont furcsa volt, hogy szóló Gripen bemutató most nem volt.

A rendezők szerint most először járt Spitfire Csehországban. Az Angliából érkezett eredeti, 67 éves gépnek különleges jelentősége volt. A rendezvény František Fajtl és Joseph Koukal születésének századik évfordulója előtt tisztelgett, akik a Második Világháború alatt a RAF-ban ilyen típussal is repültek és arattak légi győzelmeket. Fajtl-nak 1990-től a pardubicei Aviation Fair rendezvények megszervezésében és a cseh repülős hagyományok újraélesztésében is nagy szerepe volt.

A jelenkor egyik cseh „ász” pilótája Martin Šonka, aki látványos bemutatót repült az Extra 330SR gépével.

Az Első Világháború eseményeit felelevenítő jelenet a Német Császárság hadseregének egyik táborában játszódott. A tábort váratlanul légi támadás érte az Antant egyik Sopwith 1½ Strutter gépe által. A kialakult zűrzavarban felszállt egy Fokker Dr.I és üldözőbe vette az ellenséges gépet. A fordulóharc a Vörös Báró Fokker-jét idéző gép győzelmével végződött. A füstölő Sopwith úgy tűnt el a távoli fák mögött, mintha tényleg lezuhant volna. A tábor a győztes gépet ünnepelte. Végül visszatért a másik gép is és tisztelgés után leszállt.


A következő jelenetben egy amerikai bázison járunk… Hawaii, 1941 december 7-én. Korhű zene szól, a katonák isznak, szórakoznak, verekednek. Csak egy sárga Boeing Stearman repül a levegőben. Semmi sem utal a közelgő háborúra. Váratlanul egy Zero (valójában egy császári japán színekre festett T-6) száguld át a bázis felett. Utána robbanások, füst, kétségbeesetten rohangáló emberek, sebesültek, halottak mindenfelé. Egy autó siet a közelben parkoló P-40 Tomahawk repülőgéphez. A pilóta gyorsan felszáll és a támadó repülőgép nyomába ered. A Pearl Harbor című film hasonló jelenetei juthatnak eszünkbe.

A Grumman TBM Avenger már a csendes-óceáni harcok egy későbbi szakaszát idézi, amikor az amerikai hordozókról felszállva egymás után süllyesztették el a japán hadihajókat.

A harmadik jelenet már az európai hadszíntéren játszódik 1945-ben. A német haderőt a szövetségesek két oldalról támadják. Egyik oldalról az angolszászok csapatok Mustang és Spitfire légi fedezet alatt, a másik oldalról az oroszok egy Lavochkin La-5 (valójában egy Jak-11) támogatásával. A németek Bücker Bü-181 Bestmann gépének esélye sincs. A németek elszántan védekeznek, de végül megadják magukat. A szövetségesek találkozása az Elbánál a jól ismert kézfogásos jelenettel végződik. (Az Elba nem messze folyik Pardubice-től. Az oroszok az amerikai eszközökhöz a Land Lease szerződés keretében jutottak hozzá a háború alatt.)

A cseheknek láthatóan nincs múltfóbiájuk. Nem jelent nekik problémát hogy a zászlókon, egyenruhákon, járműveken önkényuralmi jelképek vannak egy olyan rendezvényen, ami az adott kor eseményeit mutatja be.

A negyedik jelenet a koreai háborúban játszódott. Az amerikai bázist MiG-15 támadás érte. A sebesültek gyors elszállítását (MedEvac) Bell 47 helikopterrel oldották meg.

Az ötödik jelenetben a vietnami háborúban járunk, egy amerikai táborban. Filmekből ismert képek következnek, a rádióból a Rolling Stones Satisfaction-je szól. A tábor bejáratához vietnami civilek érkeznek, akik hirtelen fegyvert rántanak elő és lelövik az őröket. Megindul a Vietkong támadás. A tábor légi támogatást kér és az érkező T-28 Trojan géppár segítségével visszaverik a támadást.



A jelenetek között különböző sportgépekkel és helikopterekkel további légi bemutatókat tartottak.

A Flying Bulls kötelék (Radka Machova, Jiri Saller, Jiri Veprek, Miroslav Krejci) a szokásos látványos programját mutatta be. Nem is gondolná az ember, hogy a négy cseh pilóta átlagéletkora 58 év. Vagy lehet hogy épp ezért repülnek ilyen jól?

Mindenképp meg kell még említeni a 21 gépes Zlin köteléket. Ritkán látni ennyi gépet egyszerre a levegőben. A sikeres oktató-, túra-, vontató- és műrepülő típussal szóló- és kötelékbemutatót is tartottak.

A statikus sort két részre lehetett bontani. Ki voltak állítva a dinamikus programban résztvevő gépek, így a felkészítésüket egészen közelről lehetett végignézni. Sajnos nem repült a Cseh légierő kiállított gépeinek többsége (L-39, Mi-2, Mi-17, L-410, C-295), a Phantom, a Szu-25 és a Spartan. Az F-4 nagyon feldobta volna a vietnami jelenetet, de egy UH-1 is nagyon jó lett volna. A Szuhoj és a szárazföldi technika segítségével egy másik látványos hidegháborús jelenetet is össze lehetett volna hozni. Talán jövőre lesz ilyen is. A rendezőknek célja hogy minden évben újabb típusokat mutassanak be nézőknek és ehhez alakítják a földi programok háttértörténetét.



Az előrejelzések ellenére nem volt rossz idő Pardubicé-ben szombaton és vasárnap. Felhős, napos időszakok váltották egymást és csak vasárnap délután volt egy rövid esőszitálás. A szárazföldi technika szerelmeseinek ez egy igazi paradicsom. Azért repülőgép rajongók is láthattak olyan típusokat, amelyek még nem jártak a kecskeméti repülőnapokon. Összességében jó volt, megérte a buszozást és a 250 CZK/nap belépőt (~2950 HUF). Mindenképp érdemes a csehekhez repülőnapokra járni, ha már nálunk nincs ilyen.

További fotókért katt ide!

Szöveg és fotók: Nighthawk9

15 hozzászólás “Beszámoló – Aviaton Fair 2012”