|

Kókuszos őrszemek?

A tavalyi év novemberében írtunk róla, hogy az Egyesült Államok és szoros szövetségese, Ausztrália között megállapodás jött létre, mely első lépcsője az amerikai fegyveres erőknek a régióbeli erősebb jelenlétéhez. A novemberi megállapodás kapcsán elsősorban az volt kiemelve, miszerint a legkisebb kontinens Északi Területének fővárosának számító Darwinban akár 2 500 amerikai tengerészgyalogos is állomásoztatásra kerülhet az idei év közepétől kezdődően. Ezzel kapcsolatos, azon frissebb hír, miszerint az első tengerészgyalogosok várhatóan májusban érkeznek Ausztráliába.

A mostani kis szösszenet apropója ugyanakkor nem ez, hanem az, amit annak idején kihagytunk a történetből – holott futólagosan már akkor is volt utalás rá. Kis korrekciót hajtunk most tehát végre, ha már éppen megint szóba került a téma a sajtóban…

Szóval a tavaly ősszel kimaradtak között volt az amerikai harci gépek ausztrál bázisokon, illetve a nyugat-ausztráliai HMAS Stirling hadikikötőben a U.S. Navy fokozottabb jelenléte. Mindezek mellett az ausztrál védelmi miniszter már akkor pedzegette, hogy végső soron várhatóan a Kókusz-szigetekre is sor kerül majd.

A novemberi egyeztetések 3 fő csapásiránya az Északi Terület, illetve Nyugat-Ausztrália területén fokozandó amerikai jelenlét volt – legrövidebb távon a tengerészgyalogosok megjelenésével. Hosszabb távon – ahogy azt már novemberben pedzegették – azonban az Ausztráliához tartozó, az Indiai-óceán nyugati medencéjében fekvő Kókusz (Keeling)-szigetek is képbe kerül úgy tűnik. Az elképzelés szerint ide költöznének át az amerikaiak a szintén az Indiai-óceánon található, Angol tulajdonban lévő Diego Garcia-ról 2016 után.

Az Ausztrália és Srí Lanka között hozzávetőlegesen félúton lévő terület ideális központja lenne a Dél-kínai-tenger feletti UAV járőröknek. De nem feltétlenül Global Hawkok fészkelnék be ide magukat, hanem a híresztelések szerint pilóta vezette felderítők is állomásozhatnának itt. Ez persze még egy kissé odébb van – már csak azért is, mert jelentősebb infrastrukturális beruházásokat kéne ennek érdekében végrehajtani a Diego Garcia-tól cirka 2 700 kilométernyire keletre fekvő területen.

Március 27-én az akkor még épp Dél-Koreában, a 12. nukleáris biztonsági csúcstalálkozón részt vevő ausztrál miniszterelnök, Julia Gillard úgy nyilatkozott, hogy a védelmi miniszterének novemberi utalása óta nem történt előrelépés a Kókusz-szigetek kérdése kapcsán, egyelőre a rövid távú lépésekre, a tengerészgyalogosok érkezésére készülnek, a Kókusz-szigetek kérdése még megtárgyalásra vár. Szóvivőjén keresztül kommunikálásra került az is, miszerint az Indiai-óceán vonatkozásában véleménye szerint első körben a U.S. Navy kerül terítékre – azaz a HMAS Stirling hadikikötő.

[googlemap src=”http://maps.google.com/maps/ms?msid=200330507409529254992.0004bc5fee0b3c655c4f1&msa=0&ll=-8.407168,115.3125&spn=116.261029,158.027344″]

29 hozzászólás “Kókuszos őrszemek?”

  1. Rommel71!

    Eleinte igen. De nem tudjuk, hogy az infrastrukturális beruházások mit is jelentenek. Ha végül a Deigo Garcia „költözik át”, akkor eljön az idő, amikor mehet oda B-2, B-1, B-52 és Raptor is. 2016-ig még van négy év, így simán kiépíthető minden, ami ehhez szükséges. Így viszont már egészen más a leányzó fekvése, az elért hatás viszont visszafelé is elsülhet!

    Üdv: M

  2. „“Kíváncsi vagyok a kínai reakcióra.”

    Megerősíti bennük azt, hogy jó irányba haladnak, amikor óriási pénzeket költenek haditechnikára.

    vagy elindulnak a kisebb ellenállás felé. az biztos, hogy ez elég határozott állásfoglalás az auszik mellett.
    viszont nagyrabecsült kínai barátaink reakciója valóban kiszámíthatatlan. a gond velük pedig, hogy valóban csak találgatni lehet, mert ők a szándékaikat egyáltalán nem osztják meg a világgal.

    viszont az amerikaiak miért adják fel teljesen Diego Garciát? ennyire eltolódna a hangsúly? vagy 2016-ban már nem számolnak az iráni problémával?

  3. dudi

    ez ugye állandó vita téma. talán azért vannak kisebb ellenállási célok is. viszont még abban sem értettünk eddig egyet, hogy mis is elsődleges cél.
    nyersanyag vagy
    termőterület?

    Taiwan kérdését most szerintem kihagyhatjuk, mert az szinte biztos, hogy Kína része lesz.

  4. Kína valószínűleg megússza újabb termőterületek nélkül is. 2030 körül tetőzik a lakosság létszáma, utána folyamatosan csökken. Ha nem elég a mostani terület, akkor valószínűleg élelem import növelésével tudja fedezni az igényt.

    Ellenben India… Jó esetben is ha az évszázad második felében tetőzik a lakosságszám. De lehet hogy akkor se. Élelem viszont nem lesz elég. Nem csodálnám ha az egész ázsiai térséget végül India borítaná lángba.

  5. Na itt a válasz amire senki se számtott Oroszország és Kína összezár
    Május 4. közös tengeri hadgyakorlat partrasszállással kombinálva.
    (Kijelentések szerint a hadgyakorlat célja hogy az USA kapjon észbe és ne terjeszkedjen tovább a környéken)

  6. Pontostok április 24-28 ig közös Kínai-Orosz hadgyakorlat Orosz felségvizeken majd április 28 tól május 2. sárgatengeren és a japán tengeren. Orosz részről a Kuznyecov és +10 hadihajós kísérete Knai részről a Si Lang és 10 hadihajóból álló kísérete (tengókról nincs számadat eggyik félen se de lessznek mert lessz tengó elhártás gyakorlat is) majd április 28 tól május 4. ig partraszállásí gyakorlatok (partraszálló hajókkal amik 28. án csatlakoznak a flottákhoz) partrasszállás után a partrasszállók különböző manővereket hajtanak végre a parton a flotta fedezete alatt majd a szárazfőld belsejébe önállóan a flotta meg további tengeralattjáró elleni gyakorlatokat hajt végre.

  7. Ebben az esetben a hadgyakorlat oka a fontos ami az hogy az USA egyre jobban terjeszkedik Ázsiába és ez se az Oroszoknak se a Knaiaknak nem tettszik a hadgyakorlat okát meg se az oroszok se a knaiak nem takargatják ez meg az hogy az USA vegyen vissza a régióba való terjezkedéséből mert ha kell akkor képesek összefogni ellene.

  8. Amúgy itt mindenki azthiszi hogy Kína és Oroszország inkkább ellenség mint szövetséges miközben ott a BRICS ami a gazdasági eggyütműködést segítí és a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) amit egyre komolyabban kell venni mert egyre komolyabb a szervezet vagy ott a CSTO (Collective Security Treaty Organisation) aminek van egy olyan cikkelye hogyha valamelyik tagot támadás éri a többinek kötelező csapatokat küldeni (harcoló alakulatokat) a segítségére ha azt a tag kéri.

  9. Csak az ami fanok hiszik, hogy ők ellenségek. Mindenki más tudja mi a valós dörgés ez ügyben.
    A kínaiak meg az indiaiak pl. utálják egymást, de pl. ha britekről van szó, akkor előre engednék egymást, de az is lehet, hogy együtt csépelnék legszívesebben őket.
    Sanghaji Szervezet vagy Eurázsiai Unió, egyre megy, NATO és EU analógia csak a másik oldalon.

    Mindkét szervezet küzd az elsőségért, a hegemóniáért és a nyersanyagokért.

  10. Banderas:

    Obama és a mikrofon:

    A véleményem, hogy Obamát felültették.
    Az első esetben a jelenlegi izraeli kormányfőt hazugnak minősítő Sárközy megjegyzésre helyeselt, ami finoman szólva sem növelte a népszerűségét az AIPAC táborában.
    Most megint „kihallatszott” valami, amire a republikánus kórus azonnal ugrott és nyilvános magyarázatot követel attól az Obamától, akinek van „némi súrlódása” Izraellel.
    Miközben Obama Putyinnak üzenget, addig Medvegyev meg Romneynak. Ez nem kimondottan a megszokott eljárás, pláne nem a világsajtón keresztül.

    Szerintem a republikánus oldal Izraelt támogató és az Irán elleni háborút sürgető neokonzervatívjainak a választási kampánymódszerét láttuk.

    Kókusz-szigetek:

    Dél-kelet Ázsia stratégiai körbezárása kezdődött meg. Kína mellett India is abba a csapatba állt, akik nem szankcionálják Iránt ugyanakkor mostanra már nyíltan támogatják a dollár szerepének leértékelését.
    http://hungarian.ruvr.ru/2012_03_30/70099823/

    Jobb ötletem nincs a két történetre: Obama kényszerpályán van és levegőhöz akar jutni, ugyanakkor az USA pénzügyi valamint ipari-katonai komplexuma szívesebben látna egy republikánus elnököt, aki nem a békéről papol hanem odavág az USA ellenségeinek.
    Mivel az USA-n belül is egyre nő a társadalmi feszültség, az elégedetlen választók hajlamosak a radikálisabb és erőteljesebb „érdekérvényesítést” támogatni. A szokásos „erős ember” idea.

    Üdv: M

  11. Montezuma

    „Szerintem a republikánus oldal Izraelt támogató és az Irán elleni háborút sürgető neokonzervatívjainak a választási kampánymódszerét láttuk. ”

    ez elég elfogadható magyarázat, márt csak azért is, mert azonnal kampányolni kezdtek Obama ellen.

    amennyiben igaz, hogy Obama-t lebuktatták, akkor feltételezhetjük, hogy a beszélgetés valós tartalmú és nem a külvilágnak szólt.

    ebben az esetben viszont biztosra vehetjük, hogy az oroszok és amerikaiak igenis egyezkednek a színfalak mögött, a nyilvános kardcsörtetések pedig a színjáték részei. ezt igazolja az is, hogy az orosz elnök!! üzen egy amerikai elnökjelöltnek:

    „öreg nyugi, majd ha megválasztanak beveszünk a klubba, ha közel kerülsz a tűzhöz rájössz, hogy nem eszik ezt olyan forrón”

    a kérdés innentől már csak az, hogy milyen szinten egyezkednek és milyen szinten folyik a színjáték.
    csak a választóik mögött folyik a játék,
    a világ ellenségesebb része ellen egyezkednek,
    esetleg még a szövetségesek sincsenek beavatva?

    ezt valószínűleg sosem tudjuk meg.

    Diego Garcia

    ezt a támaszpontot megtartják? mert akkor jogos a mondatod:

    „Dél-kelet Ázsia stratégiai körbezárása kezdődött meg.”

    vagy „csak” szimpla csere? ezzel mindenképpen közelebb kerülnek Kínához, Indiához. De ezzel feladják Iránt? vagy addigra le akarják rendezni? esetleg az USA már „beárazta az iráni atomot és elindul védeni a csendes-óceáni birtokokat???

  12. Üdv Banderas!

    Nem tudom, hogy mi lesz a Diego garcia további sorsa. Mivel brit felségterület és Washington „különleges” kapcsolatokat ápol Londonnal, így stratégiai szempontból sok változást nem jelent az, hogy épp hova helyezik át esetleg a súlypontot adott régión belül.

    http://karpatinfo.net/kulfold/2012/03/30/kina-kornyezo-tengeri-szigetek-feletti-szuverenitasat-hangoztatja-szomszedainak

    Irán:

    http://www.oroszvilag.hu/?t1=posztszovjet_terseg_hirei&hid=3060

    Korábban írtam, hogy másfél évvel ezelőtt Irán jelentős hadosztályokat vont össze az azeri határ térségében.

    Két alapvető lehetőség van:

    1. Az USA „elfogadja”, hogy Irán atomhatalom lesz előbb-utóbb.

    http://kulfold.ma.hu/tart/cikk/b/0/127700/1/kulfold/Atomfegyver_ha_Iran_fenyeget_a_torokoknek_is_kell?place=srss

    Ha igaz, akkor ez egyet jelent: Az USA a Távol-Keletre összpontosít, kvázi „lazít” a közel-keleti szorításon, de ezzel utat nyit nem csak Irán, de az új oszmán felemelkedés előtt is. Ez egyenlő lenne Izrael történelmi halálos ítéletével.

    2. Az USA be fog szállni egy Irán elleni támadásba, de előtte átcsoportosítja az erőt, így körbezárja Ázsiát – Nyugatról az orosz határokat, délről India térségét, dél- és dél-keletről Kínát.

    Én a második verziót tartom reálisnak, már csak azért is, mert az ázsiai felvonulás nem esik egybe a közel-keleti erőkoncentráció csökkenésével. Sőt, újabb erők indultak két-három napja a perzsa-öböl felé.

    Obama és a mögötte álló bázis – számítva az orosz lojalitásra – komoly belharcot vív azokkal, akiknek nagyon ráléptek a tyúkszemére. Azokról van szó, akiknek sem Obama politikája, sem a BRICS növekvő súlya nem tesz jót.
    A dollár – és ezzel az USA – hatalmát a következő tényezők kezdték ki:
    – Kína és Japán nem dollárban kereskedik
    – kínai-orosz valuta megállapodás
    – a BRICS új pénzügyi alapokat akar létrehozni, valamint egy Dél-Dél Bankot, amely Afrika és latin-Amerika gazdaságát támogatná
    – Irán és az Irán elleni embargó feldúlta az USA szövetségesi viszonyokat, Japán nem támogatja és a nagy európai cégek is felmentést kaptak
    – kínai-szaúdi olajbiznisz

    A következő amerikai elnök személye nagy részben azoktól függ, akiknek a felsorolt trendek konkrét gazdasági (és politikai) hátrányt okoz.

    Üdv: M