Ázsiában „nagy divat” a mindenféle sziklákért, illetve kisebb-nagyobb szigetekért/szigetcsoportokért folytatott kardcsörtetés – no persze nem magukért a szigetekért, hanem a határvonalakra gyakorolt hatásuk végett. Gondoljunk a Japán vs. Oroszország, a Kína vs. sokmindneki, a Dél vs. Észak-Korea, vagy éppen a Dél-Korea vs. Japán meccsekre. Igen, nyilván nem véletlenül hagytuk a Dél-Korea és Japán közti területi vitát, hiszen Tokió és Szöul rendezetlen ügye, a Liancourt-sziklák szuverenitásának kérdése adja hírünk apropóját.

A vitatott terület a Liancourt-sziklák – avagy Dokdo, netán Takeshima? ,

A 2 nagyobb és 35 apró sziklából álló sziklacsoport neve már többször változott – jelenlegi japán neve Takeshima, koreai megnevezése pedig Dokdo. Igen, a dél-koreaiak partraszállást támogató helikopterhordozójának is ezt a nevet viseli. A halban gazdag vizekből – és potencionálisan fosszilis energiahordozókat rejtő területből – kiemelkedő sziklák jelenleg Dél-Korea felügyelete alá tartoznak, a szigetcsoportnak állandói lakói is vannak – egy poliphalász és felesége… illetve nem állandó lakosként a parti őrség részéről egy kis rendőrállomás, adminisztrációs személyzet, illetve a világítótorony személyzete. Megjegyzendő, hogy mint úgymond a közös ellenséggel szemben Észak-Korea Szöul igényét támogatja Japánnal szemben.

A Liancourt-sziklák egy 2008-as felvételen | Fotó: REUTERS/Korea Pool/Newsis ,

Na szóval a hír lényege az lenne, hogy Szöul úgy döntött, időszerű lenne annak biztosítása, hogy a dél-koreai, illetve a japán haditengerészet közül a sajátjuk érjen balhé esetén előbb a sziklákhoz. Jelenleg ugyanis elvileg az a helyzet, hogy a parti őrségnél komolyabb tűzerővel a dél-koreaiak csak mintegy 4 óra elforgása után tudna a helyszínre érkezni. Ezzel szemben a Felkelő nap országának hadihajói akár 3 óra alatt is a helyszínen lehetnek. Mindez tarthatatlan, mi magunk is belátjuk…

Liancourt-sziklák – távolságadatok ,

A ROK Navy legújabb, a Koreai-félszigettől cirka 120 kilométernyire keletre elterülő, vulkanikus eredetű Ulleungdo-szigeten létesítendő támaszpontjára amúgy 300 millió dollárt terveznek elkölteni. A bázis rendelkezni fog egy 300 méter hosszú mólóval és alkalmas lesz a ROK Navy AEGIS rombolóinak, illetve a Dokdo helikopterhordozónak a fogadására.

Amerikai SH-60F sea Hawk közelít a dél-koreai Dokdo felé a 2010. július 25-28 között lezavart Invincible Spirit hadgyakorlat alatt. | Fotó: Charles Oki, U.S. Navy ,

„Segíteni fogja Dokdo-ra formált területi igényeink megerősítését, lévén hadihajóink gyorsan elérhetik a szigetet a Japánnal kialakuló viták idején” – áll a bejelentésben.

A legutóbbi viták akkor lángoltak fel, mikor idén júniusban a Korean Air egyik új gépét a sziklák felett reptette el annak tesztrepülése végett. Tokió válaszlépése az volt, hogy a közalkalmazottainak 1 hónapon át hanyagolniuk kellett a Korean Air járatait. A diplomáciai adok-kapok következő fejezete augusztusban történt, mikor is Szöul nem engedett be 3 konzervatív japán törvényhozót Dél-Korea területére – lévén azok Ulleungdo-szigetén akartak látogatást tenni, jelezvén ezzel Japán igényét a közeli sziklákra. Szöul ugyanazon hónapban diplomáciai újabb pofozkodásba kezdett, lévén nincs ínyére, miszerint a japán védelmi fehér könyvben a Liancourt-sziklák mint japán terület szerepelnek.