|

Haditechnikai összefoglaló – v2.0

Az idők folyamán a HTKA.hu cikkeinek kommentálásánál világossá vált számomra, hogy sokan nem teljesen vannak képben bizonyos alapfogalmakkal és működési elvekkel a légvédelem és a légierők tekintetében. Ennek orvoslására született a cikk, továbbá azzal a nem titkolt szándékkal is, hogy későbbi cikkek alapját képezze, de a már megjelent írások mélyebb megértését is elősegíti.

Számtalan téma megközelítésénél újra és újra le kellene írni bizonyos dolgokat. Ez az összefoglaló – külső hivatkozásaival – remélhetőleg megkönnyíti a szerzők és az olvasók dolgát is.

—–

A tervek szerint az írás időnként frissítésre, bővítésre kerülne. Ennek nyomon követését segítendő mindig fel lesz tüntetve, hogy mikor került lezárásra az éppen aktuális változat.

A legfrissebb változat időbélyege: 2012. december
Teljesen átdolgozott kiadás annak ellenére, hogy első pillanatra hasonlónak tűnik a régivel. Az átszövegezés, apróbb javítások és minimális tartalombővítés is 25%-kal növelték meg a karakterszámot, ezen felül kinézetben is idomul az összes átformázott írásomhoz.

61 hozzászólás “Haditechnikai összefoglaló – v2.0”

  1. Grat, jó lett.

    Akkor néhány cucc a majdani upgrade 1-hez.

    1.Néhol még vannak helyesírási hibák, meg valahol találtam egy befejezetlen/értelmetlen mondatot.(majd megkeresem)

    2. Majd írjátok bele, hogy a beaming nem ér semmit az AESA-val szemben.

    3. RCS csökkentés- felderítés összefüggésnél általában a negyedik hatványt veszik figyelembe. Tehát, ha egy gép RCS-ét az eredeti 10000-ére csökkented, a felderíthetőség távolsága csak a 10-ére csökken. (remélem érthető)

    4. A legmodernebb rakétákat elég nehéz túlterhelni manőverekkel. Az AIM-9X elvileg 50G-t is kibír, bár ezután léggé lelassul, mert a hajtómű csak 6 másodpercet ég.(TErmészetesen a repülő villanypóznák méretükből adódóan nem viselnek el ilyen terhelést)

    5. A G-ruha működhet vízzel is, az osztrákok ilyet használnak(Libelle G-ruha). Én úgy tudtam, hogy negatív G-terhelés esetén is működik, de ilyenkor pl a felsőtestet szorítja el. Vagy én tévedek vagy ti.

    Kb ennyi. A fentebb leírtakat nem fricskának szántam, még mielőtt valaki nekem esik. És még egyszer Grat.

  2. Molni!

    Minden elismerésem, ez igaz férfimunka!
    Bár én is pont most akartam feltenni csak megelőztél 12 perccel!
    Így én már csak azért sem adom ki!Pedig pont most fejeztem be a héber fordítást.Sebaj majd máskor gyorsabb leszek.

    Még egyszer csak annyit: Respect!

  3. Még nem olvastam de előre is grat molni és köszönjük!

    Egy kérésem lehetne? Háttér nélkül is fel tudnád rakni az anyagot? Így eszi a tonert, meg nehezebben is olvasható. copy+paste müködik csak szétszedi a formázást, adobe professionalal meg jelenleg nem rendelkezek…

  4. 1.Néhol még vannak helyesírási hibák, meg valahol találtam egy befejezetlen/értelmetlen mondatot.(majd megkeresem)

    Jöhet a lista, más is átnézi. Kíváncsi vagyok, hogy ki mennyi hibát talál. Aztán felrakom az újat és mehet a játék. Találd meg a 10 különbéget! :)

    2. Majd írjátok bele, hogy a beaming nem ér semmit az AESA-val szemben.

    Ez biztos? Ez miből következik? Még, ha eltérő frekin is mennek a mondulok a földháttérben repülésnél a doppler eltolódás attól még ugyanúgy probléma.

    3. RCS csökkentés- felderítés összefüggésnél általában a negyedik hatványt veszik figyelembe. Tehát, ha egy gép RCS-ét az eredeti 10000-ére csökkented, a felderíthetőség távolsága csak a 10-ére csökken. (remélem érthető)

    Erre van valami magyarázat? Nem kötözködés, de miért pont 4-dik?

    4. A legmodernebb rakétákat elég nehéz túlterhelni manőverekkel. Az AIM-9X elvileg 50G-t is kibír, bár ezután léggé lelassul, mert a hajtómű csak 6 másodpercet ég.(TErmészetesen a repülő villanypóznák méretükből adódóan nem viselnek el ilyen terhelést)

    Mi értesz “villanypóznák” alatt? A mai légiharc rakétáknál csak az a kérdés szerintem, hogy megéri -e 50G-vel fordulni és lassulni és, hogy a sok G-hez van -e elég kormányerő is. Érdekes, hogy az X verzérsíkjai és szárnyai jóval kisebbek, mint az M-nek. A TVC az elején nagyon ütős lehet, de mikor már lassabb a rakéta, akkor hibába a hatalmax. max. G, ha nincs hozzár kormányerő. Ezekről semmiféle referencia nincs sajnos, csak spekulálni tudok.

    5. A G-ruha működhet vízzel is, az osztrákok ilyet használnak(Libelle G-ruha). Én úgy tudtam, hogy negatív G-terhelés esetén is működik, de ilyenkor pl a felsőtestet szorítja el. Vagy én tévedek vagy ti.

    A vizet beleírtam, bár a Libellénél – ha jól értem – akkor maga a túlterhelés működteti a szerkezetet. A levegősnél meg kell hozzá kompresszor vagy fúvó (sűrített levegő). Hogy a víznél van -e szivattyús változat, azt nem tudom. Mintha a Harrier pilóták ilyennel bírtak volna 30 éve, de ez nagyon távoli emlékfoszlány.

  5. Ez nem semmi meló lehetett!

    Valójában igen és nem is. Egy pontatlanabb és puritánabb formája már megvolt 2007 végén. Aztán 2008 végén / 2009 elején picit bővítettem. Mindkétszer a FreeFalcon 5 magyar kézikönyvének egyik fejezete volt.

    Aztán mikor elkezdtem írni az új cikkemet, akkor jöttem rá, hogy ebből nagyon sok minden állandóan le kellene írni minden cikkhez. No, előkaptan és még csinosítgattam, javítottam és bővítettem. Tehát, ha megnézzük, akkor ez 3 év szakaszos munkájával nyerte el mai, de valszeg korántsem végleges formáját.

    Készült egy rövid típusismerető gyűjtemény a leggyakoribb harceszközökhöz is. Eljátszottam a gondolattal, hogy azt is bővítem és frissítem.

    http://www.mediafire.com/?t4zq2tyowtr

    Ebben van a típususmerető (a végén). Ezt lehetne feltupírozni. (Azért olyan amilyen, mert a játékhoz lett írva, nem lehetett “végtelen” hosszú.

    Egy kérésem lehetne? Háttér nélkül is fel tudnád rakni az anyagot? Így eszi a tonert, meg nehezebben is olvasható. copy+paste müködik csak szétszedi a formázást, adobe professionalal meg jelenleg nem rendelkezek…

    Aham. Ki akarod nyomtatni? Azért nem csináltam meg ebben, mert az F-111 cikket a nyomtatóbarát formájában nem szedte le senki még 400 letöltés után sem. Ma vagy holnap felkerül a link ide tőlem, azt majd frissítk a szerkesztők, ha akarják.

    (Az elektronikus tartalomjegyzék az hiányzoni fog ebből a verzióból.)

  6. Molni: A kérdéseidre majd később válaszolok, lehet hogy csak holnap.

    Viszont nekem lenne egy kérdésem: Pontosan micsoda is ez a kritikus állásszög? A youtube tele van olyan videókkal, amikor a gépek felszállás után a földre merőlegesen emelkednek. De a gépeknél ennél jóval kisebb értékek vannak megadva. Ki tudnál okosítani ebben a témában? Kösz.

  7. A bólintási szög és állásszög nem ugyanaz. A bólintási szög a földhöz képesti szög. Tehát a gép a földhöz képest függőlegesen emelkedik, akkor a bólintási szöge az 90 fok, de az állsszöge az nagyon nem.

    http://www.youtube.com/watch?v=wm61Klbq9j8

    A gép a földdel nagyjából párhuzamosan halad, az orra mégis felfele néz.

    http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81ll%C3%A1ssz%C3%B6g

    Így már szerintem összekombinálható.

  8. 3. RCS csökkentés- felderítés összefüggésnél általában a negyedik hatványt veszik figyelembe. Tehát, ha egy gép RCS-ét az eredeti 10000-ére csökkented, a felderíthetőség távolsága csak a 10-ére csökken. (remélem érthető)

    Erre van valami magyarázat? Nem kötözködés, de miért pont 4-dik?

    Igen, több helyen olvastam már, de most sajnos nem jut eszembe h hol találkoztam vele. És azt sem tudom h miért így van. A fizikában sok összefüggés négyzetes vagy gyökös, így nem tartom valószínűtlennek ezt a négyzetes összefüggést sem. :)

    De kedvedért kutakodom majd:)

  9. Rommel!

    http://eki.sze.hu/ejegyzet/ejegyzet/zvikli/kt1103.htm
    http://www.cavalloni.hu/2000_3/repuleselmelet2.htm

    A lényeg dióhéjban:
    Alap esetben a szárny alatt kisebb a levegő sebessége mint a szárny felett, viszont a nyomás pont fordítottan alakul a szárny alatt nagyobb a nyomás, mint felette, ezért van felhajtóerő, mert a nagyobb nyomás felfelé emeli a szárnyat és vele együtt a repülőgépet is, ilyenkor a gép szárnyának a felső felületén áramló levegő tiszta örvénymentes egy darabig majd egy ponton túl örvényessé válik, a tiszta áramláson van felhajtóerő az örvényesen azonban nincs, mivel itt már visszaáramlás is történik, vagyis nem lesz nagyobb a sebessége, mint a szárny alatti. Amikor növeled az állásszöget az a pont amikor a levegő örvényes lesz egyre előrébb vándorol és a szárny feletti nyomás növekszik. Amikor a szárny alsó és felső felülete közötti nyomáskülönbség túl kicsi lesz a szárny már nem termel akkora felhajtóerőt amely a repülőgép fenntartásához elegendő, ilyenkor a szárny/gép átesik (szélsőséges estben zuhanni kezd). Kritikus állásszög az a szög, amikor a szárnyon a levegő áramláshoz képest az addigi viszonylag tiszta áramláshoz képest olyan örvényekkel teli áramlás keletkezik, amely hatására, nem termelődik már elég felhajtóerő rajta, ekkor a szárny szakszóval átesik. A kritikus állásszög nem állandó, hanem sebességfüggő. Pl a B737 repülőgépen az erre figyelmeztető rendszer egyszerűen a gép levegőhöz viszonyított sebességét hasonlítja össze az állásszöggel, adott sebességhez tartozik egy adott szög, ha ezt a gép megközelíti, akkor különböző védelmi intézkedések kezdenek működni automatikusan (kormányrázás, orrsegédszárny automatikus vészkibocsájtása). Természetesen ha nagyon finom rendszert szeretnénk akkor figyelembe kellene venni a repülési magasságot és a gép tömegét is de ez már feleslegesen bonyolult rendszert eredményezne.

    TG

  10. Rengeteg köszönet a dokumentumért, remek lett!
    Ha érdekel, én fotóztam a MiG-29-es pilótafülkéjében, és van olyan képem, amin viszonylag rendesen látszik a besugárzásérzékelő kijelzője (és elhelyezkedése), szívesen átküldöm e-mailben ha gondolod.

  11. A légiharcokról nekem is van egy félig kész cikkem, amit viszont az első vh-tól kezdtem, mivel a manőverező légiharcnak (dogfight) a legnagyobb szerepe épp az első és második világháborúban volt nagy szerepe majd az aktív BVR rakéták elterjedésével csökkent, illetve megváltozott. Az alapvető dogfight manővereket, a különféle kötelékmanővereket és taktikákat(magassági fölény, nap irányából támadás, kette, rotte, 4 újj, combat box stb.) az első és második világháborús hajózók.

    Kíváncsi vagyok mit írsz.. Több könyvet is tudnék ajánlani (elsősorban külföldi kiadásokat, de ahogy olvastam jelen írásodat a forrásaid neked is megvannak.

    Kele

  12. Ha kicsit megkésve is, de gratu a munkáért Molni! :D

    Egy megjegyzés, inkább vitaalap egy unalmas délutánhoz, mint adott esetben beleirandó dolog:

    -A gépágyúk terén érdekesség, hogy ugye a jelenleg fejlesztés végén / sorozatgyártás elején járó F-35 esetén a B és C verzió nem rendelkezik beépített gépágyúval. Szintén csak érdekesség, hogy bár a gépágyú fontosságát emlegetik folyton a vietnami légi harcokban, a gépágyúval amúgy rendelkező (sőt, eredetileg ez volt a fő fegyverzetük!) F-8 Crusader gépek a 18 elért légi győzelemből mindössze 3-at értek el gépágyúval, a többi 15-öt Sidewinder rakétával lőtték le. Lehet, hogy a gépágyú létszükséglete mégis kissé túlzás volna?

  13. Én azt szeretem a lock on készítőjének játékaiban hogy nem játszhatatlanul részletesek hanem pontosan annyira részletesek hogy a szimulátor fanok tökéletesen meglegyenek vele elégedve.Szerintem a ka 50 helyett jöhetett volna mondjuk a f16 is akár de így jobban belegondolva én máig imádom a ka 50-nt bárki bármit mond.

  14. Molni

    Jó anyag, de ha elfogadsz egy tanácsot, olvastasd el a cikket kiadás előtt olyannal is, aki abszolút nem járatos a témában, de szívességből elolvassa. Sok benne az elütés, betű kihagyás, vagy magyartalan mondat – főleg szóismétlési hiba okán, stb. Ezeken egy “szakavatott” olvasó elsiklik, főleg ha pl. lektorálja is a cikket, mert ő a szakmai részére fog figyelni, de egy “láma” egyből kiszúrja majd a nyelvtani hibákat.

  15. Gyors pár darab.

    Természetesen sok más repüléssel és haditechnikával
    foglalkozó oldal is van magyar nyelven is.

    Vagy ki kéne venni az egyik “is”-t vagy egy vessző kéne bele.

    . Itt a vadászoknál kakukktojás F-111 és az F-117, mingkettő csapásmérő .

    A legmondernebb gépek ma már mindkét funkció egyidejű ellátásráa képesek lehetnek, persze a szárazföldi célok esetén erősen korlátozottan

    A légvédelmi célokat azért sorolom a taktikai célok közé, mert bár a szovjet honi légvédelm töménytelen mennyislgű légvédelmi…

    Srtatégiai célpont lehet az ellenség politikai, katonai felső vezetése, nukleáris csapásmérő reje,…

    Brámi jön szeme, azt lelövik.

    …az összes fegyverzet elhasználása után hazatérnek, de hívás estén nagyon hamar rendelkezésre állnak.

    Elsőként ilyena képességgel az USAF F-15C gépei rendelkezetek 1985-től.

    A szovjetek elsősorban a földi rávezetésre támaszkodtak, ezért a gépeknek elvben nem volt elsődelegesen szükséges….

    …a földi radarok számára meg a domborzat és a horizon a korlátozó tényező…

    A ’70-es évek elején szolgálatban álló amerikai vadászgépek estén –…

    Alapvetően két fajta pályagörbéen mozoghat a rakéta.

    A vezérlő rendszernek és a számítógépnek bele kellett férnie a rakétába. Ma már ez annyira nem nagy szám, de 40-50 éve nagyon kemény műszaki probléma megoldása volt.

    Itt a kiemelt mondat második fele, nekem elég “magyartalan”. (?)

    Itt tartok jelenleg. Ennél több hiba van, csak visszafele átfutva ezeket láttam meg.

  16. Ok, jöhet. Ha az egészen így végigmész, így megéri kijavítanom. Nyogodtan írhatod Wordbe ezeket (esetleg oldalszámmal is feltüntetve.) Természetesen a lektorálók névsora is változni fog. Meg, ha már belenyúlok, akkor hozzáírok pár apróságot, ami kimaradt, ez nem lesz több 1-2 oldalnál.

    Egyébként azért vannak benne ezek a hibák, mert valamiért ki kellett kapcsolnom a helyesírás ellenőrzést. (Amúgy is csak elgépelést figyeltetek vele) Valamiféle hibát csinált csak ebben a doksiban és betöltés után azonnal összeomlott a progi…

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.