|

Pentagon: nem kell az F136!

Jól ismert és sűrűn emlegetett téma a katonai repülőgépek világában a Lockheed Martin F-35 Lightning II erőforrásával kapcsolatos probléma. Mint ismeretes, az 5. generációs vadászbombázó első számú hajtóműve a Pratt & Whitney F135, azonban a busás összeggel járó megrendelésért annak idején szintén versenybe szállt General Electric – Rolls-Royce duó a mai napig sem hagyott fel azon szándékával, mely szerint az ő portékájuk is düböröghetne némelyik F-35-ben. A vita végső lezárására mindeddig várnunk kellett, és valószínűleg még lesz folytatása a dolognak, de a Pentagon most úgy tűnik, a sarkára állt.

Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának március 24-i bejelentése alapján a GE – RR páros mostantól kezdve egyáltalán nem kap majd támogatást a költségvetésből hajtóművük fejlesztésére. Ez azért is meglepő, mivel a Kongresszus már korábban megszavazta, hogy a 2011-es költségvetési évben se kaphasson egy centes se az F136, ami jól tükrözi az Obama-adminisztráció hozzáállását az alternatív erőforráshoz. A 2010-es költségvetési évben azonban még sor került az állami pénzek folyósítására, de mostani döntés értelmében már ezt is nélkülözni kénytelen a GE és a Rolls-Royce a következő fiskális esztendőig hátra lévő 90 napra.

General Electric – Rolls-Royce F136 ,

Ez elméletileg a munkálatok teljes körű beszüntetésével járna, de erről szó sincs. A két cég már korábban bejelentette, hogy amennyiben a kormány megvonja tőlük a támogatást, úgy önköltségen tovább folytatják a munkálatokat. „Teljes mértékben elkötelezettek vagyunk azért, hogy az F-35 egy jobb hajtóművet kaphasson.” – áll az F136 készítőinek közös nyilatkozatában. Ezt az álláspontot pedig annak ellenére is folyamatosan fenntartották, hogy a Védelmi Minisztérium 2006-óta próbálja leállítani a projektet, ezzel hozva monopolhelyzetbe a Pratt & Whitney erőforrását.

A március 24-i határozatról egyelőre nem nyilatkozott sem a GE, sem a Rolls-Royce, egyik cég sem tartott sajtótájékoztatót az ügyről. Az Associated Press információi szerint a munka változatlanul folyik majd tovább, a különbség csak az lesz, hogy saját pénzből. Az F136 fejlesztése és tesztelése 1000 munkahely fenntartását jelenti a General Electric részéről a vállalat Evendaleben található üzemében.

Az F136-nak a látható ellenzéki többség ellenére még mindig vannak pártolói, például Howard McKeon republikánus szenátor, a Kongresszus Fegyveres Erők Bizottságának vezetője. Véleménye szerint egy ilyen méretű repülőgép-program esetén felelőtlenség egyetlen cég kezébe adni a hajtómű gyártásának jogát, ráadásul a tapasztalatok is azt erősítik meg, hogy jó, ha van választási lehetőség. Sokan viszont nem osztják ezt a megállapítást. A Védelmi Minisztérium egyik közelmúltbeli nyilatkozatában például az állt, hogy az F136 fejlesztése „az adófizetők pénzének hulladékká alakítása”, valamint csak időt és anyagi támogatást von el más, nagyobb prioritást élvező projektektől.

13 hozzászólás “Pentagon: nem kell az F136!”

  1. Allesmor Obranna

    A GE nehéz helyzetben van, hogy a hajtóművük még nem repült. De a nyilatkozatokból egyértelműen látszik, hogy az F-136-ot ellenzők nem feltétlen szakmai alapon bírálják a konstrukciót.
    Látszik, hogy ahogy egyre jobban elhatárolódott a Pentagon az F-136-tól, úgy leplezték egyre gyérebben P&W iránti szenvedélyes lojalitásukat az idézett megmondóemberek.

  2. Sosem értettem, miért kell „biztonság kedvéért” kétféle hajtómű az amerikai típusokhoz. Ha elfogadjuk a hivatalos érvelést, és tényleg óvintézkedés, akkor ennyi erővel a repülőgép összes alkatrészéből gyárthatnak kétfélét. Gyártsanak kétféle radart, kabinfedelet, botkormányt, futóművet, AMRAAM-ot, stb, stb.

  3. 2 dolog van.

    Ugyanolyan repülőgépet kétféle, nagyjából azonos képességű hajtóművel üzemben tartani egy haderőn belül egyszerűen pénzkidobás, de több haderőn belül is költségnövelő tényező (méretgazdaságosság miatt).

    Rábízni egyetlen gyárra egy ilyen hatású és példányszámú gép hajtóművének a fejlesztését óriási kockázat, és nem ösztönzi a fejlesztéseket. Azzal, hogy GE-RR is szeretne gyártani, már folyamatos fejlesztési versenyt eredményezett, és nőtt a tolóerő. Nem hinném, hogy verseny nélkül a PW ennyire törte volna magát.

    Szóval nincsenek könnyű helyzetbe a döntésnél, az lenne talán egy viszonylag jó megoldás, persze csak akkor, ha megmarad a közel hasonló teljesítmény, hogy alapból az ami gépekbe a PW az EU-sokban meg a GE-RR kerülne, a továbbiakba meg amit épp aki rendel. Így kb. kiegyensúlyozott lenne a megrendelések száma, az egyes országokban homogén a flotta, és megmaradna a verseny, hiszen ha az egyik sokkal jobb lenne, nyilván mindenki azt akarná rendelni.

  4. Halkan megjegyzem, ha ez a cég mégis befejezi majd a fejlesztést, és netán eladná a licencet, vagy a kész hajtóművet mondjuk Pakisztánnak, (csak ez jutott hirtelen eszembe)rögtön visítana a kormányzat, hogy nem lehet:)

    Azonkívűl, ha jól tudom, az exportváltozatok között lesz olyan országbeli is, akiknek a Rolls hajtóművekkel nagyobb az érdekeltségük…

  5. Azért most itt kapásból mondok nektek országokat ahol az RR-GE páros alapból a politikai viszonyok miatt nyerő lenne.
    Gyakorlatilag az egész EU-s NATO országok és Törökország szinte bizonyos, hogy RR-GE-vel rendelné meg, az amik meg maradhatnának a P&W mellett.
    Ahogy a repülésben a NG-t kiszorították a LM lobbicsoportjai, itt is ugyanazt tapasztalhatjuk. A Northrop bevételei is szinte kizárólag a hajóépítésből származnak már, bár vannak előremutató koncepcióik már(lézerfegyókban elől vannak USA-ban).

    Hogy miért is lenne jó, ha 2 gyártó gyártaná a hajtóművet:
    1.: fennmaradna a verseny minőség és teljesítmény terén
    2.: a produktivitás kétszeres lenne
    3.: több munkahely, több beszállító maradna meg
    4.: egyszerűen a mai piacgazdaság és logisztika esetén, a pótalkatrészek seperc alatt eljutnak a gyártótól a szervízbe(ráadásul az RR lokálisan előnyben van az európai üzemeltetőknél, mint a P&W)

    „hátrány”:
    – kisebb profit a gyártóknak(mondjuk így valaki nagyon rosszul jár), ha esetleg két versenyző maradna, de szerintem itt a profitot fel lehetne áldozni, a tiszta játszma oltárán

    ennek a hajtóműnek az exportjához nem is kérdés , hogy kongresszusi felhatalmazás kell, pedig lenne egy két ázsiai ország, aki éhesen rávetné magát és akár dollár milliárdokért is megvenné a licenszet stb. (India,Kína,Pakisztán,Korea)

    Lassan a RR és az Airbus rádöbbenhetne, hogy idehaza is jobban érdemesebb lenne csengetni a képviselőknél egy-két komolyabb fejlesztés vagy beszerzési tender kapcsán, mert az EU-s belső piac fegyverek esetén még jóval el van maradva az amerikai fegyverkezési tempótól, itt van Líbia esete, az USA nélkül meg se tudtak volna mozdulni egy teljesen átlagos haderő ellen vagy legalább is jóval nehezebben ment volna, lehet lett volna rendesen negatív reklámja a Rafinak vagy EF-nek Tomahawkok és B-2 nélkül.

  6. “hátrány”:

    A gyártókért kár aggódni ( bár gondolom azért túlságosan nem aggódtál :) Az ő profitjuk nem változik, max az ár, amiért adják a terméket, magyarul kisebb szériák mellett drágább lesz a hajtómű. Ez a gyakorlatban így szokott működni, ezért van az is, hogy kb. az összes kivetett extraadót a hatósági áras iparágakon kívül mi fizetjük, azoknál pedig a fejlesztésekből veszik el a pénzt. A vállalatok sajnos(?) nem úgy működnek, hogy jó akkor elég lesz kevesebb profit is.

    A másik hátrány nemzetközi missziók során lehet fontos, két féle hajtóműalkatrészt is készleten kell tartani, nem lehet annyira hatékony közös szervízbázisokat létrehozni, mint ha az összesben ugyanaz lenne.

    De félreértés ne essék, én is a kétgyártós modellt preferálom a fent felvázolt módon az előnyei miatt, de azért vannak valós és elég komoly hátrányai is.

    No igen, ez a felosztás tükrözi az érdekviszonyokat is:) A törökök egyébként mivel gyártják az F-16-jaikat?

  7. Nem baj, ne is keljen nekik, a kicsi kínaik megveszik majd a gyártósort is,tokkal vonóval. Lassan jön majd talán az F35 klón is. Az nekik is megéri hogy nem kínlódnak el vele éveket.Az USA meg majd néz ki a fejéből és nem érti hogyan.Hogy kongresszusi felhatalmazás kéne. Nem az számít hanem a pénz. Példa rúgjak ki a dolgozókat nyugodtan, holnap alkalmazásba kerülnek egy kínai cégnél. A tudás számít nem a vas.

  8. Nem baj, ne is keljen nekik, a kicsi kínaik megveszik majd a gyártósort is,tokkal vonóval

    Mivel már kapott kormányzati zsét, azért a Kongresszusnak beleszólása van a dologba.

    Példa rúgjak ki a dolgozókat nyugodtan, holnap alkalmazásba kerülnek egy kínai cégnél.

    A szerződésekbe tudtommal szoktak olyan kitételt tenni, hogy adott igeig x cégnél vagy orszában nem lehet alkalmazásban, aki bizonyos információk birtokában van. Aki ezt megszegi, arra nagyon súlyos büntetés is várhat.