„A Typhoon-osztályú tengeralattjárók 2019-ig maradnak hadrendben. Jó modernizálási potenciál van bennük” – nyilatkozta az Orosz Haditengerészet parancsnoka, Vlagyimir Viszockij admirális 2010 májusának magasságában. Amit anno annak kapcsán idéztünk, hogy a világ legnagyobb tengeralattjáróit akkor 2019-ig tervezték hadrendben tartani. Bár konkrét felhasználási tervek nem láttak napvilágot.
Azóta elég nagy volt a csend ez ügyben, tehát csak annyit lehetett tudni, hogy a Bulava tesztekre átalakított/felújított TK-208 Dimitrij Donszkoj mellett a TK-17 és TK-20 egyrészt egy időre megmenekült a TK-12 és TK-13 sorsától, azaz a szétvágástól, másrészt, hogy nem lesz belőlük újból boomer, vagyis nem lesznek semmilyen SLBM hordozására átalakítva. Ez utóbbit egyébként már korábban eldöntötték, melynek kapcsán már 2008-ban felmerült az amerikai Ohio átalakítások mintájára egy esetleges SSBN-ről SSGN-é történő átépítés, mint a Typhoonok méreteiből magát elég jól adó lehetőség.
A TK-208 Dimitrij Donszkoj – jelneleg az egyetlen hadrendben álló, speciális feladatkörre módosított Typhoon-osztályú SSBN ,
A norvég Barents Observer által vasárnap lehozott híranyag tanúsága szerint a két „munkanélküli” Typhoon állítólag az orosz fémipari óriás, a Norilsk Nickel fantáziáját is megmozgatta. Méghozzá olyannyira, hogy a nevéhez hűen a Barents-tengeri régió eseményeivel foglalkozó norvég webodal értesülései szerint a Typhoonok tervezőjével, a Rubin tervezőirodával is folytattak egyeztetéseket a hatalmas atom-tengeralattjárók teherszállító tengeralattjáróvá történő alakításának kivitelezhetőségéről.
Az elképzelések szerint a rakétatubusok eltávolításával egy cirka 15 000 tonna rakomány befogadására alkalmas raktér lett volna kialakítva. Ezt a Norilsk Nickel arra használta volna, hogy Ázsia legészakibb pontját képző, északi csúcsával az Északi-sarkkörön túlnyúló Tajmír-félszigeti nikkel bányáiból előásott ércből kinyert nikkelt szállítsa évszaktól függetlenül további kikötőkbe. (Feltételezem mondjuk Dudinka kikötőjéből, ahova a jelenleg a Jenyiszej-folyón juttatják el.)
A Rubin tervezőiroda szerint ha kell a Szeversztal és az Arhangelszk akár „tankhajóvá” is átalakíthatóak, ám civil célú felhasználásuk célszerűtlen – kommunikálta még korábban a Rubin igazgatója, Andrej Diachkov.
Nem tudom elhinni hogy civil kézbe adnának egy ilyen cuccot.
Jahm, kb. 0 realitása van, szóval érdekes egy elképzelés volt a Norilsk részétől, már ha igaz.
Már néhány éve pedzegették a témát, sőt Zicherman István egyik könyvében már 2012-re ígért szerződést említ, de gondolom, hogy végül győzött a realitás:)
Ugyanakkor az emberiség egy érdekes projectje lenne egy ilyen szállító kapacitás, amely a jég alatt is használható lenne, különös tekintettel a kiöregedő, sés jelenleg utánpótlás nélküli nagy jégtörőkre…
A gond egy ilyen üzlettekkel az, hogy néha teljesen váratlanul csődbe mehat a cég és minden tulajdona átszállhat egy brazil/kínai/indiai vállalatla, amelyhez természetesen egyetlen titkosszolgálatnak sem lenne köze. =)
Hogy ez milyen régi ügy. Évekkel ezelőtt lekerült a napirendről.
http://www.ckb-rubin.ru/eng/index.htm
„Ugyanakkor az emberiség egy érdekes projectje lenne egy ilyen szállító kapacitás, amely a jég alatt is használható lenne, különös tekintettel a kiöregedő, és jelenleg utánpótlás nélküli nagy jégtörőkre.”
Hmm… az eddigi utolsó Arktyika osztályú atomjégtörő, az 50 Let Pobedy alig 3 éve állt szolgálatba:
http://en.wikipedia.org/wiki/NS_50_Years_Since_Victory
És idén tavasszal fektetik le a hajógerincét egy új, minden eddiginél nagyobb teljesítményű atomjégtörőnek, amelynek egyelőre még neve sincs. Elvileg összesen 3 egységet terveznek megépíteni belőle, 2020-ig…
Teljesen fölösleges lenne. Egyrészt ott vannak a jégtörők, másrészt lassan nincs olyan valamirevaló hajógyár, amely ne gyártana és tervezne sarkvidéki környezetre optimalizált jégálló és jégtörő teherhajókat.
A helyzet kissé bonyolultabb. Az út 1 részét folyókon kéne megtenni.
A nagy jégtörőkhöz talán még hidakat is kéne bontani. a dudinkai bányák amúgy komoly kuriózumok. Emiatt működik sztálin Nagy Északi Vasútjának az utolsó működő vonala.
Amúgy a tengeralattjárókról 1 alkalmas kikötőben (Murmanszkban) alighanem át kéne takni az ércet, mert aligha lenne polgári kikötő, ahova beengednének 1 atomtengeralattjárót.
Ezenfelül a tengeralatti mód 3-4x gyorsabb a jégtörősnél.
Ilyen vas ha polgári célokat is szolgálna akkor is orosz hadsereg kezében maradna.
Más különben Kína rátenné a kezét.
Nem is beszélve a reaktor hasadó anyag készletéről.
Az inkább életképesebb hogy orosz haditengerészet nyugdíjazás vagy már nyugdíja tesztijeinek teremt könnyű munka lehetőséget.
Másik ha teher tangó akkor érzékeny technológia eszközöket is szállíthat országok között. ( tenger mélye nem hullámzik :D )
Megnézem hogy a kalózok hogyan csáklyáznák meg :D
Semmilyen hidat nem kellene bontani, a folyót kellene kotorni gacsat ahhoz, hogy egy atommeghajtású jégtörő felhajózhasson Dudinkába:
http://www.worldportsource.com/ports/portCall/RUS_Port_of_Dudinka_2550.php
Hiányzik ugyanis vagy három méter ehhez. A Typhoonoknak meg öt, szal ők pláne nem tudnának felhajózni Dudinkához. Jelenleg egyáltalán nincs olyan orosz kikötő Murmanszktól keletre, amely egy Typhoon-t fogadni tudna. Hosszú távon talán Pevekben kialakítható lenne egy Typhoon-okat fogadni tudó móló. Viszont a közepes méretű a balti tengerre tervezett jégtörőknek ez egyáltalán nem akadály, azok pont beférnek ezekbe a kikötőkbe.
Ezért nem lett ebből semmi. Ha 1enesen Jappánba, vagy Németországba tudnák szállítani, ráadásul télen is, akkor már megcsinálták volna.