|

Gondolatok a légi harcászatról – v2.0

Gondolatok a légi harcászatról a 60-as évek elejétől napjainkig. A cikk alapvető megállapításai a vietnami és egyéb helyi háborúk légharcain, azok közvetlen tapasztalatain alapulnak.

A cikk első része az akkoriban úgymond hivatalos személetet mutatja be a USA fegyveres erőinek szemszögéből, a légiharc evolúcióját. Az írás második felében arra teszek egy halvány kísérletet, hogy az elméletet, gyakorlatok és tesztek során kapott eredményeket összehasonlítsam a valósággal. Azon hibás megközelítések, feltevésekre próbálok rávilágítani– mind az elmélet mind a gyakorlat terén – amik feltehetően okozói voltak annak, hogy az elméletek és tesztek miért estek adott esetben távol egymástól és a valóságtól. Ez a része az értékelésnek viszonylag sok feltevést tartalmaz, erősen szubjektív lehet. Ettől függetlenül talán mégis több a semminél…

Frissítés @ 2012. október 6. – v2.0

Kiegészítők a cikkhez

További kiegészítők a cikkhez

Miért szedtük ezt külön? Nos, mert nem olvasni, hanem néznivalóról van szó.

A cikkhez a FreeFalcon 5.5.3 szimulátorral készült anyagok is tartoznak, melyek tetszőleges szögből visszanézhetőek – sebesség, távolság és még sok minden más adat is kiolvasható minden objektumról. Mindezt az ingyenesen letölthető Tacview nevezetű program teszi lehetővé.

A FreeFalconban készült anyagok pedig innen tölthetőek le.

147 hozzászólás “Gondolatok a légi harcászatról – v2.0”

  1. Na, most lerepült az ékszíj nálam.

    Nekem tetszik a cikk csak az a baj hogy már megint ( mint általában ) egyoldalúan közelíted meg a dolgot tehát csak az amcsi szemszögöt mutatod be az oroszt meg le se szarod.

    Több probléma van.

    1. Nem tudok oroszul.
    2. Nincs orosz forrásom.

    Te ismersz ilyet? Ha igen és Google fordítóba bevihető, hogy legalább angol legyen, akkor tudok valamit kezdeni vele.

    Mellesleg a szovjet-orosz vezetési és kiképzési rendszerrel való összecsapásokról is szól az iromány Annak simán az outputja van meg, a háttere hiányzik. Akkor hol szartam le az orosz oldalt? Véleményem szerint amúgy is érdkesebb bemutati azt, hogy mitől sikeres valami és nem azt, hogy mitől rossz valami…

    Elhiszem, hogy sokaknak savanyú a szölő, hogy a jenkik balfaszkodása ellenére is mindösszesen ennyire volt képest a szovjet / orosz rendszer. Egyeseknél ez valami lelki dolog lehet a valóság tagadása. 45 évig sajnos a VSZ blokkhoz tartoztunk és utólag kellemtlen lehet rádöbbeni, hogy az a rendszer – aminek részesei voltunk – ennyire volt képes. Ez van…

    Ja és örülnék ha irnál 1 szép nagy cikket az iráni légierőről és az irak-iráni háború légi vonatkoztatásairól.

    Én meg egy barnát és vörösset a bal és jobb combomra és fizetett szabadságot tavaszig valami szép távoli nyugodt helyen…

    Ezen felül örülnék, ha abbahagynád a folyamatos sírást és trollkodást. Ha annyira kell, akkor írjál egyet öregem. Nem csak kommentelgetni lehet…

    Forrásod van? Szerinted és a kisujjamből szopom azt amit írok? Gondolod, hogy viccből nem írnak erről a többek? Amit Block 50 írt anno az F-14 cikkjében is sokkal több, mint amit én ki tudnék deríteni nagyon-nagyon hosszú idő alatt.

    Tudod te, hogy mennyi munka volt ebben a 35 oldalban? 3 hónap, megszakításokkal a szabadidőmből, amiből nem sok van.* Tudod te, hogy mennyit kellett olvasni, hogy kiszűrjem, hogy mi NE kerüljön bele?

    Köszönöm “elismerő” szavaidat és folyamtos sírásodat. Itt most mondanék valamit nagyon durvát, de inkább elszámoltam előtte húszig és egy “rohadtul elegem van belőled és húzz a francba” maradt csak belőle…

    *Ezen felül 7 egyetemen eltöltött év természettudományos és 9 éves repszimes tapasztalatom.

  2. @Chris

    Word2007-tel írom.

    Az első oldalt Wordben szerkesztem és PS-sel képet csinálok belőle, hogy ne ordenárul nézzen ki két print screenel és képek egymásra csúsztatásával, de néha PS-sel az egészet. (A HT összefoglaló utolsó oldalán ezt elfelejtettem.)

    Aztán, mikor készen van a Word doksi, akkor Cute Pdf writerrel átteszem pdf-be és Adobe Editor 6.0-val csináltam meg a bookmarkokat a pdf-ben.

  3. Amit szerintem mindenkinek nagyon érdekesnek találna az a Szovjet/VSZ stratégia és taktika egy esetleges 3.vh esetén(a teljes légi hadviselésre gondolok + légvédelem).Itt most nem arra gondolok,hogy csak nem tudnak mindenkit lelőni mert biztos,hogy nem csak ennyiből állt.

  4. Egy ilyen cikket összedobni szabadidő függvényében 3-6 hónap. Ezt vegyétek figyelembe a kéréseknél.

    Az irak-iráni háború bizonyos szegmenséről olvahatsz az oldalunkon, ha egy kicsit kutakodsz az archívumunkban. Nekem van még 1-2 forrásom, hogy egyéb vonatkozásairól is lehessen írni. Ha érdekel szívesen átküldöm…

  5. Hát legutóbb, mikor némi kritikával éltem, se volt túl jó vége, de egy gondolatmenetet ajánlanék neked, molnibalage. Jó írás volt ez, és volt benne valóban egy kis egyoldalúság, de nem ez az orosz vonal volt az, amire ez a “kedves” fentebbi hozzászólás vonatkozott.
    Szerintem nagyon fontos lenne figyelembe venni, hogy (legalábbis szerintem logikusan) volt még egy dolog, amiért rakétamánia volt 60 előtt/körül még. Az, hogy bizony a mindenféle légiharcok mellett az USA is meg a SzU is meg mindenki aki komolyabban benne volt a hidegháborúban, a tömeges atomcsapásoktól rettegtek. És ez jóval fontosabb gond volt, mint bármilyen hagyományos háború, azt hiszem. És egy ilyen forgatókönyv ugye akkoriban bombázók vs vadászok csata lett volna. És itt nem számított semmit sem a manőverezőképesség, sem a szemből indíthatóság, sem semmi hasonló dolog. A Delta Dart nyilván csak extrém esetben nem tudott volna hátsó féllégtérbe kerülni és utolérni egy orosz bombázót. Sarkítva nem kellett neki más, csak brutális emelkedőképesség (amit említesz is a Lightning kapcsán). Benne van pár mondatban, hogy erre készültek, de nagyon az az érzése az embernek, hogy utólag, a helyi háborúkból okulva minősíted eleve tévesnek a gépágyúk elhagyását. Tényleg téves volt összességében, az biztos. Csak még egy példa: a Phantom II-nél is a védővadász feladatkör nem a MiG-21-esek elleni harcot jelentette feltétlen, hiszen már akkor is, amennyire tudom, az oroszok a nagyobb bombázóikat szánták a hordozók ellen, atomfegyverrel. És akkor megint nem kell gépágyú, mert be lehet helyezkedni idejében a Tu-16-osok mögé. Persze a rakéták műszaki megbízhatósága tényleg megkérdőjelezi még ezt a nézőpontot is, szó se róla.
    Szóval összességében, utólag tényleg úgy igaz, ahogy írtad, hogy mennyire volt jó ötlet ez a csak rakéta hozzáállás, de szerintem akkori szemmel nézve a legfélelmetesebb veszélyt, az atomháborút figyelembe véve nem véletlen alakult így az ezzel a témával foglalkozók gondolkodása, és ezt szerintem kissé lebecsülted. Pedig főleg a bizonyos értelemben nem igazán várt helyi háborúk kapcsán derült fény ennek a rakétás tételnek a hibájára, és a bombázók ellen nem kellett szerencsére kipróbálni, hogy mit tudtak volna a rakétás vadászok.

  6. Szerintem nagyon fontos lenne figyelembe venni, hogy (legalábbis szerintem logikusan) volt még egy dolog, amiért rakétamánia volt 60 előtt/körül még. Az, hogy bizony a mindenféle légiharcok mellett az USA is meg a SzU is meg mindenki aki komolyabban benne volt a hidegháborúban, a tömeges atomcsapásoktól rettegtek. És ez jóval fontosabb gond volt, mint bármilyen hagyományos háború, azt hiszem.

    Meg volt említve a cikkben.

    Delta Dart nyilván csak extrém esetben nem tudott volna hátsó féllégtérbe kerülni és utolérni egy orosz bombázót

    Ez miből következik?

    Sarkítva nem kellett neki más, csak brutális emelkedőképesség

    Inkább hatótáv, hogy a kietlen tájakon képes legyen “hajkurászni” a bombázókat.

    Szóval összességében, utólag tényleg úgy igaz, ahogy írtad, hogy mennyire volt jó ötlet ez a csak rakéta hozzáállás, de szerintem akkori szemmel nézve a legfélelmetesebb veszélyt, az atomháborút figyelembe véve nem véletlen alakult így az ezzel a témával foglalkozók gondolkodása, és ezt szerintem kissé lebecsülted.

    Nem ezt a megközelítést alkalmaztam. Akkoriban úgy képzelték, hogy tényleg lesz atomháború annak ellenére, hogy milyen katasztrofális hatással járna az egész Földre nézve…

    A szovjetek kipróbálták a MiG-21 vadászaikat B-52 ellen. Azok ellen sem szerepelt fényesen az R-3Sz.

  7. Nagyon klassz cikk, és ellentétesen, én úgy érzem sikerült semlegesnek maradni a két oldal közt. Tök jó volt pl. hogy kiemelted azt, hogy amerikaiak számára a 2:1-es győzelmi arány eléggé elfogadhatatlannak számít és az is klassz volt, hogy ha valamit gyengébbnek mondtál, akkor ezt mindig alátámasztottad valamivel.

    Egyébként ez a légigyőzelem arány nagyban a két szemlélet közti különbség eredménye is, és szerintem nem feltétlenül jelenti azt, hogy az amerikai minden helyzetben jobb. Ha az lenne, minden konfliktust megnyertek volna, de ugye Koreában, Vietnámban pl. nem nyerték. Azonban nyilván a keleti blokk összeomlásával ez a kérdés már nem aktuális, jelenleg nagyon egyértelmű az erőviszony.

    Jók a kiegészítők is, pl. kiváncsi lennék arra a szituációra, amikor egy UH-1 kilő két An-2-est:)

  8. “Delta Dart nyilván csak extrém esetben nem tudott volna hátsó féllégtérbe kerülni és utolérni egy orosz bombázót

    Ez miből következik?”

    Abból,hogy sokkal jobban manőverezik mint egy bombázó,és az extrém(nem is tudom,hogy van e ilyen eset, a védő vadászok jelenlététől most tekintsünk el hisz amúgy sem lettek volna)esetektől eltekintve pofon egyszerűen került volna egy bombázó mögé.

    A Vietnámban produkált eredmények pedig szerintem azt mutatják,hogy akkoriban még nem volt olyan nagy szakadék a két nagyhatalom között elektronikai téren.Vegyük figyelembe,hogy ha Európában is tudta volna hozni a VSZ ezt az átlagot(2,7:1)a akkor az övék lett volna a légifölény a kontinens felett.

  9. Bakker, a nem szót nem vettem észre. :)

    Az, hogy Európában mi lett volna egy hagyományos háborúban nagyon nehéz megmondani. Egészen más sűrűségű lett volna a légtér és az intenziás is jóval nagyobb lett volna. Bombázó és csapásmérő gépek is operáltak volna a légtérben. Az, hogy a NATO vs. VSZ légierők számszerű aránya milyen volt 1965-1991 között nagyon kevés időpontban tudnám megmondani, vagy inkább egyetlen pillanatban sem…

    Ez a legjobb, amit ismerek.

    http://www.scribd.com/doc/37695/NATO-Order-of-Battle-1989
    http://www.scribd.com/doc/519141/Warsaw-Pact-Order-of-Battle-June-1989

  10. Megjegyzés egy olvasótól. (Stonefort)

    A vietnami légiharcok elemzése szinte kivétel nélkül a számokon alapul, ami hamis képet ad. Lelőtt F-4, F-105 vs MiG-ek. Alapvetően rossz megközelítés. Vegyük már figyelembe, hogy pl. az F-105-ösök kivétel nélkül csapásmérő bevetést teljesítettek, eközben volt kb. 1:1-es a veszteségi arányuk. A légiharcban odaveszett F-4-esek TÖBBSÉGE ugyancsak csapásmérő bevetésen volt. A feladatokat megosztották. A több tonna bombát cipelő Phantom lelövése messze könnyebb volt, mint a hasonló, de kísérő vadász feladattra küldött gépeké. Ha reális képet akarunk kapni. akkor azt kell megvizsgálni, hogy a VADÁSZ feladatkörú gépek összecsapásainak mi volt az eredménye.

    Ezt még a nyugati szakírók többsége is elmulasztja, és a csak a végső számokkal foglalkozik. Amíg a vietnami légierő veszteségei kettő kivétellel vadászgépek voltak, addig a jenki veszteségek kisebb része ( a pontos számnak utána kéne nézni) volt vadász feladatú gép.

  11. Örülök hogy feltűnt a nem:) De másfelől látom tök felesleges volt hozzászólni. Nem azt mondtam, hogy “nem volt benne” az atomháborúra készülés, hanem azt, hogy ez el volt intézve ennyivel, hogy benne volt. Pedig ez formálta a gondolkodást valószínűleg, és nem az, amit mi későbbről nézve okosan tudunk, a helyi háborúk tapasztalatai. Értem én, hogy nem ebből a “3. vh lesz”-ből indultál ki, azért gondoltam, hogy nem árt innen is nézni a dolgokat, de mindegy…
    ui: persze hogy hatótáv is kellett, azért volt odaírva, hogy sarkítva, de ha mindenbe belekötnek, akkor tök mindegy…

  12. Kedves MOLNIBALAGE!
    Köszi az írást….
    Csak néhány észrevétel a többieknek, okulásul:
    1. Vette a fáradságot és MEGÍRTA.
    2. Jól megírta.
    3. Mint minden jó tanulmány, kiváló vitaalap.
    4. Tessék írni legalább ugyanilyet, utána bírálni.
    Game over :D

  13. Ha az lenne, minden konfliktust megnyertek volna, de ugye Koreában, Vietnámban pl. nem nyerték.

    Ennek értelmezése örök vitatéma. Koreában dél szuverenitása meg lett őrzízve, az ENSZ lényegében erre adott felhatalmazást. A USAF agyonverte az vörös oldalt és olyan pusztítást hagyott maga után, hogy az ehaj a többi haderőnemmel együtt. A II.Vh-hoz simán mérhető rombolás volt ott, csak Európától messze volt, ezért európai szemmel elfeledett helyi háborúnak minösül.

    Vietnám még zűrösebb. A Linebacker II nagyon is sikeres volt, de lényegében a nyugodt kivonulás feltételének megteremtésén kívül mást nem nyertek vele az amerikai belpolitikia miatt. A történelem egyik leghülyébb eseményét sikerült szerintem összehozni. Mikro bebizonyították, hogy a légierő egy két hetes intenzív támadássorozattal képes tárgyalóasztal mellé ültetni valakit, felhagytak az egésszel. Kivonultak. Pedig semmi olyan dolog nem volt, ami meggáltolta volna, hogy később – kérdéses veszteségekkel számolva a ellenfél újbóli felkészülése miatt – megismételjék a Lin II-őt, sőt! A Vietnámba szállított szovjet fegyverzet szintje a ’70-es évek végéig biztosan nem téret el volna lényegsen. Viszont az jenkiknél ekkor történt generáció váltás.

  14. Más.

    A következő cikkek célpontjai igazi nehézsúlyúak lennének. F-15 vagy F-16 ismerető hasonló terjedelemben és bontásban, mint az F-111. Én főleg a tervezés és gyártás és korai “életszakaszra” és alkalmazásra koncentrálnék – max. 1999-ig, de inkább 1991-ig – mert ez az, amiről kevésebb anyag van minden nyelven és ekkora használták igazán úgy őket, amire kitalálták őket.

    A Sivatagi Vihar utáni evolúció az F-16 gépeknél igen szerteágazó főleg, az n+1 korszerűsítési programot nézve, itt már bevallom én is elveszek a rengeteg adat és anyag közt.

    Felmerült bennem az ötlet, hogy társszerzőket keresek hozzá, mert azt nézve, hogy mennyi meló van egy tissztességes mű megírásábam, csak az egyik megírása eltarthat vagy 6-12 hónapig…

    Javaslat, vélemény jelentkező? :)

  15. “Az extra cuccok mennyire segítik egyébként a megértést?”

    A fedélzeti fegyverekhez(gépágyú):SZERINTEM!!!

    Aki ismeri a fent sorolt működési elveket(Gatling,gázelvételes,Gast és Revolverező)azok megértették a leírtak alapján,hogy hogyan működnek ezek a fegyverek,de azok akik életükben nem lőttek nem magyarázták el a legegyszerűbb gázelvételes működést azaz tökéletesen laikusok,azok szerintem csak a fejüket vakargatják,hogy mit is akar jelenteni az ami oda van írva.

  16. Allesmor Obranna

    Az alapos kutatómunka miatt tetszik a cikk, de szerintem sok benne a személyes indulat. Én legalábbis nem szeretek személyes, pláne indulatos megjegyzéseket tenni az ilyen munkákba.

    A Gatling-rendszerű fegyvereknél a szórás változása a csőköteg üzemi fordulatszámra felpörgésével változik az optimális értékig.

    Kiváncsi lennék, hogy az orosz GS-6-23-as és GS-6-30-as fegyvereknél, ahol gázelvezetéses módon pörgetik a csöveket, egyből megvan-e az üzemi fordulatszám és pontosság?

    Nem része a cikknek, de gyakran előfordul, hogy az F-35-ösöknek ötcsövű GAU-12-es Equalizer fegyverük lesz. Legjobb tudomásom szerint nem, hanem az ebből kifejlesztett GAU-22/A-t fogják kapni, ami csak négycsövű, de pontosabb. Ha csak el nem kaszálják az egész programot.

  17. Allesmor Obranna

    17. oldal. A szóhasználat, illetve a másik műre való utalás. Nyilván a másik irás szerzője nem fog megsértődni, hogy te milyen hangnemben vélekedsz a művéről, de nem célszerű ennyire belevinni a személyes véleményed egy ilyen technikai elemzésbe.
    Nagyon elviheti az élét az írásnak.
    Röviden, én soha nem tenném bele azt, hogy “Véleményem szerint…” stb. stb.
    Valahogy meg kell oldani, hogy ez kimaradjon, úgyis tudni fogja mindenki, hogy ez a te véleményed, de nem súlykolod feleslegesen, hogy ezt TE tudod, TE így tudod, ezzel szemben vannak MÁSOK, akik ezt nem így, vagy nem jól tudják.
    Alapvetően, ha valaki elkezd olvasni egy ilyen hosszú anyagot, ha az elején jól indul, jó a szöveg, érdekesek a felütések, tudatalatt is ráhangolódik a műre és azonosul a szerző gondolatmenetével, tehát a véleményével is.

    Ez az én véleményem, de azt látom, hogy Kővári Laci írásaiban is az adja a hitelességet, hogy egyensúlyra törekszik a tárgyilagosság megtartása mellett.

    Én ezt úgy igyekeztem elérni, hogy amikor a Jetfly-ra írtam, pusztán csak a szélesebb körű tájékoztatás végett az egyik mellé odaírtam a másik oldal dolgait is, már ha az a cikk szempontjából releváns volt.
    Mert mondhatod, hogy te bizony csak a jenki légi harcászattal kívántál foglalkozni (lévén, hogy a másik oldalhoz nem találtál adatokat, hülyeséget meg nem akartál írni) de akkor ezt fel is kellene tüntetni. Vagy célszerű.
    Egyébként nehéz egy ilyen mélységű kutatómunkát összerakni, engem pl. nem is zavart a keleti oldal hiánya a cikkben, elfogadtam az elején, hogy ez Nyugat-specifikus cikk lesz és kész.

    A későbbiekben azonban valahogy meg kéne majd oldani, hogy egy ilyen témájú eszmefuttatáshoz valahogy fel kéne hajtani a keleti irodalmat is. Kővári Lacinak biztosan van anyaga, lehet nekem is, Vándor Károly meg személyes jóbarátom, ha más nem, ő az itt állomásozókról gyűjtött össze (több mint) két könyvre valót.
    Pl. jóhaverja, Pável 1989-ben 250 órát repült MiG-27-esen, Kunmadarason, igaz, ő századparancsnokként.
    Stb stb…

  18. Azon gondolkozom hogy írok 1 cikket a 60-as évek szovjet-VSZ páncélos erők felszereléséről , kiképzéséről , taktikáikról és doktorínáikról.
    Persze kizárólag autentikus forrásokból dolgozván:) Tehát elsősorban az akkoriban harckocsizó nagyapám:) Arra lennék kiváncsi hogy ki mennyire lenne kiváncsi 1 cikkre a témában?

  19. Gratulálok molni a cikkhez. Gondolom nagyon sok időt öltél bele.

    A végén nincs igazából következtetés levonva. Nekem a cikkből az jön le, hogy még mindig nem igazán használják ki a BVR fegyverek képességeit a gyakorlatban. A különféle elmélet háborús scenáriókban pedig mindig úgy veti mindenki össze a szenbenálló feleket kinek mennyi BVR-es gépe van. Az általad összefoglalt cikkben tisztán kitűnik, hogy a BVR nem olyan fontos képesség mint ahogy azt sokan gondolják.

    Valamint azt megemlíteném, hogy pl mind technikailag mind kiképzettségben hatalmas fölényben voltak az izraeliek az arabokkal szemben. Az arab pilótánál már az is csoda volt, ha épségben le tudott szállni nem, hogy légiharcban eredményesen fellépni.

    A sivatagi vihar idején esélye nem volt az iraki légierőnek akkora fölénye volt a koalicós erőknek. Lényegében agyaggalamblövészet volt.

    Összeségében tetszett a cikk.

    Saját következtetésem a cikk alapján:
    Totál felesleges volt rendszeresíteni a gripik mellé a 40db Amramot. Inkább egy fejlettebb sidewindert esetleg iris-T kellett volna rendszeresíteni hozzájuk!

  20. Persze kizárólag autentikus forrásokból dolgozván:) Tehát elsősorban az akkoriban harckocsizó nagyapám:)

    Magánvéleményem, hogy kizárólag egy ember emlékeire véleményére támaszkodni hiba lenne egy ilyen írásban. Arra jó, hogy pontosítson, vagy a saját szemszögéből bemutassa náluk / nálunk hogyan működtek ezek a dolgok, de valószínűleg igényelni fog 1-2 forrásmunkát. Egyet alapnak, legalább egy másikat kontrollnak. Valószínűleg a neten is találsz ilyeneket, vagy az Osprey sorozatot tudom ajánlani…

  21. sulyid engem mint volt harckocsizót is érdekel a téma.

    sokat nem tudok segíteni neked a cikk megírásában, de pár még jelenleg is zsólgáló ismerősömmel beszélek és megkérdem tudnak e forrásokkal szolgálni számodra a cikk megírásához.

  22. A végén nincs igazából következtetés levonva. Nekem a cikkből az jön le, hogy még mindig nem igazán használják ki a BVR fegyverek képességeit a gyakorlatban.

    Mert orbitális hibát követtem el. Az 1999-es AF tapasztalatokat kihagytam, pedig bele akartam írni. Hogyan követhettem el ekkora állatságot. Atyaisten… :(

    Az AF-ben bizony már kőkemény BVR volt tenkive, hogy éjszaka repültek. A legközelebbi indítási is azt jelentette – ha jól emlékszem, hogy a találat pillanatában 5 mérföldre volt a MiG-29. A pilóta már manőverező légiharc üzemmódba kapcsolt, mikor a találat megtörtént.

    A különféle elmélet háborús scenáriókban pedig mindig úgy veti mindenki össze a szenbenálló feleket kinek mennyi BVR-es gépe van. Az általad összefoglalt cikkben tisztán kitűnik, hogy a BVR nem olyan fontos képesség mint ahogy azt sokan gondolják.

    1982-ig ez igaz volt. Az ODS alatt is a találatok túlnyomó része BVR volt, vagy a Sprarow indítás már előkészítette a VWR előnyt, mert az ellenfélnek reagálnia kellett rá.

    Valamint azt megemlíteném, hogy pl mind technikailag mind kiképzettségben hatalmas fölényben voltak az izraeliek az arabokkal szemben. Az arab pilótánál már az is csoda volt, ha épségben le tudott szállni nem, hogy légiharcban eredményesen fellépni.

    Ez azért túlzás főleg, ha általánosan jelented ki. 1966-ban a MiG-21 gépek minden paraméterben felülmúlták az IAF gépeit a fegyverzetet és a célzórendszereket leszámítva. Ez a dezertált gép vizsgálata alapján állíották.

    Az arab pilótáközött is voltak igen tehetségsek, csak elvesztek a tömegben. Nem egy harci beszámoló van, ahol a IAF-es megjegyzi, hogy most emberére akadt. A mázlija az volt, hogy csak 1 – 1 ilyennel futott össze és nem néggyel egyszerre…

    A sivatagi vihar idején esélye nem volt az iraki légierőnek akkora fölénye volt a koalicós erőknek. Lényegében agyaggalamblövészet volt.

    Az emelt gépek számát tekintve igen. Az viszont soha nem kapott magyarázatot, hogy miért volt az Iraki Légierő annyira passzív. Simán emelhettek volna fel 60-80 gépet az első esete is MiG-23/29 és Mirage F1 gépekből.

    A koalíciós légierő számszerűleg tényleg hatalams volt. De ez a kép szerintem csalóka. Az F-15C/D és F-14A/A+ és B gépeken kívűl más BVR vadász alig volt. Voltak F-4E gépek is, de kétlem, hogy vadász feladatkörben domborítottak volna.

    A gépek komoly százaléka egyfeladatos specializált csapásmérő volt vagy egyéb feladatú. Tornado, F-111E/F, EF-111A, EA-6B, A-7, A-6, AV-8, Jaguar és Buccaneir, F-4G, stb. Ezekre azért igenis reális veszély nappal még az egy generációval korábbi vadász is.

    Totál felesleges volt rendszeresíteni a gripik mellé a 40db Amramot. Inkább egy fejlettebb sidewindert esetleg iris-T kellett volna rendszeresíteni hozzájuk!

    Ha az AF-et nem hagyom ki hatökör módjára, akkor más jött volna le. Az félaktív rakétákkal felszerelt gépek lényegében tehetetlenek az aktív légiharc rakétás gépekkel szemben.

  23. Ha az AF-et nem hagyom ki hatökör módjára, akkor más jött volna le. Az félaktív rakétákkal felszerelt gépek lényegében tehetetlenek az aktív légiharc rakétás gépekkel szemben.

    Ettől függetlenül jó lenne tényleg egy sisakcélzós rakéta. Érdes azzal eljtászani, hogy kérhettünk volna akár orosz fegyver integrációt is a Griffekhez.

  24. Snakeye nekem már az is jó ha megosztod velem az emlékeidet. Már az is 1 nagyon jó dolog. Egyébként mikor voltál sorkatona? Csak mert az én nagyapám 66-68 között volt sorkatona és az egyszerű lövegtöltőtől a szakaszparancsnokig vitte 2 év alatt.

  25. Molni

    Szerintem a korabeli szovjet technikáról a legtöbbet az irak-iráni háborúban lehetett megtudni. Ott kitűnt hogy mennyivel jobbak az amcsi gépek és az amcsi képzésű pilóták. Persze ezt az elemezgetést lelehet vonni a szárazföldi harcok alapján is de ott már ( szerintem ) az irakiak domborítottak de nem is kicsit.

  26. Allesmor Obranna:

    Uánna néztem én is a gépágyúdolognak. Igen jelen állás szerint 25 mm-es GAU-22/A gépágyút kapnak a Lightningek az A változat beépítve fogja hordozni a B és C változat törzs alatti konténerben viszi majd 220db lőszerrel.

    Molni:

    A cikk kiválló. Gratula.

  27. sulyid

    2000 augtól voltam 2004 februárig és nem sorkatona hanem hivatásos. Én is Szpk-ként szereltem.
    Inkább olyan barátomat ajánlom magam helayett akinek nagyobb tapasztalata és rálátása volt a dolgokra.

    Az irak-iráni háború pont nem mérvadó ilyen tekintetből, mert pl az F-4 pilótákat kettő kivétellel akik az amcsiban tanultak mindet kivégezték a hatalomátvétel után.

  28. snakeye

    Hogyha hivatásos voltál akkor miért szereltél le 4 év után ( már ha szabad kérdezem )?

    Szerintem meg igen is mérvadó az irak-iráni tömegbunyó már csak azért is mert ha úgy nézzük akkor mégis csak amerikai kiképzés koppintását alkalmazták/alkalmazzák az irániak.

  29. Molni pont az írásodban olvastam, hogy a legtávolabbi indítás 18 mérföldről történt. Akkor hol használják ki az amramok 80-120 km-es indítási távolságát? Bőven elegendő lenne egy olyan kombinált irányítási rendszerű (infrefejes és lokátoros) rakéta aminek az indítási távolsága mondjuk fele az maraménak, de mondjuk olyan képessége van mint a MICA-nak ahogy írtad a végfázisban még újraindul a hajtóműve. Ütős fegyver lenne. De így a te írásod alapján felesleges fegyvernek tartom a légierőnk számára!

  30. 17. oldal. A szóhasználat, illetve a másik műre való utalás. Nyilván a másik irás szerzője nem fog megsértődni, hogy te milyen hangnemben vélekedsz a művéről, de nem célszerű ennyire belevinni a személyes véleményed egy ilyen technikai elemzésbe.

    Valahogy meg kell oldani, hogy ez kimaradjon, úgyis tudni fogja mindenki, hogy ez a te véleményed, de nem súlykolod feleslegesen, hogy ezt TE tudod, TE így tudod, ezzel szemben vannak MÁSOK, akik ezt nem így, vagy nem jól tudják.

    Lábjegyzetbe került a személyes vélemény. Én fontosnak tartottam, mert szerintem markánsan eltér attól, amit a bevezetőben írtam. Attól, hogy mi az USAF “hivatalos” szemlélete. Technikailag hogyan máshogyan lehetne megvalósítani ezt?

    A szerző meg nem fog megsértődni, mert nem magyar és sajnos már nincs köztünk. Jeff Ethell 1997-ben elhunyt sajnos. :(

    Alapvetően, ha valaki elkezd olvasni egy ilyen hosszú anyagot, ha az elején jól indul, jó a szöveg, érdekesek a felütések, tudatalatt is ráhangolódik a műre és azonosul a szerző gondolatmenetével, tehát a véleményével is.

    Vagy nem. :)

    A későbbiekben azonban valahogy meg kéne majd oldani, hogy egy ilyen témájú eszmefuttatáshoz valahogy fel kéne hajtani a keleti irodalmat is. Kővári Lacinak biztosan van anyaga, lehet nekem is, Vándor Károly meg személyes jóbarátom, ha más nem, ő az itt állomásozókról gyűjtött össze (több mint) két könyvre valót.

    Hiába, ha nem tudok oroszoul… Ha nem elektronikusan begépelt, akkor nem tudok mit kezdeni vele, mert a google fordító képet nem eszik meg. Tegnap kaptam pont Kőváritól Sz-300-ra adatott, de kép formátumban. Majd a fatert megkérem, hogy fordítsa le azt a pár szót, mert elolvasni sem tudom. A ciril – latin átírást sem ismerem rendesen…

    Pl. jóhaverja, Pável 1989-ben 250 órát repült MiG-27-esen, Kunmadarason, igaz, ő századparancsnokként.
    Stb stb…

    Ez ütdítő kivétel lehetetet. A cikk szempontjából az áltag a fontos. A MiG-27 ráadásul akkor érkezett, mert emélekim szerint a Szu-24 gépek helyett jött – érdekes váltás, szó se róla – tehát elvben rágyúrtak arra, hogy típusváltás legyen. (Vagy csak alakulat jött és ment?)

  31. Molni!

    Először is gratulálok!

    Nem gondolnám, hogy csak az kritizálhatna, aki már írt valamit, ha annak a kritikának van mondanivalója, még ha esetleg szerintünk nem is jogos, lásd magalenin, vagy Allesomor hozzászólásait.

    Én nem éreztem,hogy a cikkből hiányozna a keleti oldal, mivel egy nem vártam mást, kettő valljuk be a légiharc terén (Vietnámot leszámítva) nem sok gyakorlati tapasztalat gyűlt össze azon az oldalon, (én az arabokat nem számítanám ide).

    Egy apró megjegyzés, szerintem túlértékeled a Linebacker hadműveletek jelentőségét, a dél-vietnámi rezsim nem azért bukott meg, mert már az amerikaik sem támogatták már, hanem mert maguk a vietnámiak sem (egy olyan katonai kormány volt hatalmon amely egy másik katonai kormányt döntött meg, amely viszont a császárt döntötte meg) ugyan is nem csak a kommunisták harcoltak ellene, lásd amikor a boncok nyilvánosan égették el magukat. De ugyan ez fordítva Afganisztán, Etiópia a másik oldalon.

    Sulyid!

    én a helyedbe azért nem vágnám a fejszémet egyből egy ekkora fába, főleg, hogy az elsődleges forrásod egy olyan valaki aki (és ezt ne vedd tiszteletlenségnek) csak egy igen szűk keresztmetszetét és csak viszonylag rövid ideig ismerhette meg a választott témádnak.

    Én a helyedben először valami egyszerűbbel kezdenék, pl a BMP, vagy BTR család ismertetésével, vagy ha harckocsi akkor esetleg a T-62. A T-34, vagy a T-54/55-öt a számos típusváltozat és annak országonként változó elnevezése miatt, már nem merném javasolni. (a legtöbb modern harckocsikról van már ismertető az oldalon)

    De ha ragaszkodsz az eredeti elképzelésedhez, akkor ajánlott irodalom:
    Kuti György: Páncélosok korunk háborúiban
    Gazsó Imre: A Magyar Honvédség szárazföldi csapatainak békehadrendje
    ZMNE jegyzet: Magyar páncélosok a második világháború után

    Amúgy 1918 után az amerikai kiképzés és taktika részét nem képezte a gyalogsági tömegrohamok alkalmazása, ellentétben az Iráni Forradalmi Gárdával.

    TG

  32. Molni pont az írásodban olvastam, hogy a legtávolabbi indítás 18 mérföldről történt. Akkor hol használják ki az amramok 80-120 km-es indítási távolságát?

    Sajnos itt sírva kell fakadnom. (N+1) a köbön leírtam több posztba is itt és máshol + a HT összefoglalóban is benne van, hogy ez kamu hatóáv. Egyáltalán hol írnak ennyit? Pár elvetemült oldalon Még a D AMRAAM estén is F-22 M1.6 indítás esetén saccolnak ennyit 12 km magasan közeledő célra.

    Az n+1-szer linkel “Ha rövid a karodod…” cikksorozat is taglalja ezt a témát.

    A 18 mérföldes indítás is azon a határon van, hogy egy 4 km magasan repülő gép bőven a NEZ határán kívül van. Egy szimpla merőleges forduló + emelkedés és 99%, hogy az Sparrow akkor sem éri el a célt, ha semmiféle további manővert nem végez a cél.

    Nagyon valószínű, hogy a rakéta csak azért lett indítva, hogy a célt lefoglalja. A BVR fegyverek pl. erre is jók, ez egy takitikai húzás. Pl. számbeli fölényben levpő MiG-21 gépek ellen ez kiváló módszer arra, hogy “leválasszák” a közeledő gépeket. Ha pl. 2 vs 4 felállás van, akkor mindkét gép indít egy-egy rakétát. A két közeledő MiG ezzel minimum 1 perce leválasztható, mert a legtutubb az, ha földháttérbe mennek és beamingelnek. A fennmaradó két közeldő MiG-et meg a BVR határán szépen szemből indítva leszedhetik AIM-9M-mel, mert a bisz ellen brutális előnyt ad, ami max. R-60-at vihet. Viszont az F-15 gépeken temérdek infracsapda van, a bisz gépeken meg semmi…

    Az egész kicsit hasonlatos a HARM preventív indításához. Lehet, hogy kárba fog menni, de ha a cél nem veszt tudomás róla, hogy dolgoznak rá, akkor simán bekaphatja a közeledő rakétát. Addig te viszont lényegében félig vagy teljesen mozogsz a lefoglalt célokkal szemben.

    Az AIM-120 még további előnyt ad, mert még a cél felé sem kell repülni indíás után. Folyamatos el lehet nyomni vele a félaktív rakétvál rendelkező ellent még akkor is, ha 2:1 vagy 3:1 létszámnyölényben vannak. Lehet, hogy egy sem esik le, de elegendő időt adhat a fedezett gépeknek, hogy menjen a HARM, GBU, JSOW, stb.

    Bőven elegendő lenne egy olyan kombinált irányítási rendszerű (infrefejes és lokátoros) rakéta aminek az indítási távolsága mondjuk fele az maraménak, de mondjuk olyan képessége van mint a MICA-nak ahogy írtad a végfázisban még újraindul a hajtóműve.

    Itt pontatlanul fogalmaztam. Nem újraindul, a pontosabb az, hogy egy másik fokozata működik. A szilárd hajtóanyagú rakéta hajtóműve nem állítható le és nem is szabályózható. Elvben, azt lehet, hogy mégis. Az AIM-120 estén pusmognak valamiről, de semmi biztos sincs.*

    Szeparálható cellák viszont elképzelhetőek. Tehát kiég az első cella, de a végfázisban egy kisebb második indul be az MCG jelek alapján. Egyes mendemondák szerint az AIM-54 is rendelkezett ilyen képességgel, de erre soha nem találtam forrást. Bár nem is nagyon kerestem…

    *Kővári László

  33. A vizuális azonosításhoz mostanság nem használjak a felderítő konténerek kameráit? ha jól tudom voltak vele kisérletek, de nem emlékszem már hol olvastam róla.

    A Snipernek tudtommal van olyna üzemmódja, ami képes ránézni már a légi célokra is és nem csak a A-G üzemmódban levő radar korrodinátáira néz rá.

    http://www.youtube.com/watch?v=mTFcmlbn1GQ

    0:40-től és 1:17-től.

    Repszimben.
    http://www.youtube.com/watch?v=_dSaCXGIBGU

    Youtubon van ilyen video F-14 géppel is, de az nem tudom, hogy milyen TGP-t használt.

  34. Sziasztok!

    Molnibalage, először is köszönjük a cikket, főleg így, hogy ingyen elénk tárod! Megvallom még csak felületesen néztem át, de az már nagyon látszik (amit előttem is többen említettek), hogy kissé egyoldalú.

    Mielőtt kötekedésnek vennéd, ne érts félre korántsem annak szánom. Hiszen becsülöm azt, hogy közkincsé teszed az írásod. És sok értékes van benne. Mindössze arra gondolok, hogy a cikk “Gondolatok a légi harcászatról”, helyett inkább a “Gondolatok a helyi háborúk légi harcászatról, esetleg nyugati szemmel” címnek felel meg. Annak nagyon jó!

    Ahogy előttem is írták, a hidegháborús időszak teljes más követelményeket támasztott, mint ami a helyi háborúk elemzéséből kiderül. Az alkalmazott módszerek, rendszerek, taktikák is mások voltak. Hogy csak egy egyszerű és közérthető példát mondjak, a szovjet honi légvédelem egyáltalán nem alkalmazott Mig-21-es típust, egyetlen aktív vadászrepülő ezredében sem!

    Tehát sokkal árnyaltabb a kép. Van ahol fehérebb,van ahol feketébb. Ha VSZ erők érdekelnek, abban tudok segíteni. Ha gondolod, írj a galcomc kukac gémail_komra.

  35. Összességében tetszik amit írtál, sok munka lehet benne, gratula. Viszont sajnálom, hogy rendkívül elfogult vagy. Nem ártana egy kicsit jobban körbejárni a dolgokat. Megértem, hogy idolod, az USA bálványának fényezése egy életre szóló feladat, itt ott azért szétnézhetnél másfelé is. Az amcsi hőstörténet már kissé unalmas, jó lenne láttatni a dolgokat néha más szemszögből is.

  36. Értem, hogy elterelésnek is lehet használni ezeket a nagyobb hatótávolságu rakétákat, de egy ilyen drága eszközt én nem pocsékolnék el a semmire.

    Mihez képeste drága? Egy 25-30 millós gépet óvsz meg vele, hogy sikert érjen el és nem szedje le egy mísz MiG-21. Egy Sparrow ára olyan 50k-100k dollár körül volt. Ez a gép árához képest a sörpénz kategória. Inkább ellövök 4 Sparrowot semmibe, ha csak egy vagy 0 gépet szed le, de azátn halomra mészárolom a többit.

  37. Megfogadván ambasa tanácsát addig amíg nem gyűlik össze elég anyag a 60-as évek VSZ erőiről írok 1 kis ismertető ( csokort / szériát ) a korai szovjet páncélosokról. Azt hogy melyikkel kezdem el a kis szériát azt nem árulom el de igérem hogy arról se olvastatok még sokat:)

  38. Mindössze arra gondolok, hogy a cikk “Gondolatok a légi harcászatról”, helyett inkább a “Gondolatok a helyi háborúk légi harcászatról, esetleg nyugati szemmel” címnek felel meg. Annak nagyon jó!

    Mivel helyi háborúakat leszámítva nem volt más háború a ’60-as évektől kezdve értelmetlennek láttam az általad említett címet adni. Nem volt világháború, csak helyi . Mivel az nukleáris háborúra való felkészülés és annak tévútja is benne van, az általad javasolt cím pontatlan lenne. :)

    Hogy csak egy egyszerű és közérthető példát mondjak, a szovjet honi légvédelem egyáltalán nem alkalmazott Mig-21-es típust, egyetlen aktív vadászrepülő ezredében sem!

    Gondolom a hatótáv problémája miatt. Mégis volt Lazur egyes 21-es gépekben, ami pedig a PVO feladatkörére jellemző elfogáshoz volt kitalálva.

    Ha VSZ erők érdekelnek, abban tudok segíteni. Ha gondolod, írj a galcomc kukac gémail_komra.

    Inkább megadom az én címem, ha küldeni akarsz valamit.
    molnibalage@freemail.hu

  39. Viszont sajnálom, hogy rendkívül elfogult vagy. Nem ártana egy kicsit jobban körbejárni a dolgokat.

    Mutass rá, hogy hol. Semmi mást nem csináltam, mint az ismert eredményket közöltem le. Mi az elfogultság abban, ha leírom, hogy ennyi gépet veszetettek a nyugati és ennyi gépet a szovjet / orosz vezetési és kiképzési rendszerrel? Nem értem…

    Megértem, hogy idolod, az USA bálványának fényezése egy életre szóló feladat, itt ott azért szétnézhetnél másfelé is.

    Fényezés? Elég rendesen lehúztam a “kőagyú” jenki gondokozást a cikkben itt-ott…

    Az amcsi hőstörténet már kissé unalmas, jó lenne láttatni a dolgokat néha más szemszögből

    Hőstörténtet? Konkértan a cikk alapja az, hogy a jenkik szétrúgva érezték a seggüket…

  40. Igazából ez a “rendkivül elfogult vagy” megjegyzést soha nem érttem. Azon kívül, hogy ezt közölték sokan, soha nem magyarázták meg, hogy az mit takar és ugyan miért…

    Milyen eredményeket kellene látnom a másik oldalon, ami igazolná, hogy elfogult vagyok? Leírom, hogy mi történt és megpróbálom megmagyarázni. Ha a magyarázat még nem is korrekt, az eredmény akkor sem váltzoik. Igyekeztem minden főbb változót figyelembe venni.

    Én tehetek arról, hogy kevés gépet lőttek le a szovjet gyártású repülők szovket kiképzéssel, vezetési rendszerrel és néha szovjet pilótákkal is? Mert bizony a helyi háborúkban légvédelemben és vadászerőknél is aktívan is részt vettek orosz pilóátak.

  41. Molni a sparrow tényleg olcsóbb, de én az amramot írom amit ma használnak. Azért nem hinném, hogy a fél millás amramokat csak úgy ellővik a semmibe. Általában a Nato erőknek ott van segítségül a az AWACS támogatás vagy a saját lokátor nagyobb felderítési távolsága. Éppen ezért előnyösebb helyzetből veheti fel a küzdelmet az ellenféllel. Nem hinném, hgy egy amcsi pilótát megdicsérnének azért mert elpocsékol egy fél millás fegyvert. A sparrow az amramhoz képest kategóriákkal olcsóbb cucc volt, de azt se pocsékolták az tuti! Szép az elmélet, de a gyakorlat azért más.
    Ha korlátozott a felhasználható fegyverzeted akkor azzal köteles vagy takarékoskodni.
    Más mondjuk a szárazföldi hadviselés sztem, de nálunk pl jelenteni kellett, ha a lőszerkészlet 30% felhasználásra került aztán 50% megint, és ha 70% felhasználásra került akkor szigorúan tilos volt az engedély nélküli tüzelés. És az sokkal olcsóbb lőszer volt nem egy baszott drága rakéta!

  42. Az AMRAAM ára erősen inflációval terhelt. A Sparrowos időkre visszavetítve kb. 2-2,5-szeres Sparrow ára van. Viszont a gépek ára is egyre feljebb ment, ezér az ár arány a légiharc rakéta és vadász között lényegesen nem változott. Inkább AMRAAM sortüzek, mint egy elvesztett gép éspilóta, meg másegyéb, ami ilynekor elveszik. (PR)

    Viszonyításként, mikor az F-14A megjelent egy F-14 árából kb. 5-6 korablei F-4 jött ki és 6 db AIM-54A ára kb. 1 db F-4E ára volt. Na ilyen AIM-54A-kat lövöldöztek MiG-21 vagy más szovjet gépekre az irániak.

  43. Nem hinném, hgy egy amcsi pilótát megdicsérnének azért mert elpocsékol egy fél millás fegyvert.

    Félreértés ne essék a pilóta a RoE és a harci helyzet szerint dolgozik és nem csak saját belátással. Ha azt írják elő neki, hogy barátom indíts preventív HARM sortüzeket, akkor azt csinálja. AZ AF alatt 1000 HARM indult és a szerb légvédelem elég jól átvészelte a háborút. Akkor árom kb. 300k $volt egy AGM-88…

    Ha azt mondják, hogy fiam / lányom, nem mész 12 ezer láb alá, akkor nem megy. Akkor sem, még ha tisztában is van azzal, hogy ez a csapásmérés és azonosítás pontosság kárára megy. A fegyveres erők nem demokratikus intézmények.

    Scott O’Grady sem tartotta be a szabályokat. A kimentése után el is bocsátották a USAF kötelékéből…

  44. Más mondjuk a szárazföldi hadviselés sztem, de nálunk pl jelenteni kellett, ha a lőszerkészlet 30% felhasználásra került aztán 50% megint, és ha 70% felhasználásra került akkor szigorúan tilos volt az engedély nélküli tüzelés. És az sokkal olcsóbb lőszer volt nem egy baszott drága rakéta!

    Mármint hol és mikor? Ez egy megtörtént éles harhelyezet, vagy harcászati előírás? Egyébként fura, hogy nem esik le. Ennek semmi köze a lőszer árához. Ez az egység minimális harcképességének megőrzése. Nem lehet mindenrt elpuffogtatni, mert akkor a legkisebb ellenséges ellentevékenység is letolt gatyával ér.

  45. Értem azt, hogy inkább ellősz felesbe két amramot, hogy túlélje a gép, de hányszor tudod ezt megtenni mondjuk a magyar légierő 40 darabos készletéből? utána mivel szedik le az ellent? kamikáze ütközéssel?

    Ugye belátod, hogy a cikk nem a magyar légierőlködés helyzetének szellemében íródott, ahogy a kommentek sem? :)

  46. Inkább megadom az én címem, ha küldeni akarsz valamit.:

    Nem tervezek. Csak említetted, hogy nincsenek orosz forrásaid, illetve jó NATO-VSZ összehasonlításaid.

    Nekem vannak. És elég jók. :) Bár az ember elfogult. Hatvanas, hetvenes, nyolcvanas évek. És nem csak az elcsépelt német területekről, hanem a Kaukázustól, a szovjet távol-keletig. Hogy láss más világot is.

    Illetve valamennyire a VSZ Egyesített Légvédelmi rendszeréről is egy kicsi. Lillafüred-Nagytarcsa-Veszprém, ha ezek a helyek mondanak valamit.

  47. “Más mondjuk a szárazföldi hadviselés sztem, de nálunk pl jelenteni kellett, ha a lőszerkészlet 30% felhasználásra került aztán 50% megint, és ha 70% felhasználásra került akkor szigorúan tilos volt az engedély nélküli tüzelés. És az sokkal olcsóbb lőszer volt nem egy baszott drága rakéta!

    Mármint hol és mikor? Ez egy megtörtént éles harhelyezet, vagy harcászati előírás? Egyébként fura, hogy nem esik le. Ennek semmi köze a lőszer árához. Ez az egység minimális harcképességének megőrzése. Nem lehet mindenrt elpuffogtatni, mert akkor a legkisebb ellenséges ellentevékenység is letolt gatyával ér.”

    Nekünk már nem kell ilyet csinálni.A tűzharc végén jön a parancsnok és megkérdez mindenkit egyesével,hogy mije van és mennyi.Ha volt ilyen akkor azt valószínűleg harcászati szabályzat írta elő.

  48. Idő közben tovább gondoltam azoknak a hk-nak a sorát melyekről szeretnék írni és ez jött ki :
    1. t27
    2. t37/38/40 egyben, egy cikken belül.
    3. t26 és leszármozottai
    4. t50/60/70/80 szintúgy egy cikkben össze foglalva
    5. t20
    Ha valakinek kifogása van a cikkek jövendőbeli témájára az most szoljon vagy hallgasson örökre! :D

  49. “http://www.scribd.com/doc/519141/Warsaw-Pact-Order-of-Battle-June-1989”

    Ennek a fentebb említett link tartalmának semmi valóság alapja sincs. Erre jó példa a Déli Hadsereg csoport repülő erői:
    SGF Air Forces
    1. Fighter Division ­ Hungary: 90 MIG­23, 45 MIG­29
    2. Fighter­Bomber Division ­ Hungary: 90 SU­17, 45 SU­25
    3. Recon Squadron ­ Hungary: 15 MIG­21R
    :)

  50. 1st UVA Air Army HQ located Veszprem, HU:
    a. 3 Fighter Regiments: 90 MIG 21, 45 MIG 23
    b. Fighter Bomber Regiment: 45 SU 25 ( itt a gebasz szerintem!!!!)
    c. Recon Squadron: 15 SU 22
    2. Air Defense Forces: 120 SA 2 and SA 3 deployed at 20 site

  51. Véleményem, hogy túlértékelik a nagyhatótávolságú AAM-eket! Ennyi!

    Ez 30 éve igaz lehetett. Ma már nem. Az AF alatt lényegében 100% BVR kill volt. A táblázathoz, ami benne van a cikkbe tedd alá és ábrázold egy grafikonon a %-os növekedést. Az igazi jól működő BVR alapja a jó légi helyzetkép. Ma az adatátviteli rendszerek és AWACS gépek korában ez a legtöbb komoly haderővel rendelkező államnak meg van.

  52. Ennek a fentebb említett link tartalmának semmi valóság alapja sincs. Erre jó példa a Déli Hadsereg csoport repülő erői:
    SGF Air Forces
    1. Fighter Division ­ Hungary: 90 MIG­23, 45 MIG­29
    2. Fighter­Bomber Division ­ Hungary: 90 SU­17, 45 SU­25
    3. Recon Squadron ­ Hungary: 15 MIG­21R

    Hát valóban nem, ha az állandó erőket nézzük. Lehet, hogy ők feltették, hogy a harckészültség növekedésvel dobnak még át. Az összes ilyen listávan az a baj, hogy nem részletezik a körülményeket.

    Viszont akkor remekül reflektál arra, amit írtam. Hogyan írjak beámit keletről, ha ilyen szintű anyagok vannak? Ezért vetettem el a Szu-24 cikk megírását, mert lényegében egy lábon állna.

  53. Pocok75: Felmerült a cikkel kapcsolatban (ami egyébként jó!), hogy kissé egyoldalú, és csak nyugati szemmel nézi a világot. Erre írta Molnibalage, hogy a NATO-VSZ összehasonlításokból csak a fent említett linket ismeri. A linkre reagáltam miszerint, ha csak magyarországi (légi) hadrendet nézzük, látható hogy semmi köze a valósághoz. (A magyart azért választottam, mert azt itt sokan ismerhetik) Hát még a többi katonai körzet…

    Ennek a linknek a korai forrását évekkel ezelőtt megtaláltam. Akkor azt írták róla, hogy egy lelkes US tiszthelyettes, aki a felderítésen dolgozott a nyolcvanas években, az ott összeszedett dokumentumok alapján írta, a kilencvenes években.

    De mint látható a légi résznek kevés valóság alapja van, referenciaként használhatatlan.

  54. 2. Air Defense Forces: 120 SA 2 and SA 3 deployed at 20 site

    Ez még kb. pontos is lehet. Bp. körül kb. 10-12 légvédelmi állás volt. Minden repteret védett egy fix Nyeva alakulat, később asszem 2 Buk alakulat is jött.

    Az index légvédelmis topikjában volt egy konkrét szét lista, térképpel és szervezeti felépítéssel.

  55. Molni!

    A scribd-es forrásra azért annyira ne alapozz, szerinte 1989 nyarán hadosztály szervezetben volt, az MN, csak ezzel az a baj, hogy 1987 márciusa óta az MN szárazföldi csapatainak szervezése hadtest-dandár alapú volt és nem voltak benne hadosztályok.

    Dudi!

    Te biztos a szovjet 2.vh-s T-70 könnyű-harckocsira gondolsz? Mert én azért arról még olyan sokat nem olvastam, pl a magyar wiki is elintézi 3 mondattal.

    TG

    TG

  56. A scribd-es forrásra azért annyira ne alapozz, szerinte 1989 nyarán hadosztály szervezetben volt, az MN, csak ezzel az a baj, hogy 1987 márciusa óta az MN szárazföldi csapatainak szervezése hadtest-dandár alapú volt és nem voltak benne hadosztályok.

    Már írtam, hogy mennyire “pontos” a forrás. Lásd fent. Tőlem ezért ne nagyon számítson senki keleti techről mély elemzést. :)

    Az F-15/16 kb. 1,5 évre előre leköti a szabadidőm egy részét…

  57. Allesmor Obranna

    1987-ben Tökölön volt 41 darab MiG-29-es. 91-ben 43 harci és két UB.

    Idézet Vándor Károly könyvéből:

    “Alakulatok: 11 gviad törzs (4db MiG-29 (9-13)), 515 iap (35-50db MiG-29 (9-13), 6db MiG-29UB (9-51)), 5 gviap (30-40 db MiG-29 (9-13)), kb. 6db MiG-29UB), 14 gviap (41db MiG-29 (9-13), 2 db MiG-29UB (9-51)
    Használati időtartam: 1986-1991”

    Látható, hogy az a 45 db-os megjelölés egyátalán nem túlzó.

  58. F1End
    Lehet hogy többe kerül egy ellenséges gép mint 10 amram ára de ha a jelenlegi 40 rakétát ellövöldözöd 4 gépre mi marad a többire?
    Én ezt magyar vonatkozásra írtam.

    Ha jól tudom az egyik amerikai ezredparancsnoknak is volt hasonló kijelentése, hogy egy tevehajcsár nem ér meg egy negyedmillás rakétát!
    Amondó vagyok hogy egy mig-21es se ér meg egy amramot, simán leszedhető sidewinderrel is! a mig-29re már érdemesebb amram mert veszélyes lehet közel engedni! célponttól is függ milyen fegyvert és mikor alkalmazunk!

  59. Az, hogy egy légierő nem rendelkezik elég légiharcrakétával ahhoz, hogy egy valódi konfliktust megvívjon, még nem jelenti azt, hogy egy adott harcmodor rossz lenne, inkább az adott szervezet felkészületlenségéről adhat jelet.

    A gépágyu lövedékék még a Sidewindereknél is olcsóbbak. Ezen az alapon mindenre azzal kéne lövöldözni. :)

    Jobb inkább pár százezer dollárral többet költeni egy rakétára, mint egy több tízmilliós gép épségét a szükségesnél jobban kockáztatni.

  60. Lehet hogy többe kerül egy ellenséges gép mint 10 amram ára de ha a jelenlegi 40 rakétát ellövöldözöd 4 gépre mi marad a többire?
    Én ezt magyar vonatkozásra írtam.

    Nem látod a fától az erdőt. Jelenleg az MH-nak nem kell szemebnéznie ilyen fenyegető túlerővel, mert a legkomolyabb fenyegetés rá – szigorúan technikai érelemben – a szlovák/ukrán/szerb MiG-29 és Szu-27 R-27R-rel. Tovább a ML még mindig nem a világ közepe…

    Amondó vagyok hogy egy mig-21es se ér meg egy amramot, simán leszedhető sidewinderrel is!

    Ez így űberpontatlan. Milyen MiG-21? MF, bisz, Bison, Lancer? Mert bizony az utóbbi kettőn nagyon komoly szemből is indítható inravörös cucc van és asszem sisakcélzó is. Mindkét gépre került (?) infracsapda, a mi felúított AIM-9L rakétáink valahol a ’80-as évek végi M szintjén lehetnek. Na ezeket zavarta meg a szép tiszta iraki időjárában 8-12 kihajított infracsapda úgy, hogy a hátsó féllégtérből ment utánégetős MiG-25-re.

    Szóval én azért nem bíznám a Sidwinderre a döntést, ha nem muszáj…

  61. A gépágyu lövedékék még a Sidewindereknél is olcsóbbak. Ezen az alapon mindenre azzal kéne lövöldözni. :)

    Snakeye itt nem az árról ír, hanem arról, hogy egszerűen hamar elfogy a készlet. Az viszont nagyvonalúan elfelejti, hogy ha full AA feladatkörben megy a Griff, akkor az elvesztett Griff magával ránt még rakétákat… Akkor minek is tegye ki magát fölösleges veszélynek?

    A mai gépeken az IR rakéták gyakorlatilag a vészhelyzet kategóriára vannak. Ha ő és az ellen is elbambult, de ő kap észbe először és sassol rá az ellenre. Akkor mehet a HOBS-os IR rakéta. Az F-16 és F-15 gépek néha csak AMRAAM-mal repülnek, de F-15C/D 2db X ‘windernél többel nem repülnek. Felesleges.

  62. off:
    Volt emlegetve vmilyen képformátum olvasási probléma
    Már jó rég nem használtam ilyesmit – Optikai karakterfelismerő scanner progik:
    http://www.claraocr.org/en/ocr/ocr-software/open-source-ocr.html

    orosz anyagokhoz ez lehet talán érdekes: http://www.cuneiform.ru/eng/
    ki kell próbálni:))
    régen volt a Recognita, azt ismertem és működött is (most -Omnipage Pro nak hívják, fizetős, cégeknél viszont illene legyen hasoló pl.Finereader 10)

  63. Itt alapvetően magával a felvetéssel van szerintem a probléma(túl drága az AMRAAM elterelésre) mert ezt nem lehet így nézni.Van egy feladatod (lelőni a gaz ellent)vannak hozzá eszközeid(rakéták gépágyú)és van több alkalmazható eljárás a célod elérésére az,hogy te melyiket választod csak a te döntésed és senki nem fog azért megróni,ha teljesíted a feladatodat a rendelkezésedre álló eszközök és eljárások használatával.

  64. Sikerült elovasnom, grat!

    Mig vs Izrael témakörben a mármár kultúrájukban lévő arab katonapolitikai vezetést tartom a legnagyobb problémának. A Migek főleg a 21es nagyon jó gépek az Egyiptomi pilóták is nagyon komoly(pl 73) Szovjet képzést kaptak. Egyszerűen ez mit se ér ha irglmatlan stratégiai hibákat vétenek, a parancsnoki láncolat merev…
    A kedvenc pldám erre 67(73?)as háborubol szol amikor a mig21ek felszáltak és a parancsuk ennyi volt: Támadják meg Izraelt.

  65. Azt mondom, hogy talán nekünk az amram egy felesleges dolog volt mert mondjuk egy modernebb változatú sidewinder és több repóra jobb eredménnyel járna.
    Itt hivatkoznék megint molni cikkére. Miszerint a TopGun suli után újra elfogadható volt a győzelem/veszteség arány. Ha ez a tapasztalat akkor ha mondjuk nem 80-100 órát repkednének a madaraink hanem mondjuk 200-250 órát és évente legalább az állomány 1/3-a résztvenne egy Red Flag szintű gyakorlaton jelentősen jobb eséllyel vehetnék fel a küzdelmet bármely ellenféllel szemben még akkor is ha mondjuk csak sidewinderekkel rendelkeznek. Nem a jelenlegi öreg kígyókra gondolok, hanem kicsit modernebbekre esetleg asram vagy iris-t re.

  66. Azon gondolkodok, hogy ha mindenfajta régi radarnál is 100km+okat “hallok” amiröl látja a másikat és egy “régi” amraam hatótávjára is szintén minimum 50+kmet olvasok, akkor mért olvasok max “18kmes” indításról?

  67. Én mondjuk baromira örülök, hogy van a griffhez 40amraamunk. Ez egy olyan képesség ami bizony óriási előnyt jelent a grifeknek, bármivel szembe amivel szomszédaink rendelkeznek. És hát elektronika terén is a griff igencsak ott van….

    Ezt pedig nem vagy vagy dolognak gondolom. Ha van griff KELL a rep óra és KELL az amraam. Ha sporolni akartak volna akkor nem amraam nem kellett volna rendelni hanem -1griffet.

    justmy2cent.

  68. Fade

    Azért mert,ha túl messziről indítasz akkor a megtámadott gép egyszerűen megfordul és és kész.Ezért szoktak a pilóták ha tehetik addig várni míg be nem kerül az ellen abba a távolságba ahol már biztosan nem tud az ellenség ilyen egyszerűen meglógni.

  69. “Ha spórolni akarnak akkor mondjuk aHm-ből elküldik a léhűtők felét és van pénz jópár mindenre amire kell! Persze mindenre így se jutna amire kellene…..”

    azért ha a léhűtők felét elküldenék még az is lehet jutna mindenre… :)

  70. Azt mondom, hogy talán nekünk az amram egy felesleges dolog volt mert mondjuk egy modernebb változatú sidewinder és több repóra jobb eredménnyel járna.

    Nem, nagyon nem. Az AMRAAM-ok ára vicckategóriás, abból több repóra lényegsen nem jönne ki. A dogfight gyakorlása amúgy is repóraigényesebb, mint a BVR. Semmi nem indokolja az AMRAAM elhagyását.

    Itt hivatkoznék megint molni cikkére. Miszerint a TopGun suli után újra elfogadható volt a győzelem/veszteség arány.

    Csak azt felejted el, hogy az adott kor fenyegetései ellen, az akkori félpocsék légiharc rakéták ellen. A Griff az AIM-9L +/-27,5 fokos indítási zónájával és t/w arányával szinte vicckategóriás egy ’80-as évek beli ’29-hez képest is. Én az R-73-at kb. az AIM-9L szintjére taksálom megbízhatóság és zavarvédelem terén, “csak” az indítási zóna +/- 60 fok és a gép t/w arány + aerodinamikai kialakítása “picit” jobb, mint a Griffé…

    Ha ez a tapasztalat akkor ha mondjuk nem 80-100 órát repkednének a madaraink hanem mondjuk 200-250 órát és évente legalább az állomány 1/3-a résztvenne egy Red Flag szintű gyakorlaton jelentősen jobb eséllyel vehetnék fel a küzdelmet bármely ellenféllel szemben még akkor is ha mondjuk csak sidewinderekkel rendelkeznek.

    Csak az AMRAAM-ok árából ez nem jött volna ki, vagy csak pár évre. Aki ma lemond a világ legpotensebb BVR légiharc fegyeréről szerintem jól begombázhatott… :)

  71. Nem, nagyon nem. Az AMRAAM-ok ára vicckategóriás, abból több repóra lényegsen nem jönne ki.

    Ez kicsit azért kifejteném. Az gyártó oldalán sincs ár, mert a rendelt darabszámtól függ az ár. Ez 300-500 k$ is lehet, + nálunk voltak egyéb járulékos költségek is mert úgy fegyverhez meg kell venni a kiszolgáló eszközeit és minden vackot. Akkor is, ha 40-et veszünk, akkor is, ha 400-at…

    Ha a legpesszimistább 500k dolláral számolsz, akkor egy rakéta árából 8500 dollár / óra Griff repórával számolva – ez kb. az ősrégi kéthajtóműves F-15C/D, MiG-29 (9.13-as)* és az új F-22A fele – akkor egy rakéta árából mindössze nagyjából 60 óra jön ki. Ez összesen 2400 óra 40 rakéta esetén. Ez 14 pilótára nézve – ami vicc, mert ideális esetben 1,5-szer annyi pilóta van, mint gép – két évre jelent +85 órát, aztán meg az égvilágon semmit.

    Az eredeti 80-hoz képest kb. elérné azt az óraszámot, ami egy multirole gép multirole szerepben való használatához szükséges repóra, alulró karcolva. Csak ezt tartósan meg kellene őrizni.

    Jelenleg a Griffek számára a realitás az, hogy legalább egyfeladatos vadászként legyenek használhatóak, mert ennyire van kb. keret.

    * Egyetlen évről van valamiféle adatom. Abban az évben a MiG-29 “flotta” 2 milliárdból ‘repült’ néhány éve. Kb. 16k $ / órára jött ki a repóra ár 7-8 gépre és évi 80-100 órával számolva.

  72. Ennél többet is tud ez a gép, ahogy láttam nem nagyon használták a sugáreltérítést… Sokkal durvább jeleneteket láttam már, amit ezek a SU-k csináltak. Mondjuk az is igaz, hogy azokat sokkal nehezebb volt kamerával követni;-) – itt legalább jól néz ki a gép, és nem megy ki sokszor a képből… :D

  73. Allesmor Obranna

    Ez még tavaly készült, de ne feledjük, hogy itt jóval erősebb hajtóművek hajtják a gépet mint a szintén vektoráló Szu-30MKI-nál, szóval nem véletlen, hogy teljes fáklyán nem látni komoly kitérítést.

  74. Köszike! :)
    A fegyver operátorok azok mennyi fizetést kapnak a pilótáékhoz képest?
    Mennyire becsülik meg őket a többiek? Hol képzik őket? Milyen követelmények vannak a jelentkezésnél? Mennyivel igényel nagyobb odav figyelést a melójuk mint a pilótáknak?

  75. Melyik légierőben? Egyébként fogalmam sincs.

    Megbecsülés? Pont annyira kellenek a gép eredményes használatához, mint a pilóták. Számomra egyformán fontos mindkettő. Az, hogy a harcimarcik belső világában ez hogyan alakul, szintén nem tudom.

    Nagyobb odafigyelés? Az F-111 estén a TFR-t asszem a pilóta kezelte, de a célpont megtalálásáa navigáció nélkül lehetetlen. Az akkori technika iszonyatos terhet rótt a WSO-ra.

    Ma a WSO szerintem félig-meddig a pilóta második agya és szeme. Figyeli a környező légteret, ő kezeleli a radart levegő-föld üzemmódban és jelöli ki a célt SAR üzemmódban és az adatkapcsolaton keresztül a HSD segítségével folyamatosan nyomon követi a taktikai helyzetet. A pilótának elég feladat a gép repülése.

    El tudom képzelni, hoy bizonyos helyzetekben a WSO a “főnök”. Az F-15E AS cikkben ez is lejön. A WSO szólt rá a pilótára, miközben dolgozott a légvédelem, “haver, az isten szerelmére, hozd már egyenesbe”. A SAR képhez kellett, hogy a gép egyenesen repüljön. A pilóta valahogy úgy emlékezett vissza, hogy “térdig beszarva ültem a gépen, a WSO meg nyugodtan szólt, hogy mit csináljak, mert tapasztaltabb volt nálam”.

  76. Sulyid!

    szerintem megkapják, mind fentről , mind a társaiktól a megfelelő megbecsülés, ha a leghíresebb párosra gondolok, Cunnigham-Driscoll párosra. A kettőjük nevét, együtt említik, és Driscoll is megkapta nagyjából ugyan azokat a kitüntetéseket.

    Az hogy kinek mennyi a fizetése, az meg függ a rendfokozatától, a beosztásától és az esetleges pótlékaitól, kicsit ez az alma és a körte összehasonlítása.

    Az hogy milyen képzést kapnak, az gondolom típusfüggő, pl egy Mi-24-esen kell tudniuk vezetni a gépet, erre a kabinban rendelkezésre állnak a kormányszervek, de ez szerintem még az olyan gépek esetében is szükség van ahol nem, hiszen ismerniük kell a gép vezetésének korlátait.

    Tehát szerintem, sima paraszti logikával anélkül, hogy utána néztem volna:
    1. pilótaiskola
    2. típustanfolyam
    3. WSO tanfolyam
    4. közös harcászati tanfolyam a repülőgép vezetővel
    (a tanfolyam természetesen elméleti és gyakorlati oktatást takar)

    TG

  77. A U.S. Navy-nél, ahol NFO az általános elnevezésük, a légcsavaros alapképzés nagyjából megegyezik a pilótákéval, de egyedül nem repülnek a kiképzőgéppel. Ezután jön a speciális kiképzés attól függően, hogy milyen típusra kerül az illető. A hajófedélzeti gépek közül Super Hornet, Prowler és Hawkeye jöhet szóba. Nyilván más képzést kap egy Prowler ECMO mint egy Super Hornet NFO. A légierő és a haditengerészet között régóta vannak átfedések, egymás embereit is képzik az oktatótípusokon.
    Amikor az oktatótípuson végzett, jöhet a harci típus, lásd fent. Erre egy átképző századnál kap kiképzést, általában tapasztalt pilóta/kezdő NFO (és fordítva) párosítással. Ha megvan a harci típus akkor megy egy aktív századhoz, ahol baromira figyel, nem okoskodik és igyekszik mindent elsajátítani.
    Az előmenetel szempontjából ugyanaz a modell mint egy pilótánál, tehát lehet pl. szdpk is.
    A fegyver(vagy EW)rendszer mellett általában az NFO felel a navigációért és a kommunikációért is, kivéve a hordozó közvetlen közelében végzett manővereket, indulási,érkezési eljárások, leszállás, stb.
    Ha egy NFO tapasztaltabb akkor egy pilóta általában nem bírálja felül, főleg, ha az NFO rendfokozatban is felette áll. :-)

  78. Köszike az infókat. Én szivesen elmennék WSO-nak de pilótának soha sem mennék el. Mondjuk nekem koromból adódóan még meg is van az esélyem hogy valaha WSO lehessek. Persze a szemem az nem éppen a legjobb és a súlyomon is van hova lemennem de majd megoldom.:)

    ui: Érdekes hogy mindenki dagadtnak tart de tesiből sokszor még verem is őket pedig az elmélet szerint nekik sokkal jobban kéne teljesíteniük.

  79. http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=c5%20pdf%20specific%20excess&source=web&cd=1&ved=0CCYQFjAA&url=http%3A%2F%2Fwww.aviation.org.uk%2Fdocs%2Fflighttest.navair.navy.milunrestricted-FTM108%2Fc5.pdf&ei=doreTu7QKMjdsgaxrJnqCA&usg=AFQjCNGY3mdJsWPFQp-QKUUCtZOkyhhjVQ&sig2=X8K3vf1lFuwt3uwHD5EtiQ&cad=rja

    Nagyon érdekes cucc, aki picit mélyebben bele akar menni a manőverező légiharc egyes aspektusaiba.

    Aközben találtam miközben próáltam megtalálni, hogy valóban miről szól Boyd formabontó elmélete. Még most sem tudom pontosan, csak sejtem, de mitha ennek gyakorlati alaklmazása lett volna, a kor akkori színovalán. A többit majd máshol. ;)

  80. A következő fejezet.

    http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=turn%20rate%20envelope&source=web&cd=4&sqi=2&ved=0CDsQFjAD&url=http%3A%2F%2Fwww.aviation.org.uk%2Fdocs%2Fflighttest.navair.navy.milunrestricted-FTM108%2Fc6.pdf&ei=22LqTvPyAtitsga90aiGBw&usg=AFQjCNG29gbk9OOq92PQanZo43NaMXRnwQ&sig2=1hvTCcrdf_nSDA3yB7qM4w&cad=rja

    Na, kb. ezen dolgozott Jonh Boyd és ilyen messzire vezetett. Ezt próbálom összefoglalni. Hát nem könnyű….

  81. Háááát… A BVR rakéták jellemző indítási távolsága +10 km. Ha a MAWS látja az raktahajtómű hőjét ilyen messziről, akkor igen. Egyébként nem.

    A fő probléma pl. az, hogy modjuk előtted “keresztbe megy egy rakéta, akkor azt oldalról láthatja a MAWS ekkora távolságról. Kérdés, hogy milyen formában van feedback a pilóta számára arról, hogy nem közeledő a forrás. Az is kérdéses, hogy a MAWS egyáltalán szelektál, vagy a jelforrás intenzitása alapján dönt.

    A MAWS sansoszan lehet auto uzemmóban linkelve a passzív zavarókkal, de az is lehet, hogy csak figyelmeztet.

    Mindig a legnagyobb ? az, hogy a display milyen az RWR és minden más figyelmezetés estén. Erről fotót te nem nagyon látsz. Ma már sokszor az is művészet, hogy HUD képet vsagy HSD MFD képet fotózz….

  82. Ezek a rendszerek a rakétahajtómű folyamatos hőjét is érzékelik vagy csak az indítás pillanatában keletkező hőimpulzust?Ha előbbi akkor megoldható a rakéta követése vagy ha a MAWS érzékelési távolságán kívülről jön a rakéta akkor is megoldott az észlelés,hisz amikor beér az érzékelési távolságba akkor még jó eséllyel működik a hajtómű(ha nem akkor már szerintem a találat is kétséges).

Fórum hozzászólások

There are no comments in the forum topic that is associated with this post.