|

Belerokkanhat a NATO az angolok haderőreformjába

Azt már minden rendes HTKA-olvasó tudja, hogy Nagy-Britanniában bizony igencsak nagy zűr van a honvédelmi költségvetés terén, s hogy ennek legnagyobb vesztese a Brit Királyi Légierő lesz. Mindennek a tetejében pedig most egy elemző kifejezetten csúnya jövőképet vázolt fel mind az Egyesült Királyság, mint pedig a NATO számára – szerinte ugyanis a jelenlegi brit haderőreformok és a velük együtt járó költségcsökkentések az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének végéhez vezethetnek.

A 20. század második felében, tehát a NATO fennállásának idejében a nyugati világ vezető hatalma egyértelműen az Amerikai Egyesült Államok volt. Ennek legfőbb szövetségeseként pedig mindig is Nagy-Britannia igyekezett tetszelegni, ami sikerült is neki. Ez a bevett „rendszer” még a Szovjetunió felbomlása és a kétpólusú világrend megszűnése után is működött: a közel-keleti háborúk során a NATO-erők gerincét jelentő amerikaiak után mindig is a britek voltak a másodikak, s a legfőbb döntéseket általában ők ketten hozták meg; egyszóval különösen jó szövetségesi viszonyt ápoltak egymással.

A fenti idill fenntartásához azonban elengedhetetlenül szükséges volt, hogy a brit haderő mindig a toppon legyen. Bár mennyiségileg soha nem érhetett az amerikai hadigépezet nyomába, azért az Egyesült Királyság mindig is törekedett rá, hogy a lehető legpotensebb arzenált vonultassa fel minden téren. No, és mi kell ahhoz, hogy létrehozzunk és fenntartsunk egy modern haderőt? Természetesen sok-sok pénz. Csakhogy most, a 21. század elején Nagy-Britannia komoly gazdasági megszorításoknak néz elébe, amik komolya érintik a fegyveres erőket is, így Őfelsége már korántsem tudhat magáénak olyan haderőt, mint a régi szép időkben.

A legfrissebb hírek szerint a brit védelmi költségvetést 10-15 százalékkal csökkentik, így az a GDP 2%-a alá csökken majd, ami nem éri el a minimálisan megkívánt stratégiai küszöbértéket. Ez egyben azt is jelenti, hogy több beszerzési és modernizációs program sem valósul majd meg: a nukleáris csapásmérő erő korszerűsítése (ez nagyrészt a tengeralattjáró-flotta fejlesztését jelenti), a két új repülőgép-hordozó beszerzése (szakértők szerint van rá esély, hogy mindkét példány építését törlik), az F-35-flotta kiépítése (jóval kevesebbet vásárolnak majd a JSF-ből az eredetileg tervezettnél), és még lehetne sorolni. Mindazonáltal az afganisztáni szerepvállalás mértékét nemhogy csökkenteni nem akarják, de még növelik is, ami jelen helyzetben erősen logikátlan döntésnek tűnik.

A Harrierek sem húzzák már sokáig a RAF-nál (Forrás) ,

Ebben a helyzetben pedig miért lenne érdeke az USA-nak, hogy továbbra is fenntartsa különleges kapcsolatait Nagy-Britanniával? – tette fel a kérdést Daniel Goure, PhD, biztonságpolitikai szakértő. Szerinte a mostani folyamatok ahhoz vezethetnek, hogy az Egyesült Királyság elvesztheti képességét arra, hogy megvédje önmagát egy külső támadástól, és hasonló helyzetbe kerülhetnek az európai NATO-tagállamok is, ugyanis máshol is nagymértékű védelmi költségvetési csökkentések folynak. Goure szerint Európa hamarosan nem fogja tudni megvédeni magát, s az Egyesült Államokra hárul majd az egész NATO önvédelmének biztosítása, amit nem fog tudni vállalni, mivel saját magával kell majd törődnie ilyen téren. Ha pedig ez bekövetkezik, akkor az Észak-atlanti Szerződés Szervezete megszűnik létezni.

A helyzet súlyosságát mutatja, hogy már Hillary Clinton amerikai külügyminiszter és Robert Gates védelmi miniszter is felszólalt az ügyben. Gates figyelmeztetett, hogy ha az európai NATO-tagállamok csökkentik a védelmi kiadásokat, akkor „a csekket az Egyesült Államoknak kell majd befizetnie helyettük”, amit nem fog vállalni. Clinton pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az egész szövetség abból a felvetésből indult ki, és arra alapozta egész eddig működését, hogy minden tagállam megfelelő arányban vegye ki a részét a hadi kiadásokból, így hozva létre a közös védelmi rendszert.

„A NATO addig tartható fent, ameddig a tagállamok mindegyike képes a megfelelő mértékben hozzájárulni a védelemhez kellő katonai erővel. Nagy-Britannia mindig is az európai elszántság és szándék szimbóluma volt ezt illetően, és képviselte azt a hajlandóságot, hogy az Egyesült Államok mellett az Öreg Kontinens is hozzájáruljon a szövetség hadi potenciáljához. A jelenlegi haderőreformok ennek a szisztémának a végét jelenthetik, és végül a NATO széteséséhez is vezethetnek.” – foglalta össze mondandóját Goure.

79 hozzászólás “Belerokkanhat a NATO az angolok haderőreformjába”

  1. Beszartak az amik,hogy egyedül kell kimászniuk az általuk az elmúlt 20 évben ásott mára teljesen megtelt pöcegödörből…

    Ezt az Európa védtelen dolgot nem értem kitől kéne megvédeni Európát?Kína?Irán?Terroristák(ez vicc mert erre nem a katonák valók)?Oroszország(ha ők komolyan gondolják ezt az elpusztítalak dolgot akkor 30sec alatt atomsivatagot varázsolnak Európából szóval őket nyugodtan kihúzhatjuk főleg,hogy most fűzik szorosabbra kapcsolataikat az európai nagyhatalmakkal)Netán Észak-Korea?Mindenki az amikat utálja ők a „Nagy Sátán”nem Anglia vagy Németország.

  2. „Egyesült Királyság elvesztheti képességét arra, hogy megvédje önmagát egy külső támadástól”

    Tényleg érdekelne, hogy ez a PHDs kire gondol. max atommal lehet nem elfoglalni hanem elpusztítani, erre sok állam képes, csak épp Brittek visszalőnek oszt 100-200 atomtöltet még a Kínai partvidékből is „atomsivatagot” csinál.

  3. Imádom az ilyen „minél rosszab minden, annál jobb” stílusú károgókat!

    „a két új repülőgép-hordozó beszerzése (szakértők szerint van rá esély, hogy mindkét példány építését törlik )”

    Baromság! Az szóba sem került, hogy a Queen Elisabeth ne épüljön meg, annál is inkább, mert már jelenleg is olyan elkészültségi állapotban van, hogy horror kártérítési pénzt kellene fizetniük a hajógyárnak! A Prince of Wales megépítése sajnos valóban nem 100%, de azért bízzunk benne, hogy mégiscsak győz a józan ész. Egy hordozó nem hordozó, mert időnként be kell fáradnia 1-1 nagyjavításra, reaktor feltöltésre, és akkor „ki van a boltban?” A amerikai CVN egységek közül is állandóan szárazdokkban van 1-2 példány, legutóbb a USS Carl Vinson esett át a nagyszervizen…

    „Szerinte a mostani folyamatok ahhoz vezethetnek, hogy az Egyesült Királyság elvesztheti képességét arra, hogy megvédje önmagát egy külső támadástól…”

    Újabb baromság! Amíg a 4 SSBN boomer-t üzemben tudják tartani, addig senki nem fog megtámadni egy atomhatalmat. Ebből a szempontból nekik nagyon jól jött a Falklandi háború, mert megmutathatták, hogy hogyan jár az, aki bepróbálkozik. Pedig akkor még finoman is jártak el, mert átalakíthatták volna Buenos Aires-t egy marék termonukleáris hamuvá!

    „Ebben a helyzetben pedig miért lenne érdeke az USA-nak, hogy továbbra is fenntartsa különleges kapcsolatait Nagy-Britanniával?”

    Azért ez ennél bonyolultabb. Az angolszász országokat erős szálak kötik egymáshoz, a nyelv, a kultúra, a hagyományok, stb. Nyilván az USA szempontjából jobb egy erős angol szövetséges, de Francia-, vagy Németország sohasem lesz olyan az amerikaiak számára, mint a britek, kanadaiak, ausztrálok, stb…

  4. A repülőgéphordozókkal kapcsolatban kb. egy hónapja volt hír, amit azóta a lehető legerősebben megcáfoltak, sőt, az új költségvetésben is benne vannak. A Harrierek harcértékének sokszorosa a Lightning II, és a két új hordozóval az UK erőkivetítési képessége a jelenleginél sokkal nagyobb lesz. Az angolok nem hülyék, azokat a képességeiket erősítik, amire igazán szükségük van, nekik nem kell attól tartaniuk, hogy magát a szigetországot támadás éri, ezért felesleges az ésszerűnél nagyobb honvédelmi erőket tartaniuk. Ellenben a sok gyarmat miatt, és a szövetségesi kötelezettségek miatt expedíciós erőt érdemes növelniük. És lám, pont ezt teszik.

    A hülye phd-nak pedig rá kéne jönnie, hogy a britek azért vannak afganisztánban, mert az amiknak ott van csak igazán szükségük a segítségre. És ezzel maximálisan jó szövetségesnek bizonyulnak, sőt, ha elkészülnek a Queen Elizabethek, még jobbak lesznek.

  5. Szerintem ha aggódásra kerül sor, inkább Ausztráliát vegyék előre a sorban. És ott még lenne is fogadókészség a téma iránt , Au fejlődik, növekszik, lakosságra vetített GDP még nagyobb is, mint a Fekete Szerdával (1992.09.16) meg maoistákkal megkínált brit nemzedéknek.
    2-3 év múlva aktuálisabb lehetne a kérdés, most kissé tapintatlan /érzéketlen/ megnyilatkozásnak tűnik. De szivük joga, hogy szóvátegyenek bármit. Mindenesetre elég érdekes aspektusnak tűnik. elsőre.

  6. Tény ami tény, hogy amíg a világ jelentős részén gőzerővel fejlesztik technikailag és mennyiségileg a haderejüket addig európában folyamatos haderőcsökkentés zajlik és a fejlesztések is kissebb volumenűek. Az angol leépítés ott hordozza magában a veszélyeit, hogy más államok is követni fogják a példát. Ha most jelen pillanatban összeszámolnánk mekkora erőt képvisel a NATO az usa nélkül és milyen képessége van hát elég siarlmas lenne a helyzet. Európa lakossága és gazdasága nagyobb mint az usáé, ebből adódóan, ha tényleg egységes lenne európa (nem az európai unióra gondolok) és lenne egy egységes haderő ami legalább akkora lenne létszámban és felszerelségben mint az amerikai akkor európa lehetne az usa ellensúlya. Ennek több akadálya is van. A legfontosabb a nemzetek közötti széthúzás. Ha egyesíteni akarnák európát azt a történelmi példák alapján egyféleképpen tehetnék meg. Totális háborúval és elnyomással. El kell nyomni az egyes nemzetek öntudatát és rá kell erőltetni egy egységes tudatot. Az egyesült államok is háború által vált egységessé ahogy oroszorszák vagy india vagy kínai is! Nincs békés út!

  7. Tény ami tény, hogy amíg a világ jelentős részén gőzerővel fejlesztik technikailag és mennyiségileg a haderejüket addig európában folyamatos haderőcsökkentés zajlik és a fejlesztések is kissebb volumenűek.

    Azok az államok akikre célozgatsz a béka segge alól indultak. Európában meg arró van szó, hogy a Hidegháború után 20 évvel nem kívánnak fenntartani akkora erőt, aminek konvencionális hadviselései keretek között nem igazolható. Az egyes államok ütőereje valóban kisebb lesz, de az európai NATO országok mai napig együttesen a világ 2. katonai erejét teszik ki.

  8. Nem célozgattam egyik államra sem. Álltalánosságban beszélek. Mivel ha végignézed az elmúlt pár év híreit kiderül, hogy dél amerikától ázsiáig az arab térségen keresztül egészen afrikáig mindenhol fegyverkeznek. Ami nem más miatt történik, hogy a világ megmaradt nyersanyagkészleteit újra felosszák. Egy kissebb haderővel rendelkező európa már nem fog labdábarúgni az európától messze elhelyezkedő nyersanyaglelőhelyek megszerzése terén. Főleg ha több kissebb konfliktus leköti majd az erejét és figyelmét. Az usa meg inkább a saját érdekeit fogja nézni és nem urópáét. Nem azt mondom, hogy európát fogják támadni, mert felesleges lenne, a technológián kívül nincs itt semmi, de azt megszerezheti másképp is. Ami fontosabb az a nyersanyag és abból több van európán kívül.

  9. Az egységes európai hadsereget csak Hitler tudta volna megteremteni .
    2002 óta híresztelik hogy jó lenne már egy európai hadsereg de semmi sem történt.
    Vagy lehet hogy a közeljövőben lesz?
    A franciák és a németek is javasolták hogy sokkal olcsóbb lenne egy EU
    hadsereg.

  10. Sokan mondják,hogy egy egységes Európa lehetne a világ gazdasági és katonai vezető hatalma.De miért akarná azt a szerepet Európa amit az amik magukra vállaltak a 90-es évektől kezdődően?Mit profitáltak belőle?Gyakorlatilag semmit,azt meg ne vegyük eredménynek,hogy a fél világ utálja őket.

  11. „Az egyes államok ütőereje valóban kisebb lesz, de az európai NATO országok mai napig együttesen a világ 2. katonai erejét teszik ki.”

    Ez nevetséges állítás! A brit és a francia nukleáris potenciál együtt is eltörpül az orosz atomarzenál mellett, amelyhez csak az Egyesült Államoké hasonlítható. Az USA nélkül csak a pár száz brit és francia atomtöltet nézne szembe az ezres nagyságrendű orosz készletekkkel…

  12. Amit profitálhatna abból, hogy egységesítve lenne az összes tagállam hadereje az, hogy olcsóbb lenne a fenntartás és a nem lenne pazarlás a kutatás és fejlesztés területén sem.
    Pl. harckocsik tekintetében nem lenne 4 különböző típus kifejlesztve, hanem lenne egy tender és a legjobbnak ítéltet rendszeresíthetnék a tagállamok. Pl Leo2. És nem lenne elköltve egy rahedli pénz mondjuk Lechlerc és más hasonló kotványokra. Vagy az Typhon és a rafal mindkettő hasonló típus és baszott sokba került a kifejlesztés, ráadásul tuti volt már az elején, hogy megrendelik ezér a fejlesztésbe is beleszarta. Ha az elején úgy lett volna már hírdetve, hogy csináljanak prototípust és a jobbat kell választania mindenkinek tuti jobban megfeszítették volna magukat a fejlesztők is. Hatalmas pazarlás folyik európában kutatás fejlesztés területén. Ami csak a nemzeti öntudat megörzése céljából csinálnak, de megéri? Nem hinném. A föld nyersanyagkészletei végesek, jól kellene beosztani és nem pazarolni!

  13. Killer most ne beszéljünk a nukitöltetekről, csak a hagyományos hadi eszközökről. Abban se állnak jól. Mint mutatja az afganisztáni misszió is. Elégtelen a szállítókapacitás, elégtelen a felderítőképesség, a páncélozott csapatszállítók száma és képessége is hagy kívánnivalót maga után.

  14. Gondolom, hogy az alábbi hozzászólásommal kapcsolatban lesznek negatív vélemények, de mivel most sem célom vitát gerjeszteni, így csak az építő jellegű diskurzusban veszek részt.

    Nem akarok hosszas elemzésekbe menni – pláne, hogy minden elemzésnek a gyenge pontja maga az elemzés alapfeltételeiben, kiinduló adataiban és elvi forgatókönyvében rejlik – inkább néhány közismert, vagy kevésbé közismert dologra hívnám fel a figyelmet, és ebből mindenki levonhatja a saját következtetéseit.

    1. Nincs a NATO-nak valós dekralárt célja, a VSZ megszűnése óta szerepválságba került, amely lassan átcsúszott abba a helyzetbe, hogy az USA hódító háborúihoz asszisztál – egyre kisebb sikerrel és lelkesedéssel, viszont annál nagyobb ráfizetéssel.

    2. A NATO tagországok egy jelentős része komoly gazdasági válságban van, ráadásul ebben a kiélezett helyzetben az EU és az eurozóna sem hozott megoldást, így újra előtérbe került a saját nemzeti érdekek érvényesítésének kérdése. Merkel a napokban kijelentette: a multikultúrális modell halott. Ebből következően Németország a továbbiakban idejétmúltnak tekinti az eddigi Nyugati együttműködés egyik alapelvét, amely a közös értékrendekről beszél.

    3. Párizs és Berlin új gazdasági és védelmi mechanizmusokról tárgyal Moszkvával, ami miatt London is lépéskényszerbe került – irány Moszkva. (Erről pont tegnap írtam egy másik cikkhez.) Washingtonban egyre növekvő idegességgel szemlélik azt, hogy (Nyugat-)Európa legerősebb katonai hatalma (Franciaország) és legerősebb gazdasági hatalma (Németország) Moszkva szövetségét keresi, ami egyértelműen arra utal, hogy nem a jelenlegi NATO jelentette status quo fenntartásában érdekeltek.

    4. Svédország, Norvégia, Finnország és Dánia tavaly előzetes tárgyalásokat kezdett egy NATO-tól független (!!!) Skandináv Védelmi Szövetség létrehozásának alapkérdéseiről. Közben Norvégia gyorsan megegyezett az oroszokkal az évtizedek óta tartó határkérdésekben, így az Arktisz kérdésében Oslo és Moszkva egy oldalra került.

    5. Törökország (A NATO második legerősebb konvencionális hadereje) katonai-védelmi szövetség létrehozására tett ajánlatot Moszkvának (Kaszpi-Szövetség), amelybe véleménye szerint Ukrajna és Kazahsztán is csatlakozhatna. Közben Ukrajnában komoly fordulat történt, ismét az orosz érdekszféra felé mozdult az ország. Ezek több, mint intő jelek!

    6. Az Egyesült Államok egyre kevésbé képes megfelelni a szerepének, nincs koherens amerikai külpolitika, több területen is csak a kivárásra játszik, nem tudja kezelni Irán kérdését, a dél-koreai hadihajó körüli mizéria is csak egy erőtlen hadgyakorlat megtartására volt elegendő, a helyzet Afganisztánban katasztrofális, lassan napirendre kerül az atomhatalom Pakisztán belesodródása a háborúba az USA-val szemben, mindennek a tetejébe a mai Magyar nemzetben megjelent cikk szerint az iraki kiképzett biztonsági erők tömegesen állnak át az USA ellenes katonai és félkatonai szervezetek oldalára!
    A hivatalos amerikai munkanélküliség 10-12% körüli, a nemhivatalos amerikai fórumok viszont ennek a háromszorosáról beszélnek! Közben az amerikai közgazdászok a válság második hullámának közeledtéről beszélnek és nem osztják az Obama-kabinet optimizmusát.

    7. SCO: a legfontosabb de elfeledett tényező! Az SCO ugyan még nem deklarálta magát hivatalosan katonai-védelmi szervezetté, de minden szinten zajlik az előkészítése annak, hogy szükség esetén ez megtörténjen. Ez pedig egyet jelent: az SCO vezető hatalmai kivárják, hogy az USA és a NATO hogyan óhajtja kezelni azt a folyamatot, amely végeredménye az amerikai hegemón világ vége. Az SCO potenciálja minden téren felülmúlja a NATO-t: a legnagyobb szárazföldi területre terjed ki, hagyományos haderőben és fegyverzetben jelentős a mennyiségi fölény, a nukleáris fegyverek tekintetében kényelmesen a dobogós, nyersanyagban, emberanyagban és ipari termelésben pedig nem kérdés a fölény. A gazdaságuk helyzete és a valutatartalékuk sem képezi vita tárgyát. Az egyetlen terület, a high-tech ipar, ahol még tapasztalható lemaradás, de ez csak idő kérdése.

    8. Nem szabad megfeledkezni a BRIC fogalmáról sem: ezen államok katonai, gazdasági és pénzügyi felemelkedése nem kérdés, nyilván ez valaki kárára történik: jelen pillanatban a Nyugat kárára.

    9. A NATO európai államainak egyesített katonai ereje az USA katonai erejének a 10%-át jelenti – ebben mind az USA, mind az európai NATO tagállamok egyetértenek. Félek, hogy sokan túldimenzionálják a NATO valós erejét és képességeit. Az USA nélkül a többi NATO tagállam katonai szempontból maximum önmaguk megvédésére képesek, ha nem túl erős az ellenfél. Európa határain túli sikeres katonai akcióhoz egyszerűen nem lenne ereje, az USA nélkül még Irakot sem tudták volna legyőzni.

    Összességében véve semmi meglepőt nem találok a cikk mondanivalójában, voltaképpen ez az igazság, annyi kiegészítéssel, hogy a folyamatot ne kenjük egyedül Angliára.

    Van egy régi mondás: Tudjátok-e, hogy mi az igazság általános sorsa?
    Amikor először kimondják, mindenki kineveti.
    Amikor másodszor, akkor mindenki élénken tiltakozik.
    Amikor sokadszorra, akkor pedig magától értetődően tudomásul veszik.

    Üdvözlettel: M

  15. A 9. pont az amit én ne értek miért akarna Európa a határain kívül hadat viselni más országok ellen?Csak az USA miatt háborúzik európai katona európán kívül nem pedig azért,mert fontosnak tartják az európai országok azt,hogy folyton háborúzzanak valakivel mint az USA.Szóval kérdem én,miért kéne Európának nagyobb erő annál mit amivel megtudja magát és az Európán kívüli területeit védeni?Európa nem az USA nincs rászorulva gazdasága a folyamatos háborúkra.Véleményem szerint Európának nem szabad a világ elsőszámú hatalmává válnia vagy olyan helyzetbe kerülnie,hogy a többi ország így tekintsen rá,mert az több kárt okoz mint hasznot lásd USA.

  16. @pár hsz-el feljebbről:

    Nem csak a nyersanyagkészletek játszanak, hanem pl.felvevő/munkaerő-piacok miegyéb (kelet-eu is szemétlerakat „volt” nemhivatalosan kb.válságig).
    A mostani bebikázott banánköztársaságok közül egykettőnek mintha a II.vh utáni Brazilía/Argentína lenne az előképe, csak „sajnos” szabadpiacosított unlimited kiadásban.

    Nukiból meg annyi van amennyi kell, Eu nem az usa vagy a latin világ ellen fegyverkezik.
    EU külpolitikától ettől azért nyilván több is tellne, … ha akarnák – mintahogy eddig se. Ilyenek miatt lett a válság tavaly is – de ez nem eus jelenség. Belpoltikában kéne rendet rakni NATO országokban, és utána hárítani kifele

  17. Ha lenne egy Európai hadsereg annak nem lenne ellenfele senki .
    Vagyis úgy értem hogy nem fenyegetné senki .
    Na és mi van akkor ha
    Amerika és Kína katonai szövetséget köt sokszor olvastam olyat hogy egyik se tudna meglenni a másik nélkül.
    Talán lehet hogy igaza van a francia védelmi miniszternek hogy a világot Amerika és Kína fogja irányítani?

  18. Ez nevetséges állítás! A brit és a francia nukleáris potenciál együtt is eltörpül az orosz atomarzenál mellett, amelyhez csak az Egyesült Államoké hasonlítható. Az USA nélkül csak a pár száz brit és francia atomtöltet nézne szembe az ezres nagyságrendű orosz készletekkkel…

    Kellően potens elrettentő erő. Azért picit vicces, hogy az 50-es évek szintjén van a hozzáállásod atompotenciál mentén. Az azonos erejű elrettentőképesség megvan. Bőven.

    Megjegyzem a francia és angol elrettentő erő szinte 100%-ban SLBM. Az orosznál meg lassan az fogy el, holott az a legütősebb.

    A konvencionális fegyverek terén Európa mennyiségi fölényben van. Területre súlyozva meg aztán végképp… A minőségre még szót fecsérelni is felesleges.

  19. Elégtelen a szállítókapacitás,

    Európának nem prioritás az olyan szintű expedíciós képesség, mint a jenkiknél. Akkor ennyi erővel húzd le az egész világot, mert e jenki képesség olyan, hogy a világ többi összes országának nehéz szállítógép kapacitása mérető az USAF-hoz nagyjából…

  20. A hivatalos amerikai munkanélküliség 10-12% körüli, a nemhivatalos amerikai fórumok viszont ennek a háromszorosáról beszélnek!

    Azér ez elég vicces lenne. A SZU sem volt képes sokszor ennél jóval kisebb dolgokat elmaszkírozni. Ilyen tény elrejtése kb. annyira esélye, mint a Szabadság-szobor ellopása fényes nappal.

    A NATO európai államainak egyesített katonai ereje az USA katonai erejének a 10%-át jelenti – ebben mind az USA, mind az európai NATO tagállamok egyetértenek.

    Etz úgy szeretném látni fő fegyvernemenként lebontva és főbb HT eszközökre… Én akárhogy sacoolom nem jön ki. Légierő harckocsi terén biztos nem és a fegyveres erők összlétszámára sem. Ergo elég valószínűtlen, hogy tüzérség vagy más téren is ekkora eltérés lenne. Max. rakétás cirkáló és rephordozó kapcsán, de inkább az utóbbi táján. A tengó flotta ami még belefér, de mivel gyakorlatban nem bevethető fegyverekről van szó és az elrettenő képesség megvan, innentől fogva irreleváns.

  21. Oroszország(ha ők komolyan gondolják ezt az elpusztítalak dolgot akkor 30sec alatt atomsivatagot varázsolnak Európából

    Remek. Aztán Európa belőlük. Tényleg „intelligens” húzás lenne. Komolyan mondom vicc, hogy itt sokan bevethető fegyverként tekintenek a stratégiai támadópotenciálra.

  22. Szerintem a kulcs a Nato szempontjából abban van hogy találnak-e neki feladatot..Egy katonai szövetségnek mindig van egy alap célkitűzése..Most a terror elleni harc lenne?Mert ez csak az Usát érinti…Egyébként az Usa SZERINTEM ezért NEM lesz a Nato ellen..

  23. Szerbusztok!

    Igen, igen.. Az európai államok magukat folytják meg és vele együtt a saját európai nemzetközi közösségi fegyveres erőket.

    Igen. Meg kéne határozni a NATO jelen és jövőbeni szerepét. (persze a politikusok meghatározták, hogy a kétpólusú világ után a világ csendőre lesz elsősorban amerikai érdekek számára (persze nem így leírva, hanem a nyugati demokrácia és a tagországok érdekeinek védelme, humanitárius beavatkozások stb… szóval cizellált szavakkal)..

    Kettő. A túlértékelt ingatlanpiac, a tözsdekrach és a jóléti társadalom „bukása” miatt vagyunk kénytelenek Európában csökkenteni az állami kiadásokat és ezzel együtt gyengíteni a hadseregeinket (+ kevesebb katonai K+F, tehát később rendszeresítenek, vagy lemondanak új fegyverrendszerekről, és potens cuccokat kivonnak stb.)
    Miért? Mert az ázsiaiakat (kinát, indiát, thaiföld, kistigrisek stb nem érdekli, hogy a mi termékeink árába be van építve sok minden, pld. a szociális hálónk is, náluk meg 1 marék rizsét dolgoznak az emberek).. Sarkitva.. Persze európa mindent kioutsourcingolt, tehát alig maradt termelés.. Most szívjuk meg ennek a kárát.
    Tehát európát csak egy út létezne. Saját termékeket vásárolni, minden másra védővámokat. Nem kell ázsiai, ruha, elektronika, stb. és saját magunkét gyártani és fogyasztani.. Ez viszont nem tetszene sem a világ többi részének. Bonyolítja a helyzetet, hogy Kína nagyobb vásárloerő az európai cuccokra is, mint egész európa tehát a multiknak sem tetszene, az európai apacserőd…

    Tehát megszívtuk, és én nem is tudok jelenleg erre megoldást.. Nem lesz jobb Europának gazdaságilag egy ideig, a pacifista megoldás, meg azt jelenti, hogy afgánoknál kergeti a NATO a tálibokat még évekig sok pénzért meg veszteséggel, közben mivel nincs pénz szinte minden hadsereg feléli a tartalékát, meg csökkenti erejét, képességeit…

  24. A szállító kapacitás elég fontos lenne akár európán belül is, de mint mondtam azért lenne fontos egy rendesen megszervezett közös európai haderő mert szükségessé válhat az erőforrások újrafelosztásáért indított versenyben. Mondjuk a közelkeleti esetleg afrikai térségben lévő területek védelmében. Ha szavatolni tudod annak az országnak a biztonságát ahonnan kapod a nyersanyagot akkor neked jó. Ha nem tudod, elveszíted a nyersanyagod és bedől a gazdaságod. Ilyen egyszerü.

  25. „Remek. Aztán Európa belőlük. Tényleg “intelligens” húzás lenne. Komolyan mondom vicc, hogy itt sokan bevethető fegyverként tekintenek a stratégiai támadópotenciálra.”

    Én tekintek bevethető fegyverként az atomra???Ne már…ez a kevés dolgok egyike amiben egyetértünk!De,ha egy országnak az a célja,hogy elpusztítsa a másikat(nem elfoglalja vagy meghódítsa hanem elpusztítsa)akkor arra az atomfegyverek a legalkalmasabbak annak ellenére,hogy ez mennyire okos ötlet.

  26. Én tekintek bevethető fegyverként az atomra???Ne már…ez a kevés dolgok egyike amiben egyetértünk!De,ha egy országnak az a célja,hogy elpusztítsa a másikat(nem elfoglalja vagy meghódítsa hanem elpusztítsa)akkor arra az atomfegyverek a legalkalmasabbak annak ellenére,hogy ez mennyire okos ötlet.

    A sugárszennyezett hamufelhő terjedése nem irányítható. Ergo rossz ötlet.

    Aki elsőnek vet be atomot egy másik atomos ellen az másodiknak pusztul el. Az atomfegyver bevetése nem opció.

  27. „A sugárszennyezett hamufelhő terjedése nem irányítható. Ergo rossz ötlet.

    Aki elsőnek vet be atomot egy másik atomos ellen az másodiknak pusztul el. Az atomfegyver bevetése nem opció.”

    Nem kell meggyőznöd!
    Azt is leírtam,hogy nem túl okos ötlet.

  28. Üdv Dudi!

    Nem azt akartam sugallni, hogy Európának a terjeszkedő militarizmus útjára kellene lépnie. Ehhez eleve sem a demográfiai, sem a gazdasági alapok nem adottak. Ez a pont arra utalt, hogy a jelenlegi NATO struktúra összeadva a nyugat-európai valós katonai erővel arra kárhoztatja a kontinens NATO-tag államait, hogy másodhegedűsként vegyenek részt olyan akciókban, amelyek ellentétesek a saját nemzeti érdekeikkel – Lásd 1. pont! Ugyanis ez volt a feltétele annak, hogy az USA a szövetségesük maradjon, és adott esetben megvédje őket. (Lásd a NATO 5. cikkely szándékosan eltorzított értelmezését.)

    Ez persze mostanra minimum két érdekes kérdést vet fel:

    1. Ki ellen is kellene Európát megvédeni az USA-nak?

    2. És ki védi meg Európát és az érdekeit, ha az pont az USA érdekeivel ellentétes?
    Ugyanis jelen pillanatban már ez van, csak még kevesen merik ezt így kimondani magas pozícióban.

    Roni!

    A felvetéseid véleményem szerint több oldalról is hibásak. Európa majdan eljövendő új haderejéről sok szépet lehet előre gondolni, de a realitásoknál maradva éppenséggel komoly leépülésben van. Igaz, ezt páratlan módon teszi.

    Az USA-Kína közötti katonai szövetségnek pont annyi a realitása, amennyi egy orosz-kínai katonai konfliktusnak. Gyakorlatilag semmi, aki ebben ábrándozik, az nincs tisztában a jelen kor alapvető érdek ütközéseivel és érdek közösségeivel még a legelemibb szinten sem.
    A franciák USA vs. Kína hatalmi központra gondoltak, ami nem egy, hanem minimum újra kétpólusú világrendet jövendöl. :) Mellesleg gazdasági értelemben már most is ez van.

    Molni!

    A francia + brit nukleáris erőt nem is értem, hogyan mérheted az orosz atomarzenálhoz. Ugyanis most arról beszélünk, hogy a mintegy 6-700 európai atomtöltetet (Ennek nem mindegyike stratégiai fegyveren lévő töltet!) akarsz több ezer orosz stratégiai töltettel összehasonlítani!

    Javaslom utánanézni, hogy pusztán csak az orosz tengeralattjárókon per pillanat mennyi bevethető rakéta és atomtöltet van. Már ezek mennyisége is igen tetemes az angol-francia összarzenálhoz képest.

    A MaRV robbanófejekkel szerelt új Topol rakéták robbanóereje, hatótávolsága, mobilis indítórendszere, az indítási reakcióidő rövidsége valamint az egyenként horizontálisan és vertikálisan is manőverezni képes atomrobbanófejek mindösszesen olyan képességeket jelentenek, amelyek véleményem szerint az angol, francia vagy akár orosz SLBM-ek fölé emeli ezt a fegyvert.

    Az európai hagyományos fegyverzetek mennyiségi fölénye sem igaz minden területre, a Nyugat sokszor emlegeti a CFE szerződés betartását. Az Uralon túli körzetekbe telepített, de onnan viszonylag gyorsan visszacsoportosítható nehézfegyverzetekkel együtt én nem látok egyértelmű európai fölényt.

    Valószínűleg hasonló következtetésre jutottak több európai államban is, nem véletlenül indultak be a korábban hivatkozott tárgyalások.

    Üdv: M

  29. A francia + brit nukleáris erőt nem is értem, hogyan mérheted az orosz atomarzenálhoz. Ugyanis most arról beszélünk, hogy a mintegy 6-700 európai atomtöltetet (Ennek nem mindegyike stratégiai fegyveren lévő töltet!) akarsz több ezer orosz stratégiai töltettel összehasonlítani!

    Mondom, hogy olyan nevetségesen elavult szemléletet követtek, amit a szovjetek kb. 30 éve elvetettek.

    http://www.mediafire.com/?n92qf15cc824m

    25:40-től.

    Az egyenlőség elve nem azonos mennyiségű fegyvert, hanem az elrettentésre való képesség azonos mérékét jelenti. Egy McNamara nevű „kis senki” mondta ezt és más is belátta ezt majd 30 éve. Kicsit vicces, hogy ezzel mentek szembe.

    Most komolyan, nem mindegy, hogy 100 db Topol Bulava vagy 100 db más régebbi cucc hamvaszt el? Szerintem de. Egyedül az eszközök kora és nem megfelelő üzembiztosság lehet ok a cserére. Egy ’70-es évek beli. MIII most is pont olyan kivédhetelen, mint akkor volt tömeges bevetés esetén.

  30. Az európai hagyományos fegyverzetek mennyiségi fölénye sem igaz minden területre, a Nyugat sokszor emlegeti a CFE szerződés betartását. Az Uralon túli körzetekbe telepített, de onnan viszonylag gyorsan visszacsoportosítható nehézfegyverzetekkel együtt én nem látok egyértelmű európai fölényt.

    A teljes orosz szárazföldi erő ma 700-800 ezer fő. Ebben a legutolsó szakács is benne van, ha ez a teljes létszám. Ergo ma elvben több vas van – kérdés az állapotuk – mint ember hozzá.

    A légierő terén az orszok mennyiségileg és minőségileg el vannak maradva. Ezek után a valamilyen szintű hk és tüzérségi fölény nem számít, mert a légierő pillanatok alatt ledarálja. Az ODS szinen 2 hét alatt a világ 5. vagy 6. legnagyobb haderejét komolyan leépítették. Na, az volt 20 éve…

  31. „Megjegyzem a francia és angol elrettentő erő szinte 100%-ban SLBM.”

    Ez így van, és pont ettől sérülékenyek. Szerinted miért nem bízta az USA kizárólag csak az Ohio tengókra a nemzetbiztonságát, és miért tartotta meg a szárazföldi telepítésű rakétasilókat? 4-4 francia és angol SSBN van rendszerben, de ebből egyszerre legfeljebb három van bevethető állapotban. Azért ez nem az a mennyiség, amelyre 100 százalékban rá lehet bízni ország jövőjét. Már ott el lett cseszve, amikor kivonták a britek utód nélkül a „V” bombázókat, a franciáknál a Mirage gépeik egy része még képes volt atomfegyver hordozásra, a Rafale esetében ez már nem volt szempont…

    „Az orosznál meg lassan az fogy el, holott az a legütősebb.”

    Nem fogy el, ezt honnan veszed? Amíg a Bulava megérkezik, ott van a Sineva, 100%-os teszt eredményekkel. Azzal a „legütősebb” jelzővel is vitatkoznék. Ahhoz az kell, hogy sok legyen belőle, mint például az Ohio-kból, és nem három, vagy négy. Így bizony levadászható vagy célzott rakétacsapással a hazai kikötőben is semlegesíthető. Ha kint van a nyílt tengeren, akkor meg csak a saját SSN tengói védelmében bízhat. Ennél sokkal jobb a nukleáris triád, amikor több fegyvernem biztosítja a nyugalmadat. Például a saját légiereje által amúgy is védelmezett Topol-M önjárós változatú ütegei, amelyek ha melegszik a pite, kitelepülnek a susnyásba, és már csak akkor derül ki, hogy hol vannak, amikor elindították a szivarokat…

  32. Valószínűleg Európa ellen nem lenen esélye az oroszoknak ha ma kezdenének háborúzni.De azért ez nem menne olyan simán mint ahogyan te azt gondolod!A valóban minőségi európai légierővel szembe lehet állítani egy hasonló minőséget képviselő orosz légvédelmet és csapatlégvédelmet.Nem azt mondom,hogy a légvédelem legyőzné a gépeket de,ha abból indulok ki,hogy a Jugó légvédelem el tudta azt érni,hogy a NATO gépeknek mindig kellett a SEAD kíséret akkor a klasszisokkal modernebb és nagyobb számú orosz légvédelem a légierővel közösen finoman fogalmazva komoly fejfájást tudna okozni annak az Európai légierőnek ami közel sem rendelkezik akkora SEAD képességgel mint az USA.

  33. Elfelejtetek valamit! Az atomarzenál elrettentést szólgál és senki sem gondol arra, hogy be is vesse. AMolnival értek egyett abban, hogy a számuk téljesen mindegy mennyi van. Ha csak egy is van amit be tudsz vetni már nem kockáztatják meg, hogy be is vesd ellenük. Ez a több száz meg ezer töltet totál felesleges. 1 pont elég! Ha az valahova betalál iszonyú következményt hoz az emberiség jövőjébe. Szóval maradjunk ott, hogy európának nem csak önvédelmi erőre van szüksége, hanem olyan képességre, hogy a saját érdekeit tudja képviselni akár az USA akár Kína vagy oroszország ellenében bárhol a világban. Mondjuk erre kicsi az esély.

  34. Igen az oroszok legnagyobb előnye a légvédelem. Mondjuk egy konvencionális háborút nem Moszkvában kell kezdeni, ahol S-400-k vannak.
    S-300 és 400 ellen pedig stand-off robotrepülőket, és külöleges egységeket kell bevetni.

  35. „A teljes orosz szárazföldi erő ma 700-800 ezer fő. Ebben a legutolsó szakács is benne van, ha ez a teljes létszám. Ergo ma elvben több vas van – kérdés az állapotuk – mint ember hozzá.”

    Csak mintha elfeledkeznél arról az apróságról, hogy náluk nem 7 azaz hét főből áll a tartalékos állomány, hanem tízmilliós nagyságrendű, katonai kiképzésen átesett tartalékos áll _folyamatosan_ rendelkezésre! Éppen itt, a múltkor volt egy post arról, hogy közeledik a bevonulás az orosz hadseregben, és ha jól emlékszem, közel 300 ezer fiatal vonul be. Évente kétszer van behívás, azaz kb. félmillió katona vonul be, és ugyanennyi le is szerel. Vagyis két év alatt keletkezik egymillió fiatal, és még friss katonai ismeretekkel rendelkező tartalékos. Kicsit más dimenzió, mint Nyugat-Európában.

  36. Üdv Molni!

    A nukleáris fegyverekre alapozott béke egy paradox állapot. Én elhiszem, hogy elavult a szemlélet, de ettől függetlenül senki sem akarja egyoldalúan leszerelni az atomfegyvereit. Pedig elvileg elég lenne, ha csak a támadó vetné be tömegesen, a közvetett hatásokba ő is belerokkanna.

    Ehhez képest az új amerikai majd azt követően az orosz katonai doktrína is immáron megelőző jelleggel számol nukleáris fegyverek bevetésével. Én egyáltalán nem tartom kizártnak azt, hogy a nem túl távoli jövőben be fognak vetni atomfegyvert, és ezzel együtt abban sem vagyok biztos, hogy ezt nem olyan állam ellen teszik, akinek nincs ilyen eszköze.

    Egyébként én sem értem az orosz SLBM-ek „elfogyását”. A Deltákon vígan elvan pár darab Sineva néhány száz atomtöltettel. Ráadásul az oroszoknál is megvan a nukleáris triád, az egy más kérdés, hogy a szárazföldi, tengeri és légi telepítésű eszközök milyen arányban oszlanak meg. De itt megint előjön az, ami az űrtechnológia fejlesztésénél – eltérő filozófia szerint építették ki a saját nukleáris fegyverzetüket.

    SLBM-ben az USA az ász (Trident-II D-5), de a szárazföldi telepítésű mobil ICBM-ek oldaláról nem látom azt, ami a Topol-M-nél „nyerőbb” lenne.

    Egyébként a francia nukleáris politika De Gauelle óta arról szólt, hogy a francia haderő legyen képes egy Franciaországnyi terület teljes elpusztítására, így elvileg senkinek sem éri meg úgy leigázni Párizst, hogy közben a saját országából egy akkora területet veszít el örökre.

    Nem mellesleg Franciaország hosszú időn keresztül a kiegyenlítő erő szerepét kívánta betölteni az USA vs. SZU szkanderben. Közben változtak az idők – majd ismét változások közben vagyunk. És a francia diplomácia újra beindult.

    De a lényeg a lényeg: a nukleáris elrettentés csak addig működik, amíg képes vagy valóban komoly nagyságrendű nukleáris csapás végrehajtására. Ehhez pedig folyamatosan kiemelt szinten kell kezelned az atomütőerőket. De sajnos ez sem garantálja azt, hogy örökkön-örökké „csak” elrettentésre lesznek használva ezek az eszközök.

    Üdv: M

  37. Ja, amúgy itt vannak a nuki adatok a Jane’s szerint! A számok a 2008.-as állapotot jeleznek, de nem hiszem, hogy azóta túl sokat változtak volna:

    NUCLEAR WARHEAD CUTS

    United States:
    70,000 produced since 1945
    10,000 in current stockpile (5,735 operational)

    Russia:
    55,000 produced since 1949
    14,000 in current stockpile (6,830 operational)

    Britain:
    1,200 produced since 1953
    Fewer than 200 Trident missiles remain

    France
    1,260 produced since 1964
    320 in current stockpile

    China
    680 produced since 1964
    Approx 400 in current stockpile (approx 130 deployed)

  38. Ez a több száz meg ezer töltet totál felesleges. 1 pont elég!

    Ez viszont már a túlzás másik fele. A kínaiak ezen a téren elvileg nagyon okosak. 100-150 közé teszik a teljes SLBM és ICBM-et. Már ez is akkora szám, hogy eszébe ne jusson senkinek semmi ostobaság.

    A rakéták nagy darabszáma a Hidegháború öröksége, a pre-MIRV korszak hatása. A MIRV-vel eszement mennyiségű robbanófejszámot értek el, de azelőtt a meglepetéssszerű csapás utáni elégséges megmaradó robbanófej szám = rakéta szám volt.

  39. Csak mintha elfeledkeznél arról az apróságról, hogy náluk nem 7 azaz hét főből áll a tartalékos állomány, hanem tízmilliós nagyságrendű, katonai kiképzésen átesett tartalékos áll _folyamatosan_ rendelkezésre!

    Ez az ágyutöltelék szint. Nem a II.Vh-s időket írjuk…

    Éppen itt, a múltkor volt egy post arról, hogy közeledik a bevonulás az orosz hadseregben, és ha jól emlékszem, közel 300 ezer fiatal vonul be.

    „Fantasztikusan képzett” katonákat produkálhat az a rendszer, ahol évente több százan öngyilkosak lesznek a körülmények és a öregkatonák által…

    Kicsit más dimenzió, mint Nyugat-Európában.

    Valóban. Mennyiségileg és minőségileg is. Az előjeleket mindenki sejti, hogy hova kell tenni.

  40. @Killer Clown

    Az operationalban azok is benne vannak szeritem, amik szét vannak szedve és összeszerléssel harcképesek, de valójában nagyon messze vannak a „combat ready” állapottól. Kb. annyira bevethetőek, mint a lekonzervált F-16 gépek az AMARC-ban. Az elvi lehetőség megvan arra, hogy bevethetővé varázsolják őket. Valójában már tartalékban vannak. Az egész játék a számokkal valójában.

  41. Nem lenne nálunk se hülyeség egy „tartalékos képzés”, ha másért nem akkor hogy legyen elegendő ember homokzsákot pakolni…
    Elég sz*r ügy lenne, ha brit oroszlán egyszer csak eldőlne az amik mögül. Erről a „nagyon szoros kapcsolatról” az angol szászok között, csak annyit amit Bernard Shaw mondott: „Az angol és az amerikai az a két nép, amelyet elválaszt, a közös nyelv.”
    Egész európa a legdrágább fegyvernemeken spórol ez nem meglepő! Ez várható volt. Az egyén is mindig a legdrágább, s a legkevésbé szükséges dolgokról mond le, ha össze kell húznia magát. De lehetne ezt ésszel is csinálni. Afganisztánban két év alatt rendet kellene tenni és kivonulni, csak hát pont ez nem megy évek óta… Pedig elég sok pénz elfolyik az afgán hegyek között. Ha nem lenne az afgán háború, konfliktus, terrorista vadászat – mert lassan már az ember nem tudja minek is nevezze – akkor jelentős összeg szabadulna fel, mind a NATO államok, mind pedig az USA számára! Csak úgy tűnik, mintha valakinek érdeke lenne, hogy Afganisztánban tartósan jelen legyenek az amik és szövetségesei. Irakból is fanyar ízzel a szájban vonulnak ki, de legalább már – szerintük – 50.000 fő alatt van a „tanácsadók” száma… Afganisztán=Pénznyelő feketlyuk. Vagy legyen eredmény vagy hagyjáka abba, vagy szép lassan belerokkannak! Merta azokat a súlyos usa dollár mrd, vagy euro mrd máshova is el lehetne költeni…

  42. Üdv Molni!

    A tényszerűség kedvéért…

    Azért ne feledkezzünk el arról, amit mostanában az amerikai haderőben szolgáló katonákról olvasni – ott is van bőven öngyilkosság, drogfogyasztás, túlsúly, stb…

    Ahhoz képest, hogy nem a II. VH-s időket éljük, ugyancsak sakkoznak a Pentagonban is a létszámmal, nem?

    Az a „képzetlen” haderő mára azért „rendet rakott” a Kaukázusban (az orosz katonákat a mai napig forgószínpadszerűen mozgatják arrafelé némi gyakorlati célzattal, csak ez nem túl publikus dolog), valamint hamar elkenték a grúz hadsereg száját is (pedig ott volt bőven amerikai, izraeli „tanácsadó”). Azért nem tudom, ki az, aki szeret az oroszok ellen háborúzni…

    A másik: az orosz hadsereg létszámát 2013-ra akarják 1 millió főre csökkenteni, így a számadat, amit írsz a jelenlegi szárazföldi alakulatokról szól, légierő és haditengerészet nélkül.

    Üdv: M

  43. Egyébként én sem értem az orosz SLBM-ek “elfogyását”. A Deltákon vígan elvan pár darab Sineva néhány száz atomtöltettel.

    Rövidesen 7 db Delta IV marad és 1 db Typhoon ugye? Az mennyivel több, mint a francia + angol SLBM erő? Hmm… Kb. semennyivel?
    Szerintem abban egyetérhetünk, hogy ezek közül egyetlen tengón levő tűzerő is olyan, amit én nagyon szeretnék a „palackban” látni mindörökké…

    A légi telepítésű része a triádnak azért elég foghíjas már minden oldalon. A B-52 gépek esetén szó sem lehet ellenséges légtérbe hatolásról már. B-1 flotta már nem atomfegyver hordozó. Elvben visszaalaktíhatóak, de ez nem instant.

    Az oroszoknál van 16 db Tu-160. Ez elég sovány. A Tu-95/142 flotta még a B-52H-hoz képes is elavult. A Tu-22M nem interkontinentális.

    A szárazföldi telepítésben ténylge odavernek, de ha megnézed a jenki szárazföldi ICBM flotta lényegében az MX / Peacekeeper kivételével és a MIRV retrofitet leszámítva a ’70-es évek mennyiségével van jelen – leszerés. A SLBM-et meg nagyon eltúlzóták a régi arányához képest. Miért? Gondolom mert minden más rendszer biztonságánál magsabbnak ítélték meg.

    De a lényeg a lényeg: a nukleáris elrettentés csak addig működik, amíg képes vagy valóban komoly nagyságrendű nukleáris csapás végrehajtására.

    Erre képest az európai NATO szárny. Pont.

  44. No fiúk, mára ennyi. A lisszaboni NATO-csúcs után kicsit okosabbak leszünk a témában, bár ez függ majd az elemzők értelmezésétől is.

    Molni: igen, arra céloztam, hogy az orosz SLBM csapásmérő erő nagyjából akkora, mint a francia + brit együttvéve.

    A Kaukázusban nincs akkora túlerő, mint sokan gondolják. Ellenben nagyon komoly pénzügyi befektetést eszközölt arrafelé Moszkva, így a katonai fellépést összekapcsolták a lakosság számára nyújtott új jövőképpel. A recept ősrégi, már Róma is ezt tette.

    Killer Crown: Én is várom a megfejtést, holnap megnézem! :)

    Üdv: M

  45. „Rövidesen 7 db Delta IV marad és 1 db Typhoon ugye?”

    A sikeres Bulava teszten most úgy felbátorodtak, hogy még az idén, december hónapban a Yury Dolgoruky ( Borey-1 ) is elindít néhány Bulavát. Ha ott is minden oké lesz, akkor szerintem qrva gyorsan rendszerbe fogják állítani. Tavaszra elkészül az Alexander Nevsky ( Borey-2 ) is, de persze rá még további fél év sea trial is vár, úgyhogy jövő ilyenkorra már elvileg 2 bevethető Borey lesz. Az 1 Typhoon sem nyert, mert azóta döntés született a Severstal és az Arkhangelsk korszerűsítéséről, és 2020-ig szolgálatban tartásáról is!

  46. „Igazán nem akarok beleszólni, de McNamara nem volt alkalmas arra pozicióra, amit betöltött. Hogy egy pénzügyi embert, hogy lehetett védelmi miniszternek kinevezni?”

    Ez mióta szempont? Vagy tudsz olyan – akár civil – pozíciót, amelyre Für Lajos, Juhász Ferenc, vagy Szekeres Imre alkalmas lenne? :-))

  47. добрый вечер!

    Igazából akár be is másolhatnám ide, amit a „nagyjából kész az első Szu-35” c. cikkhez írtam.

    A különbség nyilván az alap téma, a vita azonban feltűnően hasonló. Atomháború: szerintem – úgyse. Elrettentő erő. Szerintem egy biológiai fegyvertől sokkal jobban félne az adott ellenfél. Feltűnő, hogy nem is nagyon próbálkozott vele senki az utóbbi időben (conteo-s aidses elméletet most ha nem gond felejtsük el). Bár a nukleáris erő kétségkívűl… látványosabb, a bio-fegyver hatékonyságban (költség-eredmény) szerintem üti. Más kérdés, hogy aki ilyen fegyverhez nyúl az ne számítson irgalomra senkitől.

    Mindezt csak azért írtam, mert a vita része szerettem volna lenni, pardon.

    Legjobbakat, Приятных снов

    др.Cтранный-любовь

  48. Hogy egy pénzügyi embert, hogy lehetett védelmi miniszternek kinevezni?

    http://www.mediafire.com/?947pd9urie4i4

    Maga McNamara is ezen a véleményen volt, hogy ő felkérésekor nem volt védelmi szakértő. Éppen ezért alkalmazta (elvben) a kor legkiválóbb elméit. Viszont x év egy adott környezetben azér ad valamit az embernek. És McNamara elég töményen kapta azt amit és hülyének sem lehetne nevezni. Viszont tévedhetetlennek sem.

    http://www.mediafire.com/?947pd9urie4i4

    3:23

  49. „Bár a nukleáris erő kétségkívűl látványosabb, a bio-fegyver hatékonyságban (költség-eredmény) szerintem üti…”

    Ne hidd! A költségekben talán igen, de ez egy deathmatch esetén már nem igazán releváns tényező. Viszont a hatékonyság… pár éve olvastam egy civil orvosi folyóiratban, hogy pl. a Marburg vírus mortalitása még a múlt század elején is 100%-os lett volna. Mára ez kb. 30 százalékos. Eleve, az egészséges emberek egyre rezisztensebbek lesznek a betegségek ellen, a mai ember immun rendszere össze sem hasonlítható egy középkori emberével. Ezen kívül az orvostudomány is rengeteget fejlődött, ami komoly túlélési lehetőséget ad egy bio támadás esetén. Nyilván ki lehetne kotyvasztani olyan virulens törzseket, amelyeknek nagyobb a mortalitása, de a hatás akkor is csak átmeneti lenne, és adddig sem száz százalékos…

  50. Killer!

    Nálunk ez nem meglepő, hogy valaki olyat művel, amihez gőze sincs, de még talán nem is érdekli.. Egyszerű példa a fotózás. Valaki nem tanulja még is jól csinálja, más meg papírt papirra halmoz, mégis fejetlen igazolvány vagy tabló képet készít.
    Annak idején még az amik alaposan bent jártak a hidegháborúban és talán egy hozzábértőbb emberkét kellett volna védelmi miniszternek kinevezni,mint Maci bácsit. Úgy látszik ezt a rossz szokást mi is átvettük… Azért egy Annapolis-i vagy egy West Point-i végzettség alap lenne, de legalábbis egy másik diplomáciai végzettség sem ártana, ha valaki állítólagosan a világ vezető hatalmának a védelmi minisztere.
    MacNamara rosszul állt a háborúhoz: abba hagyjuk, ha ők is abba hagyják, mert abba fogják hagyni ha már túl drága lesz nekik a háború! Hát kilenc év után abba is hagyták és 1975-ben egyesült is a két Vietnam… Csak nem úgy ahogy azt az amik szerették volna! Van ilyen.

  51. mz:

    „Nincs a NATO-nak valós dekralárt célja…”
    Ezt ugye te se gondolod komolyan. Max mert EUs NATO tagok maguk is agyonvernének bárkit akik rájuk támad azért van „szerepvesztés”.

    „A NATO tagországok egy jelentős része komoly gazdasági válságban van…”
    őőő a NATO tagországokban idén már bőven +os lesz agazdasági növekedés… még MOonis.

    „A hivatalos amerikai munkanélküliség 10-12% körüli, a nemhivatalos amerikai fórumok viszont ennek a háromszorosáról beszélnek!”
    Ilyen szintű eltitkolás dolog USben képtelenség. Mit szívtál?

    „Párizs és Berlin új gazdasági és védelmi mechanizmusokról tárgyal Moszkvával…”
    Én sokszor elmondtam itt, hogy a NATO és Oroszo geostratégiailag sokkal inkább szövetségesek mint ellenségek. És ezt mindkét fél egyre jobbn fel fogja ismerni. Lassan Oroszhonban is észreveszik, hogy nem a NATO tagoknak fáj a foga nagy Orosz területekre hanem pl Kínának. Vagy sokkal komolyabb probléma Oroszhonban az iszlám terrorizmus mint a NATO tagoknál. Közös ellenség(ek)? Ennyi.

    „Az Egyesült Államok egyre kevésbé képes megfelelni a szerepének, nincs koherens amerikai külpolitika, több területen is csak a kivárásra játszik, nem tudja kezelni Irán kérdését….”
    Én alapvetően azon az oldalon álok, hogy az US csak ne játszon csendőr szerepet. Nekik is drága, „utálják” is érte őket, sokba is kerül…. fölösleges. Lehet Obama is így gondolja?

    „SCO: a legfontosabb de elfeledett tényező! Az SCO ugyan még nem deklarálta magát hivatalosan katonai-védelmi szervezetté…”
    Majd ha India Pakisztán nyakába borul meg Kína nyakába, meg…. na akkor. Mit szívtál?

    „Nem szabad megfeledkezni a BRIC fogalmáról sem….”
    Akkor mértnem sorolod ide Afrikát, meg Dél Amerikát is. Azok is felemelkednek.

    „A NATO európai államainak egyesített katonai ereje az USA katonai erejének a 10%-át jelenti – ebben mind az USA, mind az európai NATO tagállamok egyetértenek…”
    Vmi nagyon durva dolgot szívhattál. Nem véletlenül expediciós képességeket akartál írni?
    Az expediciós képességnél ~igaz ez a 10%. „Érdekes” mód ezen a területen bezony nem lesz csökkenés söt… Amint F35B megjön Spanyoloknak már nem harrieres 10.000 tonans hordozó CBGvel rendelkeznek hanem egy 30.000tonnas F35sel. Olaszok szintúgy. Briteknél is kifut az Invincible és jön a QE F35el. (Egyelőre úgy néz ki csak egyre vesznek F35öt de az ugye át tud repülni a másikra…. meg azért F35öt lehet rendelni) Franciáknál még nem dölt el lesz e +1db. És Franciákon kívül azért minden F35van, nem mindha rafit annyira le kéne sajnálni….
    És az expediciós erőkbe nagyon durván gyengék lesznek az EUs NATO tagok még így is. Akkor elképzelhető mennyire gyengék ha azt kéne csinálni amire megalkották az egész NATOt.

  52. „Eleve, az egészséges emberek egyre rezisztensebbek lesznek a betegségek ellen, a mai ember immun rendszere össze sem hasonlítható egy középkori emberével.”

    Az egészségesebb életmód és az hogy nem tesszük ki magunkat annyira a környezeti hatásoknak tényleg magasabb átlagéletkort eredményezett, de a jelen világban az ipari szennyezés és környezetszennyező hatásoknak köszönhetően az emberek egyre kiszolgáltatottabbak az újjabb mutálódott vírusoknak. Az a rengeteg allergiás megbetegedés ami évről évre több embert dönt le a lábáról az is mind annak köszönhető, hogy az immunrendszer már képtelen ellenállni a túlzott terhelésnek ami éri a környezetszennyezés miatt. Ráadásul a globalizált világ nagyban elősegítheti egy Vírus gyors terjedését a világban. Elvileg a nemzetközi jog tíltja a biológiai hadviselést, bár a nagyobb hatlmak tartanak fent level 5-ös szintü biológiai kutatólaborokat. Azzal a dumával, hogy meg kell teremteni a védekezés lehetőségét egy esetleges biotámadásra. Mégis ki támadna biófegyverrel? Az alkaida?
    Egy biótámadás biztos nagyobb pusztítást tud véghezvinni mint egy nuki támadás. Valamint az az előnye, hogy nem lesz maradandó háttérsugárzás, nincs fizikai pusztítás, csak az élőerő pusztul el!

  53. KC

    Köszönöm a reakciót. Szerintem ne menjünk bele mélyebben a vitába, mert az már nagyon off lenne. De ezt csak a bölcsebb énem mondja, a hülye ezt írja (sry):
    -Aki MA biológiai fegyvert akar alkotni ÉS bevetni, az számba veszi azokat amiket írtál. Ha nem teszi meg, komolytalan, és valóban, ahogy írtad: nem fog akkorát ütni.
    -Az általad írt kritériumokra van megoldás: hosszú lappangási idő, erős fertőződési képesség, ellenállóképesség, egyediség (hogy biztos ne legyen ellenanyag), végül gyors lefolyás – ne legyen idő az ellenanyagra. Ha a fentiek megvalósulnak, szerintem DK ázsiát cirka fél év alatt elnépteleníti.
    -A biofegyver mellett szól még az elrejthetősége, megfoghatatlansága. Egy nukleáris csapás, vagy katasztrófa után könnyebb kijelölni az életveszélyes zónát, mint egy biofegyver támadás után, ami ki tudja hol, merre terjed (vízhálózat, vasút, repülés, viziutak stb.)
    -Végül: az ember immunrendszere sokat fejlődött valóban. Azonban. Én nem vagyok orvos, nincs semmilyen ismeretem. Azonban én pont az ellenkezőjét hallottam. Ma pl az influenza vírus sokkal erősebb mint a korábbi verziók. OK: az ember elkapta, gyorsan akart gyógyulni, némi hálapénzért cserébe az orvossal felirat antib-t. Az valóban gyorsítja a gyógyulást, de a vírus egy idő után ellenáll neki – ezért kell újabb és újabb gyógyszer (most próbáljunk meg elvonatkoztatni a gyógyszergyár conteoktól – nem azt állítva, hogy kamu mind!).
    Ehhez kapcsolódóan zárnám egy Dr. House idézettel soraimat: „Megfázott? Vegyen be Levaquint!” (Antrax ellenszer).

    Elnézést, ha sok az ellentmondás, vagy érthetetlenség, tiszteletem

    Dr. Strlv

  54. Te jó ég mik vannak itt…

    „Egy biótámadás biztos nagyobb pusztítást tud véghezvinni mint egy nuki támadás.”

    Aha, mert az atom után van esély erősségtől függően a körzetben a túlélésre, és a vírus megáll a határon… A biotámadás még sokkal kétélűbb, mint az atom bevetése, és már az is csak inkább elméleti, mint gyakorlati lehetősége egy országnak.

    Vegyük észre, Európa elrettentő ereje nem csökkenni, hanem nőni fog. Az angolok két majdnem teljes értékű Carrier Battle Groupot fognak tudni kiállítani a mostani harrieres bohóckodás helyett, ami megjegyzem már önmagában is elég volt Argentína porba alázásához. Ez önmagában van az USA erőkivetítésének 10%-a. Aztán, ott lesz még a Cavour és már ott van a Garibaldi, a Juan-Carlos I, és még a franciák is tuti beújítanak valamit a CDG mellé előbb utóbb. Nem olyan gyenge Európa, komoly segítség az Amerikaiaknak, és bár nem lennénk képesek nélkülük ellátni a világcsendőr feladatát, azért magunkat bárki ellen bármikor meg tudnánk védeni. Sőt, ennél kisebb haderővel is.

    A válság még egy, max. két évig fog tartani, addig visszafogják a kiadásokat, utána itt is ésszerű költekezés keretében újra több lesz a beszerzés. DE! Nekünk európaiaknak nem Mig-21-eket, vagy azok ratyi kínai másolatait kell lecserélnünk! Nem véletlen, hogy nincs akkora fegyverkezés, hiszen már a mostani cucc is néhány esetben potensebb, mint amit az emlegetett fejlődő országok rendszeresítenek. Leszámítva persze Indiát, aki részben nyugatról szerzi, és Oroszországot, ami 20 év kihagyás után újra nagyon magas színvonalon kezd előállítani.

    Az, hogy mások fegyverkeznek, mi meg leépítünk azért, van, mert eddig mi fegyverkeztünk, más meg nem csinált jószerivel semmit, vagy 20 évig.

  55. „Az a rengeteg allergiás megbetegedés ami évről évre több embert dönt le a lábáról az is mind annak köszönhető, hogy az immunrendszer már képtelen ellenállni a túlzott terhelésnek ami éri a környezetszennyezés miatt.”

    Ha jól tudom az alergia pont a túlzott mértékű válaszreakció a fő oka. Lehet tévedek…. :)

    Biologiai fegyvert az vet be akinek van ellenszere is rá. Különben ugye…. ->így akinek van elenszere az túléli. De akkor az összes többi atomhatalom kilövi rá az összes nuki fegyverét. Meg ha van akkor a biologiait is…

  56. MZ,

    „7. SCO: a legfontosabb de elfeledett tényező! Az SCO ugyan még nem deklarálta magát hivatalosan katonai-védelmi szervezetté, de minden szinten zajlik az előkészítése annak, hogy szükség esetén ez megtörténjen. Ez pedig egyet jelent: az SCO vezető hatalmai kivárják, hogy az USA és a NATO hogyan óhajtja kezelni azt a folyamatot, amely végeredménye az amerikai hegemón világ vége. Az SCO potenciálja minden téren felülmúlja a NATO-t: a legnagyobb szárazföldi területre terjed ki, hagyományos haderőben és fegyverzetben jelentős a mennyiségi fölény, a nukleáris fegyverek tekintetében kényelmesen a dobogós, nyersanyagban, emberanyagban és ipari termelésben pedig nem kérdés a fölény. A gazdaságuk helyzete és a valutatartalékuk sem képezi vita tárgyát. Az egyetlen terület, a high-tech ipar, ahol még tapasztalható lemaradás, de ez csak idő kérdése.”

    Ami ebből kb. igaz, az a terület, a nukleáris fegyverek pusztán számbeli fölénye – amiről itt korábban már többen leírták, hogy nem feltétlenül mérvadó – és a nyersanyag + emberanyag. A gazdasági teljesítményt tekintve, a 2008-as és 2009-es (válság!)év számadatai alapján Kína és Oroszország együttesen éri el kb. az EU, vagy az USA teljesítményének felét, egyenként(!) (a többi „nehézsúlyú” SCO tagországtól szerintem nyugodtan eltekinthetünk)! Mindezeken túl felhívnám a figyelmed, hogy az SCO szerepének „enyhe” túldimenzionálásán túl szerintem el is feledkezel pár dologról:
    – Az utóbbi időben Oroszország a nyugathoz közeledik, mert ott inkább körvonalazódnak érdekazonosságok.
    – Egész Ázsia a kínai ambícióktól fosik, azért a fegyverkezési mánia. Ha szövetkezni fognak, akkor inkább Kína ellen, mint vele (Na jó, Irán lehet).
    – Ha ilyen jellegű balhéra kerülne sor, akkor a fenyegetettség miatt a NATO tagok mellett nagy valószínűséggel felsorakozna Japán, Dél Korea, Ausztrália, Új-Zéland, talán Tajvan, Indonézia és Malajzia is; Európában pedig Svédország és Finnország.

  57. Én egy olyan városi legendát hallottam, hogy USA kifejlesztett egy specifikus vírust, ami csak az ázsiai nagyrasszra veszélyes, erre Kína mondta, ha csak bepróbálkoznak is vele valahol, akkor nuki választ kapnak.

  58. Az SCO sokkal inkább egy háború megelőzésére való, mint tényleges együttműködésre. Nézd meg kik vannak benne, több esetben ősellenségek, akiknek a mai napig nagyon komoly egymással szembeni érdekellentéteik vannak.

  59. Üdv Uraim!

    Fade:
    Miután újra kellőképpen udvariatlanra sikerült a hozzám intézett írásod, ezért engedd meg, hogy érdemben ne reagáljak rá. A felesleges szájtépést és cikizést igaziból már unom. Bocs.

    AstarothZ:
    Sem alábecsülni, sem túldimenzionálni nem akarom az SCO-t. Az SCO jövőbeni szerepe az lesz, amit a Nyugat „választ”. Oroszország kétkulacsos politikát folytat, még mindig nem dőlt el, hogy a Kelet avagy a Nyugat mellé fog-e sorolni. Ugyanis egyvalami látszik: Ázsia és Amerika között a konfliktus kódolva van.

    A nyugat-európai államok nem „leereszkedve és kegyesen” hajlandóak tárgyalni az oroszokkal, hanem gőzerővel tekernek, miután az orosz nagypolitika bizonyos vetületei egybe esnek ezen államok érdekeivel, miközben a fő szövetségesről (USA)ez egyre kevésbé mondható el.
    Nem mellékes az a körülmény sem, hogy Európa és Ázsia (beleértve a Közel-Kelet és Kisázsia térségét) között az „előretolt bástya Oroszország… lehetne, ha ez Moszkvának is majd megéri.

    Úgyhogy az oroszok mosolyognak egy kicsit Európára is, Medvegyev elugrik a lisszaboni NATO-csúcsra is, de azért a 2010-es Peace-Mission SCO hadgyakorlatot is megtartották, és ha jól rémlik, nemrég Pekingben folytattak zárt ajtók mögötti tárgyalásokat és egyeztetéseket.

    De mint írtam, a NATO-csúcs után kicsit talán okosabbak leszünk.

    Indonézia és Malajzia a NATO melletti esetleges felsorakozását nem hiszem, de persze semmi sem lehetetlen.

    Kolombusz:
    Jól látod – az SCO azért jöhetett létre, mert az USA Belső-Ázsiát és a Közel-Keletet érintő katonai lépései nem sok választást hagytak. Az orosz-kínai, orosz-amerikai és kínai-amerikai érdekellentétekről napestig lehetne eszmét cserélni oda-vissza.

    Szerintem beindult a „tülekedés”: Kína és Oroszország felismerte, hogy az USA ereje megroppant, most ki tudják használni a kedvező alkalmat – és emiatt összefogtak. Hogy az SCO elhal-e vagy valóban komoly katonai szövetséggé fog alakulni, ez továbbra is annak a függvénye, hogy a geopolitikai erőátrendeződés milyen feltételek mellet zajlik le. A pakliban mindkét lap ott van.

    Üdvözlettel: M

  60. Szerbusztok!
    Sok érdekesset olvastam itt a hozzászolásokban.

    Szerintem a konkluzió az alábbi:

    Vannak atomfegyerrel rendelkező NATO országok, és ez megakadályoz mindenféle hagyományos vagy nukleáris közvetlen támadás a vén földrész ellen – akár ázsiai, akár izraeli, akár orosz.

    Senkinek nincs akarata, hogy tömegpusztító fegyvert vessen be, mivel a következmények saját országot, rendszert is elérhetik. (kivéve buknerromboló atomtöltetű „földrengést okozó intellignes bombák, azt szerintem az USA bevetné bizonyos körülmények között)..

    Hagyományos fegyverzettel is megfelelően rendelkezik európa, (elsősorban a NATO országok) ha globálisan védekezésről van szó.)

    Expedicíós erők korlátozott volta, a haderők átalakításával növekedni fog, még akkor is, ha abszolut értékben a nemzeti hadseregek, és a NATO ütőereje csökken, mivel nincs rá szükség.

    Az expedicíós erők bevetése, valamint azok felszerelése, logisztikai utánpótlása keményen fogja érinteni a hadseregek és ezen felül az államok pénzügyi lehetőségeit, ez pedig azt jelenti, hogy kevesebb, valószínüleg könnyebb felszerelésű és kisebb csapásmérő képességű dandár, vagy zászlóalj harcsoportok lesznek ilyen célra felállítva, emelett pedig honi védelemre stb. korlátozottan felszerelt egységek lesznek csak.

    A fegyverzet feljesztés sok területen a pénzhiány miatt lelassul, amennyiben európa szétforgácsolja pénzügyi lehetőségeit a sok azonos fegyvert gyártó között (pld. Eurofighter, Rafale, Gripen) (Leclerc, Challanger, Leopard) vagy éppen az új fregattok, amelyekből van olasz-német, brit, és északi fejlesztésű hajóegységek..

    Itt a probléma, hogy az USA relative viszont nagyobb mennyiségben, ezáltal olcsóbban fogja ezeket gyártani és eladni a világpiacon, és felzárkoznak a kínaiak, oroszok stb, akik olyan országoknak adnak majd el, akik politkailag nem lesznek elfogadhatóak a NATO országok részére, és még nem vagyunk ott „humanitárius” okokból..

    a többiről majd később írok.

    kele

  61. Senkinek nincs akarata, hogy tömegpusztító fegyvert vessen be, mivel a következmények saját országot, rendszert is elérhetik. (kivéve buknerromboló atomtöltetű “földrengést okozó intellignes bombák, azt szerintem az USA bevetné bizonyos körülmények között)..

    Ezt is legfeljebb olyan ellen, akinek nincs atomfegyvere, de ez csak feltételezés részerből. Az atomfegyverek bevetése pont azért maradt el részben, mert az ellenfél reakciója és a következmények kézbentarhatatlanok.

    (A politkusok és magas rangú vezetők meg szeretnek mindent irányítani, bár ez a hasonlat nem teljes, de talán érhető. Ezt most nehezn tudnám elmagyarázni.)

    Technikailag hiába korlátozódna a pusztíás a föld alá, az elvek attól még nem változnak. Sokak szemében a nukleáris erő alkalmazása átlép egy bizonyos küszööböt Ugyanis mi tartja ezután vissza attól, hogy legközelebb ne felszínen vesse be?

  62. DrStrangelove

    SerVus zu Allen hier

    Egy (tartok tőle ostoba) kérdés: mi van ha az Al-Kaida robbant atomot? USA-ban pl? Vagy Bárhol? Kire, mire, hova menne az ellencsapás? Ma spec maximum sejteni lehet, hogy Irán áll mögötte (mint „bázis-ország”, vagy valamely „Sztán”. De konkrétum már nem nagyon van. Legfeljebb azt lehetne, hogy megduplázzák az ENSZ jelenlétet a közel-keleten. Oroszországból, kínából azonnal jönne a sajnálkozás, EU azonnal USA oldalán, a többiek pedig kussban ülnek (Israel pedig dörzsöli a tenyerét boldogan).

    Nemde?

    Vagy baromság?

    Ez a kis fikció csak azért került ide (lehet h már többször ki lett tárgyalva sry), merthogy többen (én is egyébként) azon az állásponton vannak, hogy az atom fegyver nem kerül bevetésre. Hoztam egy quasi ellenpéldát.

    Köszönöm…

    Strlv

  63. DrStrangelove

    Egy ilyen esetben,ha az USA elnöke azt mondaná,hogy Svájc áll a támadás mögött akkor az össze amerikai Svájcot akarná elpusztítani és el is pusztítanák.

    Na de kicsit értelmesebben:azonnal megindulna a felelős keresése és rájönnének,hogy Szaud-Arábiát kéne legyalulni…azt a történelem tükrében mindenki döntse el maga,hogy lenne-e megtorlás vagy nem.

  64. oppá rossz helyre ment elöző.

    amúgy hamár itt vagyok:
    Egy ilyen esetben,ha az Oroszok elnöke azt mondaná,hogy Svájc áll a támadás mögött akkor az össze Orosz Svájcot akarná elpusztítani és el is pusztítanák.

  65. Üdv Doktor!

    Ugye először is tisztázni kellene végre ezt a rejtélyes al-Kaida mítoszt.
    Ugyanis 9 év és 2 (esetleg 3?) háború után, illetve közben még mindig simán vigéckedik ez a fantom, amellyel az összes három és négybetűs amerikai szervezet sem képes leszámolni.
    Ebből számomra két dolog következik:
    1. Az al-Kaida nem létezik.
    2. Az USA balfék.
    Nos, bármelyik is igaz a kettőből, nekünk egyik sem jelent jót.

    Irán lenne a világ legnagyobb idiótája, ha atomterrort hajtan végre bárhol. Az egy más kérdés, ha valaha valahol robbantanak egy ilyen eszközt, akkor majd kire fogják.
    Miután 9/11 sokkal több kérdést hagyott nyitva a mai napig, mint amire az amerikai kormány megnyugtató választ tudott volna adni, így nagyon nehéz lenne egy újabb „fantom” terrorakciót és az azt követő háborút lenyeletni a lakossággal.

    Oroszország rábólintott az Irán elleni szankciókra és inkább Venezuelának adja a légvédelmi rakétákat. Ahonnan Chavez már ma Teheránba ment tárgyalni és felajánlotta az irániaknak ezeket az eszközöket. Moszkva mint a mesében: adtam is ajándékot, meg nem is…
    Közben Kínától Törökországig mindenki nagy ívben tojik az USA és az ENSZ szankcióira – még az a Kína is, aki megszavazta.

    A kérdésedre válaszolva nagyon nehéz lenne ma Iránra kenni bármilyen atomterrorista akciót. Másra meg nem érdemes, mert az iráni nyersanyag a lényeg (és közvetve Kína kiszolgáltatottá tétele).

    Üdv: M

  66. DrStrangelove

    Üdv Monti

    Az „Iránra” kenést én sem gondoltam komolyan, minden állam közül, akikre kenni lehet, a dudival közös svájc a legvalószínűbb természtesen.
    Iránra egyébként szerintem azért is necces lenne rákenni (hogy a tréfát befejezzem), mivel az Al-Káeda (ezer féle képpen láttam már leírva, magyarul is) nem siíta, ellentétben ugye Ahmedinedzsádékkal. Ez persze nem 100%, sem készpénz, az ilyeneknél sosem lehet tudni, csak abból indulok ki, hogy Szaúd-Arábia Szunnita, OB Laden szaudi, ő az alapító, ergo a szervezet is inkább szunni mint siíta. És lehet akárhány közös „nagySátán” ellenségkép, ezek azért utálják egymást rendesen a mai napig (lásd ugye Irakot napjainkban is).
    A kérdésfelvetés azonban szerintem valóban fura helyzetbe hozná a világ „vezetőit”: melyik országot kellene lerohanni, ha az al-kaida felvállalna egy USA ellen elkövetett nuk terror cselekményt? Szerintem 1-2 hétig biztos eltartana amíg eldöntik ki legyen a bűnbak.

    Szép új világ

    Gouranga,

    Dr. Merkwürdigliebe