|

Film-front – Iráni Légierő

„Film-front” című sorozatunk segítségével a katonai eszközöket, használóikat, valamint azok mindennapjait és bemutatóit tárjuk néhány naponként Olvasóink elé egy-egy hosszabb, rövidebb videóanyag segítségével.

Meglehetősen paprikás a helyzet a Közel-Keleten, elsősorban Irán miatt. Az atomprogram miatt a perzsa állam ellen véghezvitt esetleges megelőző csapás során Izrael és/vagy az Amerikai Egyesült Államok gépei közelebbi ismeretségbe kerülhetnek az iráni harcigépekkel. Jöjjön tehát két rövid videó, melyen a közel-keleti állam gépeit, pilótáit és kiszolgáló személyzetének munkáját láthatjuk:

httpv://www.youtube.com/watch?v=d_aZ7qSg0NY

httpv://www.youtube.com/watch?v=fV_YCevaexo

A Film-front sorozatunk többi részét ide kattintva nézhetitek meg!

Természetesen szívesen fogadunk hasonló, bemutatni kívánt videókat a szerkesztoseg@htka.hu email-címre. :)

90 hozzászólás “Film-front – Iráni Légierő”

  1. Irán akkoriban jó vásárt csinált az F14-el. Ha kicsit várnak a forradalommal most F16-ik is lennének. Azt írtak hogy korszerűsítették az F14 lokátorát, hát kíváncsi vagyok mivel, talán az utolsó típusváltozatokéval? Az alkatrészeket az USA–ból is vehették mert nem rég betiltották a forgalmazásukat.Érdekes hogy úgy olvastam az F14 sokáig az USA legdrágábban üzemeltetett gépe volt, így nem kis feladat lehet üzemben tartani őket ilyen embargós viszonyok között. Lehet hogy a sivatagban titokban irániak fosztogatják a kandúrokat, aztán mikor azokat a vesztőhelyre viszik lesz meglepetés hogy valaki a munka nagy részét már elvégezte.

  2. Az egy dolog, hogy még repülnek, de mivel ez nem egy sportrepülőgép, a legfontosabb dolog a hozzá integrált fegyverzet lenne. A hajdani „csodarakéta” a külön a Tomcat-hez kifejlesztett Phoenix példányai biztosan elfogytak az iraki-iráni háborúban, de ha maradt is esetleg még belőle, akkor is régen lejárt az üzemidejük. Az F-14 első „A” verziójához még nem is volt az AMRAAM integrálva,de különben sem kaphatnának belőle az amerikaiaktól. Úgyhogy – szerintem – marad a beépített gépágyú, az AIM-9 Sidewinder valamelyik korábbi verziója, és esetleg valami saját fejlesztésű, és így bizonytalan működésű hókuszpókság. Egyszóval, nem irigylem a perzsa pilótákat, ha ezzel a felszereléssel kell szembeszállni a Raptorokkal és Super Hornetekkel ha eljön az ideje. Márpedig úgy néz ki, hamarosan eljön…

  3. Az F-14 első “A” verziójához még nem is volt az AMRAAM integrálva,de különben sem kaphatnának belőle az amerikaiaktól.

    Az F-14 egyetlen verziójához sem volt integrálva soha.

    Úgyhogy – szerintem – marad a beépített gépágyú, az AIM-9 Sidewinder valamelyik korábbi verziója, és esetleg valami saját fejlesztésű, és így bizonytalan működésű hókuszpókság.

    Valószínűleg AIM-9G verziót kaphattak, mint Izrael. L verziót elsőnek az angolok kaptak, mikor leruccakntak a guachókat seggberúgni. Addig csak az USA-nak volt Lima Sidewindere.

    AIM-7est is gyártják:D bár nem egy csúcs szuper rakéta de jobb mint a ruszki R-27.

    Az iráni F-14 gépek legfeljebb az AIM-7F verziót cipelhették.

  4. Az biztos hogy a fegyverzet elég vegyes. Láttam képeket cobra helikopterről maverick, meg Sidewinder rakétákkal. Úgy tudom ez sem mindennapos. Mig-29 nyugati rakétákkal. Úgy hogy érdemes a fórumaikat nézegetni néha gyönyörű képeket is feltesznek a légierőről.AIM-9 van nekik.

  5. Szerintem azért nem lebecsülendő, amit elértek a légierő terén, főleg hogy ezt nagyrészt önerőre támaszkodva tették. Abban biztos egyetértünk, hogy nem az IAF rettenti el az USA-t és Izraelt Irán megtámadásától, egy hét elég lenne nekik, hogy semlegesítsék az iráni légierőt.

    Csak hát ugye minél hamarabb semlegesítenék a konvencionális hadsereget, annál hamarabb térnének át a gerilla és terrorrista módszerekre. Azok ellen pedig a raptor és a spirit sem véd. Tömeghadseregre és tömeges áldozatokra lenne szükség, hogy felszámolják az iráni ellenállást. Kérdés, hogy összeállna-e egy tömeghadsereg azokból a szövetségesekből, akik már az afganisztáni áldozatokat is sokallják. Irán lebombázásával csak annyit érnének el, hogy levernék a fa tetejéről a méhkast, egyenesen a saját ölükbe.

    A háborúpártiak elképzelései teljesen kilátástalanok, fogalmuk sincs róla, hogy a légierő hadműveletei után mi fog történni és hogy a bombázás után mit akarnak kezdeni a hadiállapotba kényszerített Iránnal. Az utánunk az özönvíz nem bölcs stratégia.

    A Nabucco-t el kéne vinni Iránba és be kéne vonni őket az iraki és afganisztáni rendfenntartásba, ehhez pedig bizalom szükséges. Amíg mi ellenségként tekintünk rájuk, nem fognak megbízni bennünk, és amíg ők ellenségként tekintenek ránk, mi sem bízhatunk bennük. Ebben az ördögi körben az erősebb félnek kellene először engedményt tenni és ha lenne rá kellő válasz, akkor talán megfordulhatna az a rossz tendencia, ami most tart.

  6. „Ráadásul még létezik a rapülőre integrált Hawk rakéta, amivel elvileg repültek is.(hogy igaz-e nem tudom)”

    Olvasd el az F-14 típusismertetőnket és mindent megtudhatsz erről a fejlesztésről amit érdemes…
    Még az izraeli vonalat is, ami többször feltünt a háború során. Sokat fordult a világ pár évtized alatt, ezt felejtik el mindig az emberek és a politikusok.

  7. Jó repülőképes Tomcatet látni! De hogy mit tudnának egy támadás során tenni az amerikai/izraeli fél ellen, az bizony nagy kérdőjel!
    Az iráni géppark még mindig a F-4,F-5,F-7, F-14, Mirage F1, vagy negyven MiG-29-es és néhány Szu-22/24/25 gépből áll! Ezek csak a merev szárnyas technikák! Ez papíron félelmetes erő, de ha gépekre bontjuk le…
    A legfiatalabb Kandúr is már alap hangon 31 esztendős! Jó egyedülálló képességei vannak, de a Navy is 4 évvel hamarabb selejtezte ki, mint szerette volna! Elég cinkes lenne, ha mondjuk fordulózásba kezdenének egy F-15-sel vagy 16-sal és a Tomcat a szárnyával tapsolná meg a mutatványt, mert hát a szerkezet nem bírná a terhelést! Mindenképpen tiszteletben kell tartani az iráni légi erőt! De akkor lenne komolyabb ok az aggódásra, ha egy vagy két ezredre való J-10 vagy Szu-30 állna szolgálatba!
    De a jelenlegi helyzetben is logisztikai káosz ennyi fajta gép üzemeltetése! Biztos nem egyszerű feladat!

  8. Sziasztok!

    Tilikov: végre egy intelligens hozzászólás!

    Bár persze technikai fórumról van szó, így ha a technikánál maradunk, az iráni légierő egy messze túlértékelt valami. Erről a média (és ez egy fórum is lehet), illetve a iráni vezetés ferdítései tehetnek. Hiszen a média célja, hogy oda figyeljenek amit mondanak, így a nagy-látványos híreket terjesztik. És figyelmen kívül hagyják a valóságot. Az iráni vezetés célja pedig, hogy felfújja magát, nagy és félelmetesnek mutassa az erejét. Persze a megfelelő nyugati döntéshozók tisztában vannak az iráni lehetőségekkel, de a istenadta nép (akár nyugati, akár iráni) bekajál mindent.

    Érdemes iráni internetes forrásokat figyelembe venni. Vegyük csak a mennyiségeket. Hol vannak már a százával hadrendben álló típusok. Az elmúlt 35-40 év és egy nyolcéves háború nagyrészét tönkretette.

    Ami használható erő, az nem több mint kb nyolcvan darab Phantom és Tiger.

    Elhangzott a negyven darab Mig-29-es. Az oroszoktól mindössze 25 darabot vásároltak (oldalszámra lebontva, fotókkal igazolva több helyen megtalálható) amiből az elmúlt 19 évben már jópárat selejteztek. Többek között egy még a gyári reptérről átrepülés közben lezuhant.

    Aztán ennyi, több nincs!

    Mert mi is maradt:
    – Mirage F-1? 2001-ben leállították a típust (korábban se sokat használták) 2008-ban ötöt újra repképessé (nem harcképessé) tettek, hogy a repnapokon mint félelmetes erőt reklámozzanak.
    – Szu-22? Soha nem állt hadrendbe!
    – Szu-25? Nincs tíz darab amivel a gárdánál a hazafias ünnepeken repülnek a népet kábítani.
    – F-7? Tizenegy néhány gyakorló gép maradt. De most komolyan! :)
    – F-14? évtizedünk közepéig üzemképtelenül álltak. Amikor az USNAVY piacra dobta az alkatrész készletet, akkor kb 20-at repképessé tettek. Hangsúlyozottan nem harcképessé, csak repképessé. Mind mind célja csak az úgy csinálás mintha. Butítani a népet, mintha lenne erejük. Érdemes utána nézni és nem bekajálni az átlag média maszlagait.

    Persze a rep technika csak egy összetevő. Csak egy fogaskerék egy rendszerben. A teljes rendszer ismerete nélkül ítéletet mondani nem lehet. De az tény, hogy látványos fogaskerék, így ezt fejlesztik, hogy kábíthassák a világot.

  9. Szerintem azért nem lebecsülendő, amit elértek a légierő terén, főleg hogy ezt nagyrészt önerőre támaszkodva tették.

    Biztos, hogy ugyanazon légierőről beszélünk? Az iráni légierő szinte azon a szinten van, amit az amiktól vett 30-40 éve.

    Az irkai gépeket lényegében ajándékba kapták Husszeintől, és vettek néhány orosz gépet.

    Mi ebben az önerő? Összeraktak egy F-5E másolatot és üzemeltetik a meglevő technikát. Tényleg szép teljesítmény elvágval az eredeti támogató hiányában, de azért nem kellene a paci túloldalára átesni.

    Nem tűnt fel senkinek az a skizofrén állapot, hogy a jenkikre valamennyire fenyegetést jelentő fegyverek a „sátántó” származnak.

    Csak hát ugye minél hamarabb semlegesítenék a konvencionális hadsereget, annál hamarabb térnének át a gerilla és terrorrista módszerekre.

    N+1-szer letárgyalt téma. Lényegében nem nagyon számol józanul gondolkodó ember Irán ellleni szárazföldi háborúval. A további megjegyzéseid ennek fényében lényegtelenek.

  10. Rippelt videó az „Irán vs. ‘A Nyugat és talpnyalói’ (avagy a törött szárnyú bagoly esete az erdőtűzzel)” című világszenzációt keltő szappanopera extra lemezéről, az „extrák / a kulisszák mögött” menüből…

  11. @Galcom

    Valami rémlik, de már az elején megfogták őket nem? Valami fantomcégen keresztül próálkoztak? Egy gramm anyacsavart sem sikerült kivinni emlékeim szerint. :)

    1981-88tól Nixon is adott át titokban néhány Tomcat alkatrészt és fegyverzetet.

    Mármint Rihard M. Nixon? Ő akkor már régesrég nem volt elnök…
    Nem Oliver North-ra és társaira gondolsz?

  12. Az irániak a 80-as években is megoldották a Tomcat-ek nagyjavítását. A radarral már nagyobb bajban voltak, az nem ment, ezért előfordult, hogy az üzemképes gépeknek csak töredéke rendelkezett működő radarral.

    Az AFM egyik idei számában volt egy cikk az Iraktól átvett gépekről. Ebben az szerepelt, hogy a Mirage-ok pl csak kirakat, mert fegyverzetet a mai napig nem vettek hozzájuk.

  13. Bocsánat, igaz! Ronald Reagan lesz a nyerő! 1981-88 között volt, amikor az Irak-Irán-i háború tartott! Akkor a színfalak mögött kaptak alkatrészeket az iráni Tomcatek de utána nem valószínű!
    Vannak „fejlesztéseik” amikről nem tudják, hogy milyenek, milyen szinten vannak! Ezért ha tetszik, ha nem a kötelező tiszteletet meg kell adni, mint ellenfélnek! De hogy a dupla farkú F-5 tud annyit, mint egy alap Hornet – mert régen volt ilyen kijelentésük – az már tényleg a vicc kategóriába tartozik!
    Amúgy ha semmi érdemlegeset nem tudnak fejleszteni – s ez erősen feltételes módban gondolom – akkor max az ilyen próbálkozásokkal, csak időt akarnak nyerni! Meglátjuk, hogy az idő nyerést mire használják fel, az atomprogramot leszámítva…

  14. „De hogy a dupla farkú F-5 tud annyit, mint egy alap Hornet – mert régen volt ilyen kijelentésük – az már tényleg a vicc kategóriába tartozik!”

    Teli van ez az oldal a hadtechez állítólagosan értő közöségével olyan emberekkel akik hisznek ebben. Ez van.

  15. Fad

    Ha Iránt csapáséri bárhonnan és bármilyen módon akkor ők visszavágnak amivel tudnak és ahol tudnak efelől ne legyenek kétségeink.Neked is azt tudom javasolni amit molninak amikor kizárta a szárazföldi konfrontáció lehetőségét nézz rá a térképre.

  16. molni

    „Irakkal határos. És?”

    Meg Afganisztánnal.Mindkét országban vannak ami erők de nem arra vannak felkészülve,hogy visszaverjenek egy szárazföldi offenzívát (Irakban még talán ér valamit a hadsereg)főleg nem Afganisztánban…arra is kevés az ember,hogy a tálibokat legyőzzék nem hogy 1-200000 Iráni katonát.

  17. Dudi te kevered a szezont a fazonnal. Arra nem képesek, hogy nagy területetet tartósan ellenőrízzenek, mert ahhoz kevesen vannak. Egy támadás megállításához szükséges erőkocentrációs előteremtése jóval könnyebb, a légierő terén meg aztán végképp.

    Szeritned légifedezet nélkül meddig maradna életben egy előrenyomuló iráni haderő? Nagyjából semeddig. Esetleg nézd meg a terepet és ne csak a határvonalakat… Olyan, mint egy tepsi. Ilyen tájon mészárolták le az irakiakat már 20 évvel ezelőtt is…

  18. molnibalage

    Éppen ez az meddig tudnának azon a tepsin előrenyomulni???
    Nem kell nagy dolgokra gondolni nem az írtam,hogy elfoglalják Dél-Afganisztánt hanem azt,hogy csapást mérnek márpedig arra elég 2-3 nap is és ennyi idő alatt nem tudnak az amik annyi katonát koncentrálni…Gondolj bele milyen hatásai lennének annak,hogyha Irán szétlőne minden Afganisztáni repteret…vagy megmutatná,hogy bármikor képes katonai erővel behatolni Afganisztánba…

    „lyan, mint egy tepsi. Ilyen tájon mészárolták le az irakiakat már 20 évvel ezelőtt is…”

    Arról nagyvonalúan megfeledkeztél,hogy az általad említett mészárlásnál a tálibok lovon rohamoztak gépesített gyalogságot…az általam vázolt esetben nem ez lenne a helyzet gyakorlatilag egy gépesített támadóék állna szemben könnyűgyalogsággal úgy,hogy a repülőtechnikát kivéve mindenben számszerű fölényben vannak(az Afganisztánban állomásozó ami erők nevetséges mennyiségű nehéz technikával vannak jele az országban és az is szétszórva helyezkedik el)ha odacsapnának az Irániak annak futás lenne a vége minimum 1-2 hétig aztán persze változna a helyzet de addig…

  19. @molnibalage

    „Lényegében nem nagyon számol józanul gondolkodó ember Irán ellleni szárazföldi háborúval. A további megjegyzéseid ennek fényében lényegtelenek.”

    Ez az amire én azt írtam, hogy a légicsapás tervezgetőinek fogalmuk sincs mi fog történni a légierő hadműveletei után. Szerintem ez egyáltalán nem lényegtelen. Az nem működik, hogy lebombázzuk a nukleáris ipart, aztán másnap úgy teszünk mintha mi sem történt volna, iráni atomprogram visszavetve 1-2 évvel, mission accomplished. Ezzel háborús állapot kezdődne, amelyben minden eszköz játszik, ez nem úgy működik, hogy csak légicsapásra csak légicsapással ér válaszolni. A patyomkin légierő és szárazföldi hadsereg helyett szabotázsakciókkal és terrorista merényletekkel operálnának, főleg a térségben, de bizonyára igyekeznének kiterjeszteni az USA-ba és Izraelbe is a terrorakciókat. És világos lenne a politikai céljuk is: addig folytatnák, amíg az agresszorokat elűzik a térségből.

    Hiába, hogy „a józanul gondolkodó emberek nem számolnak szárazföldi háborúval”, ha tényleg józanok (és legalább annyira ismerik az iráni légierőt, mint az itt kommentelők), akkor tudják, hogy az irániak meg légiháborúval nem számolnak. Azt meg te sem gondolhatod, hogy azt mondjuk nekik: mi is csak légibombáztunk, ti is csak repülőkkel támadjatok.

    Szerintem egyáltalán nem lényegtelen, hogy mi lesz a légitámadás után. Nem értem miért gondolják egyesek, hogy azzal véget vetnének valaminek, valójában inkább elkezdenének valamit.

  20. Tilikov

    Egyet értek minden szavaddal.

    Molnival sokszor az a baj,hogy nem lát túl a légierőn,eszébe sem jut,hogy nem csak a légierő képes a dolgok elintézésére,gyakorlatilag úgy tekint rá mint valami mindenfelett álló dologra amivel mindent meg lehet oldani.Lehet,hogy nincs igazam de én ezt vettem észre!!!

  21. dudi

    Ha a térbeli pozíciójukat nézzük, akkor a légierő tényleg minden felett áll :)

    De hogy mindent meg lehet vele oldani, az igencsak kérdéses. Nézzül pl. ezt az esetet. Már a nukleáris létesítmények bombázása is problematikus. Busher lebombázható, csak éppen az elkövetőknek fel kell vállalniuk, hogy egy szándékos Csernobil okozói lesznek. A natanzi és araki létesítmények mélyen a föld alatt vannak és maga Ehud Barak mondta, hogy hagyományos fegyverekkel nem megközelíthetőek.

    És akkor még mindig csak az atomlétesítmények bombázásánál tartunk. Ha utána esetleg iraki olajkutak gyulladnak ki, perzsa-öböl beli olajtankerek süllyednek el, új kézifegyverek és könnyűtüzérség tömege jelenik meg Afganisztánban, a new york-i metróban egy beépített merénylő felrobbantja magát, mit tehet majd a légierő az ilyen esetek ellen?

    Lebombázzák a katonai létesítményeket is? A hadiipart? És utána? Ha Irán nem adja meg magát, akkor a lakosságot is bombázni fogják? Fogalmuk sincs róla, hogy mit akarnak és hogy azt hogyan érhetik el.

  22. Tilikov

    Ezzel is egyet értek!!!
    Én nem akartam részletezni a légierő korlátait,azt ismerjük nagyon sokan.Ha mégis megtettem volna akkor én inkább maradtam volna az én példámnál(Iráni támadás Dél-Afganisztánban)és abban a konkrét esetben mutattam volna be a légierő korlátait mert véleményem szerint nem lenne képes megállítani az előrenyomulást!

  23. Éppen ez az meddig tudnának azon a tepsin előrenyomulni???

    Nagy semmi közepén szétkapják a logisztikát és addig, ameddig egy tank benzin tart. Aztán game over…

    Nem kell nagy dolgokra gondolni nem az írtam,hogy elfoglalják Dél-Afganisztánt hanem azt,hogy csapást mérnek márpedig arra elég 2-3 nap is és ennyi idő alatt nem tudnak az amik annyi katonát koncentrálni

    És az összes jenki műhold, UAV, U-2 és egyéb meg nem nevezett dolgok vakok és nem szűrnak ki egy masszív csapatösszevonást a semmi közepén. Aha…

    Gondolj bele milyen hatásai lennének annak,hogyha Irán szétlőne minden Afganisztáni repteret…vagy megmutatná,hogy bármikor képes katonai erővel behatolni Afganisztánba…

    Halkan kérdem meg, hogy mivel tenné ezt meg?

    Arról nagyvonalúan megfeledkeztél,hogy az általad említett mészárlásnál a tálibok lovon rohamoztak gépesített gyalogságot…

    Sivatagi Vihar alatt milyen tálibok?

    az általam vázolt esetben nem ez lenne a helyzet gyakorlatilag egy gépesített támadóék állna szemben könnyűgyalogsággal

    Van némi nehézfegyverzet is Afganszitában, Irakban még több.

  24. dudi

    Nem is kéne előrenyomulniuk. Elég lenne ha felfegyvereznék a tálibokat a hadiiparuk termékeivel. Nem számítana akkor, hogy szunnita vagy síita, ha új kalasnyikovokat és rpg-ket küldenek a muszlim testvérek, akiket szintén megtámadott az agresszor nyugat.

    Az európai államok sorban menekülnének el Afganisztánból. Mi is latolgatjuk az afganisztáni szerepvállalás értelmét amikor bánkódunk az egy-két hazai áldozat sorsán, és latolgatnánk akkor is, ha ugrásszerűen megnőne az áldozataink száma, akiknek már egy háborúba kényszerített Iránnal is küzdenie kell.

    A légierő megnyerne egy bevetést és elveszítene egy háborút ezzel a meggondolatlan bombázással. És ha megteszik, akkor megérdemlik a sorsuk.

  25. Ez az amire én azt írtam, hogy a légicsapás tervezgetőinek fogalmuk sincs mi fog történni a légierő hadműveletei után. Szerintem ez egyáltalán nem lényegtelen. Az nem működik, hogy lebombázzuk a nukleáris ipart, aztán másnap úgy teszünk mintha mi sem történt volna, iráni atomprogram visszavetve 1-2 évvel, mission accomplished.

    Diplomáciai szinten valóban nem. Katonailag Irán viszont képtelen komoly hadműveletre egy profi és erősebb ellenfél ellen messza a határaitól. Ugyanaz, mint fent. Mivel csinálná?

    Ezzel háborús állapot kezdődne, amelyben minden eszköz játszik, ez nem úgy működik, hogy csak légicsapásra csak légicsapással ér válaszolni.

    Iráni atomfegyver nincs. Vegyifegyverek bevethetnének – ha van – elvben, de erre első körben egy taktikai atomcsapás lenne a válasz véleményem szerint.

    A patyomkin légierő és szárazföldi hadsereg helyett szabotázsakciókkal és terrorista merényletekkel operálnának, főleg a térségben, de bizonyára igyekeznének kiterjeszteni az USA-ba és Izraelbe is a terrorakciókat.

    Terrorszervezetet most is támogatnak, de azért nyílt összecsapásokhoz elégtelen az a fegyverzet mennyiség. Az USA számára az iráni atomprogram eltörlése lehet, hogy megérné azt, hogy máshol a kockázat növekedjen. Ez még nem determinál semmit…

    Azt továbbra sem értem, hogy USA hogyan jön ide. Egyetlen szóval sem mondott olyan, hogy bombázgatni akar. Izraelben merült ez fel.

    És világos lenne a politikai céljuk is: addig folytatnák, amíg az agresszorokat elűzik a térségből.

    ??? Afganisztánhoz mi köze Iránnak? Neki az ott nem agresszor. Irakban meg végképp nem. Seggberúgrta azt, aki sok százezere iráni halálárt felelős.

    Azt meg te sem gondolhatod, hogy azt mondjuk nekik: mi is csak légibombáztunk, ti is csak repülőkkel támadjatok.

    A szerbek mit tudtak tenni? Próbáltak veszteséget okozni nem többet. Persze ők nem támogattak terorrszervezeteket.

    Mellesleg Osirak után sem történt semmi…

  26. Molnival sokszor az a baj,hogy nem lát túl a légierőn,eszébe sem jut,hogy nem csak a légierő képes a dolgok elintézésére,gyakorlatilag úgy tekint rá mint valami mindenfelett álló dologra amivel mindent meg lehet oldani.Lehet,hogy nincs igazam de én ezt vettem észre!!!

    Nem igaz. Csak éppen azt nem látjátok be, hogy Irán egy masszív támadás ellen örülne, ha meg tudná megát védeni egy konvencionális háborúban. A határain túl lényegében semmiféle komoly érdekérvényesítő képessége nincs. A Irán határain túl akarna valamit kezdeni, ahhoz fen kellene tartania a légifölényt és a légvédelmének épségét. Nyílt terepen – de ma már hegyvidéken is – masszív csapatösszevonásokat egyszerűen ledarál a jenki légierő.

    Nem tűnt fel senkinek, hogy pont az jenki tech dominanci kényszeríti a jelenlegi összes konfliktusban az ellenfelet a IED + gerillaháborúra. A kis csoportokban mozgó csapatok védelme a méretükből fakad. Viszont ezekkel megszálló erőket lehet zargatni, határon túl offenzíven oprerálni nem.

    Viszonnt, ha nincs szárazföldi megszállás, akkor mit lehet tenni? Semmit…

  27. molni

    Egy ilyen szituációra nincsennek felkészülve az ami csapatok ezen a tényen nem tudsz változtatni,ebből kifolyólag védekezni sem tudnának mindaddig amíg meg nem érkezik az erősítés.Az első napokban ellenállásba is alig ütköznének mert a határos tartományok mind tálib ellenőrzés alatt állnak.

    „És az összes jenki műhold, UAV, U-2 és egyéb meg nem nevezett dolgok vakok és nem szűrnak ki egy masszív csapatösszevonást a semmi közepén. Aha…”

    Amióta az amik Afganisztánban vannak a határnál nagy az Iráni csapatkoncentráció és ez csak növekedett azóta,hogy az atomprogram miatt egyre jobban elmérgesedett a két állam viszonya.

    „Halkan kérdem meg, hogy mivel tenné ezt meg?”

    gondolom itt a repterek elpusztítására gondolsz(a másik egyértelmű persze csak akkor ha nem vársz tőlem egy komplett haditervet),ha igen akkor én az iráni ballisztikus rakétákat használnám erre a célra.

    „Nagy semmi közepén szétkapják a logisztikát és addig, ameddig egy tank benzin tart. Aztán game over…”

    Az így is több 100km ha csak a harckocsi tüa tartályával számolok akkor is.

  28. Busher lebombázható, csak éppen az elkövetőknek fel kell vállalniuk, hogy egy szándékos Csernobil okozói lesznek.

    Kérlek vezesd le, hogy hogyn juottál erre a meglehetősen meredek következtetésre…

    A natanzi és araki létesítmények mélyen a föld alatt vannak és maga Ehud Barak mondta, hogy hagyományos fegyverekkel nem megközelíthetőek.

    http://en.wikipedia.org/wiki/Massive_Ordnance_Penetrator
    Maraddjunk annyiban, hogy ez minden, csak nem hagyományos. Igen, Izraelnek nincs. Viszont eddig folyamatosan jenki bevatokzásról beszéltetek. Ez így eléggé zavaros.
    Izraeli estben továbbra sincs szárazföldi háború, nem határos Iránnal.

    És akkor még mindig csak az atomlétesítmények bombázásánál tartunk. Ha utána esetleg iraki olajkutak gyulladnak ki, perzsa-öböl beli olajtankerek süllyednek el, új kézifegyverek és könnyűtüzérség tömege jelenik meg Afganisztánban, a new york-i metróban egy beépített merénylő felrobbantja magát, mit tehet majd a légierő az ilyen esetek ellen?

    És ezek mitől történnének? Miért nem történnek most? Érdekes feltevések, de mire alapozva?

    Lebombázzák a katonai létesítményeket is? A hadiipart? És utána? Ha Irán nem adja meg magát, akkor a lakosságot is bombázni fogják? Fogalmuk sincs róla, hogy mit akarnak és hogy azt hogyan érhetik el.

    Ismételten közlöm, hogy az USA-nek ez nem szándéka. Nem tudom, hogy miért jön mindig ugyanaz az imamalomból… Izrael miért bombázná ezeket? A lakosság bombázásának mi értelme lenne?

    Zavaros az egész amit írtok. Nem látok semmiféle összefüggést, csak álmodozást.

  29. molni

    Nem konkrétan erről az esetről írtam azt,hogy szerintem te miként gondolkozol a légierővel kapcsolatban hanem általában.

    „Azt továbbra sem értem, hogy USA hogyan jön ide. Egyetlen szóval sem mondott olyan, hogy bombázgatni akar. Izraelben merült ez fel.”

    Az Iráni elnök közölte ha Izraeli támadás éri akkor agresszorként tekint az amikra attól függetlenül,hogy van e bármi közük hozzá vagy sem!

  30. Egy ilyen szituációra nincsennek felkészülve az ami csapatok ezen a tényen nem tudsz változtatni

    Ezt miből szűröd le? A légierőnek tök mindegy, hogy mit bombáz. Gépek vannak, fegyverek vannak, pilóták vannak. A logiszika is megvan. Iránnak miféle logisztikája lenne az első 100-150 km megtétele után? Azt meg felejtsd el, hogy úgy haladnak, mint civil autó a sztrádán. Napi 40-50 km is eszement tempó lenne. Mikorra érnének el bármi komolyabb helyet is? A USAF + USMC + US Navy addig csak néhányszáz bevetés repülne le…

    ebből kifolyólag védekezni sem tudnának mindaddig amíg meg nem érkezik az erősítés.Az első napokban ellenállásba is alig ütköznének mert a határos tartományok mind tálib ellenőrzés alatt állnak.

    Azt nem igazán vágom, hogy a tálibok miért örülnének annak, ha perzsák tennék be a lábukat az ő földjükre…

    gondolom itt a repterek elpusztítására gondolsz(a másik egyértelmű persze csak akkor ha nem vársz tőlem egy komplett haditervet),ha igen akkor én az iráni ballisztikus rakétákat használnám erre a célra.

    Azokra a vackokra gonoldsz, amiknek km-es szórásképe van és kb. 1 tonna robbanóanyag mehet bele. Szerinted mennyi van belőle és mekkora kárt okoznának? Véletlenül lehetne vele valamit eltalálni. Csak viszonyításképpen, kb. annyi robbanóanyagot vinnének el kb., mint egy Mk-84-es bomba, csak „picit” drágábban és „picit” pontatlanabbul. Értelme és hatékonysága nulla.

    Az így is több 100km ha csak a harckocsi tüa tartályával számolok akkor is.

    Az utak nem éppen nyílegyenesen mennek sehol sem…

  31. Az Iráni elnök közölte ha Izraeli támadás éri akkor agresszorként tekint az amikra attól függetlenül,hogy van e bármi közük hozzá vagy sem!

    „Zseniális” gondolatmenet. Ez kicsit arra emlékeztet, amikor egy ismertté vált esetben egy arab ország férfitagja szégyent hozott a családra és az volt a büntetés, hogy a a bűnős férfi nőrokonát csoportosan megerőkszakolták. Ugye milyen érdekes párhuzam?

    A közel-keleti arab és perzsa gondolkodás ennyire kifinomult? Ajvé…

  32. Üdv Fiúk!

    Ideje-órája olvasgatom a hozzászólásokat, és úgy gondolom, hogy közbevetnék néhány gondolatot és infót arról a helyzetről, amiről most szkenáriókat állítottatok fel.

    Első helyen annyit jegyeznék meg, hogy jelen pillanatban Irán reguláris hadereje félmillió fő, ebből százezer katona az elitnek tekinthető gárda létszáma. A rövid idő alatt gyorsan mozgósítható és felszerelhető tartalékosok létszáma cirka háromszázezer, így Irán egy háborús helyzetben legalább 4-500 ezer bevethető katonával rendelkezik, ráadásul helyben. A kiképzésük színvonaláról sehol sem találtam olyan írást, amelyek alacsony szintűnek tartanák, így fogadjuk el, hogy nem egy alulmotivált seregről beszélünk.

    A másik tényező a földrajzi helyzet és a regionális kapcsolatok minősége. Olyan nincs, hogy egy elszeparált, kvázi klinikai környezetben Iránra bármilyen jellegű csapást mérnek és ezzel vége a történetnek. Bár több sajtó is viszonylag sűrűn értekezik arról, hogy a többi arab állam mennyire örülne egy Irán elleni amerikai -izraeli támadásnak, de ez inkább PR és propaganda mese, semmint a valóság.

    Jelenleg a Közel-Kelet klasszikus USA vazallus államai (Szaúd-Arábia, Katar, Kuvait, Omán, EAE és mostanra Irak a bábkormánnyal) egyik oldalról aggódik a saját lakosságán belűli fundamentalista irányzatok miatt, másrészről további gondot jelent a siíta kisebbségek léte. Ezen államok valós katonai képességeik finoman szólva is hagynak némi kívánni valót maguk után, bár a felszerelés high-tech, de Szaúd-Arábia kivételével igaziból nem meghatározó katonai erőt jelentenek.

    Jordánia és Egyiptom mára a megbízhatatlan kategóriát jelenti, Szíria és Törökország pedig nyíltan Irán pártján áll. Afganisztán per pillanat nem focizik, Pakisztán pedig – a belső instabilitása és atomfegyverei miatt – százszorta akkora veszélyt jelent a világbékére, mint Irán!

    További nem figyelmen kívül hagyható tényező a török-orosz-iráni háromszög által körbezárt grúz-örmény-azeri hármas, amely területek stratégiai jelentősége óriásira nőtt mostanra. A gond annyi, hogy északról az orosz hadsereg figyel, keletről a török erők, míg délről Irán komoly haderőt csoportosított az azeri határhoz. Márpedig a körbezárt terület izraeli-USA érdekövezetté avanzsált mostanra.

    A másik nagyobb haderő összevonás az iraki határ mentén tapasztalható, mégpedig két állam százezres nagyságrendű erői vonultak fel szép csendben az iraki border mentén: a török és az iráni hadsereg alakulatai, akik szívbaj nélkül lövik Irak területét, ha éppen gondjuk akad a kurdokkal – meg sem kérdezve erről sem az USA-t, sem az iraki díszkormányt. (Ezt a pofátlanságot!)

    Az amerikai hírszerzés és felderítés természetesen ezeket tudja, nem véletlenül ennyire óvatosak évek óta Irán esetében. Egy Irán elleni légicsapás gyakorlatilag katalizálhatja egy átfogó közel-keleti háború kitörését, amit már nem lehet néhány bombázóval rendezni – itt bizony százezres szárazföldi haderők indulhatnak meg, és több állam rövid időn belül belesodródhat a háborúba. Ennek a következményeit jósolni sem merik, de egy gyorsan romló világpolitikai és gazdasági helyzet azonnal garantálható.

    Az is figyelemre méltó tény, hogy miközben az izraeli légierő minden fenntartás nélkül lebombázta Osirakot vagy a szír bázist, Irán ellen a mai napig még ők sem mertek lépni, beleértve egy fránya bombát sem! Márpedig ennek oka van – Irán nagyobb balhét képes generálni, mint amit Izrael vagy az USA képes lenne kezelni, értsd: „kordában tartani”. És mivel az elmúlt évek visszás eseményei ezt a nézetet igazolják, így joggal vetődik fel a gondolat: Milyen, a háttérben meghúzódó egyéb érdekek és érdekérvényesítő képességek ütköznek ezen a ponton, ha a NATO, az USA és Izrael még mindig csak a verbális aggresszió szintjén van?

    Üdvözlettel: M

  33. „Ismételten közlöm, hogy az USA-nek ez nem szándéka. Nem tudom, hogy miért jön mindig ugyanaz az imamalomból… Izrael miért bombázná ezeket? A lakosság bombázásának mi értelme lenne?”

    Nem is úgy néz ki mintha komolyan akarnának bombázni, de akkor fenyegetőzni se kellene hetente a bombázással. Ha nem mérgesítik el a helyzetet, akkor még hosszú évekig élvezhetik Afganisztánban a mérsékelt konfliktust. Viszont ha tényleg nem akarnak bombázni, akkor el kell fogadniuk, hogy az évek során Irán lesz a tizedik az atomklubban.

  34. Üdv Montezuma!

    „Bár több sajtó is viszonylag sűrűn értekezik arról, hogy a többi arab állam mennyire örülne egy Irán elleni amerikai -izraeli támadásnak, de ez inkább PR és propaganda mese, semmint a valóság.”

    A valóságot sokkal jobban mutatja az a 2010-es arab közvéleménykutatás, amelyben ez áll:

    „Iránnal kapcsolatban a válaszadók 57%-a véli úgy, hogy az ország nukleáris fegyverek megszerzésére törekszik, míg 35% azoknak az aránya, akik szerint békés célú atomprogramot folytat. Ennek ellenére 77%-nak az a véleménye, hogy Iránnak joga van nukleáris programjához (2009-ben mindössze 53% válaszolta ezt), és csak 20% gondolja úgy, hogy az országot kényszeríteni kell programja leállítására. Figyelemre méltó, hogy a kérdés kettéválasztása után a nagy többség úgy nyilatkozott, hogy elismeri Irán nukleáris tevékenységhez való jogát. A békés célú program folytatásához 92% szerint van joga, de 70% a nukleáris fegyverek előállítását is jogosnak érzi. A békés célú program támogatottsága a hat vizsgált országban gyakorlatilag azonos: 84-97%-os.”

    Azok pedig akik ennek az ellenkezőjét terjesztik a nyugati médiában, azok bizonyára nem örülnek ennek se:

    „Az arab közvélemény számára a két legnagyobb fenyegetést jelentő ország immár évek óta Izrael (88%) és az Egyesült Államok (77%), míg Iránt csupán 10% (2009-ben 13%) nevezte meg veszélyforrásként.”

    http://www.kulugyiintezet.hu/index.php?menu=26&gyors=2048

  35. Első helyen annyit jegyeznék meg, hogy jelen pillanatban Irán reguláris hadereje félmillió fő, ebből százezer katona az elitnek tekinthető gárda létszáma.

    Ez az a gárda, amik motoros-RPG-s emberekből állnak. Valaki itten írta, hogy vallási fanatikusoknak lehet őket tekinteni, tisztességes katonáknak nem. Nem én, más mondta itten pár hónapja. Vagy az sg-n. Az én memóriám sem végtelen. :)

    A kiképzésük színvonaláról sehol sem találtam olyan írást, amelyek alacsony szintűnek tartanák, így fogadjuk el, hogy nem egy alulmotivált seregről beszélünk.

    A motiváltság és képzettség nem ugyanaz szerintem. Egy jól képzett ember is lehet motiválatlan.

    Ezen államok valós katonai képességeik finoman szólva is hagynak némi kívánni valót maguk után, bár a felszerelés high-tech, de Szaúd-Arábia kivételével igaziból nem meghatározó katonai erőt jelentenek.

    Hmm… Az UAE mitől is lenne vicc? Red Flag gyakorlaton is jártak gépeik. Ode meg nem nyeretlen kétévesek járnak…
    http://www.f-16.net/f-16_forum_viewtopic-t-12866.html

    Irán technikai szintjét meg inkább ne firtassuk. A fanatizmus konvencionális háborúban nem pótolja a technikát. Nézd meg, hogy az irak-iráni háborúben milyen borzalmas veszteséget szendvetek el a milícia jellegű „katonai” egységek.

    Az is figyelemre méltó tény, hogy miközben az izraeli légierő minden fenntartás nélkül lebombázta Osirakot vagy a szír bázist, Irán ellen a mai napig még ők sem mertek lépni, beleértve egy fránya bombát sem!

    Öööö, milyen értelmes céllal kellett volna bombáznia Iránt? Az ember nem hobbiból bombázhat…

    Márpedig ennek oka van – Irán nagyobb balhét képes generálni, mint amit Izrael vagy az USA képes lenne kezelni, értsd: “kordában tartani”.

    Szerintem meg azért, mert semmiféle oka nem volt arra, hogy ezt tegye. Én is átmehetnék a kettővel odébb szomszédhoz és fáradságosan kiváhatnám a tujáját. Mi hasznom lenne belőle? Semmi. Akkor meg miért tenném? Izraelt csak az iráni atom aggasztja igazán.

    Milyen, a háttérben meghúzódó egyéb érdekek és érdekérvényesítő képességek ütköznek ezen a ponton, ha a NATO, az USA és Izrael még mindig csak a verbális aggresszió szintjén van?

    Azét kétszer is bement az IDF palesztín területre és leszarta, hogy ki és mit gondol erről…

  36. Nem is úgy néz ki mintha komolyan akarnának bombázni, de akkor fenyegetőzni se kellene hetente a bombázással.

    Idézzed azokat a fenyegetéseket, de ne a sarki Joe bácsiét és önjelölt biztonásgi szakértőkét. (Itt nem gondolok senkinre konkértan.) Olyat idézz, akinek a szavának súlya is van. USA elnöke, védelmi miniszter, stb.

  37. Üdv Tilikov!

    Ez nem meglepő. Az USA ugyanis az elmúlt évek során olyan helyzetbe manőverezte magát (vagy hagyta magát belevonni, a végeredmény szempontjából tök mindegy), amiből jól már nem tud kijönni sehogy sem.

    Irakból meglepő gyorsasággal egyszer csak elkezdtek kivonulni – és bár hagytak még ott 50 ezer „kiképző” Blackwater legényt – de evidens, hogy a jelenlegi iraki vezetés napjai meg vannak számlálva. maxmimum fogadásokat lehetne kötni arra, hogy a mostani bagdadi rezsim mikor köszön el a kormányrúdtól – vagy mikor fog gyorsan lepaktálni a török, szír és iráni vezetéssel a hatalom megtartása érdekében.

    Az USA szempontjából viszont kudarc az egész iraki ügy: rendezni és demokratizálni nem tudták őket, így maguk mögött hagynak egy megnyomorított nemzetet. Félő, hogy irak esetében nagyon könnyen megismétlődhet a palesztin forgatókönyv: nagy nehezen tartottak egy nemzetközi megfigyelők által is legalizált szabad választás nevű show-t, mire nyer a Hamasz. Lett is blokád egyből! Mi lesz Irakban?
    Sajnos az USA számára a demokrácia és a sajtószabadság csak addig operál, amíg számukra kedvező eredményt hoz. Ha nem, akkor rögtön diktátor vagy terrorista lesz a nyertesből, A kettős mérce alkalmazását évtizedek alatt a nemzetközi politikában olyan szintre emelték, ami a saját hitelüket is kikezdte.

    Afganisztán a másik neverending story – a végtelen igazságból csak a végtelen harc maradt. Mostanra már nem is csak Afganisztánról szól a történet, hanem időközben át kell bombázgatni pakisztáni területekre is, de ezek a fránya felkelők csak nem akarják felfogni, hogy fejezzék már be az ellenállást és tessenek szépen behódolni. A csapások földrajzi méretének kiterjedésével egyenes arányban nő az ellenállás, így ma a helyzet rosszabb, mint a háború előtt.

    Az USA egyetlen dologban kétségtelenül sikert ért el: mára ők lettek az első számú főellenség az afgán emberek számára, márpedig tíz év szovjet internacionalista segítség után ez nem kis teljesítmény, hidd el!

    Miután – bármily meglepő – az arab (és perzsa) országokban is van valamiféle sajtó és híradás, így a muzulmán világ kicsit másféle tálalásban kapja az igét, mint mi.

    Végezetül (???) a nagy falat: Irán. Azt hiszem végzetes hiba lenne egy Irán elleni háború megindítása – sokkal okosabb stratégia lenne az, ha hagynák, Irán legyen atomhatalom egészen nyugodtan. Ha nincs fenyegetés, nincs kényszerű szükség a nukleáris fegyverkezésre. Az irániak a kilencvenes években egyoldalúan felfüggesztették a nukleáris fegyverkutatásokat, azután jött Bush és a „Gonosz Tengelye” – beígérve nekik egy kiadós verést.
    És miután Irakot ok nélkül megtámadták (Afganisztánt is, de ez más tészta) – így nem meglepő, ha Teherán elhitte, hogy ő is sorra fog kerülni egy napon.

    Üdv: M

  38. molni

    „A USAF + USMC + US Navy addig csak néhányszáz bevetés repülne le…”

    Úgy látszik nem figyelsz rám.Csak a haditengerészeti légierő lenne mert minden légibázist elpusztítanának a rakétákkal azaz nem lenne honnan felszállni.

    „Azt nem igazán vágom, hogy a tálibok miért örülnének annak, ha perzsák tennék be a lábukat az ő földjükre…”

    Mindenkit szeretnek aki az amikat öli+ nem azt írtam,hogy mennek elfoglalni az országot csak odacsapnak.

    „Azokra a vackokra gonoldsz, amiknek km-es szórásképe van és kb. 1 tonna robbanóanyag mehet bele. Szerinted mennyi van belőle és mekkora kárt okoznának? Véletlenül lehetne vele valamit eltalálni. Csak viszonyításképpen, kb. annyi robbanóanyagot vinnének el kb., mint egy Mk-84-es bomba, csak “picit” drágábban és “picit” pontatlanabbul. Értelme és hatékonysága nulla.”

    Vagy nem ezt se te,se én nem tudhatjuk.Annyi az esélye annak,hogy neked van igazad mint,hogy nekem.

    ” “Zseniális” gondolatmenet. Ez kicsit arra emlékeztet, amikor egy ismertté vált esetben egy arab ország férfitagja szégyent hozott a családra és az volt a büntetés, hogy a a bűnős férfi nőrokonát csoportosan megerőkszakolták. Ugye milyen érdekes párhuzam?

    A közel-keleti arab és perzsa gondolkodás ennyire kifinomult? Ajvé…”

    Bármit is gondolsz a tényen nem változtat!!!

  39. Üdv Molni!

    „Azét kétszer is bement az IDF palesztín területre és leszarta, hogy ki és mit gondol erről…” – így igaz, Izrael már arra sem veszi a fáradságot, hogy legalább a látszatot fenntartsa saját korrekt politikájának a reklámjában. Egyébként sem a palesztin területekről írtam, hanem Iránról értekeztem.

    Szép dolog a Red Flag, de az EAE még nem mérte meg magát egy háborúban.

    „Valaki itten írta, hogy vallási fanatikusoknak lehet őket tekinteni, tisztességes katonáknak nem.”
    Egy másik portálon az amerikai hadsereg katonáiról írták, hogy sok köztük a meleg és a drogos. Ezt hívják magánvéleménynek. Ami tény: az öngyilkosokban tényleg dobogósak.

    „A motiváltság és képzettség nem ugyanaz szerintem. Egy jól képzett ember is lehet motiválatlan.”
    Sőt, egy képzetlen is lehet motivált! Ezidáig akkor sem nem találtam sehol utalást arra, hogy vacak színvonalú kiképzésük lenne az iráni katonáknak zéró motiváltsággal megspékelve. Az ellenkezőjéről viszont igen.

    „Irán technikai szintjét meg inkább ne firtassuk. A fanatizmus konvencionális háborúban nem pótolja a technikát. Nézd meg, hogy az irak-iráni háborúben milyen borzalmas veszteséget szendvetek el a milícia jellegű “katonai” egységek.”
    Így igaz! És meg is állították Irak jobban felszerelt hadseregét, melyet az USA és Izrael akkoriban erősen támogatott.

    „Öööö, milyen értelmes céllal kellett volna bombáznia Iránt? Az ember nem hobbiból bombázhat…”
    Egyetértek. Pont erről irkálunk hónapok óta, ugyanis a világbékére veszélyes nem létező iráni atombombáktól harsog az aggódó amerikai és izraeli média. Emlékeim szerint nem Irán fenyegeti katonai fellépéssel az USA-t, hanem fordítva. Ezt a kérdésed Washingtonban kellene feltenni.

    „Szerintem meg azért, mert semmiféle oka nem volt arra, hogy ezt tegye. Én is átmehetnék a kettővel odébb szomszédhoz és fáradságosan kiváhatnám a tujáját. Mi hasznom lenne belőle? Semmi. Akkor meg miért tenném? Izraelt csak az iráni atom aggasztja igazán.”
    Főleg az utolsó mondat tetszik! A világ nagy részét pedig az izraeli atom aggasztja.

    Üdv: M

  40. Úgy látszik nem figyelsz rám.Csak a haditengerészeti légierő lenne mert minden légibázist elpusztítanának a rakétákkal azaz nem lenne honnan felszállni.

    Úgy látszik, hogy nem figyelsz rá. 1 km-es – vagy nagyobb CEP-pel – és max. prászáz rakétával ezt te mégis hogyan képzeled el? Rakétavédelem meg már van, mert PAC-3 van mindkét helyszínen, de telepíetett CIWS rendszerek is tudtommal. Nagyob számban való telepítésük részben csak elhatározás kérdése.

    Mindenkit szeretnek aki az amikat öli+ nem azt írtam,hogy mennek elfoglalni az országot csak odacsapnak.

    És a végén véltelenül ott találnak maradni. A szovjetek is csak nácikat irtani jöttek ide, aztán itt ett őket a fene 40 évet. Szíria is meddig tartott megszállva területeket? Hmhm… Valahogy nem szereti, ha területén még félbaráti erők is grasszálnak, mert a végén ott talál maradni, vagy „véletlenül” elkezd fosztogatni…

    Vagy nem ezt se te,se én nem tudhatjuk.Annyi az esélye annak,hogy neked van igazad mint,hogy nekem.

    Nem. Ez puszta matematika. Modellezhető esetekről van szó.

    Továbbá esetleg vedd elő a II.Vh-s bombázások eredményeit. Egyetlen nagyobb B-17 (kb. 100 gépes) kötelék szórt le annyi bombát – pontosabban és egy helyre – mint a fűmagként szétszórt több száz kétes minőségű iráni ballisztikus rakéták. És ezekből mennyi bevetés is kellett ahhoz, hogy hatalmas ipari centrumokat és reptereket ledaráljanak. No, ezek után kezdhetsz számolni a statisztikával, hogy hova és mennyi rakéta csapódik be és milyen szórásképpel és ezt hány célpontra kellen szétszórni. Számold bele az esetleges műszaki hibákat és a lelőtt rakétákat is. Veszteséget okoznak, de „minden légibázist elpuszítanak” egyszerűen szólva röhejes kijelentés.

    Bár tudnám, hogy akkor a hülye jenkik miért nem a BGM-109 Tomahawkokra bízták az iraki repterek megsemmisítését és mi a péknek tipródtak a több száz F-111 bevetéssel + angolok a Tornadokkal a légvédelem ellen. Viszonyításképpen a BGM-109 9 méteres CEP-pel bírt és nem 900 méteressel…

  41. így igaz, Izrael már arra sem veszi a fáradságot, hogy legalább a látszatot fenntartsa saját korrekt politikájának a reklámjában.

    Vagy mert egyszerűen belátja, hogy a világ 95%-a nem érti meg sajátos helyzetét. A világ egyre nagoybb része amúgy is idótákból áll lassan. Akkor minek fárassza megát. Az IDF feladata az izraeli kormány parancsainak végrehajtása, a saját polgárok védelem és nem más meggyőzése erről, hogy neki ez a fontos… Sajátos irányba tereli a hülyeséget és a célkitűzéseket a birka civil és bulvármédia annyi szent…

    Szép dolog a Red Flag, de az EAE még nem mérte meg magát egy háborúban.

    Irán az ellen az Irak ellen iszapbirkózott 8 évig, amit azátn kevesebb, mint 8 hét alatt 20 évvel azelőtti szintre bombázott vissza a koalíciós haderő. Iránbam azóta szinte megállt az idő haditechnika terén. A túloldalt nagyon nem…

    Sőt, egy képzetlen is lehet motivált!

    Attól még nem lesz hatékony. Sarki kis józsi is lehet motivált, hogy ő vadászgépet akar vezetni, de ha nem ért hozzá, akkor nem ér semmit a motviáltsága.

    A világ nagy részét pedig az izraeli atom aggasztja.

    Erről kérénk egy statisztikát, mert ez így a szájakarte. Első körben az utca emberét kérd meg, hogy sorolja fel a világ atomhatalmait. Nagyon meglepődnél a válaszokon szerintem, hogy ki tudja azt, hogy Izrael atomhatalom, de legfőképpen azt, hogy vagy 40 éve az…

    Ezek után vajon ki aggódik azon, amit nem is tud? :)

  42. molni

    Áruld már el nekem te honnan tudod,hogy mekkora az Iráni rakéták szórásképe,továbbmegyek mi konkrétat(nem becslés elgondolás stb…) tudsz egyáltalán ezekről a rakétákról?Mert írsz itt modellezésről és sok másról viszont semmi számadat nem áll rendelkezésünkre ami alapján modelleznél…

    „És a végén véltelenül ott találnak maradni. A szovjetek is csak nácikat irtani jöttek ide, aztán itt ett őket a fene 40 évet. Szíria is meddig tartott megszállva területeket? Hmhm… Valahogy nem szereti, ha területén még félbaráti erők is grasszálnak, mert a végén ott talál maradni, vagy “véletlenül” elkezd fosztogatni…”

    Ez teljességgel elképzelhetetlen az adott esetben,hisz az amik 1-2 hónap alatt kitakarítanák az Iráni hadsereget Afganisztánból, ha azok nem mennének ki maguktól.

    Akkor még egyszer leírom mert biztosan elkerülte a figyelmed.Nem Iráni megszállásról beszélek,hanem csak egy „portyáról” aminek beláthatatlan következményei lennének az amikra nézve(az óriási presztízs veszteségből adódó következményekre gondolok).

  43. Üdv Molni!

    „A világ egyre nagoybb része amúgy is idótákból áll lassan.”
    A világ nagyobb része nevében ezt szeretném visszautasítani.

    „Sajátos irányba tereli a hülyeséget és a célkitűzéseket a birka civil és bulvármédia annyi szent…” – pedig ez a vékony határ választja el a demokráciát a katonai diktatúrától.

    „Iránbam azóta szinte megállt az idő haditechnika terén.”
    Ezt honnan veszed? Bocs Molni, de ez tévedés. Az egy más kérdés, hogy kevesebb a lehetősége, mint az USA-nak. De meg nem állt Irán sem.

    „Attól még nem lesz hatékony. Sarki kis józsi is lehet motivált, hogy ő vadászgépet akar vezetni, de ha nem ért hozzá, akkor nem ér semmit a motviáltsága.”
    Ez oké, de még mindig nem értem, honnan jön az, hogy az iráni katonák nem érnek sokat?

    „Erről kérénk egy statisztikát, mert ez így a szájakarte. Első körben az utca emberét kérd meg, hogy sorolja fel a világ atomhatalmait. Nagyon meglepődnél a válaszokon szerintem, hogy ki tudja azt, hogy Izrael atomhatalom, de legfőképpen azt, hogy vagy 40 éve az…”
    Előbb én kérnék egy statisztikát arról, hogy mely államokat tekintik a világbékére a legveszélyesebbnek.
    Azért, mert a világ egyötöd részét képviselő nyugati média ezt szajkózza nem jelenti, hogy az egész világ így is gondolja.

    Üdv: M

  44. dudi hogy öszpontosítasz erőt amik ellen ha megadatik nekik a légtérkontrol?
    hogy véded ki, hogy a nehézfegyverzetet kiiktassák levegőböl?
    ezek nélkül, hogy törsz át?

    aztán hogy biztosítod az utánpotlási vonalakat amik ellen légtérkontrol nélkül?

    vagy ezek nem fontos dolgok te áttörsz nehézfegyverzet, erő öszpontosítás nélkül és nálad nem fogy ki a benzin 1nap alatt, hogy a többiről ne is bezéljünk….

    Ezek teljesen alapvető kérdések… és tényleg kiváncsi lennék a válaszokra. Az amiknak ez még támadó hadműveletben is ahol nem kell a védekezőnek sokat menni, meg lehet bújni is elég jól megy.

    A repterek azok fontosak. De azért C-17 le/felszáll elég sok helyen és talán anyahajóról is fel tud szállni ezaz. És nem ők törnek be. Nekik vmi kis tartalékuk azért lehet.

    Megszállni, ottmaradni nem vagy csak iszonyatos veszteségek árán tudnak ez ok. (bár kérdés mi az iszonyatos koreahoz, vietnamhoz képest jelentéktelenek a veszteségek) De konvencionális háborúban elverni őket, ehez láthatóan allah is kevés.

    Tilikov:
    „Lebombázzák a katonai létesítményeket is? A hadiipart?” Nem elképzelhetetlen. Ilyenek egy háborúban ám elő szoktak fordulni.
    „Ha Irán nem adja meg magát, akkor a lakosságot is bombázni fogják?”
    Minek? Amúgy se fogadná el a közvélemény ld dudi/astrohz eszmefuttatásait.

    „a new york-i metróban egy beépített merénylő felrobbantja magát, mit tehet majd a légierő az ilyen esetek ellen?”
    Ez az amit problémásnak érzek felsoroltak közül. De tegyük hozzá kaida 9éve nem tudott egy rendeset ismételni. Pedig ígéreteik szerint vérbe kéne úsznia ott mindenek ésatöbbi. hüha lehet nem csak légierejük van?

  45. „Azt hiszem végzetes hiba lenne egy Irán elleni háború megindítása – sokkal okosabb stratégia lenne az, ha hagynák, Irán legyen atomhatalom egészen nyugodtan.”

    Ezt sokszor leírtam, itt nem csak Irán a probléma, hanem, hogy ott ül az arab tengerben. Abban a pillanatban mindenki akarja egyiptomtól ekzedve SzAn keresztül mindenki. Hivatalosan persze először atomerőművet…. :)
    A rakéta technologia 1000mes CEPel szintén nem scifi.

    és dőljön össze fanatikusoktól vagy akármitől bármelyik rezsim máris indulhat pár rakéta, hogy dicsőtse allahot. Pakisztánban ez akár meg is történhet nemsokára. Kérdés kire lőnek? India mert háboruk? Kína mert elnyomott ujgorok? Irán mert síta? Izrael mert zsidó? Moszkva mert csecsenföld/kalifátus/83ban meggyilkolták anyám? europa mert akármi? USig már nem repül el ha jól tudom oda csempészni kell.

    dudi: szóráskép: Jelenleg hivatalosan Ruszkiknak és Izraelnek van ilyesmiük. Kína évek óta próbálkozik lehet már össze jött nekik de ez X. Na ennyi. Ezen három ország fényévekkre van Irántól htben. Ez nem ám atomgomba, hogy MO is fent van a listán, hogy 2éven belűl már robbantunk, mert ez „semmi”. Végülis lehet, hogy az F5is lopakodó ahogy az Irániak mondják…

    amúgy amik nagyon ráfeküdtek erre a témára. Nem lepne meg ha lenne vmi a zsebükben ilyesmi elen.

  46. Áruld már el nekem te honnan tudod,hogy mekkora az Iráni rakéták szórásképe,továbbmegyek mi konkrétat(nem becslés elgondolás stb…) tudsz egyáltalán ezekről a rakétákról?

    A ’70-es évek eleji jenki középhatótávolságú rakéták szórásképe volt ebben a tartományban vagy picit kisebben. Az MGM-52 Lance kb. 500 méteres CEP-pel bírt 120 km (!) távon. Irán fejlettségi szintje ezen a tájon van, vagy még itt sem és nem 120 km-re kellene lövöldözni. Igen ez csak becslés, részemről de csodák nincsenek…

    A ’60-as évek végén a jenki és orosz ICBM-ek CEP értéke volt 4-8 km. Persze azokat nem 1-2 ezer km-re tervezték, na de nem is az iráni ipar gyárotta őket.

    A ’70-es évek táján volt ez 500m-1km. A Minutmen III tudott 100-150 méteres CEP-et. Úgy szeretném tudni, hogy akkor mitől lenne akkor olyan faszán pontos egy iráni ballisztikus rakéta..

    http://fpc.state.gov/documents/organization/39332.pdf
    Lényegében azonos nagységrendű CEP-et ad meg ez.

    http://csis.org/files/media/csis/pubs/060417_irandelivsystem.pdf
    http://forums.bistudio.com/showthread.php?t=38776&page=2

    Ezekben vannak nagyobb és kisebb számok is, de lényegében azt állítják, amit én.

    Ismételten felhívom a figyelmed, hogy a TERCOM vezérléssel bíró 9 méteres pontosságú BGM-109-et is alkalmatlannak találták a feladatra a jenkik. Akkor szerinted a 150 méter, 600 méteres vagy nagyobb miért is lenne alkalmas és hogyan? Gyakorlatilag csak véletlenül tudna telibe találni valami fontosat, de annak is elég nagynak kell lennie.

    Azt is megkérdezném, hogy páncéltörtő harci rész van ezekhez? Mert a kifutópályát a hagyományos bomba az legfeljebb „karcolgatja”. Nem véletlenül volt Durandal és van GBU-24 és GBU-31/PEN. Ezek ellen és a kifutók ellen nem sokat érnek a ballisztikus rakéták ezek amúgy is nagyon kis célok. A kiufutó hosszú, de nagyon keskeny cél. A HAS szimplán kicsi. A puha célokban tud kárt tenni a cucc. Kiszolgáló személyzet és felszerelés, könnyűszerkezetes hangár, torony, stb.

    A betonfedezékek egy része is megvan, azok ellen egy ilyen ballsztikus rakéta semmit sem ér.

    A visszatérő fázisban a rövidebb hatótávolságú rakéták egy része 2 Mach táján jön be. Ez még egy vadászgép is leszedi, ami CAP-et ad. A CAP adásra meg fel lehet készülni, ugyanis egy bombatámadás idejét nem Irán határozza meg.

    Összefoglalva:

    – A ballsztikus rakéta elég drága.
    – Ehhez képest mégis pontatlan hagyományos célok ellen Irán fejlettségi szintjén.
    – Kemény célokkal nem tud mit kezdni.
    – Kis célpontokkal nem tud mit kezdeni.
    – Visszatérő fázisban – már bocsánat – de egy PAC-3 röhög egy ilyen céon, egy CAP-et adó vadász is képes lehet leszedni, ha éppen a közeledő rakéta felé halad a gép.

    Mivel fenyegetés iránya jól behatárolt, ez nem is olyan nehéz. Egy 4 gépes CAP esetén pusztán jól kell megtervezni az időbeli lefedettségét az őrjáratnak, hogy mikor és mennyi ideig repüljenek a gépk adott irányban. Kb. É-D irányú „lóversenypálya”alakú pályán kell repülni. Mindkét géppár 10-12 másodpec alatt ráállhat a fenyegetés irányára. Innentől fogva a rendszerek sebsségén múlik a dolog. Célbefogás, azonosítás – ez nem túl nehéz igencsak egyedi profillal és sebességgel közelít egy ballsztikus rakéta.

    Röviden ennyi. Remélem kielégítettem kívácsiságodat…

    Akkor még egyszer leírom mert biztosan elkerülte a figyelmed.Nem Iráni megszállásról beszélek,hanem csak egy “portyáról” aminek beláthatatlan következményei lennének az amikra nézve(az óriási presztízs veszteségből adódó következményekre gondolok).

    Értelek én, nem vagyok vak és süket. Véleményem szerin ez vállalhatatlan veszteségeket okozna iránnak. Légidefezet híján pillanatok alatt úgy megtizedelnek egy komoly támadóerőt, hogy ez valami iszonyatos. Ha meg beküldik a vadászaikat, akkor azok túlélése hosszútávon finoman szólva nem garantált.

  47. A világ nagyobb része nevében ezt szeretném visszautasítani.

    Tedd azt. Szíved joga.

    Ezt honnan veszed? Bocs Molni, de ez tévedés. Az egy más kérdés, hogy kevesebb a lehetősége, mint az USA-nak. De meg nem állt Irán sem.

    A légierő a legfejlettebb HT alkalmazás. Lényegében ott vannak, mint 30 évvel ezelőtt. Ami van, azt sem ők gyártották. Láttál bármiféle olyan harckocsit, ami csak egy 20 évvel ezelőtti M1A1-hez mérhető? Se vétel, se gyártás nincs ilyenből komoly mennyiségben vagy egyáltalán.

    Úgy légvédelmi renszer? Öregebb Sz-300 rendszereik vannak ugye?

    http://www.dreamlandresort.com/info/cedar_radar.html

    Régen voltak fent Sz-300-ról is képek. Fogalmazzunk úgy, hogy a jenkik elég jól képben vannak a ’90-es évek elejéig gyárott orosz rednszerekkel, mert lényegében megvan nekik.

    Ez oké, de még mindig nem értem, honnan jön az, hogy az iráni katonák nem érnek sokat?

    Nincs komoly felszerelés, nincs éles harci tapasztalat, nincs légifedezet és komoly mobil légvédelem. Mitől kellene őket komoly üterőként venni őket?

  48. Ahogy látom eléggé elmozdult a téma a haditechnika felé, ami nem meglepő, lévén ez az oldal profilja, de azt be kell látnotok, hogy a politikai döntést nem egy technológiai paraméterek változóival feltöltött egyenlet végeredménye fogja meghatározni. Ami a haditechnikát illeti, szerintem itt mindenki egyetért abban, hogy az USA és Izrael technológiai fejlettsége magasan felette áll Iránénak. De szerintem abban is egyetérthetünk, hogy Irán hadereje felette áll a megszállás előtti Iraki és afgán hadseregnek, tehát ellenük nagyobb veszteségekkel kellene számolnia az őket megtámadóknak.

    A tálibokkal szemben a legnagyobb a technológiai szakadék, kalasnyikovon, rpg-n és ied-en kívül nem sok mindenük van, mégis nyolc éve tartani tudják az ellenállást, stabilan fenntartanak egy mérsékelt veszteségi rátát a szövetségeseknek. A sokkal nagyobb anyagi forrásokkal rendelkező, technológiailag fejlettebb, nagyobb lakosságú Iránról ezek alapján nyugodtan feltételezhető, hogy megtámadásuk után akár nyolc évig is tarthatják az ellenállást, méghozzá magasabb veszteségi ráta mellett. Lehet, hogy a hadseregük hónapokig sem bírná, de a gerilla és terrorakciókat évekig is fenntarthatnák.

    De ezek csak technikai paraméterek, a politikai helyzet legalább ennyire fontos. A fentebbi linkem fényében remélem végleg megdőlt az Irán megtámadását váró arabok mítosza. A tálib és szaddam-rezsim nemzetközileg is el volt szigetelve, ellenben Irán gazdaságában olyan nagyhatalmak érdekeltek, mint Kína és Oroszország, atomprogramjukat támogatja a NATO-tag Törökország és a feltörekvő Brazília, a kissebb jóbarátokat, mint Venezuela vagy Szíria nem is említve, az említett Oroszország közvetlenül is érdekelt benne. Ezt a kapcsolatrendszert nem lehet figyelmen kívül hagyni és nem szabad bedőlni annak a propagandának, hogy Irán az őrült magányos farkas, akitől mindenki retteg.

    Irán megtámadásának lehetőségét csupán két „rettegő” ország tartja a pakliban, senki más nem mondta eddig, hogy csatlakozna egy ilyen akcióhoz. Az is világos, hogy Izrael csak az USA tudtával\beleegyezésével\segítségével támadhatna. A háborút meghatározó döntés tehát az USA kezében van, végső soron Obama elnök kezében. A békedíjas, a kairói szónok, a ground zero melletti mecsetet támogató, az Irakból és Afganisztánból kivonulni szándékozó Obama kezében.

    Ha McCain nyert volna, talán már lángban állna az egész Közel-Kelet: Irak, Afganisztán, Irán, Szíria, Libanon, Palesztina, Izrael. De nem ő nyert szerencsére, Obamának pedig láthatóan nem ezek a politikai célkitűzései. A háborúpártiak meg kéjeleghetnek a haditechnikai farokméretükkel, hiába a nagy farok, ha a tulajdonosuk nem akar vele baszni, mondván hogy ő már az iraki és afganisztáni menettől is kellőképpen kielégült.

  49. de azt be kell látnotok, hogy a politikai döntést nem egy technológiai paraméterek változóival feltöltött egyenlet végeredménye fogja meghatározni.

    Ebben korásnstem vagyok biztos. Xy megkérdi Zw szakértőjét, hogy „te, mekkora kockázattal kell számolni és siker esetén mekkora vesztességgel és sikerrel kell számolni”? Ha az ár és a kockázat túl magas az eredményért, akkor bele sem kezdenek. Az elemhézhez viszont az adott rendszerek technikai és személyi feltételei kell vizsgálni.

    De szerintem abban is egyetérthetünk, hogy Irán hadereje felette áll a megszállás előtti Iraki és afgán hadseregnek, tehát ellenük nagyobb veszteségekkel kellene számolnia az őket megtámadóknak.

    Csak a fent elképzelt esetben Irán támadna és nem az Afganisztában állomoásozó erők, amik ráadásulo nemzetköziek! Irán tényleg lenne annyira hülye, hogy tucatnyi ország katonáját vonja bele egy háborúba? Nagyon „intelligens” húzás lenne…

    A tálibokkal szemben a legnagyobb a technológiai szakadék, kalasnyikovon, rpg-n és ied-en kívül nem sok mindenük van, mégis nyolc éve tartani tudják az ellenállást, stabilan fenntartanak egy mérsékelt veszteségi rátát a szövetségeseknek.

    A veszteségek kb. 2/3-a IED és hasonló cuccokból jön.

    A sokkal nagyobb anyagi forrásokkal rendelkező, technológiailag fejlettebb, nagyobb lakosságú Iránról ezek alapján nyugodtan feltételezhető, hogy megtámadásuk után akár nyolc évig is tarthatják az ellenállást, méghozzá magasabb veszteségi ráta mellett.

    Tehát iráni katonák tálib földön maradnak. Nem arról volt szó, hogy ez nem történhet meg?

    Irán megtámadásának lehetőségét csupán két “rettegő” ország tartja a pakliban, senki más nem mondta eddig, hogy csatlakozna egy ilyen akcióhoz.

    De többen jelezték, hogy nem is elleneznék. Szaúd-Arábia esetében nagyon komoly dolgok merültek fel.

    Az is világos, hogy Izrael csak az USA tudtával \ beleegyezésével \ segítségével támadhatna.

    Ez véleményem szeritn pontatlan. Az USA tudtával nem feltétlen, hacsak nincs az IAF-en belül minden sarkon egy kém. Osirakról sem tudott senki, csak mikor már füstöltek a romok.

    Izrael USA beleegyezése nélkül és rosszalláa ellenére is tett nem egyszer dolgokat.

    Segítség? Nos, az sem biztos hogy kell, „legfeljebb” még eredményesebbé tenné a csapást. Inkább Szaúd-Arábia vagy Törökország. A nem izreli légtér használata a legkritkuabb tényező szerintem.

  50. „Irán tényleg lenne annyira hülye, hogy tucatnyi ország katonáját vonja bele egy háborúba?”

    Iránt akarják belevonni egy háborúba, nem ők akarnak akárkiket is. Ha lebombázzák őket, akkor nincs választásuk, háborúban állnak majd. Egy ilyen esetben szerintem ők is rangsorolnák az ellenségeket, mint a tálibok, az USA és Izrael lenne a fő ellenség, a szövetségeseknek pedig azt tanácsolnák, hogy menjenek haza, ellenkező esetben persze ellenük is harcolnának.

    „A veszteségek kb. 2/3-a IED és hasonló cuccokból jön.”

    És szerinted az iráni ipar mennyivel több ied-et tud előállítani a tálibokhoz képest?

    „Az USA tudtával nem feltétlen, hacsak nincs az IAF-en belül minden sarkon egy kém. Osirakról sem tudott senki, csak mikor már füstöltek a romok.”

    Csakhogy Osirak a szomszédban volt. Senki nem hinné el Amerikának, ha egy bombázás után azt próbálná bemesélni, hogy fogalma sem volt semmiről.

    „Inkább Szaúd-Arábia vagy Törökország.”

    Az a Törökország, akinek lemészárolták a segélyhajóját? Az a Törökország, aki támogatja az iráni atomprogramot? Most komolyan, miért kell olyasmit bedobnod, amiről tudod hogy alaptalan. Szaúd-Arábiában pedig a közvélemény 90%-a támogatja a békés atomprogramot és csak 20% támogatna egy támadást. Persze Szaúd-Arábia nem demokrácia és a király dönthet a közvélemény ellenében is, de ha lepaktálna Izraellel, az nem csak a hazai közvélemény, hanem az egész iszlám világ előtt elásná őt.

  51. molni

    „Ebben korásnstem vagyok biztos. Xy megkérdi Zw szakértőjét, hogy “te, mekkora kockázattal kell számolni és siker esetén mekkora vesztességgel és sikerrel kell számolni”? Ha az ár és a kockázat túl magas az eredményért, akkor bele sem kezdenek.Az elemhézhez viszont az adott rendszerek technikai és személyi feltételei kell vizsgálni.”

    Akkor mi a véleményed az Iraki és Afganisztáni háborúról?Vagy azt gondolod,hogy a szakértők nem látták előre mi fog következni egy megszállás után?Ezt még Irak esetében el is tudom fogadni de Afganisztánnál nem hisz ott a történelem is megmutatta,hogy mi lesz.

    Egész egyszerűen az történt,hogy a politika azt mondta a szakértőknek”leszarom a véleményed megyünk”,vagy a szakértők azt hitték,hogy a technológiai fölény mindent megold(ismerős???)és nem számoltak olyan helyzet kialakulásával ami lett(habár ezt erősen kétlem ennyire nem hülye egy Pentagoni/Fehér házi szakértő!!!).

  52. Akkor mi a véleményed az Iraki és Afganisztáni háborúról?Vagy azt gondolod,hogy a szakértők nem látták előre mi fog következni egy megszállás után?

    Igen. Nem látták. Ez esetben gigantikusan elkúrták. Ha voltak ellenvélemények, akkor a döntéshozók elé az nem került, vagy leszarták őket. Nem ültem ott az asztal mellett, ahol eldöntötték, hogy mennek.

    Afganisztán sem pontos, mert lényegében úgy lett kvázi tálib-free, hogy a Északi-szövetséget tolták és igyekeztek minél kevesebbet bevatkozni. A légierő tisztíotta az utat, az Északi-szövetség meg szépen visszafoglalta az elvesztett területeket. Az orosz inváziót azért ne hasonlítsuk már össze azzal, hogy egy meglevő erőt támogatunk, aki kvázi behatolók ellen maradt alul 2001-ig…

  53. molni

    Nem is akkor kezdtek robbantgatni a tálibok amikor az ami gépek bombáztak hanem akkor amikor megjelentek az ami katonák mint megszállók és ettől a ponttól kezdve ugyan az a szitu mint a Szovjet megszállás alatt és ez előre látható dolog volt(te is én is bárki ezen az oldalon meg tudta volna mondani,hogy mi következik).

    Irakkal kapcsolatban még csak-csak el tudom fogadni,hogy nem számítottak arra ami lett,habár szerintem csak leszarták mert kellett az olaj.

  54. dudi

    – Mit eszik és mit iszik 3 millió ember a semmi közepén? Követ és vízpárát a levegőből?

    – Milyen minőségű és mennyiségű fegyverzet jut ennyi embernek szeritned?

    – Ha nincs egyetlen ellenfél sem elérhető közelségbe, akkor 0 ellenséges katonát fog megölni. Először talán el kellene jutni az ellenfélig. Gondolod, hogy az esetleges gázos túlerő esetén a jenki megvárja, míg odaér az ellen, vagy visszavonul?

    – Az n+1-dik véres légicsapás után is biztos mindenki szálfaegyenes gerinccel és töretlen morállal megy előre ugye?

    Bocs, de elképesztően primitíven gondolkodsz…

  55. hát ha nincs menetoszlop ahogy mondják akkor 100km gyaloglás után szomjanhalnak. Ha elérnek vmi csoda folytán egy városig oda meg nem mennek be erőt koncentrálni nem tudnak és 2nap múlva halnak szomjan.

    Persze értem én nem kell nekik utánpotlás, hisz egy aknával vannak felszerelve, de azért a 40C+os sivatagban talán inni kéne vmit.

  56. molni: Hogyhogy milyen minőségű fegyvert? Ezt már leírta muldr. Egy darab aknát kapnak. Az jó nehéz cipelik a sivatagban. 1-2nap után szomjan hallnak -3millió. De viszont fulosan elaknásították Iraq/Irán határát…. következőnek már 6milliót kell küldeniük az első 3millió felrobbantja a korábban ott hagyott aknákat a másik három meg lerak egy újabb adagot. :DDD

    dudi te ugye katona vagy? :)

  57. molni,Fade

    Ti nem tudtok erről a kijelentésről semmit.Ez a 3 millió ember nem katona lenne,hanem olyan civil akik mennek dzsihádot játszani. Átszökik/átszöktetik határon,más államon keresztül beutazik(persze nem 1 nap alatt mindet ez eltarthat akár 1 évig is). Odasétál egy ami ellenőrzőponthoz és felrobbantja magát(az egy db AK azt szimbolizálj,hogy mennyire nem kell neki semmi nem pedig a tényleges fegyverzetet jelöli).

    Fade

    100km-t megfelelő felszereléssel is necces sivatagban gyalogolni nem,hogy egy szál fogsorban…az 1-2 nap az reális az általad vázolt körülmények között.

    Molni azt veszem észre,hogy te pedig nagyon primitív vagy mert úgy sértegetsz másokat,hogy fingod sincs miről beszélsz…

    Így már érthető ez a 3millió ember???

  58. Ti nem tudtok erről a kijelentésről semmit.Ez a 3 millió ember nem katona lenne,hanem olyan civil akik mennek dzsihádot játszani. Átszökik/átszöktetik határon,más államon keresztül beutazik(persze nem 1 nap alatt mindet ez eltarthat akár 1 évig is).

    És senkinek nem tűnik fel, hogy Afganisztán tele lesz perzsákkal? A lakosság rövid idő alatt megduplázódik a határ mentént, de ez sem tűnik fel?

    Ha egy év alatt történne ez a „beszivárgás”, akkor megkérdezném, hogy idegen és amúgy is lepukkant környezetben mint frászkarikát fog csinálni 3 millió iráni feltűnésmetesen. Addig miből él? Ez kb. akkora butaság, mint 2 millió magyar ember „feltűnés nélküli” beszivárgása Romániába. Nem érzed, hogy ez nonszensz?

    Odasétál egy ami ellenőrzőponthoz és felrobbantja magát(az egy db AK azt szimbolizálj,hogy mennyire nem kell neki semmi nem pedig a tényleges fegyverzetet jelöli).

    Az irániak veszteségei nagyon voltak a háborúban, de tudtommal nem öngyilkos merénylős hadviselést folytattak. Egyszerűen milícia ennyit tud még egy sima reguláris nehézfegyverzetű haderő ellen.

    Már a paródia határát súrolja, amit előadtok. Elször jól képzett katonákat írtok, aztán most 3 millió öngyikos merénylő országát…

    Molni azt veszem észre,hogy te pedig nagyon primitív vagy mert úgy sértegetsz másokat,hogy fingod sincs miről beszélsz…

    Mi a sértegetés abban, hogy a legprimtívebb feltételeket sem gondolod végig és erre rávilágítok? Mindig csak a legsúlyosabb pontokat emelem ki. Vedd úgy, hogy a koncepció hiányosságaira mutatok rá.

    Ha „kivitieli terv” szinten kötözködnék, akkor oldalakat írnék lebobtva és kiszámolva, hogy milyen logisztikai igény lenne és milyen kis beavatkozással lényegében lenullázható az egész feltevésed. Ennek viszont nem látom értelmét.

    Bocsáss meg, hogy nem válaszolok mindehol kisregénnyel és egzakt matematikai levezetéssel az egysoros mondjuk úgy „ötleteidre”.

    A ballsztikus rakétáknál azért látható, hogy az egysoros felvetésre nem éppen egysoros választ adok. Ha nagyon megemberelném magam, talán még szórásképen is generáltatnék, de az én időm és tehetségem is véges.

    Üdv
    B

  59. Hat nem tudom, de szerintem Ahmi (irja le a nevet, aki tudja):) ezt ugy gondolta, hogy kissebb csoportokban beszivarogva teszik. Atkuldenek egyszerre mondjuk 200 embert 4 utvobalon, akik talalkoznak egy katonai bazis elott, es az elso konvojt lerohanjak.

    Nem hiszem, ha sziriaig el tudnak juttatni raketakat, gond lenne nekik, hogy irakba vagy afganisztanba eljuttassanak vizet meg kajat.

    Partizan hadviselesre gondoljatok. Fel lehet eleveniteni a II VH-t.
    Ugye a nemetek nem epp PC modon szalltak meg orszagokat, megis hulyere vertek oket a jugok, az oroszok, a szlovakok, a franciak, a norvegok, meg mittudomen meg hol volt partizan ellenallas.

  60. molni

    „Már a paródia határát súrolja, amit előadtok. Elször jól képzett katonákat írtok, aztán most 3 millió öngyikos merénylő országát…”

    A kettőnek semmi köze egymáshoz csak te mostad össze!

    MuldR

    Ebbe nyilvánvalóan nem gondoltak bele mint ahogy abba sem,hogy ezek az emberek csatlakoznak a meglévő sejtekhez és velük együtt tevékenykednek stb…

  61. Ugye a nemetek nem epp PC modon szalltak meg orszagokat, megis hulyere vertek oket a jugok, az oroszok, a szlovakok, a franciak, a norvegok, meg mittudomen meg hol volt partizan ellenallas.

    A francia ellenállás szerepét szertik eltúlozni, mert igen fájó az, hogy 6 hét alatt kiporolták őket és lényegében az angolszász hatalmaknak köszönhatő az, hogy ma van 5. köztársaság…

    A jugók tényleg sikeresek voltak, de milyen áron? Az orosz veszteségekről meg aztán…

  62. Kivételesen egy alapvetően elfogadott, ha úgy tetszik pártatlan és a mainstream média által nem ignorált szakértővel készült cikket ajánlok a nyájas olvasóközönség figyelmébe:

    http://www.honvedelem.hu/cikk/0/21491/nogradi_gyorgy_haboru_izrael_iran.htm

    Minden eddigi – a cikkhez nyíltan véleményt formáló olvasótársam figyelmébe ajánlom a cikk utolsó bekezdésében foglalt kérdéseket – válaszokat – és nem utolsó sorban a megfogalmazott magánvéleményt is.

    Bár a mai napi híradások szerint Obama inkább reformokra készül, semmint háborúra – legalábbis a hivatalos agitprop cikkek szerint.

    :)