|

General Dynamics F-111 Aardvark – avagy a rettegett Földimalac – v2.0

Szerkesztőségi előszó a cikkhez

Legújabb írásunkban egy olyan típusról lesz szó, mely ma már békésen tengeti aktív szolgálatának utolsó hónapjait, azonban aktívabb korában határozottan nem szívesen látott vendég volt sok helyen. Következzék hát az esetleg sokak által mindössze a látványos tűzcsóvás mutatványairól híres típus, a General Dynamics F-111 Aardvark (Földimalac) előtti tisztelgésként egy igen részletes technikai bemutatás molnibalage olvasónk tollából, mely persze nem lenne teljes a típus történetét és és harci alkalmazását érintő alapos kitérő nélkül.

A cikk tekintélyes hossza miatt egyelőre csak PDF formátumban érhető el, egyből két változatban is – egy a képernyőről történő olvasáshoz, míg egy a pénztárcakímélő nyomtatáshoz.

Frissítés @ 2012. október 6. – v2.0

F-111 címoldal
Letöltés: Képernyőről történő olvasásra szánt változat
Letöltés: Nyomtatásra alkalmasabb változat

—– Mellékletek – többek között a cikkben megtalálható két röntgenrajz —-
F-111 melléklet csomag

81 hozzászólás “General Dynamics F-111 Aardvark – avagy a rettegett Földimalac – v2.0”

  1. @Terminator

    Hogy ne csak én élvezzam azt, amit más is elolvashatna, csak nincs neki meg az, ami nekem megvolt a cikk alapjához. :)
    Ezem felül mindig is a szívem csükcske volt mindig is a Malac.

    Viszonylag gyorsan készen lett, csak 2 hónap volt a kezdés és kiadás között.:)

    A Falcon kézikönyvem egy korábbi munka továbbfejlesztése volt. Igaz, hogy videókat is csináltam mellé, de lényegében majdnem 2 évig tartott mire készen lett. Persze előfordult, hogy hónapokig rá se néztem. Azért itt is volt olyan, hogy egy hétig egy betűt sem írtam…

  2. Gratula, szép munka. ^^

    @Terminator: Az embert leginkább az viszi rá, hogy ha kíváncsi valamire, és magyar nyelven nem talál semmi igazán jó dolgot róla (vagy amit talál, azzal nem elégedett), akkor elkezdi birizgálni a nóziját, hogy miért nincs? Miért ne álljak neki csinálni egyet? Legalábbis magamból kiindulva én ezt feltételezem. :)

  3. Balázs Gratulálok, alapos munka!

    Amikor olvastam találtam sok meglepő dolgot, és olyat is ami idáig elkerülte a figyelmemet, pedig már biztos olvastam, csak idáig nem ragadta meg a figyelmemet (líbiai Szu-22 rakétaindítása).

    Terminátor!

    a dolognak az a lényege, akár 2 oldalt akár 87-t írsz (mint jelen esetben), hogy miközben egy ilyen dolgot próbálsz összehozni sok egyéb dolgot is meg tanulsz (új, a köznapi beszédben nem használt szavakat, keresést az interneten, szerkesztést, források összevetését stb), és igazából ez is jó dolog egy ilyen munkában. Persze a megérdemelt elismerés mellett.

    És azt sem szabad elfelejteni, hogy bírálni, hibát találni mindig sokkal könnyebb, mint írni, a kritikus mindig könnyebb helyzetben van.

    Mindenkit csak arra tudok biztatni, hogy próbálja meg, és még akkor se keseredjen el, ha az első nem sikerül, és a fórumozók ízekre szedik, mert abból fog tanulni és a második sokkal jobb lesz. Ez természetesen jelen esetben nem érvényes erre cikkre, már egyből “második” 8).

    TG

    TG

  4. @Vik

    Egyszer, talán. ;)

    F-14-hez van anyagom, de Tcat már írt F-14 cikket kb. két éve. Az főleg iráni vonalat ismertette amennyire emlékszek, a vasról nem túl sok szó esett. Hasonló műszaki leírással, mint ebben a cikkben kibővíthető lenne, a típus pályafutásának végéről és problémáiról már írt az AS 2006-ban. Ő(Mondjuk nem biztos, hogy mindenki ismeri ezeket.) Azért lenne jópofa, mert végül is az F-111 sztori “spin-offja” :)

    APJ-s hosszú ismeretőm van az F-16-ról (kb. olyan hosszú, mint az F-111 cikk) 1999-es kiadású. Azt is ki lehetne egészíteni és fordítani, de akik érdekel, annak ott az F-16.net és temérdek más anyag. A magyar szaklapok is eléggé széleskörűen foglalkoztak vele, újat mondani nem nagyon tudnék, legalábbis érzésem szerint (ezt sem olvastam még el). Nagyon félek attól, hogy pontatlan dolgot írok le és az F-16 típuscsalád “picit” szerteágazóbb, mint a disznóé. Hiába az a másik kedvenvcem, ettől fügettlenül a sok CCIP és egyéb program között már eléggé el vagyok veszve.

    Van egy US Airborne Command and Control System középhosszú cikk az APJ-ben. Még nen olvastam el ezt sem.

  5. “Utánanézni, utánaolvasni valaminek, mert érdekel” az érthető, de hogy az így szerzett információkat sok munkával összerendezni kb. 80 oldalban hogy más is olvashassa, az nem semmi. Ráadásul mindezt az internetezők számára, ahol általánosságban max. 1 képernyőnyi szöveget olvasnak el az emberek vagy annál lényegesen kevesebbet. Vagy nyomtatva is meg fog ez jelenni valahol?

    Az Top Gun-Aranysasból mintha emlékeznék cikksorozatokra az F-111esekről, bevetéseikről, de az a ~20 év ~240 újságjában elszórva jelent meg, nem így egyben.

  6. Volt egy 3 részes cikksorozat még 2000-ben. Az is nagyrészt arra az APJ-re alapozott, amit én használtam, de nagyon meg lett vágva az eredeti tartalom.

    Az ausztrál oldalon és az F-111.net képanyagai elég jók voltak. A fejlesztési programokról jó képet adtak ezek az online források, bár ezen a téren kellett a legtöbbet nyomozni, mert az APJ cikke 1993-as. Akkor még csak jövő idő volt sokminden, ami már múlt idő az én cikkemben és nagyon nem a tervek szerint alakultak dolgok.

    Szerintem nem fog megjelenni sehol, mert egyszerűen túl hosszú, a megjegyzésekből is túl sok van. Azokat azzal a szándékkal tettem bele, hogy ne pusztán ennek a cikknek a megértésében nyújtsanak segítséget.

    A képek közül 2-3 db az APJ-ből van – ahogy a röntgenrajz is – és ezeket csak úgy mertem felhasználni, hogy nem jelenik meg pénzért vásárolható újságban. Persze, ha valaki le akarja közölni… Kit tudja.

    Vannak olyan dolgok, amiket viszont nem tudtam kinyomozni, bár sok időt nem szántam rá. Pl.,hogy technikailag pontosan hogyan működik a mozgó térkép a ‘D’ változaton. Azért érdekelne, mert a Tornado gépeken is volt ilyen. Sejtésem van, de azért az kevés. Több olyan probléma is van, amit ötletem sincs, hogy hogyan oldhattak meg.

  7. “F-14-hez van anyagom, de Tcat már írt F-14 cikket kb. két éve. Az főleg iráni vonalat ismertette amennyire emlékszek, a vasról nem túl sok szó esett.”

    No ehhez azért annyit hozzátennék, hogy itt molni most elgépelte magát, lévén az iráni Kandúrok feltételezett történetét egyébként nagyon jól bemutató írás Block50 kollega tollából származik! ;)

  8. Attól, hogy az orosz technológiát nem kezelem egyenrangúként sok esetben, attől függetelnül nem jelenti azt, hogy nem szeretem. Megvan a maga bája a régi technikának.

    Sokan nosztalgiával emlékeznek vissza régi autóikra, annak ellenére, hogy ma nem Wartburggal járnak.

  9. Csak jelezném, hogy Molni a PAK-FA-ról valamelyik posztban tényszerűen és meglepően elismerően nyilatkozott… :)
    Az, hogy a repülés témájában otthon van, nem vita tárgya egyébiránt szvsz., így én is nagyon örülnék, ha meglepne minket egy írással a jó öreg Bőröndről… :)

  10. Köszi Molni!

    Azt viszont sose értettem, hogy egy ilyen echte csapásmérő típus hogyan is tartozhat minde féle fighter squadronba, meg fighter wingbe :)
    Meg ha már itt tartunk, ha valaki elárulná mit jelent mondjuk a VF-143 ban vagy a VA-75 ben a V, annak is hálás lennék:) Persze tudom, ma már csak VFA-k vannak, a 75 olyan asszem már nincs is, 143 talán még igen.

  11. Maggi!

    egy alakulat elnevezése lehet, puszta hagyomány és nem feltétlenül fedi le a valós tevékenységét (http://fr.wikipedia.org/wiki/1er_r%C3%A9giment_de_hussards_parachutistes), ugyan így kaphat politikai okokból is más elnevezést (nem feltétlenül külpolitika, lehet belpolitika is, mert így könnyebb eladni a költségvetésben).

    A “V” hajófedélzetit jelent (ne kérdezd miért pont “V”) ezt használják általában a merev szárnyú repülőgépeket üzemeltetni képes hajók elnevezésében (http://niehorster.orbat.com/013_usa/_abbrev_usn_hulls.htm).

    TG

  12. Meg ha már itt tartunk, ha valaki elárulná mit jelent mondjuk a VF-143 ban vagy a VA-75 ben a V, annak is hálás lennék:) Persze tudom, ma már csak VFA-k vannak, a 75 olyan asszem már nincs is, 143 talán még igen.

    A tengerészeti századoknál az első V betű a merevszárnyú típust jelöli. A többi kód a rendeltetést. F- fighter, A-attack, stb.

  13. …írt F-14 cikket kb. két éve. Az főleg iráni vonalat ismertette amennyire emlékszek, a vasról nem túl sok szó esett.

    Azért ezt így nem mondanám. Elég sok szó esett a vasról is bár háromhasábos elrendezésben… :-)

    Az tény, hogy az alkalmazás volt a nagy része, ezen belül is az iráni, mivel arról magyarul nem sok minden volt olvasható…! Meg az a része érdekelt jobban! :-))

    https://htka.hu/2008/07/20/grumman-f-14-tomcat/

    https://htka.hu/files/content_images/pdf/Grumman_F-14.pdf

    Egyszer talán kiegészítem az afganisztáni / iraki részletekkel. Már van hozzá forrás, csak időm…

  14. Ha lesz következő, akkor mégsem Szu-24 lesz. Nincs bizodalmam olyan gépről írni, amiről nem “első kézből” van infó. Továbbá előre látom, hogy az angol magyar fonetikus átírás és megnevezések miatt sokak belekötnének, hogy a ciril úgy és így. A legnagyobb gond a géppel az, hogy élesben nem igazán volt használva. Nagyon száraz lenne az egész.

    F-16 és Harrierről elég hosszú anyag van az APJ-ben, mindkettő nyugati gép és élesben is használták őket. Valahogy vonzóbbak. Egy biztos, ha bele is kezdek, az nem most lesz. Nem akarom összecsapni.

  15. Ok, akkor küldök valamit sőt, Block 50 kap MÉG valamit. :)

    Egyébként, ha valaki igényt tart, mint alapanyagra az APJ-s cuccokra, akkor szívesen felrakom. Írhat más is cikket, én úgysem tudom felhasználni az összes anyagomat.

  16. A szerkesztés mikéntja az, ami zavarbaejt. Hogyan lehet pl. fotót feltenni? Rendesen pozícionálni őket, stb.

    Attól is tartok, hogy esetleg kitörlik, mert én nem fogok minden egyes sorra egyenként forrást megadni. A doksi végén ott van az összes főbb forrás. Nem fogom a 23. aloldalát is külön linkelni egyes dolgokhoz. Nem mintha emlékeznék, hogy honnan van.

    Mivel egy nap alatt ezt képtelenség lenne megcsinálni, egy ideig “fel lenne túrva” az oldal…

Fórum hozzászólások

Ugrás a fórum topichoz