|

Zöld lámpa újabb Astute-oknak

A Hidegháború véget értével az Egyesült Államok mellett többek között Anglia is átgondolta, hogyan is változott, változik meg a nukleáris meghajtású támadó tengeralattjárók – angolszászos mozaikszóval az SSN-ek – szerepköre, aminek eredménye az „angol Virginia-osztály„, a leendő Astute-osztály lett.

A témához kapcsolódó, tavaly őszi írásunkban, melynek apropóját az osztály névadó egységének, az HMS Astute-nak vízre bocsátása adta megemlítettük, hogy a fejlesztési szakasz során a program komoly idő- és költségtúllépésbe verte magát, hovatovább az amerikaiak aszisztációját kellett kérni, ami szintén nem volt ingyen. (Ennek, illetve az Astute-okkal kapcsolatos bővebb infók a fentebb linkelt hírben megtalálhatóak.)

HMS Astute felülről

Partra vetett bálna – az HMS Astute nem sokkal a 2009 szeptemberi vízrebocsátása előtt ,

Az eredeti ütemtervhez képest 2008 decemberében nagyjából 47 hónapos késében, nem mellesleg jó 48%-os (cirka 1,2 milliárd Font) költségtúllépéssel küzdő programról 2009 novemberére egyébként már tudni lehetett, hogy a beszerzés szempontjából nem pozitív irányba módosultak menet közben a mutatók: a tavalyi év vége felé már 57 hónapos csúszást és 53%-os költségtúllépést kellett lenyelniük az illetékeseknek, mely ha minden igaz nagyjából azt is jelenti, hogy az első 3 Astute-osztályú tengeralattjáró összesített költsége elérheti a 3,9 milliárd Fontot.

Mindenesetre ez nem bátortalanította el az angolokat, hiszen a minap megérkeztek a rendelések a 7 egység erősre tervezett Astute-osztály újabb 2 tengeralattjárójára: az ötödik egység, a leendő HMS Agamemnon konkrétan megkapta a zöld lámpát az építési munkálatok megkezdésére, míg a hatodik egység esetében az építési munkálatok jövőbeni megkezdését lehetővé tévő előkészítéséről van még csak szó egyelőre. Ezen utóbbi folyamatot, illetve az ötödik egység építésének megkezdését kereken 300 millió Fonttal támogatja meg London.

14 hozzászólás “Zöld lámpa újabb Astute-oknak”

  1. Egy hordozó önmagában sokat nem ér. Annak úgy ahogy az USA csinálja egy kisérő csoport kell amiben a tengó igen fontos szerepet játszik.

    Tehát ha van anyahajód akkor még semmid sincs és költhetsz még egy rahedlit rá. Ha tengód van akkor kisebb mértékben de van védelmed van támadó kapacitásod is.

  2. Ezek amúgy már nem akárimilyen tengeralattjárók. Az Amerikai Virginia osztályhoz hasonlóan az Astute osztály egységei is agyon lesznek pakolva computerrel. Az ultramodern 21. századi szonárok és a GPS valamint a baráti/ellenséges egységek műholdas meghatározása alapfelszereltség lesz. Emellett ezek a tengeralattjárók lesznek az elsők a Brit Haditengerészetben, amelyek Amerikai testvéreikhez hasonlóan már képesek lesznek Tomahawk vagy egyéb nagyhatótávolságú robotrepülőgépek célbajuttatására. Az általuk leadott hangkibocsájtás pedig max. sebességgel is csendesebb lesz, mint egy átlagos felszíni hajó által leadott hang álló helyzetben. Szóval nem akármilyen tengóról lesz itt szó.

  3. Ezekre a “szarokra” van pénz de hogy 2 normális Hordozót össze dobjanak aminek sokkal nagyobb a harcértéke és fontosabb is mint egy tengó arra sajnálnak pénzt költeni tiszta vicc az egész

    Azért 82-ben az egész Argentín flottát blokkolták,tengók nélkül
    még ma is Argentín zászló lengene Port Stanleyn.

  4. Azt mondják minél nagyobb,annál könnyebb eltalálni.
    Egy hordozó önmagában semmit sem ér,mindenképp egy renszer része
    kell,hogy legyen.
    A tengó addig halálos,ameddig fel nem fedezik,ha már megvan
    akkor kampec neki,mivel igen sérülékeny szerkezetek.
    Ha a Koreai esetet nézzük akkor 1:0 a tengónak.
    Angilának,aki már nem törekszik birodalmi státuszra,tök fölös
    Nimitz osztályú hordozókat építeni.