|

Orosz hadgyakorlat a Japán-tengeren

Március 24-ei, azaz mai kezdettel hadgyakorlatba kezdett az orosz Csendes-óceáni Flotta a Japán-tengeren. Abból a tényből, hogy két Udaloj I-osztályú romboló, az Admiral Vinogradov és az Admiral Tribuc lett „kizavarva” sejthető, hogy nagyobbrészt tengeralattjáró vadászat lesz a napi program, lévén ezek ilyen feladatkörre kiélezett hadihajók.

Az Admiral Vinogradov az Ádeni-öbölben 2009 februárjában

Ezen a felvételen az Admiral Vinogradov – melyet a korábbi híresztelésekkel kapcsolatban mégsem küldtek ki a hétvégén az állítólag bajba jutott SIGINT hajó, az SSV-80 Pribaltika megsegítésére – épp az Adeni-öböl vizét szeli 2009 februárjában ,

Prédájukként a Csendes-óceáni Flotta Kilo-osztályú tengeralattjáró szolgálnak majd, de hogy utóbbiból mennyi ólálkodik odakint, arról nem szólt a bejelentés.

„Rakétás rombolókból és diesel-elektromos meghajtású tengeralattjárókból álló flottaegységek vesznek részt a gyakorlaton a szokásos kiképzési program részeként.” – áll egy bizonyos Roman Martov kapitány által elmondottakban.

A gyakorlatok elemeként több kutatás és megsemmisítés jellegű feladat, szimulált torpedótámadások, valamint a rombolók esetében éles lövészet – a hajóágyúval és a légvédelmi rendszerekkel egyaránt – szerepel a programban. Az egész móka tetőpontja egy, a tengeralattjárók által kezdeményezett meglepetésszerű támadás kapcsán kialakuló „csata” lesz.

14 hozzászólás “Orosz hadgyakorlat a Japán-tengeren”

  1. Nothing, but the Truth

    Szép meg jó, csak nem értem, hogy miért a Kilo-k játszák a csalihalak szerepét. Az orosz haditengerészetnek még ebben a legyengült állapotban is csak az amerikaiakra kell odafigyelnie, a US Navy viszont nem tart hadrendben D/E meghajtású tengót. Úgyhogy sokkal több értelme lenne SSN és SSBN csalinak, mert a rombolók szonárosainak inkább a reaktorhangok kiszűrésére kellene gyúrnia, mint a konvencionális tengók zajaira…

  2. Így igaz. Illetve még egy apróság: nem csak a hajók gyakorolnak a tengók ellen, hanem közben fordítva is. És tartok tőle, hogy bár nem ez a látványosabb (hiszen mindenki a hajókat nézi), de valószínűleg a fontosabb akció.

    M

  3. Nothing, but the Truth

    Oké, de akkor viszont az első elkészült Lada osztályú egységet a „Szent Pétervár”-t kellett volna bevetni csalinak, mert akusztikailag sokkal közelebb van az AIP-s, hiperhalk modern D/E tengókhoz, mint az ősöreg Kilo osztály. Ráadásul a „Szent Pétervár” éppen tengeri próbán ( sea trial ) van, úgyhogy nekik is kapóra jönne egy kis kergetőzés az ASW rombolókkal…

  4. Jogos, de egyrészt még tesztelik, másrészt – ha jól tudom – akkor a Sztpetyavár az Északi Flottát erősíti. Ez pedig a Tyihookeánszkij Flot gyakorlata. A későbbiekben nyilván fogják még kergetni eleget az új tengót – és a tesóit is.

    Monti: néznék a népek a tengókat is, de nem látják. ;) :D

  5. Üdv

    Értelem szerűn egy D/E tengó sokkal csendesebb mint egy SSN. Ezért ennek a levadászása is sokkal de sokkal nehezebb. Egy nuki tengón akkor is mennek a hűtőrendszerek , és egyéb kisegítő rendszerek amikor a hajó mondjuk csak lebeg és vár. Ennek pedig hangja van. Ha az embernek van komoly passzív szonárja akkor ez viszonylag messziről hallatszik. Persze ez függ a körülményektől is mondjuk hogy milyen vizekben történik az „adok kapok”. Mert ha ez egy sekély partközeli víz akkor ott az aktív passzív szonárok és torpedók keresőfejei is korlátozva vannak.

    Ezen a területen eddig az egyetlen komoly előrelépést az USA-Ausztrál közös fejlesztésű MK-48 CBASS torpedó jelenti amelyik még part menti vízben is képes megtalálni egy csendes célpontot akár a látóhatáron túlról.

    Ha egy korszerű D/E tengón ilyen torpedó van akkor hajóval nem igen megközelíthető, csak a tengó vadász helik és repgépek jelentenek rá veszélyt.

    Az Oroszoknak Kína is problémát jelent de igazából első körben a Japán 12 db igen korszerű D/E tengóival számolnak, és persze a közeli USA támaszpontokról oda „látogató” US NAVY hajókkal.

    Azonban jelenleg az Orosz haditengerészet nem képez komoly erőt. Egyedül légvédelmi képessége üti meg a közepes esetleg jó szintet.

  6. Kuruc71

    Én azért nem írnám úgy le az orosz haditengerészet kirov, slava, sovremennij osztály impozáns tűzerőt hordoz.

    A fenti udaloj osztály (és utódja) tengeralattjáró-elhárító fegyverzete az egyik leghatékonyabb (és mellesleg 2 „általános célú” gyorstüzelő /40 lövés percenként/ 130 mm-es löveget is hordoz…)

  7. Monti:

    az usa tengerészeti ereje inkább konfliktusokra (+ asszimetrikus hadviselés) alkalmas, az orosz egyértelműen totális háborúra. Atomfegyverzettel verhetetlen a tűzsűrűség miatt, a nélkül inkább csak elrettentő erő.

  8. Üdv. mindenkinek!

    Ami az orosz haditengerészet helyzetét illeti, sokkal szomorúbb (már nekik), hogy a nukleáris vadász tengóik kevesen és kérdéses állapotban vannak, az új projekt 885 dob vmit a helyzeten, de azoknak más szerepkörben is helyt kell majd állniuk, ha az Oscarokat kivonják. Ha csak a 14 SSBN Ohio-t számolom, akkor sem túl rózsás a helyzet (már ha komolyan veszik a nukleáris erőegyensúlyt) és akkor még nem beszéltünk arról a pár brit és francia boomerről illetve oda kéne figyelni lassan a kínaiakra is. A felszíni flotta szerepe az adottságok miatt (az észak hatalmas vízfelület nagy része hajózhatatlan) lényegében kimerül a partvédelemben (természetesen egy konfliktus esetében) és a saját rakétahordozók óceánra való „kikisérésében” (az is csak északon), amik aztán magukra vannak utalva (hacsak nem a vadászokra). A békeidős magamutogatáshoz illetve kalózhajkurászáshoz sok hajó nem kell, a meglevők minősége és a tervezett egységek szerintem elegek a rájuk bízható feladatok elvégzéséhez, többet ne is nagyon akarjanak, mert nincs létjogosultsága (pl. teljes értékű hordozóknak). Minden esetre a gázbiznisz és a keménykezű vezetés összeségében traverzre tette az oroszokat.