Nagyjából két hete, hogy Észak-Korea hajózási tilalmat vezetett be a Sárga-tengeren húzódó demarkációs vonal közelében, – ráadásul úgy, hogy déli terület is érintett – majd tüzérségi tűz alá vette a szóban forgó területek határhoz közeli részét.

Phenjan állásfoglalása szerint a 3 nap alatti mintegy 270 lövedék érkezése természetesen pusztán csak egy téli gyakorlatsorozat része volt, Szöul azonban másképp, konkrétan provokációnak értelmezte az esetet. Mindenesetre a szóban forgó terület közelében fekvő Baengnyeong és Yeonpyeong-szigetekre (utóbbi sziget körüli vizeken több, áldozatoktól sem mentes összecsapása volt már a két Koreának) a dél-koreaiak AN/TPQ-36 Firefinder tüzérségi radarokat telepítetek.

Baengnyeong és Yeonpyeong-szigetek nagyobb térképen való megjelenítése

Ahogy neve is mutatja, a 70-es évek második felében kifejlesztett, majd a 80-as évek közepétől elérhető mobil AN/TPQ-36 az ellenséges tüzérség indította lövedékek és rakéták röppályák rövid nyomon követése után meghatározza kiindulásuk koordinátáit, ahova aztán mehet is a válaszcsapás.

A kis hatótávolságú, – tüzérségi lövedékek esetében 18 km, rakéták esetében 24 km – X-sávú radarra építkező rendszer egyidejűleg 10 célpont helyzetét képes meghatározni. Ezen felül képes a beérkező lövedék valószínűsített becsapódási koordinátáinak meghatározására éppúgy, mint a saját tüzérségtől származó tűz pontosítására.

A korai változatok esetében a mobilitás teherautók segítségével valósult meg, – egyik szállította a vezérlőt, illetve vontatta a radart, míg egy másik vontatta a generátort – azonban ezen feladatot a AN/TPQ-36(V)7 változattól kezdve már HMMWV-k segítségével valósították meg. A legújabb AN/TPQ-36(V)8 változat alapvetően elektronikai frissítéseket hozott, melyek keretében a 70-es évek elavult számítástechnikai rendszereit modernebb eszközök váltogatták fel, növelve ezzel a rendszer teljesítményét. Az antenna érzékenységén is javítottak, mellyel papíron +50%-os észlelési távolság növekedést értek el.