Nagyjából két hete, hogy Észak-Korea hajózási tilalmat vezetett be a Sárga-tengeren húzódó demarkációs vonal közelében, – ráadásul úgy, hogy déli terület is érintett – majd tüzérségi tűz alá vette a szóban forgó területek határhoz közeli részét.

Feltételezzük, hogy – ha csak nem remeteként töltötte az elmúlt pár évet – senkinek nem kell ecsetelni, mik voltak a következményei a Bush adminisztráció azon tervének, hogy minden áron Közép-Európába akarta telepíteni az Egyesült Államok rakétavédelmi rendszerének egy részét. Aztán jött Obama és úgy tűnik, hogy egyelőre megoldódik a helyzet.

Feltételezzük olvasóink emlékeznek arra, hogy a Bush-adminisztráció mennyire hűvösen fogadta Putyin-elnök azon javaslatát, hogy ha már annyira radart akarnak Irán miatt, használják közösen a közelben lévő, azerbajdzsáni Gabala-ban található orosz radart – közösen. Azonban változnak az idők…

Az orosz offenzív haderővel, annak modernizálási folyamataival (tervekkel, vagy tényleges fejleményekkel) kapcsolatosan elég sokat lehet olvasni, többek közt nálunk is. Ugyanakkor a védelmi szempontból kiemelt jelentőségű korai előrejelző rendszer kevesebbet kap a rivaldafényből. Pedig azért történtek itt is dolgok az utóbbi pár évben.

Úgy vélem nem kell különösebben ecsetelnünk a 2. Világháborúban még vállvetve harcoló Egyesült Államok és a Szovjetunió gyors egymás ellen fordulásának történetét. Nem is ez a célja ezen kis írásnak, hanem hogy némi háttér-információt szolgáltasson a Bázisnéző projectünk legújabb frissítéséhez, melyben a Hidegháború alatt Kanadába telepített radarvonalakkal bővítettük a meglévő listát.