Mohammad Alavi elmondta, hogy a Fada’eyan-e Harreem-e Vellayat (Hívek a vallási vezetés szentségéért) fedőnevű gyakorlat július 31. és augusztus 7. között kerül megrendezésre. Tájékoztatása szerint 43 harcigép (főként F-4, F-5, F-7 és Szu-24 típusú repülőgépek) vesz rész a megmozduláson. Emellett pilóta nélküli légi járműveket is bevetnek.

Alavi tájékoztatása szerint a gyakorlat során a harci gépek számos levegő-föld rakétát indítanak majd, és számos egyéb fegyver is bevetésre kerül.
“A gyakorlatokat célja, hogy megmutassuk a világnak az Iráni Légierő jelenlegi erejét, valamint jelentősen tovább növeljük a különböző egységek harcértékét.”

Nyilatkozatát egyenes adásban közvetítette az állami televízió. Mint hozzátette, a szankciók csak elő fogják segíteni, hogy Irán még gyorsabb ütemben váljon gazdasági téren önellátóvá. Az Egyesült Államokhoz intézve szavait, az elnök kijelentette: Washingtonnak fel kell hagynia a „cowboy stílusú logikával”, ha párbeszédet akar kezdeni Teheránnal annak atomprogramjáról.

„Önök határozatokkal akarnak párbeszédre jutni. Ez a cowboyok logikája, amelynek azonban nincs helye Iránban. Ha udvariasan lépnek fel, úgy készek vagyunk a párbeszédre a kölcsönös tisztelet jegyében” – hangoztatta Ahmadinezsád. Washington és nyugati szövetségesei azzal gyanúsítják Iránt, hogy titokban atomfegyver előállításán fáradozik. Teherán ezt kitartóan cáfolja, azt állítva, hogy nukleáris programja kizárólag békés, energiatermelési célokat szolgál.

Forrás: honvedelem.hu

Az izraeli vállalat üzemében alakítottak már át a C-130 és Il-76 szállítógépeket tanker változatúvá és a itt újulnak meg a hazai KC-707 “Re’em” (Egyszarvú) /mások szerint “Saknayee” (Pelikán)/ néven rendszeresített típus példányai is. Az ősöreg típus azonban nem maradhat sokáig szolgálatban, leváltására két típus terve öltött alakot.

Az egyik a Singapore 2010 keretében bemutatott, a Boeing 767-200-asra épülő elképzelés, melynek keretében az amerikai KC-X tenderen is versenyző típushoz hasonló változatot kívánnak kialakítani az említett verziójú gépből. A 767 MMTT (Multi-Mission Tanker Transport) néven emlegetett változat tanker, teher- illetve utasszállító bevetésekre egyaránt használható lesz, csupán a belső tér szorul a repülés előtt egy kis átalakításra, ám ez a moduláris rendszernek köszönhetően hamar megoldható lesz.

A másik elgondolás a Gulfstream G550 üzleti sugárhajtású repülőgépen alapszik, melynek több változatát üzemelteti már az Izraeli Légierő légtérellenőrző és felderítő szerepkörben.

Az 767 MMRT hasára a KC-707, KC-130 és Il-76 esetében is alkalmazott, fly-by-wire vezérlőrendszerű merevcsöves rendszert szánják, míg szárnyaira egy-egy hajlékonycsöves konténer is kerül. A Gulfstream esetében nem tettek említést a töltőrendszer kivitelezéséről.

A hírek szerint mindkét típust megrendeli Izrael, mivel a légi-utántöltőkre egy esetleges Irán elleni offenzívában döntő fontosságú szerep hárulhat.

A vezető ugyanis azt mondta: “Azt nem állíthatjuk, hogy az intézkedéseknek semmi hatásuk nem lesz. A szankciók Irán nukleáris tevékenységét veszik célba, és talán lassítják is majd a munkát, de bizonyosan nem állítják le teljesen a tevékenységet.” Az Amerikai Egyesült Államok, Európa és az ENSZ is vezetett be szankciókat a vitatott iráni atomprogram, illetve a vele kapcsolatos teheráni hajthatatlanság miatt. Irán továbbra is azt állítja, hogy csak villamos energia termelésére használja az erőműveit, és visszautasítja a nyugati vádakat, miszerint atombombát szeretne építeni.

“Iránnak nincs szüksége atombombára… Sőt, semmiféle bombára nincs szükségünk, hogy harcoljunk az arrogáns hatalmak ellen” – jelentette ki a nigériai fővárosban, Abujában Ahmadinezsád. “Szeretném önöket biztosítani arról, hogy még ha a világ összes papírját is az országunk elleni megszorítások lejegyzésére használják, az mit sem fog változtatni a mi atomenergia-programunkon.” – mondta az iráni elnök nigériai látogatásakor civil és vallási szervezetek képviselőinek. Ahmadezsinád a Fejlődő Nyolcak (D8) találkozójára érkezett Nigériába. A D8 egy túlnyomó többségében iszlám fejlődő országokból álló tömörülés, amely az államok közötti kereskedelmi kapcsolatok szorosabbra fűzésén fáradozik.

Forrás: honvedelem.hu

“Irán jelenleg is dolgozik egy passzív légvédelmi célokat szolgáló nagy hatótávolságú rakéta kifejlesztésén” – hangoztatta Ahmad Vahidi védelmi miniszter miután nyilvánvalóvá vált, hogy Oroszország a korábban kötött szerződés ellenére – az Iránnal szemben bevezetett újabb ENSZ szankcióra hivatkozva – nem szállítja le a megrendelt Sz-300-as föld-levegő rakétákat.

Sz-300PMU2 komplexum elemei

Moszkva június közepén jelentette be az említett rakétarendszer szállításának befagyasztását, az Iránnal szemben június 9 napján elfogadott újabb szankciókra hivatkozva.

Oroszország tette mindezt annak ellenére, hogy a 2005 decemberében kötött, 800 millió dollár összértékű szerződés megszegése miatt Irán 400 millió dollárt követelhet, továbbá visszamondhatja minden más orosz fegyver beszerzésére irányuló megrendelését is, aminek következtében már ebben az évben további 300-500 millió dollártól esik el Moszkva.

Oroszország döntése már csak azért meglepő volt, hiszen erre a fegyverrendszerre nem vonatkoznak az ENSZ szankciók (nem szerepel a hagyományos fegyverek ENSZ regiszterében), s pont emiatt Moszkvában olyan nyilatkozatok is napvilágot láttak, melyekből következtetni lehetett a szerződés teljesítésére. Az ellentétes nyilatkozatok sorát a külügyminiszter nyilatkozata zárta le, aki kiemelte, hogy a végső döntést az államelnök hozza meg.

Kapcsolódó hír, hogy Irán sikeresen modernizálta egyik, “stratégiailag fontos” MiG-29 Fulcrum típusú vadászbombázóját. A gép felújítását egy tabrizi légibázison végezték, ahol a évek óta porosodott többedmagával egyetemben.

“A felújítás és modernizáció minden munkafolyamatát iráni mérnökök tervezték és kivitelezték.” – nyilatkozta büszkén az Iráni Légierő parancsnoka, Hassan Shah-Safi dandártábornok.

Ezzel a lépéssel nyitva áll az út a teljes flotta önerőből történő modernizálása előtt, kérdés csupán, hogy milyen képességnövekedést takar a “modernizáció” szó…

A fenti nyilatkozattal Irán Moszkva állítására reagált, ami szerint Oroszország az újabb ENSZ szankciók elfogadása okán befagyasztja az Sz-300 rakétarendszer leszállítását.

“Oroszország köteles teljesíteni vállalásait… az Sz-300 rakétarendszer szállítása nem ütközik sem az orosz jogszabályokba, sem a nemzetközi előírásokba. Magától érthetődő, hogy Oroszország lesz felelős minden a szerződésszegéséből eredő kárért” – mondta Vahidi.

Továbbá azt nyilatkozta, hogy tudomásuk szerint Oroszország hamarosan hivatalosan is kifejti e kérdésben képviselt álláspontját, így hazája addig nem kíván további észrevételt tenni.

2010. június 11-én orosz források megerősítették, hogy az újabb Irán elleni szankciók értelmében nem fog sor kerülni a korábban már megrendelt Sz-300 légvédelmi rendszer szállítására, ugyanakkor az orosz külügyminiszter kiemelte, a végső döntést az államelnök hozza meg.

A rakétarendszer szállításának elmaradása több szempontból is meglepő, egyrészt Oroszország korábban hangoztatta, hogy az újabb szankciók nem érintik majd a szállítást, hiszen e fegyverekre azok nem vonatkoznak; másrészt Oroszországot kötötte a 2005. decemberben aláírt – 800 millió dollár összértékű – szerződés, továbbá a szerződés alapján a szerződésszegő félnek közel 400 millió dollár kártérítést kell fizetnie.

Oroszország feltehetőleg Izrael és az USA nyomására állt el a szerződéstől, hiszen pont az említett államok erőltették a szállítás leállítását.

„Természetesen nagyon szeretném, ha az iráni nukleáris program kizárólag békés célú lenne, s ehhez joga van Iránnak, de elképzelhetőnek tartom, hogy a programnak vannak egyéb dimenziói is, különös tekintettel arra, hogy milyen állhatatosan követi Teherán céljait” – mondta. Hozzátette, hogy amennyiben a program nem csupán békés célú, ez a nukleáris fegyverek elterjedéséhez vezethet a Közel-Keleten. „Elegendő, ha Irán szomszédainak lesz ilyen fegyvere, ott is felmerül a kérdés, hogy hogyan fognak élni ezzel a fegyverrel” – jelentette ki. Mindezek ellenére elfogadhatatlannak minősítette, hogy az EU és az Amerikai Egyesült Államok az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatában foglaltakon felüli szankciókat vezetnek be Irán ellen. Úgy véli, ezek a lépések mindenképpen rontani fogják a helyzetet, s közösen kell fellépni.

Az orosz elnök kijelentette, hogy Kirgizisztán visszavonta az orosz békefenntartók kiküldésére vonatkozó kérését. Azt mondta, szerinte erre egyelőre nincs is szükség, s Kirgizisztánnak magának kell megküzdenie ezzel a helyzettel, amely belügy. Úgy véli, perspektivikusan veszélyt jelent, hogy a választásokat zavargások közepette kell megtartani, mert ez esetben igen szétforgácsolt lesz a parlament, ami nagy feszültségeket teremt, s ha a hatalom nem lesz elég stabil, akkor veszélyes lehet elnöki köztársaságból parlamenti köztársasággá alakulni. A legnagyobb veszély azonban az, hogy legális úton valamiféle radikálisok kerülnek hatalomra, s a lakosság elveszti bizalmát a civil hatalom iránt, mert akkor megtörténhet, hogy Kirgizisztán a tálibok hatalmának afganisztáni forgatókönyve szerint fejlődik tovább, s ez igen veszélyes lenne az egész térségre nézve.

Végül Kirgizisztánnal kapcsolatban Medvegyev rámutatott: véleménye szerint az ottani amerikai katonai támaszpontnak nem kell örökre fennmaradnia, hiszen meghatározott feladatra jött létre. Hozzátette azonban, hogy ezt Kirgizisztán feladata eldönteni. Az orosz elnök kijelentette: nem nagyítja fel a közös európai valutát fenyegető veszélyeket, de nem zárja ki az euró összeomlásának eshetőségét sem. Úgy vélte, a probléma az, hogy akadnak országok, amelyeknek gyenge a gazdasága, de erős a valutája. „Ez példátlan helyzet a történelemben, mivel itt nemzetek feletti valutáról van szó, amelyet gyengítenek egyes láncszemek. Ezért nem lehet teljes biztonsággal megmondani, hogy mindezt hogyan lehet jól összehozni, s hogy hogyan fog működni hosszú, vagy akár közepes távon is” – mondta.

Forrás: honvedelem.hu

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) bécsi székhelyén Mahmúd el-Amín, a szervezethez delegált szudáni képviselő az arab tagállamok nevében kifejtette, hogy Izrael nukleáris fenyegetést jelent, amit az arab országok elleni agresszív politikája tovább erősít, veszélybe sodorva a közel-keleti térség békéjét és biztonságát. Ali Asgar Szoltaníje, Irán NAÜ-nagykövete úgy vélekedett, hogy Izrael nem hajlandó nemzetközi kötelezettségeket vállalni, és ennélfogva veszélyt jelent az egész világra. A Közel-Keleten egyedül Izraelnek van atomfegyvere, a számítások szerint hozzávetőleg 200 nukleáris robbanótöltettel rendelkezik. A zsidó állam azonban az úgynevezett szándékos kétértelműség doktrínáját követve sohasem erősítette meg vagy cáfolta, hogy vannak-e területén ilyen fegyverek.

Az Egyesült Államok tiltakozása ellenére az arab országoknak mindenesetre sikerült elérniük, hogy a NAÜ kormányzótanácsa – 1991 óta először – napirendre tűzze az izraeli atomkapacitással kapcsolatos kérdéskört. Izrael azon országok egyike, amely vélhetően rendelkezik nukleáris fegyverrel, de nem írta alá az atomsorompó-szerződést (NPT). A szerződést aláíró országok azonban a múlt hónapban megállapodtak abban, hogy 2012-ben konferenciát tartanak a tömegpusztító fegyvereknek a közel-keleti térségből való kitiltásáról. A célkitűzés megvalósulása esetén Izrael arra kényszerülne, hogy csatlakozzon az NPT-szerződéshez, és akkor már nem térhet ki nukleáris berendezéseinek a nemzetközi ellenőrzése elől.

Forrás: honvedelem.hu

A The Times brit lap amerikai védelmi forrásokra hivatkozva a napokban kürtölte szét a hírt: Szaúd-Arábia szabad utat adna a légterében áthaladó, Irán ellen induló izraeli vadászbombázók számára. Mi több, már kísérleteket is folytattak az ügyben: kipróbálták, milyen lenne, ha a légtér egy szűk sávjában „kikapcsolnák” a légvédelmet az oda- és visszaúton lévő Dávid-csillagos harci gépek számára.

„A szaúdiak megadták az engedélyt Izraelnek, hogy annak gépei a légterükön keresztül támadják Iránt, és ugyanazon útvonalon vissza is térjenek. Ez esetben a készültségi vadászgépek nem fognak felszállni, és a földi légvédelmi rendszerek sem fognak se aktív, se passzív ellentevékenységet folytatni. Megtörtént az egyeztetés egymással és az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumával is.” – mondta a magát meg nem nevező amerikai forrás.

Felmerülhet a kérdés, hogy Szaúd-Arábia mégis miképpen adhatott engedélyt Izraelnek erre, mivel a két ország között folyamatos a feszültség. Azonban, ahogy a szaúdiak fogalmaztak: lehet, hogy egymást utálják, de Iránt mind a ketten ellenségüknek tekintik. Ráadásul Rijád többször is hangot adott félelmének az iráni nukleáris programmal kapcsolatban, így tehát támogat mindennemű tevékenységet, mely a térség egyensúlyának megőrzéséért történik.

Innentől kezdve világos a szituáció: már csak idő kérdése, hogy Izrael mikor indítja el az iráni atomlétesítmények elpusztítását célzó hadműveletét. Ehhez az Egyesült Államok részéről legalább hallgatólagos beleegyezés szükséges, azonban ezt az Obama-adminisztráció minden bizonnyal megadja majd. Mivel pedig a szaúdi közreműködésnek köszönhetően a lehető legrövidebb útvonalon juthatnak el célpontjukig a támadók, nem lesz szükség hosszas tervezésre és több állam bevonására, mindössze néhány légi-utántöltőre.

Izraelnek négy fő célpontja van Iránban: az urándúsító létesítmények Natanz és Qum városok közelében, a gáztározó Iszfahánban illetve a nehézvizes reaktor Arakban. Másodlagos célpont lehet a Bushehrben található könnyűvizes reaktor, valamint több kisebb üzem, melyek segédkezhetnek a nukleáris fegyverek előállításában. Mint látható, az akció végrehajtásához jelentős számú csapásmérő erőre és szintén nem kevés támogató repülőgépre lesz szükségük az izraelieknek.

Az nem kérdés, hogy a tervek készen állnak a zsidó állam részéről, és amint azt Oszirak és al-Kibar óta tudjuk, nem szokott teketóriázni, ha egy ellenséges állam nukleáris létesítményének lebombázása kerül szóba. Most is csak az a már-már közhellyé avanzsált mondat marad a végére: a kérdés már csak az, hogy mikor?

Gates kiemelte, elszomorítónak találja Törökország ENSZ Biztonsági Tanácsában hozott döntését, miszerint nem támogat további szankciók érvényesítését Irán ellen, ugyanakkor sietett kiemelni, hogy Törökország és hazája kapcsolatára semmilyen hatással nem lesz eme döntés.
A törökök ellenszavazata ellenére a Biztonsági Tanács szerdán további szankciók érvényesítését hagyta jóvá Irán ellen, annak nukleáris programja miatt. Kína képviselője kiemelte, az újabb szankciókkal nem a párbeszéd megszakítása céljuk, hanem Teheránt kívánják ismételten tárgyalóasztalhoz ültetni.

A Kínában, a világkiállításon tartózkodó iráni elnök, Mahmoud Ahmadinejad az ENSZ döntésére reagálva értéktelen papírnak nevezte a döntést tartalmazó dokumentumot. Beszédében erősen kritizálta az Egyesült Államokat, az újabb szankciók kikényszerítése miatt, melyhez eszközként használta a Biztonsági Tanácsot.

Francia tisztségviselők megerősítették, hogy Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök elmondta Nicolas Sarkozy francia elnöknek, hogy az újabb szankciók értelmében Oroszország nem fogja leszállítani a megígért S-300 típusú rakétákat Iránnak.

Oroszország még 2007-ben állapodott meg Iránnal S-300 típusú levegő-föld rakéták szállításában a perzsa ország légvédelmének megerősítése érdekében, ugyanakkor Oroszország eddig folyamatosan halogatta a szállítást.
S bár az Irán ellen bevezetett szankciók nem vonatkoznak az említett rakétarendszerre, az amerikaiak csütörtökön hangsúlyozták, nagyra értékelik Oroszország döntését.