Az oroszoknál nem első alkalommal kerül felvetésre, hogy a mobil telepítésű ballisztikus rakétáik esetén esetleg újból be lehetne vezetni a vasúti megoldást. Ezen egyesek által igen rossz ötlettel kapcsolatban röppent fel most némi, nyúlfarknyi híranyag.
A projectért a Topol-M, a Jarsz és a Bulava fejlesztését véghezvitt Moscow Institute of Thermal Technology felel. Jurij Boriszov védelmi miniszter helyettes elmondása szerint említett intézményben fut egy ilyen célú egyelőre időkeretek nélküli K+F program, ami azonban még nagyon kezdeti stádiumban van, még a költségkalkulációk sem készültek el.
A minisztérium részéről hivatalosan ugyan nem jelöltek meg céldátumot, ám korábbi, nem hivatalos minisztériumi források szerint 2020-ra (ki gondolta volna) készen lehet a rendszer prototípusa.
A potenciálisan megvalósuló rakéta kapcsán logikus azt feltételezni, hogy a Topol-M vonalra építkezne – ezt amúgy alátámasztani látszik azon értesülés, hogy a tervezett rakéta tömege nagyjából a fele lenne a szovjet elődjének. A 80-as évek folyamán az ukrán Juzsnoje tervezőiroda által összehozott RT-23 Mologyec / SS-24 Scalpel indulási tömege 104 tonna körül alakult, amit ha megfelezünk, akkor a Topol-M alapú RS-24 Jarsz 49-50 tonna körüli starttömegét kapjuk.
43. másodperctől: Szergej vontatta ICBM. Ezen rakétavonatokat a MÁV színekben ismert M62 dízelmozdonynak az orosz haderő számára épített változatai vontatták. Összesen 3 volt belőlük megtalálható a szerelvény elején.
Az ICBM-ek ellenség általi megsemmisítésének elkerülése érdekében mind a szovjetek, mind pedig az amerikaik tanulmányozták a mobil telepítésű rakétákkal kapcsolatos lehetőségeket. A két fél közül a szovjetek kezdtél el előbb alkalmazni ezen megoldást. A kerekes szállító és indítójárművek a mai napig igen fontos elemét képzik az orosz szárazföldi telepítésű rakétaarzenálnak, azonban a vasúti megoldás rövid karriert élt meg, lévén az 1987-ben megkezdett hadrendbe állítású SS-24 vasúti telepítésű változata is csak nem egészen egy évtizeddel élte túl a 36 db Ukrajnában, silókba telepített kollégáit: az 56 vasúti telepítésű ICBM utolsó példányait 2005 nyarán vonták ki a hadrendből – megsemmisítésük 2008-ban fejeződött be.
Az USA az LGM-118 Peacekeeper ICBM kapcsán döntött a siló mellett vasúti telepítés mellett is, ám a hidegháború vége elkaszálta a Peacekeeper ezen telepítésének tényleges realizálódását. A Ronald Reagan elnök által 1986-ban jóváhagyott, majd George H. W. Bush elnöksége alatt, 1991-ben elkaszált Peacekeeper Rail Garrison Car koncepciója megegyezett a szovjetével. ,
SS-24 szerelvény részlet. A vasúti telepítés lehetővé tette, hogy szükség esetén az egyszerre akár 3 ICBM-et szállító szerelvényt ráeresszék a szovjet vasúthálózatra nagyban megnehezítve az ellenség általi, megelőző célzatú megsemmisítését. Mint látható a vagonokban semmi kirívó nem volt, ami értelemszerűen a szerelvény nyomon követését hivatott nehezíteni. | Defense Threat Reduction Agency ,
Itt nagyjából az 5. perctől van az egyik kapcsolódó részlet. (Sajnálatos módon így beágyazva nem ugrik a videó a beállított részhez…)
Egy szerelvény összeállítás megtekinthető a szentpétervári vasúti múzeumban, illetve egy indítótubus Kecelen van kiállítva.
Hát ugye először is csak azokat a vonalakat kell megfigyelni, amik nincsenek villamosítva… Vagy elég vicces lehet, mikor feltépi a 25 ezer voltot a rakéta tubus :D
Egy Szu méretű területen akkor sem találnák meg a kocsikat, ha pinkre festenék őket. :-)
Viszonylag gyors folyamatnak tűnik a rakéta fel állítása és kilövése Kíváncsi vagyok hogy a meg állástól számolva menyi idő telik el mire kilövik a rakétát Menyi ideje lehet az USÁnak ara hogy észrevegye a rakétát és megakadályozza kilövést A Topol felderítése talán egy picivel könnyeb Mert a szállító jármű különleges nem lehet összetéveszteni egy teherautóval A vonatot könnyebb lehet álcázni szerintem Bár Oroszország területét figyelembe véve Tűt keresni a szénakazalban szituáció
„Hát ugye először is csak azokat a vonalakat kell megfigyelni, amik nincsenek villamosítva… Vagy elég vicces lehet, mikor feltépi a 25 ezer voltot a rakéta tubus :D”
A 2. videót nézd meg 6:15-től.
Fantasztikus, hogy mi mindent kitalálnak. A cikket olvasva nekem is a felsővezeték jutott eszembe először, majd az, hogy nem túl bonyolult egy olyan szakaszt találni, ahol nincs kábel (tipikusan ilyenek lehetnek az iparvágányok). Így, hogy a felsővezetéket is „kezelik”, nincs probléma, amellyel foglalkozni kell, akármilyen kicsi is.
// Elképzeltem, ahogy a vonat „parancsnoka” odamegy Nyizsnyig-Novgorod állomásfőnökéhez, hogy nukleáris csapásmérés miatt nem villamosított iparvágányt keresnek :D Ja, és ha kérdezik, akkor csak műtrágyát szállítunk a legközelebbi Tszn-nek . . .
Viszont a beleoffolásért, de mit csinálok rosszul, hogy nálam nem látszanak a cikkekhez írt hozzászólások? Csak egy bizonyos számú frisset látok, a többihez pedig nincs se lapozógomb, se link, se semmi. Firefox, IE10, Chrome alatt próbáltam.
No igen a 3 mozdony egymás mögött + adott vagonszám az árulkodó lehet, de a videók között vannak olyan jelenetek, ahol csak egy mozdony van a szerelvényben. Legalábbis az elején, ami épp látszik. Szóval nem biztos, hogy annyira standard volt a három Szergej. Meg nyilván üres vagonokkal is tudták volna variálni a szerelvény összetételét.
zotyek78, Tcat:
Ruszkiknál nem annyira ritka a tripla Szergej. Akár három sima, akár gyárilag dupla 2M62, akár gyárilag tripla 3M62. Mint ahogy az USA-ban vagy Kanadában is gyakoriak a tripla, GE dízellel húzott tehervonatok.
Sziasztok!
Ha valakit érdekli vasúti vezeték téma, tessék megnézni a második youtube-os videot ebben a cikkben 6.13-tól. Ott szépen mutatja a megoldást.
khm…. apróság. azért akárhonnan nem indulhatott: megerősített alapzatú starthelyeket építettek ki a vonalakon. Amiknek pontosan meg volt határozva a koordinátája, nagyonn egyszerűsítve a rakéta irányítórendszere az indulási koordinátákból számolta, hol jár éppen.
hmmmazért jó, hogy ennyire vigyáznak a felsővezetékre…akár még fél óráig van is áramuk éles bevetés esetén….
aztán erőmű sincs:(
@remington a fórumban rendesen látod a linkeket. A cikk alatti hozzászólásoknál sajna nem…
Az első videoban tetszett hogy nagyon durván látszik a folyékony vs szilárd hajtóanyag közti különbség. A folyékony hajtóanyagúak (RSz-18 ; -20) szinte tökélesetesen füst nélkül égnek míg a szilárd hajtóanyagúak brutális füstcsóvát húznak. Persze ez a hatékonyságot nem befolyásolja csak érdekesség.
@jancsiga : Pár perc. Előre eldöntik úgyis az indítási pozíciót így megállás után csak rendszerindítás, pár automatikus teszt és a girok felpörgetése szükséges.
Jancsiga:
Régebbi felvétel egy Topol-M indításról, egyébként egy izraeli műholdat dobtak fel vele anno 2006-2007 környékén. Maga az indítás folyamata 3-4 perc alatt megvan, az előre programozott indítási szektorok elérése az időigényesebb.
http://www.youtube.com/watch?v=QIzXI-mlJjs
Egyébként brutális egy fegyver.
De kemény, ahogy félrehajtja a felsővezetéket… Viszont Oroszország vasúthálózata, ahogy haladunk kelet felé, nem valami szerteágazó, van a Transszibériai, meg a BAM és nagyjából ennyi.