Szíria légiereje és légvédelme napjainkban – 1. rész

Manapság szinte nem telik el úgy nap, hogy ne haljunk újabbnál, újabb híreket a szíriai eseményekről. Az ország hosszú idő elteltével újra felkerült a hírmagazinok első oldalára. Az információk egész városokat magával ragadó felkelésekről, polgári célpontok ellen bevetett katonai erőkről, szomszédos ország vadászgépének lelövéséről, illetve dezertáló szír MiG-21-esről szólnak.

A híreket hallva – párhuzamot vonva az év elejei eseményekkel – mindenki azt találgatja, hogy az ország vajon Líbia sorsára jut-e. Vajon Szíria felett is nyugati repülőgépek fogják szórni a bombáikat hamarosan? És ha ez bekövetkezne, vajon milyen erőkkel kell szembenézniük, ha nem hull szét a szír hadsereg. Hogy erre a kérdésre választ kapjunk, a HTKA olvasói számára összeállítottuk a szír légierők hadrendjét.

Szíria légterét a Szír Légierő, és a független Szír Légvédelem őrzi napjainkban. Az ország hadserege az 1982-es, ötödik arab–izraeli háborúban volt utoljára reflektorfényben. A vesztes háború után a Szovjetunió, elsősorban mennyiségi alapon pótolta a veszteségeiket. Korszerűbb és nagyobb teljesítményű technikából, mint a MiG-23MLD, MiG-29-es vadászok, Szu-22M4, Szu-24MK bombázók, illetve az Sz-200-as légvédelmi rendszerek, csak kis mennyiséghez jutottak hozzá a nyolcvanas években.

Az elmúlt húsz évben a stagnálás és lassú leépülés jellemezte a szíriai haderőnemeket. Míg szomszédjaik légiereje nagy mennyiségben állította hadrendben az F-16-os vadászbombázó típus különböző változatait, addig Szíria kénytelen volt megmaradni a hidegháborús tömegfegyvereknél.

Tizenkét szárazföldi és két légvédelmi hadosztályuk, valamint huszonegy repülőtéren települő légierejük elsősorban már nem Izrael ellen készül. A régi szovjet technikával felszerelt haderő fő feladata, hogy a meglévő államvezetés fennmaradását szolgálja.

Megmaradt fegyvereik többsége, a tervezett gyári élettartamát már régen elérte. A legöregebb technikákat, mint a MiG-21FL/PFM frontvadászokat, Szu-20-as bombázókat, Dvina légvédelmi rendszert, Mi-6-os helikoptereket kivonták. De a többi megmaradt fegyver rendszer jó állapotban van, élettartam hosszabbító ipari javításon és kisebb korszerűsítéseken is átestek.

Természetesen a szír haderők nem éppen fénykorukat élik, de hiba lenne a líbiai fegyveres erőkkel egy szinten kezelni őket. A 60 ezer fős létszámú légvédelem jelenleg több mint 70 légvédelmi osztállyal ad készenlétet. A 40 ezer fős légierő, pedig huszonegy, jól védett repülőtérről üzemelteti technikáját. Ezen erők nagyrészt elavultak, de kiiktatásuk katonai eszközökkel komoly haderőt igényelne.

Hogy melyek ezek az erők, nem egyszerű kérdés. A szíriai haderők adatai nem nyilvánosak. Az publikussá vált információk, vagy nagyon régiek, vagy nagyrészt jól hangzó találgatásokon alapulnak. Mi mégis összegyűjtöttük a HTKA olvasói számára a jelenleg elérhető, légmérvadóbb források alapján a Szír Légierő jelenlegi hadrendjét.

Szíria légiereje és légvédelme

A Földközi-tenger keleti partján fekvő ország, ugyan több mint 800 kilométer mélyen nyúlik be a szárazföld belsejébe, de a lakosság elsősorban csak part menti körülbelül 150 kilométeres sávban összpontosul. Így Szíriai Légierő huszonegy repülőtere közül, tizennyolc is ebben a mediterrán éghajlatú sávban található, valamint a Szíriai Légvédelmi Erők rakéta osztályai is főképpen ezt a területet védelmezik.

Észak-nyugati országrész, Török határ, illetve a Földközi-tenger partvidéke

Szíriának északi szomszédjával, Törökországgal hétszáz kilométer hosszú határszakasza van. A két ország viszonya az elmúlt évtizedekben hullámzó volt, de sosem süllyedt arra szintre, hogy komolyabb katonai erőket összpontosított volna bármelyik fél a térségben, mely a másik ország érdekeit veszélyeztette volna. A katonai kapcsolataik a kétezres évek végén élénkültek meg újra, hála az izraeli-török elhidegülésnek. 2009-ben Szíria és Törökország védelmi együttműködésről írt alá kétoldalú szándéknyilatkozatot! Ezért nem hangzott hitelesnek az Egyesült Államok korábban bejelentett fenyegetése, miszerint az északi szír felkelők ellen a térségbe irányított fegyveres erők, török válaszlépéseket vonnak maguk után. Mindez a török Phantom lelövése óta természetesen megváltozott.

Bassár el-Aszad szír elnök és Erdogan török miniszterelnök 2009-es találkozója

A külpolitikai szempontból – eredetileg – nyugodt észak-nyugati térségben találhatóak, a szír légierő kiképző és ipari létesítményei. Ezek közül kiemelkedő, a jelenleg tüntetésektől hangos Aleppó városa. Itt található a szír légierő Mil helikopterein, valamint nagy sebességű MiG és Szuhoj repülőgépein karbantartásokat végrehajtó ipari központ. Főképpen orosz, ukrán és belorusz segítséggel végzik olyan típusok nagyjavítását, melyek gyári élettartama nem ritkán már egy évtizede lejárt. Az üzem képes kisebb korszerűsítéseket is végrehajtani, melyek eredményei a MiG-21bis, MiG-23MF, Mi-8/17 és Szu-24MK típusokon láthatóak napjainkban.

Szíria, 2009-ben 33 darab MiG-23MLD/UB vadászgépet vásárolt Belorusszián keresztül. A gépeket az Aleppói repülőtéren tárolták. Az átlag 15 éve leállított és konzervált régi szovjet frontvadászokat alkatrészként használják fel, meglévő MiG-23-asaik tovább üzemeltetéséhez.

Valamint Aleppó városában működik a szír légierő akadémiája is, mely a személyi utánpótlást biztosítja. Hosszú évtizedekig a város katonai repülőterét használták az akadémia L-29-es Delfin kiképző repülőgépei. Miután a Szovjetunió szétesése után, a nagy testvér nem támogatta a további fegyverkezést, az L-29-eseket kivonták a hadrendből. Manapság a polgári légi forgalom és az ipari javításra érkező harci gépek turbináitól hangos a repülőtér.

Több újkori szír-magyar katonai esemény is kötődik Aleppóhoz. 1973 őszén magyar műszakiak és pilóták szerelték össze és repülték be a város repülőterén azt a tizenkét MiG-21F-13-as típusú repülőgépet, melyeket baráti segítségnyújtásként a Magyar Néphadsereg Honi Légvédelme adott át, enyhítendő a Yom-Kippur, vagy más néven Negyedik arab-izraeli háború során, a szírek által elszenvedett veszteségeket. Ebben az időben, állítólag egy zászlóaljnyi T-54-es harckocsit is átadtunk.

Másik Aleppóhoz kötődő újkori szír-magyar katonai kapcsolat, az aleppói Aszad Hadmérnöki Akadémia megalakítása. Kevesek által ismert tény, hogy a szíriai katonatisztek első, egyetemi képzését szolgáló intézményét – államközi egyezmény alapján – magyar hadmérnökök építették ki. A szakoktatás megtervezésétől, az étkezde munkájának megszervezéséig, a teljes rendszert „zöldmezős” beruházásként magyar szakemberek tervezték meg. Ezen felül 1974-től az akadémia szakmai irányítását és az oktatói feladatok többségét magyar katonatisztek látták el. Még a szovjet szakoktatók is magyar irányítás alá kerültek, ami máshol szinte elképzelhetetlen volt abban az időben. Mindezt nem is tűrte hosszútávon a szovjet fél, és a nyolcvanas évek elejére fokozatosan kiszorították a magyar tiszteket, majd 1983-tól átvették az akadémia vezetését.

Szír SIAT 223-as előtt szovjet helikopter személyzet pózol a nyolcvanas években. A típust manapság szürkés-fehér színben repülik.

Szintén az ország észak-nyugati térségébe telepítették a repülőképzéssel foglakozó alakulatokat. Napjainkban négy repülőtéren folyik a fiatal növendékek képzése, mely a német tervezésű SIAT 223 légcsavaros kiképző gépeken kezdődik. Ez után a hallgatók vagy Mi-8-as típusra, vagy az L-39-es Albatros sugárhajtóműves repülőgépre kerülnek. Ez utóbbi típust nagy mennyiségben szállította számukra a Csehszlovák fél a nyolcvanas évek közepén. 1981-82 között 55 darab L-39ZO-t, majd 1983-86 között 44 darab, fedélzeti gépágyúval ellátott L-39ZA Albatroszt állítottak szolgálatba. Akkoriban az L-29-es Delfinekkel együtt, a Szovjetunió által diktált hatalmas méretű fegyverkezést szolgálta a két típus. A kilencvenes években, a korábban hatalmasra duzzasztott légierőt Szíria önerőből fenntartani nem tudta, így a pilótaképzésre is kisebb mértékben volt szükség. Az Delfineket kivonták a hadrendből, az Albatroszokat többszöri átszervezés után a Rasin el Aboud és a Jirah repülőterén vonták össze. Jelenleg mintegy hatvan albatrosz van még hadrendben.

Az Albatroszok leváltása napirenden van Szíriában is. Januárban a HTKA is beszámolt arról a meg nem erősített orosz sajtó értesülésről, mely szerint 36 darab Jak-130-as repülőgépe beszerzését tervezi Damaszkusz.

A török határ sűrűbben lakot part menti régiójában, csak kevés harci alakulatot telepített a Szír Légierő. Már kilencvenes években is mindössze csak három repülőtéren települtek itt vadászrepülő erők. Jirah és Tabqa repülőterén egy-egy század adott készenlétet MiG-21MF deltaszárnyú vadásszal, valamint Abu ad Duhur repterén egy század MiG-23MSz típussal. Ez a változtatható szárnyú szovjet vadász, a MiG-23-as első export változata volt, melyet még a MiG-21bis vadászgép fegyverrendszereivel szereltek fel.

A Tabqa-i reptér előtt kiállított, tigris csíkos terepszínű MiG-21MF

Napjainkra Jirah repülőterén a 10. századot felszámolták, csak a Tabqa-i reptérről ad készenléti szolgálatot a 12. század öreg MiG-21MF típussal. Az élettartamát duplán kiszolgáló MiG-23MS-t használó 678. századot ugyan nem oszlatták fel, de mivel bevetésre alkalmatlan a technikája ezért más alakulatok települnek át ide MiG-21-essel készenlétet adni. Ehhez az egységhez kapcsolódik az az érdekes márciusi esemény, amikor a szír felkelők megörökítették a repülőtér szélén, egy betonfedezék oldalában parkoló, hajtómű nélküli MiG-23MSz szétlövését páncéltörő rakétával.

Szír légierő készültséget adó repülőterei az utóbbi években.

A hetvenes-nyolcvanas években a szír-izraeli légi összecsapások gyakran a Földközi-tenger partjai felett alakultak ki. A partokat a Szíriai Légierő már jelentősebb erőkkel, két repülődandárral védi. A 14. dandár Hamah repterén, a 86 dandár Al Qusayr repülőterén két-két századnyi MiG-21-essel üzemel. Manapság az Al Qusayr repülőtéren nem látható repülő forgalom. Nem megerősített információ szerint, a 14. és 86. dandárt összevonták, és napjainkban már csak a Hamah-i repülőtéren üzemel alakulat MiG-21bis vadászokkal. A hír nem meglepő, hiszen a manapság a hadrendben tartható szír MiG-21-esek száma fokozatosan csökken.

MiG-21-es Hama felett

Ahogyan a fentiekből látszik, a Szíria északi felének légterét elsősorban nem a légierő védi. A készültséget adó régi MiG-21-es elfogók – ismerve a szomszédok haditechnikáját – manapság már csak békeidős, légi rendészeti feladatok ellátására alkalmasak. Egy esetleges háború esetén az öreg gépek nem képviselnek komoly harcértéket.

Az ország északi felének légterét, a szír légvédelem oltalmazza. A kétezres évtized közepén a szír légvédelem még több mint ötven Volhov, Nyeva és Vega osztálya települt a térségben. A Vega osztályok hatótávolsága mélyen benyúlt Törökország déli területei felé, valamint Ciprus légterébe is.

Szíria északi felét védő légvédelmi hadosztály állásai a kétezres évtized közepén. A lila körök az Sz-200-as, a piros az Sz-75-ös, a kék pedig az Sz-125-ös rendszerrel felszerelt osztályok hatótávolságát jelzik. A Google Maps térképre, Sean O'Connor készített szemléletes rajzot 2007-ben, kutatásai alapján.

Szír Sz-125-ös rendszer indítása egy tavalyi hadgyakorlaton.

Az ország északi felében – a kiképző helikopter egységeken kívül - még öt Mi-8-as század települ. Az öreg Mi-8-asok igazi igavonóként szolgálják a légierőt.

Szíria keleti országrésze, Iraki határ

Az ország keleti felén kopár hegyláncok, majd a Szír-sivatag húzódik egészen az Iraki határig. Szíria jelentős részét kitevő félsivatagos területen kisszámú lakosság él. A légierő mindössze egyedül a Deir Zzor-i repülőteret tarja fenn a térségben. Innen vonták ki véglegesen az öreg hidegháborús veterán MiG-21PFM típusú elfogó vadászgépek utolsó példányit. Manapság a 8. század települ itt MiG-21MF technikával. Az Egyesült Államok iraki megszállása után, a légierő egy MiG-29-es rajt is telepített a bázisra, hogy ellensúlyozza az USAF jelenlétét. Manapság ez a kikülönített egység már csak ritkán települ ki a Deir Zzor-i repülőtérre.

Deir Zzor repülőterén egy MI-17-es helikopterrel felszerelt raj ad kutató-mentő szolgálatot.

—–
Szerző: Galcom

Tovább a folytatásra >>>