|

HTKA Hírhalom 2011. 50. hét

A HTKA HÍRHALOM olyan hírek gyűjtőhelye, amiket rövidségük, vagy éppen időnk hiánya miatt nem tudtunk kellő formában megírni, így igen lényegre törően, de mégis közzétesszük ezeket minden hétvégén egy csokorba fűzve.

Indiában egy napelemmel működő pilóta nélküli felderítőgép kifejlesztésén fáradoznak. A munkálatokat a Aeronautical Development Establishment (ADE) végzi, és most külföldi partnert keresnek a projekthez. A cél a 15 napos folyamatos működés, bármiféle emberi beavatkozás nélkül, és ezt a gép kis méretének köszönhetően csak napelemes meghajtással lehetséges elérni. Az ADE már több kisméretű UAV-t is kifejlesztett, legújabb termékük a két kilogrammos kategóriába tartozik, és most megy át a repülési vizsgákon – de már 300 milliméter alatti micro UAV kategóriában is van típusuk. Pilóta nélküli célgépet is gyártottak, a Pilotless Target Aircraft Lakshya elnevezésű gépből 50 darabot szállítottak le az Indiai Légierő megrendelésére, a továbbfejlesztett Lakshya-II pedig hamarosan állhat szolgálatba.

—–

Az orosz Mil helikoptergyár napokon belül megkezdi az azerbajdzsáni Mi-35 támadó helikopterek átadását. A Mi-24 továbbfejlesztésével született típus 24 példányának rendszeresítéséről 2010 szeptemberében egyezett meg az azerbajdzsáni kormány és a Roszoboronexport, a szerződés értéke 360 millió dollárra tehető. Az APA jelentése szerint az első két példány már készen áll a Roszvertol üzemében a leszállításra.

—–

A Northrop Grumman 690 milliós szerződést kapott a Pentagontól az eredetileg izraeli fejlesztésű, de Amerikában is gyártott Litening célzókonténer rendszeresített példányainak logisztikai ellátására és a konténer továbbfejlesztésére. Az összeg magában tartalmazza az új verzió integrációját a harci típusokra, és a már legyártott konténerek átalakítását az új verzió képességeinek megfelelően.

—–

India 59 millió fontos szerződéssel látta el a BAE Systems vállalatot, mely pénzt az IAF Hawk gépeinek alkatrész utánpótlásának biztosítására kapta az angol cég. Ezzel együtt India már 600 millió fontot költött Hawk kiképzőgépeire az elmúlt 18 hónapban. A pótalkatrészeken kívül földi kiszolgáló berendezéseket is szállít a BAE.

Az Indiai Légierő számára készített Hawk ,

Ha már a Hawk-nál tartunk, említsük meg, hogy Ausztráliában a típus üzemidő hosszabbítását vizsgálják. Az AIR 5438 név alatt futó program első részében modernizációs lehetőségek kidolgozása a legkisebb kockázati tényezővel a cél, erre 42,7 millió amerikai dollárt adott az Ausztrál Kormány. Az első fázissal valószínűleg 2013-2014 körül végeznek, utána megkezdődik a gépek átalakítása. Az üzemidő hosszabbításon kívül modernizációt is végrehajtanak a gépeken, mivel még sokáig számolnak a típussal; a Super Hornet és az F-35 pilóták is még hosszú ideig a Hawk 127 típuson kapják meg az alap harci kiképzést. Az egész program költségeit 100 millió és 300 millió zöldhasú közé számolják az illetékesek.

—–

Az Airbus megkezdte a francia CN-235 könnyű szállítógépek átadását. A tavaly 8 gépre leadott megrendelés első példánya a Direction Générale de l’Armament (DGA) repülés tesztelő központjába került, hogy megvizsgálják a gép képességeit. A Francia Légierő állományában már üzemel a típus, ezért az újabb 8 példány rendszeresítése nem okoz különösebb gondot a pilóták és műszakiak számára. A fennmaradó 7 példányt 2012 végéig szállítja le az Airbus. A 8 CN-235 302 millió dollárjába került a francia adófizetőknek.

[singlepic id=1687 w=584]

Kormányzati források szerint Spanyolország az elkövetkező hetekben 309 millió eurót utal át az Eurofighter GmBH számlájára, a honvédelmi költségvetési megszorítások ellenére. Az így fennmaradó 400 millió eurós adósságot a jövő évben tervezik rendezni Spanyolországban. A 87 Typhoon összesen 12 milliárd dollárjába kerül az ibériai országnak.

[singlepic id=1721 w=584]

Újabb beszállítókkal gazdagodott a brazil KC-390 szállító és légi utántöltő repülőgép programja: az Embraer Defense and Security embereinek sikerült megegyezniük a portugál OGMA – Indústria Aeronáutica de Portugal and EEA – Empresa de Engenharia Aeronáutica vállalattal, valamint a Hamilton Sundstrand elektronikai berendezéseket gyártó céggel. Előbbi cég szakemberei tervezői munkával szállnak be a projektbe, – különböző alkatrészeket fognak tervezni – míg utóbbi cég az elektromos ellátó rendszert szállítja majd a brazil szállítógépbe.

—–

Szaúd Arábia légtérellenőrző gépeinek modernizációja mellett döntött. A munkát a Boeing végzi el, az átalakítás kizárólag a gépek radarjára és a hozzá tartozó berendezésekre vonatkozik. Az 5 db E-3 Sentry felújítása 50 millió dollárba kerül.

—–

A Királyi Légierő Tristar utántöltő gépei kaptak pár hónapot haladékba, miután a váltó típus A330 MRTT rendszeresítése késik. Az angoloknál Voyager névre keresztelt A330 első példányát már átvették, de az csak a következő évben költözhet Brize Norton-ba, és kezdheti meg a veterán háromhajtóművesek leváltását.

81 hozzászólás “HTKA Hírhalom 2011. 50. hét”

  1. OMG… Sikeresen összemérted az almát a körtével.

    1. Azbj. jelenleg is üzemeltet elvielg Mi-24-et, ergo a hátteret nem kell kiépíteni.

    2. A gépeket veszik, de support az van hozzá?

    3. Ezek mióta szállítóhelikopterek….?

    Nem igaz hogy ennyire nehéz felfogni, hogy az UH-1 ajánlat egy 0-ról való felépítését jelenti a rendszernek ÉS> 6 éves supportot.

    Ez a valami meg arról szól, hogy Iván küld 24 darab vasat + még ami benne van és pá. Vasat adnak, nem szolgáltatást

    TÉNYLEG ENNYIRE NEHÉZ….?

  2. molnibalage !
    Mi a fészkes fene lenne nehéz ? Ennyire itt senki sem hülye !

    Ami nehéz: megérteni miért kell a válságban használt árura ennyit költeni!
    A másik nehézség meg a fizetés, amikor az IMF-nek könyörgünk hitelért a csőd elkerülésére !

  3. Azért kell helikopter, mert az öszi-tavaszi árvizeknél ott hal meg a lakosság a településeken, ha nincs légiszállítási képesség (akár homokszák, akár személy).
    A katonai jelentőséget most kisebbítem, mert bár ezek a kopterek olcsóbban üzemeltethetőbb SAR feladatokra, ami meg országos lefedettségűnek kell, hogy legyen, és a jelenlegi Minyokink közül csak 2-4 alkalmazható éjjel rá.
    Most repülik ki a 2012-2013 években a maradék kopterekből az időt, kivéve a nagyjavítottakaat – tehát a katonáéknál is tudják, hogy mikor kell beszerezni.

    Ez éppen olyan, hogy miért kell mondjuk tüzolőautót venni, vagy mentőautót – vagy BKV buszt. (ez utóbbiből 4-500 db-t selejteznek ki, mert már nem lehet gazdaságosan javítani őket, így a bkv-nél kb. 1100 busza lesz, ami kevesebb, mint amennyi csúcsidőben szükséges, ezért néhány évig biztosan buszhiány lesz. Persze itt is lehet mondani, hogy most recesszió idején?

    A gépek idővel elkopnak, javithatalanok lesznek és pótolni kell őket. Ez vonatkozik szinte midnenre. Igy a helikopterekre is.

  4. kelepisti,molnibalage

    Nem azzal van a baj,hogy ez rossz üzlet vagy,hogy nem éri meg ennyi pénzért ilyen feltételek mellett ennyi gépet venni hanem azzal,hogy nekünk nincs ennyi pénzünk erre.Jól mondta gacsat vegyünk 6db 17-est legalább olyan képességekkel mint a finn gépek(elektronika)és legalább addig meg van oldva a helikopter kérdés amíg kijövünk a válságból és lesz pénzünk nagyobb volumenű dolgokra.Még egyszer mondom nem rossz ez az üzlet de nekünk most nem nagyon van erre ennyi pénzünk.Már annak is örülhetünk,hogy lenne pénz 6db 17-esre.

  5. Egy párszor már el lett magyarázva, igaz nem itt. A Gripen program részletfizetésének átformálásán dolgoznak. Meghosszabbodik a lízing, és csökken az évente fizetendő részlet, a felszabaduló pénzt pedig az UH-1N-re lehet költeni. Kell helikopter, a jelenleginél sokkal több. Hogy drága? Persze. De az UH-1N-ekben van rendes RWR, MWS, a FLIR is ott lesz tíz gépen. Ezek nagyságrenddel jobbak SAR feladatra és sok minden másra, mint a Minyók. A homokzsákhoz persze többet kell majd fordulniuk. 2018-ig teljes logisztikai csomagot is mkapnánk, azaz a kerón és személyzeten kívül más költségünk nem lesz addig. Ez is el lett már egy párszor mondva. Ezeket figyelmbe véve már reális lehet az összeg, ami egy max. keret, hozzáértők szerint harmadával kevesebből is ki lehet hozni.

  6. Lehet marhaság, meg már mások is írták előttem, de nincs ebben az országban annyi képzett szakember, hogy összehozzon egy legalább hasonló méretű és képességű ’50-’60-as évek tervei alapján épült helikoptert ?
    Lenne rá keret van egy csomó fejlesztési hitel, uniós pénz amit ki se használtunk. Legalább egy civil repülőképes modell, amiből pl. a mentőhelikopter flottánkat tudnánk pótolni, majd bővíteni, mert úgy néz ki, hogy ha lejár az osztrák lízing, akkor a Huey-k fogják azt a feladatot is ellátni. Nem azt mondom, hogy első körben radar is, saját fegyverzet, éjjellátó, kommunikációs rendszer, csak egy helikopter.

  7. Én nem értem, hogy nem tudják meg érteni erre nincs ennyi pénz, még ha 7-10 év alatt kell kifizetni. Ismét egy gripenhez hasonló beszerzés elé nézünk. Amikor a HM költségvetése ismét csökken, és nincs arányban annak teherbíróképességével . Én csak egy kis pont vagyok ebben a rendszerben de látom, hogy a most használt technikákat sem tudjuk üzemeltetni. PL: egy 2-3 százezres alkatrész hiányában nem tudjuk több tízmilliós eszközöket használni. Nem az UH-1 ellen vagyok mert én is szeretném de szerintem ez így nem járható nekünk. Ha még is meg jönének akkor egy jó része ugyan úgy a „JURASSIC” parkban fogja végezni mint az NDK-s Mi-24 esek.

  8. Ha a gép elkészültét 100 mérnök 10 évi munkájának vesszük mondjuk havi 1 milliós fizetéssel, akkor is 12 milliárd forint lenne a kifejlesztési költség.
    A szoftverek és számítógépek szerintem ennek töredéke, a prototípus gyártását és a sorozatgyártást akár ki is lehetne szervezni külsősöknek, persze amit lehet azt Magyarországon gyártatni, ami nem megy idehaza azokat a részegységeket le lehetne gyártatni akár külföldön(ezzel is erősítve az országok közti kapcsolatokat), de idehaza ellenőrizni a minőséget persze.

  9. Elvezem ezt, mindenki veszekszik vadul… Majd ha a kongresszus elfogadja es megallapodnak hogy vegulis mi lesz benne mennyiert(lesz szerzodes) akkor raerunk sopankodni. lehet hogy sokkal alacsnyabb lesz az ar vagy csak kevesebbet fognak kerni. vegulis lesz meg 2 honapjuk atgondolni. Hatha nem csinalnak meg egy griffes uzletet.

  10. kelepisti.
    a honvédelem, az Alkotmány betűje szerint elsődlegesen harcértéket kell létrehozzon, fenntartson. A polgári védelem, ha tetszik ha nem, másodlagos. Amíg katonai ütőerő és polgári védelmi képesség között kell sajnos választani mert mindkettőre nem futja, addig a katonai ütőképesség élvez elsőbbséget.

    Árvizek ellen gátat kell építeni.

  11. Uramisten doca ezt komolyan gondolod? Hazai fejlesztés????? Van fogalmad róla, hogy mi minden kéne hozzá a pénzen kívül? Pénz Úniós forrásból? Hogy ha véletlenül lenne belőle valami, akkor konkurencia legyen az Eurocopternek? Melyik cégre bíznád? Melyik cégnek van érvényes hatósági jogosítása forgószárnyas repülő eszköz fejlesztésére, gyártására? Pár száz kérdés még lenne, de felesleges. Én sem tudom, hogy jó döntés-e az UH-1N, majd kiderül. A mennyiség elegendő lenne arra, hogy ellássák a metőszolgálat feladatát is, amit most javarészt arany árban bérelt EC135-ösök végeznek. Néha megértem Molni mérgelődését, hogy a haditechnikáról rendszeresen olvasó, abban jártas(?????) emberek miket képesek itt írni.

  12. UH-1 annyiban jó döntés, hogy lesz egyáltalán mentőhelikopterünk arany áron.
    A saját fejlesztést pedig mérnökök végeznék, gondolom értenének hozzá, egy bejegyzett vállalatban. Engedély már csak a repképes prototípushoz kell, gondolom állam bácsi megadná a saját kísérleti példányához.

  13. OFF

    Bocsánat, hogy ide írok, de az erre hivatott hírnél lévő vitában én nem szeretnék részt venni. Nem szeretném ha ezt a hozzászólást valaki is állásfoglalásnak venné akár melyik oldal mellett is. Nem gondolom, hogy az a megoldás, hogy vagy ez, vagy az. Megvan a véleményem a Huey magyarországi hosszú távú alkalmazásáról az ajánlattól függetlenül.

    Molni, Kele!

    közelítsük meg a kérdést egy kicsit másik irányból. Tényleg olyan gazdagok vagyunk megint, hogy félidős Mi-17-eseket selejtezzünk ki? A legtöbbet repültben is legalább, még 3.000 óra van, ne jöjjünk a naptári nagyjavítási limittel, mert az „iraki” gépek közül még repült idén néhány, illetve a teljes naptári idővel, mert volt gépünk amely 33 évig volt szolgálatban.

    A gépek lerepült ideje az utolsó PG-s javításukkor, ehhez legjobb esetben a később nagyjavított orosz gépek kivételével adjunk hozzá 1.500 órát, és látható, hogy még milyen potenciál van bennük a teljes 8.000-ből. A naptári üzemidőt, meg lehet hosszabbítani, volt már rá példa (az értékek kerekítettek, mivel a pontos adatok Zsák Ferenc kutatási eredményei és nincs rá felhatalmazásom a nyilvánosságra hozására):

    701 (2004) 2500 óra
    702 (2003) 2200 óra
    703 (2005) 1600 óra
    704 (2003) 2200 óra
    705 (2005) 2200 óra
    706 (2005) 1000 óra
    707 (2005) 1000 óra

    na most, ha ezekhez képest többet repültek akkor már áttértünk az állapot szerinti üzemeltetésre, ha nem akkor a gépein a repült idejük felét a PP-k esetében a harmadát repülték még csak ki.

    2003 után a PG-ben a következő Mi-8-asok jártak és a következzó repült idővel hagyták el azt:
    10033 2003 üzemidő hosszabbítás 4500 óra
    10440 2003 üzemidő hosszabbítás 4400 óra
    10443 2003 üzemidő hosszabbítás 4400 óra
    10430 2003 tárolás 4200 óra
    10440 2003 sérüléses javítás 4400 óra
    10433 2003 nincs adat
    001 2003 tárolás 2300 óra
    6200 2003 tárolás nincs adat
    6215 2004 tárolás 2600 óra
    6212 2004 tárolás 2200 óra
    6206 2004 tárolás 2500 óra
    2656 2004 tárolás 3100 óra
    10431 2004 tárolás nincs adat
    10437 2004 tárolás nincs adat

    Az irak gépek közül néhány még a közelmúltban repült esetleg még ma is repül
    6200 1997-ben nagyjavítva 2200 óra
    6206 1997-ben nagyjavítva 2000 óra
    6215 1997-ben nagyjavítva 2200 óra

    Azért kíváncsi lennék, ha a szovjet/orosz üzemeltetési rendszer olyan dogmatikus, akkor ezek a gépek, hogy repülhettek a nagyjavításukat követő 13. évben is?

    A legtöbbet repült Mi-8-asunk is úgy került kivonásra, hogy alig repült többet, mint 4500 órát (forrás: Brandt Gyula – A 87. Bakony Harcihelikopter Ezred és jogelődjeinek története 1958-2004)

    Mi lenne ha egyszer ne adj Isten a néhány 17-esünk elérné a 6.000 órát? Csak egy nagyjavításra kellene kifizetni, repülhetne még 1.500 órát (és ha van mellette másik típus) kb 2025-ig szolgálatba maradhatna.

    TG

  14. A saját fejlesztés és gyártás engedélyeztetésről csak annyit hogy nézzétek meg a Besenyei Péter műrepülő világ bajnokuk Magyar tervezésű gyártású gépének az estét Tudjátok hogy miért repül Kanadai lajstrom jelel?????

  15. Még ha licenszet megvásároltuk volna, szerintem az is olcsóbb és magunk építjük meg.
    Kovács elvtárs meg nyilatkozzon a sajátjai nevében, napraforgó.
    Legnagyobb kommerből, legnagyobb atlantista lett, undorító fajta, vannak így ezzel páran …

  16. doca, te gondolom nem reál/műszaki vonalon mozogsz, hanem valami bölcsész, mert azok beszélnek olyan könnyen, hogy x db mérnök majd megtervez valamit, de ez a legkevésbé sem pénzkérdés…

    A Corvus Aircraft is olyan gépet tervezett „forradalmi” technológiával, ami kettétört a levegőben, pedig az csak egy ultrakönnyű sportrepülő volt, amibe motort/elektronikát is importálni kellett, tehát „csak” egy kasztnit kellett (volna) tervezni és legyártani…

    Vagy most megint a gyártsunk buszt vonal, abban is a motor/váltó/elektronika/alváz mind Németországból jön és nem azért mert csúnyán le vagyunk gyarmatosítva, hanem mert nem vagyunk elég okosak, hogy megtervezzük/legyártsuk önerőből ezeket.

    Akik reál/műszaki vonalon mozognak tisztában vannak hol áll ez az ország technológiailag, a béke alatt sajnos, de ez mindig is így volt, az Ikarus se volt akkora termék, mint amekkorának beállítják, csak úgy, hogy ha nem volt versenytársa, amikor a Mercivel, Volvóval kellett versenyezni vége is lett a dalnak, az Audinak is gyakorlatilag csak bérgyártást végzünk, a németek megtervezik, mi legyártjuk, de azt kis túlzással egy szomáliai is meg tudná csinálni, ha betanítják neki. A leviccesebb, amikor a Rubik-kockát próbálják a magyar innováció/tudás/tehetség példájaként eladni, ami 30 éve ugyanúgy néz ki, hova fejlődtek 30 év alatt mondjuk az Audi/BMW/Mercedes modelljei és hol vagyunk mi ezektől? Ha végignézünk az országon a 20 évvel ezelőttihez képest persze elmondhatjuk, hogy fejlődtünk, de valójában nem mi fejlődtünk, hanem az USA/Japán/Németország, ami szerencsére eljutott hozzánk is.

  17. @doca

    Azért nem lenne sok értelme hazai gépet tervezni és gyártani, mivel úgy járnánk, mint a franciák a Rafale-vel: lehet, hogy sokat tud, jól néz ki, megfőzi reggel a kávét és még a havat is ellapátolja (nem is lenne rossz egy helikoptertől :D), de mivel 90%, hogy csak a Honvédség venne belőle mondjuk annyit, mint most Huey-t, akkor sem hozná be a fejlesztés és a gyártókapacitás kiépítésének az árát (arról már nem is beszélve, hogy hány milliárd csurranna-cseppenne el a csókosoknak egy ilyen projektben). Egyszerűen nem lenne semmi renoméja a gépnek, mivel M.o. az életben nem épített még saját helikoptert, nincs meg hozzá egyszerűen a tudásbázis (de javítsatok ki, ha van nálunk „helikopterépítés BSc” :D (egyébként légi eszközökkel foglalkozó mérnöki képzés van az országban?)). De elképzelhető, hogy még meg is lehetne építeni, akár az összes EU-s országból válogatva az építő cégeket, akik közreműködnek megfelelő tapasztalattal és tudással, de a konkurencia egyszerűen lesöpörné a piacról. A lengyelek csinálnak talán valami hasonlót a W-3 Sokol-lal, de annak is az alapja a MI-2, ami azért eléggé egy kiforrott technológia, tehát van benne bizalom (ha jól tudom eredetileg licencbe gyártották a MI-2-t, szóval tulajdonképpen kiépítették nekik az ipart rá még a szovjet érában). Lengyel mintára is meg lehetne oldani a gyártást, hogy valami bevált cuccot „lekoppintunk” (és reménykedünk, hogy senki nem indít pert a copy-paste miatt), de egyszerűen akkor sem lenne versenyképes, mivel nem tudnánk olyan olcsón adni, hogy ne vegyenek azon az áron akkor már egy nagyobb és felszereltebb gépet.
    De hogy ha már mindenáron helikoptert akarnánk gyártani, akkor a legjárhatóbb út az lenne, hogy veszünk bármilyen koptert, és alkatrészeket gyártunk először licencbe, majd fejlesztünk rá sajátot, aztán jó pár évvel később már össze lehetne legózni egy teljesen új helikoptert egy meglévő alapra (hasonlóan a lengyelekhez).
    De ez az „építsünk helikoptert, a mérnökök gondolom értenek hozzá” elképzelés kivitelezhetetlen és az ország helyzetét figyelembe véve felelőtlen lépés is lenne. Arról nem is beszélve, hogy készül a Komondor, szóval mellé belökni még egy hadászati fejlesztést pénzügyileg nem lenne kifizetődő. Egyszerre csak egy dolgot, de akkor azt rendesen.

  18. Nem azért nem Magyar lajstromú a Besenyei gépe mert a Corvus egyik gépe összetört a levegőben Különben is a Besenyei gépe elöbb kész volt Na mindegy Azért nem magyar Lajstromú Azért nem kapta meg a magyar repülési alakalmisága bizonyítványt Mert a gyártó ( És Peti is ) megunta hogy 1,5-2 év allat a Magyar hatóságok nem voltak képesek elvégezni a vizsgálatokat Kivitték Kanadába Csináltak egy leány vállalatot És ott 3 hónap alatt berepülték és megkapta a nemzetközi típus alkalmassági bizonyítványt Azóta is ezzel a gépel repül Versenyez Söt Már csinálják belőle a „butítót ” Civil sorozat gépet is ami 2 személyes

    Ennyit a Magyar hatóságokról Cikki

  19. A kutyussal mi a helyzet? Azt kulon ceg csinalja, vagy benne van a MH keze is? Vajon ilyesmit akarnak rendszeresiteni?
    A heli sajat gyartassal tenyleg valahol ott kellene kezdeni de megerne ugy is. Ha nem egyebert hogy legyenek szakemberek akik mar ertenek hozza. Az eleg jelentos elore lepes lenne(ja persze ugy, hogy at is adjak a tudasukat).

  20. Egy magyar gyártású, magyar tervezésű repülőgép és a kategóriájában a csúcson van. A beszari, felelősséget nem vállaló (talán nem hozzáértő), kockázatmenedzseléshez nem értő hatóságok pedig éltetik tovább a „merjünk kicsik lenni” filozófiáját.

  21. rooivalk:
    mérnök vagyok, kösz jó fej vagy.
    Nem azt mondtam, hogy Apache,Ka-50/52,Mi-28,Commanche,EuroCopter,NH-90 szintű gépet építsünk, hanem kb. Mi-8,Mi-2 vagy UH-1 szintű hidegháborús „őskövületet”. Ha megfelelően összeollózod, mint a kínaiak, akkor nem kötnek beléd annyira a gyártók.
    Megnézném te mikor vennél szomáliai Mercedest, lehet összeszakadna alattad az első kanyarban. Nem véletlen velünk gyártatják a németek az autókat és nem a németországi török meg kurd vendégmunkásokkal. Olcsóbban és jobban dolgozunk. Nem hozta elő senki a Rubik-kockát, mellesleg a helikopternek igencsak köze van hazánkhoz, Asbóth és Kármán is tevékenyen ott volt a születésénél.

  22. Csúcson a Corvus ja, a vezetők börtönben, pályázati milliók lenyúlva, 2 ember meghalt, mert szétesett alattuk a gép, ez csúcs valóban…

    tallking, a hozzád hasonlók hülyítik az embereket 20(?) éve, a technológia világa nem úgy működik, hogy „merjünk nagyok lenni”…

  23. Igen, úgy nehéz az Ikarusznak bizonyítania, hogy nem is létezik(Széles-féle húzás).
    Személyautó gyártásunk pedig nem is nagyon volt számottevő, míg Németországból ered a műfaj és ott művelik megszállottan és számottevően a világban ezt és Japánban, ezzel be is zárult a kör nagyjából(vannak még szórványok pl. Koenigsegg és a svédek stb.).
    Viszont a Botond egész jó kis gép lehetett volna.
    http://www.freeweb.hu/magyarteher/magyar/raba/botond/botond.html

  24. roovialk, kell egy egészséges önértékelés, máshogy nem megy. Tucatnyi nemzet épít önállóan helikoptert és lásd működik a világgazdaság. Export nem szükséges, elsősorban hazai piacra készülne, a lengyelek se hinném, hogy nagyon exportálják.

  25. Interjú Besenyei Péterrel
    2011. július 20. 08:01 – Phoenix
    Címkék: Besenyei Péter, Corvus Aircraft, Corvus Racer, interjú, műrepülés, Red Bull Air Race | 2 hozzászólás
    | |
    Régóta csend van a Corvus Aircraft háza táján, s mivel az adócsalással körüllengett vállalat által gyártott Corvus Racer műrepülőgép lett volna Besenyei Péter igáslova a Red Bull Air Race következő évi évadjában, így jobbnak láttuk telefonon felkeresni a neves magyar pilótát, miként is alakul a közeljövője a versenyzés szempontjából.

    A magyar közönséget sokként érte a hír, hogy adócsalás vádjával letartóztatták a Corvus Aircraft vezetőségét. S nem csak a magyar sportrepülőgép-gyártás egyik meghatározó eleme került veszélybe, hanem Ön miatt is, hiszen a Corvus Racerrel repülne a jelenleg szünetelő Red Bull Air Race-en.

    Az igazság az, hogy csak 2013-ban indul újra a verseny, tehát addig nem lesz Red Bull Air Race, és akkor is Magyarország nélkül, tehát a budapesti állomás kimarad.

    Mi lesz az Önre szabott géppel és a tervekkel? Használhatja az elkészült példányt, vagy a korábbi gépével esetleg egy másik típussal indul a jövő évi viadalon?

    Igen, jelenleg is repülök a Racer-rel, folynak a tesztrepülések, illetve bemutatók vannak vele. A 2013-as sorozatban minden valószínűség szerint ezzel a géppel indulok.

    És mi lesz a gyárral? Az események után teljesen kivonul a projektből? A megbízható működéshez viszont nem árt az alkatrész-utánpótlás.

    A Corvus Aircraft működik majd továbbra is, de sajnos nem itthon, hanem külföldre költöztetik. A kapcsolatot viszont fenntartjuk, tehát elviekben ezzel nem lesz semmi gond.

    Zárásképp pedig még egy kérdés. Annyi még biztos érdekelné az olvasókat, most, hogy nem kell a Red Bull Air Race különböző állomásaira utaznia, több ideje marad a horgászásra, avagy mással üti el a felszabadult időt? :)

    Sajnos nagyon kevés szabad időm van ettől függetlenül. Ahogy korábban is említettem, folynak a Corvus Racer tesztrepülései, emellett rengeteg felkérés van, számos bemutatót repülök itthon is, külföldön is.

    Köszönjük a válaszokat! Jó egészséget, sikeres versenyzést és jó leszállást kíván a továbbiakra a Radarfigyelő szerkesztősége!

  26. rooivalk
    Összevissza hazudozol, balesetek mindig voltak, lesznek. A termék marad és csúcs.
    Mellesleg a sakkjáték sem változott ki tudja mióta, tehát milyen hülye volt a kitalálója, szerinted.

    A hozzád hasonlók kótyavetyélték el mindazt amit fáradságosan ugyan, de nekünk kellett volna továbbvinnünk, fejlesztenünk. Nálunk sokkal kevésbé fejlett országok számottevőbb saját potenciállal rendelkeznek mert kitartottak a sajátjuk mellet és ott támogatták azt ahol csak tudták.

    Minden cselekvés előtt, el kell határozni, hogy cselekszünk. Cselekedni nem lehet, ha azt határozzuk el, hogy nem teszünk semmit, leértékelve átengedünk másoknak, szétverjük mindenünket és elmegyünk bérmunkásnak.

  27. @doca

    ’85 óta gyártják. A csak otthonra gyártással az a baj (mint már írtam), hogy szimplán nem lenne nyereséges, mert a lengyelek indulhattak abból az előnyből, hogy a gyártáshoz szükséges ipar és kapcsolatrendszer ki volt építve. Nálunk egyik sincs. Ki kéne építeni és fejleszteni mindent, ha tisztán hazai gépet akarunk. Ha jó a nem 100% piros-fehér-zöld kopter és külföldi, felszerelt cégekkel gyártatnánk az alkatrészeket, akkor is szükség lenne az egyedi gyártóelemekre, ami megint sok pénz. És ahogy az elején említettem, mivel nincs nyereség, nem lenne pénz a fejlesztésre, ergo nem lenne következő generáció és akkor megint ugyanott tartanánk, ahol most, csak elodáznánk a dolgot pár évtizeddel. A franciáknak is ez volt a bajuk a Rafale-val, túl drágára sikeredett a külön út miatt, nem térültek meg a fejlesztésébe ölt eurómilliók ezért ha jól tudom nem is nagyon lesz utódja (mert azt ugye illene már most elkezdeni fejleszteni), de javítsatok ki, ha tévednék.
    Egyszerűbb lenne valakihez betársulni, mint partner, akár a lengyelekkel fejleszteni közös helit (bár szerintem ők most jól elvannak a meglévőkkel), így osztódnának a költségek.

  28. A románok is gyártottak helikoptereket és még exportáltak is vagy 140 darabot 1970-től. Mert aki akar, az végigküzdi magát a nehézségeken, hogy neki legyen, az övé,a sajátja és jó legyen.

    Kellene a légimentő szolgálatnak (most csak bérelünk, nem a sajátunk), kellene a polgári védelemnek, a vízügyi és természetvédelmi hatóságoknak, a rendőrségnek, a tűzoltóságnak.

    Kellene a villamosműveknek a magasfeszültségű hálózat karbantartására.

    Szerintem 100..120 darabra biztosan lenne vevő.

  29. Hadiipar soha nem nyereséges csak a gyártónak, annak meg mindegy, hogy melyik a felvevőpiac. Állami szinten már értem mire gondolsz, de akkor ezek szerint a US hadiipar is nettó veszteséges, mert többet költ hazai fejlesztésekre és megrendelésekre, mint az összes exportbevétele.

  30. Akkor tényleg évi kettőt adtak el átlagban a lengyelek. Szerintem ők se a nagy exportsikerek miatt vágtak bele, eleve a ’80-as években még VSZ volt, a szövetségesek szovjet helit vettek volna mind kb., ahogy mi is tettük.
    A mostani 32 darabos beszerzési és „járulékos” ár töredékéért gyártanánk, ezt csak a vak nem látja. Még saját gyártósorral egyetemben is !

  31. @doca

    Nem tudom, hogy az USA hadiipara milyen egyenleggel bír, a gazdasághoz bevallottan nem értek, de gondolom mivel az USA a jelenlegi egyetlen szuperhatalom, ezért úgyszólván kötelező fejlesztenie még akkor is, ha totál veszteséges, ez az élen maradásának a feltétele. Mi nem vagyunk éppen egy USA kategória, ezért nem is engedhetjük meg magunknak az ilyesfajta költekezést, véleményem szerint ezért fontos, hogy a saját fejlesztéseink nyereségesek legyenek. De több állammal kooperálva fejleszteni egy helikoptert teljesen életképes koncepciónak tartom, mert így hozzájuthatunk a tudáshoz; ha bevonnak a gyártásba, akkor fejleszteni is lehet a hazai ipart és akkor megint ott vagyunk, hogy van a közösen fejlesztett vasunk, amire később aggathatunk teljesen saját fejlesztéseket.

    @talking

    Gondolom itt az IAR 316-ra vagy a 330-ra gondolsz. Ezek licencbe gyártott gépek, de most pontosan nem tudom, hogy Te melyik ötlet pártján is vagy (saját fejlesztés vagy licencbe gyártás). A licencbe gyártásnak természetesen lenne értelme, mivel akkor özönlene hozzánk a szükséges technológia és akár exportra is termelhetnénk (Huey-nál maradva), mivel rengeteg ország üzemeltet még ilyet, akár alkatrészt is árulhatnánk, ami ugye bevétel.

  32. GrGLy:
    a licensz megszerzése úgy jóval drágább, ha export jogot is kér hozzá az ember.
    Saját helikoptert csak a nagy- és középhatalmak fejlesztenek, azért mondtam a licenszvásárlást vagy az összeollózást valamilyen szinten.
    Az a helyzet, hogy amekkora árat kínáltak fel el kéne gondolkodni a saját gyártáson, nem hiszem, hogy a környékben sokan előrébb lennének a heligyártásban vagy segítenének e. Ennek az egésznek pont az önellátás lenne a fő célja. Az osztrákoktól is nagyon magas összegért béreljük a mentőhelit, az se járja.

  33. Szerbusztok!

    Itt nem a corvusról volt szó, hanem a huey-ről és minyokról. Ambassa okosan gondolkodott. A válasz azonban elkeserítő, bár többször leírtam:
    A magyar honvédség, csak akkor tud megfelelő módon nagyértékű technikát üzemeltetni, ha nem engedjük meg a pokitikusoknak, hogy belenyúljanak az üzemeltetési lehetőségekbe. A Huey és a Gripen program kiveszi a kezükből a lehetőséget, hogy ne vegyenek alkatrészeket, jurasic parkot csináltassanak az eszközökből, kannibalizálják őket. Az államnak a kerot és a hajózókat kell biztosítani. A hadrafoghatóság, pótalkatrész stb. nem a magyar állam feladata. Ergo, csak a repült órákkal manipulálhatnak, meg feltörhetik a betont.. Mással nem. Ha nem igy lenne akkor az történne, mint a mig-29-el, vagy a minyokkal. Vennének valami technikát, nem biztosítanák a szupportot, az üzemeltetési költségeket stb. A gripennél kellett a légkondis lefedés stb. mert különben a svédek nem üzemeltették volna. Ha nem lett volna ilyen kikötés, akkor a gripenek is a szabad ég alatt lennének.
    Tehát a legdrágább megoldást kellett sajnos választani, mert különben a mindennapi politika, és gazdasági érdekek keresztbetennék és tönkretennék a nemzeti vagyon jelentős részét képező vadászgépeket és helikoptereket.
    szomorú de ez van. A képviselőket és egyéb állatfajtákat (a kormányokat is belértve) soha nem érdekelte, mennyi pénz kell a tényleges képességfenntartáshoz. Megvettek egy eszközt, aztán azt mondták minden évben az aktuális költségvetésből, amely egyre kevesebb, old meg az üzemeltetést. Nem lehet?? Akkor is?? A katona meg engedelmeskedett.
    ennyi..

  34. @doca @tallking

    Na erről a licences dologról nem is tudtam, így máris más a leányzó fekvése.
    De. A hazai fejlesztésű és gyártású helikopternek egy jó oldala az, hogy nem lenne függés más nemzetektől, csak az a baj, hogy nem sok technológia van a gyártáshoz (a külföldi gyártásnál meg máris nincs meg a függetlenség), a szükséges ipari fejlettség kiépítése pedig hatalmas pénzekbe kerülne, aminél szerintem jóval olcsóbb a mostani Huey üzlet (mert még ha csak meg is vesszük a gyártósort, kohókat, stb, akkor ki kell hozzá nevelni a szakembergárdát, ami lenne pár évtized. Esetleg külföldi egyetemeken tanuló magyarokat lehetne visszacsalogatni, de akkor ahhoz aztán olyan fizetés és körülmények kellenek).
    A másolásos fejlesztéssel az a baj, hogy könnyen a nyakunkra küldhetnek mindenféle EU-s bíróságot ellehetetleníteni a tervet, vagy egyéb módszereket alkalmaznának (pl. megvonnák az uniós pályázatokat, stb.), a nagyobb konkurenciáknak (Eurocopter) nem is kerülne sok pénzbe a bíróság noszogatása, amúgy is kihúztuk a gyufát.

  35. Nagyon tetszett a fejlesszünk helikoptert dolog, Mi MAGYARok. Aki azt gondolja nem érné meg, nagy a kockázata, k* drága lenne a darabár az meg hazug, nem ért hozzá, hülye, hazaáruló… vagy tudomisén mi.

    Csendben azért megjegyzem, hogy az utobbi időkben az ilyen projektekre még jellemzően olyan országok mint Németo, Franciao, Olaszo, Anglia… is inkább összeálltak és még akkor is húzodhat a dolog/tesztelés, jöhetnek a problémák… pedig ezen országok nem az első helikopterüket tervezik, van kis tapasztalatuk ezen a területen… a gépiparuk meg tetszik vagy nem fényévekre van a mienktől.

    Talán a Lengyel út járható lenne. De az persze nekünk nem lenne elég jó… mert nem saját fejlesztés és nincs saját kézben a gyár, egy gonosz multié. Pedig azért Lengyeleknek ott volt a Sokol alapnak.

  36. Nem azzal van a baj,hogy ez rossz üzlet vagy,hogy nem éri meg ennyi pénzért ilyen feltételek mellett ennyi gépet venni hanem azzal,hogy nekünk nincs ennyi pénzünk erre.Jól mondta gacsat vegyünk 6db 17-estí

    Nekem csakegy kérdésem volna. Ki a fészkes fenétől…? Nincs eladó Mi-17-es. Ha lenne, akkor nem a két finn minyóért kucsoroogtunk volna. Akinek van még röpképes Mi-17-jé, az nem fogja eladni, mert neki is kell. Mi-171 egyáltalán nem olcsó és sorba kell állni érte.

    Nem értem, hogy a vágyálmokat miért keverik össze a realitással. Ennyi erővel X-szárnyú vadászt is kereshetnénk…

    Lehet marhaság, meg már mások is írták előttem, de nincs ebben az országban annyi képzett szakember, hogy összehozzon egy legalább hasonló méretű és képességű ’50-’60-as évek tervei alapján épült helikoptert

    Nincs, mert gázturbintá nem gyártott itthon még senki tudtommal. A hazai erőművekben is cseh gőzturbinák voltak sok helyen és nem magyar…

    Néha megértem Molni mérgelődését, hogy a haditechnikáról rendszeresen olvasó, abban jártas(?????) emberek miket képesek itt írni.

    A kommentek potozásán tisztán látszik, hogy trollhadsereg lepte el a HTKA-t. Teljsen szakmai kommenteket is simán lepontoznak. Bár tudnám, hogy minek tépem a számat…

    Elgondolkoztam, hogy felbővítem a manőverező légiharc cikket, de minek. A kommentek színovalából úgy látom, hogy a kommentelők közül két kezemen megszámolható az, aki talán megértené…

  37. @ambasa

    Senki nem mondta, hogy a nagyjavítás nem opció. Csak egy a bibi. 2025 után mi lesz…? Mert akkor vagy újra megint nagyjavítás vagy be kell szerezni valamit. Az meg sanszosan ugynannnyi lenne, mint a mostani hátteres kiépítés. Mert azért láttsuk be, hogy a Mil flotta leterheltségével az UH-1 flotta simán elrepülne itthon +20-25 évet.

    Ezen felöl továbbra sem szabad kihagyni a képességnövekedést. Mert azok a Milek csupaszok maradnának. Se FLIR, se MAWS, se RWR, de még NVG sem…

    (Pont mostanában foglalkoztam egy hasonló tanulmánnyal egy csővezeték estén ahol a felújítás, toldozgatása a régi vacaknak vs. új vezeték építése volt a vizsgálat célja. Kijött az, hogy igen rövid távon az egyszeri javítás költsége minimális az újhoz képest. Viszont már középtávon az jötti ki, hogy két javítás értéke = új vezeték építése, ami nagyobb lenne, többet tudna és 50 évre megoldást adna. Na itt is kb. ugyanez a helyez. kéréds, hogy toldozzuk ami van, vagy próbáljunk valami egészen mást.)

  38. molni:
    A gőzturbinára gondoltam én is, mint kritikus pontra, de nem tudtam, hogy nincs hazai termék.
    A Sokolt meg annyira multi vette meg, hogy Sikorsky, amerikai lengyel cég :)
    Én is Mi-2 szintre gondoltam kezdésnek vagy valami Kamovra.
    A projekten dolgozókat meg manapság már Keleten is divat megfizetni,pl. orosz, de az ukrán cégek már nyugati fizetést kínálnak a tervezőmérnököknek és emellett azért a kijevi vagy orosz megélhetési költségek is alacsonyabbak.

  39. Itt annyiban igaza van mindenkinek, hogy helikopter kell !
    A Minyók kereslete óriási, gyakorlatilag az oroszok nem bírják kielégíteni a 8-as és 17-es keresleti igényeket és maxon pörög a termelés.
    UH-1 nem rossz vas, csak ez így ebben a formában drága. Bár azért ekkora az ár, mert mindig a politika határozza meg, hogy ki mennyiért kap dolgokat. A parlamenti felszólalások az ellenzék részéről ez ügyben meg helytállóak voltak, de szerintem populárisra sikerültek, egyáltalán nem kértek garanciát és nem tértek ki arra, hogy ezek az eszközök semmi esetre se kerüljenek ki Afganisztánba.

  40. UH-1 nem rossz vas, csak ez így ebben a formában drága.

    Képtelen vagyok megérteni ezt, amikor a számok azt hozzák ki, hogy a mil azonos repóramennyiség mellett kb. a duplájába fájna, mint ez és nem tudnák a teher emelést leszámítva semmiben sem felülmúlni az UH-1-et.

    Ahogy már írva volt viszont mi kiképzéstől kedve csomó olyan feladatkor is csak Milt tudunk emelni, mert nincs más. Jó drágán…

    Amabasa is leírta, hogy lényegében nincs olyan HT eszköz amit itthon a Mil emelet és ezt ne tudná a UH-1. Homokzsákból kevesebbet emel, de kit érdekel, ha a több kisebb heli összakapciátsa meg mehaladja a Mil flottáét? Ezen felül több helikopter több helyen lehet jelen ja, és éjszakai is dolgozhatnak, míg a Milek közül erre kettő képes.

  41. doca:
    Bocs a belevaúért. De a Sokol az nem egy tipus? (W-3) Inkább a gyártóját, a PZL Swidnik-et vette meg multi, ami nem a Sikorsky (bár ők is vettek vmi PZL-t – asszem akik a Byrza-t vagy hogy a fenébe írják gyártjàk), hanem az Augusta-Westland.

  42. Amúgy ezt a gyártsunk helit dolog jó. Mindenféle előélet nélkül, úgy hogy még kisebb dolgokat se tudunk rendesen (értsd lopás, bürokrácia, kenőpénz nélkül) úgy vicces…

    Tudom hazudok, meg hamisat állítok meg különben is hádenehogymá”’….

  43. Bocs, a Sikorsky tényleg a mieleci gyárat vette meg 2007-ben, az repülőgépgyár.
    A swidnikit az AugustaWestland vette meg tavaly, ez a heli üzem. A varsóit a spanyolok vették meg EADS CASA, a bielsi üzem maradt lengyel tulajdonban, meg a varsó 2 és a kaliszi motor- és hajtómű üzem.

  44. OFF

    Molni!

    mint írtam, kell valami a Mi-17-es mellé, főként kutató-mentő, kiképzési célra, amire talán alkalmas a Huey, de nem 32 darab. Ezzel a mennyiséggel az a gond, hogy egyértelműen a rendszerbe állítása a Milek itthoni végét jelenti, ami szaporítja azon típusok számát amelyeket az üzemidejük lejárta előtt vontunk ki, és amelyekről ma mindenki úgy beszél, hogy mekkora hülyeség volt (MiG-21bis, MiG-29, Szu-22).

    Én azért eléggé szkeptikus vagyok a Huey-k 20-25 éves üzemeltethetőségével kapcsolatban.
    Nagyon szép a körítés, meg a nincs időkorlát a sárkányra, na de a többi fődarabra? OK jó dolog a D-check itthoni képessége, de elárulja, hogy akkor ezeket a gépeket is kell nagyjavítani, mert ez azt jelenti, még ha nem is olyan mélységben mint a orosz típus esetében.
    Nem igazán hiszek az 50-éves helikopterben, nem hiszem, hogy egy ilyen korú helikopterek valamelyik csomópontjában, sárkányában nem lesznek repedések, azok javításához meg lemezes szakember kell, azt meg nehezen tudom elképzelni, hogy olyan nagyon lenne Szolnokon, vagy Kecskeméten, tovább kell hozzá még eléggé drága speciális kötőelemek és a beszereléséhez mégdrágább speciális szerszámok, amik persze bérelhetőek, na de az sem olcsó. Csak úgy a költségekre példa, egy spoiler bak csapággyal 5000$, egy tenyérnyi orrsegédszárny foltba beletettünk 200db húzószegecset darabja 10$, és ez nem különlegesség, sima mindennapos madárütközés következménye, az alumíniumot, titánt csak külsősökkel tudsz majd hegesztetni, és hidd el szükség lesz rá aminek költségeit kétlem, hogy az amik állnák. Eezeket 2018 után kő keményen mi fizetjük, de vagyok benne biztos, hogy előtte nem, mert ez nem az üzemeltetés következménye, csak velejárója.
    Mellesleg ennyi erővel a KÖRŰ (nem tudom most éppen minek hívják) vagy a szolnoki javítóosztály jogutódja, ha van annyi szakembere a Huey-k nagyjavításához és 30 gép üzemeltetéséhez (amit kétlek), akkor miért is ne tudná végrehajtani Mil-ek nagyjavítását, hasonló módon mint ahogy mi csináltuk a Szuhojokat, vagy ahogy az etiópok, vagy az egyiptomiak csináltatták velünk?

    Továbbra is azt gondolom, hogy kb egy tucat Huey (vagy azzal egyenértékű helikopter) rendszerbe állítása szükséges a Mil flotta feladatainak részbeni átvételére amire az nem gazdaságos, de nem gondolom, hogy ezek a gépek nálunk (de akárhol máshol) 15 évnél tovább gazdaságosan üzemeltethető lenne, ha valóban évi 200 órát akarjuk reptetni. Egy ilyen öreg gépen egyre több a meghibásodás és egyre drágább az üzemeltetése, nem véletlen, hogy bizonyos légitársaságok ha gépük eléri a 10-ik évüket lecserélik, mert innen már nőnek a költségek. Jó lenne a gép arra, hogy tehermentesítse a Mileket, de teljes helyettesítésükre szerintem nem alkalmas, ráadásul 30 géphez több szakember kell, mint kb 20-hoz. A gép alkalmas lenne, hogy a helikopteresek is megismerkedjenek a nyugati technikával és áthidalná azt időt amikor már esetleg új gyártású gépeket is képesek lennénk venni, ez kb 10-15 év. Szerintem teljesen téves az az elképzelés, hogy ez a 30 gép 20-25 éven keresztül a megcsillantott 70%-os hadrafoghatóságot képes lesz biztosítani. Két eset lehetséges, vagy úgy járunk, mint a Milekkkel és 20-25 év múlva a korábban leállított gépek miatt megint lesz 5-6 hadrafogható gépünk, amelyekkel ki tudjuk állítani a Kutment, vagy a Gripenhez hasonlóan nagyon drága tanulópénzt fogunk fizetni rá 2018-után.

    Csak az összehasonlítás miatt:
    Ugyan más az igénybevétel a túlnyomásos törzs a repülési magasság és a repült óraszám és leszállások miatt, viszont itt kisebb a vibráció, de a most nálunk lévő kb 20 éves Boeingon a futóakna mögötti 727-es törzskereten ellenőrzést kell végrehajtani, mindkét oldalon repedést találtak, a bal hátsó ajtó mögé kellett tenni egy kb 2 négyzetméteres foltot és volt a törzsben még egy laza hosszmerevítő törés (nem repedés törés!), a konyhák és WC-k alatti korróziók a szokásosak, és nem volt nyomásálló fal csere, mert azt már 5 évvel ezelőtt kicseréltük.
    A kormányfelületek az átlagosnál jobbak voltak, csak az egyik orrsegédszárnyon és a az egyik foreflapon volt szegecslazulás, és a szokásoknak megfelelően 3 foreflapon (a négyből) és 3 aftflapon (a négyből) és 4 spoileren a (a tízből) kellett kisebb kompozitjavítást végrehajtani.

    Amúgy beírtam a keresőbe „Mi-17 sale” és ez avolt az első találat:
    http://www.globalplanesearch.com/helicopters/turbine/twin/mil/mi_17_hip.htm
    ebből látszik, hogy van eladó gép, de az is látszik, hogy még ezeknek is meglehetősen borsos az áruk (az újakkal vetekszenek). Viszont azért én kíváncsi lennék, hogy mi esz a sorsuk a leállított cseh és szlovák gépeknek, ha már minden áron valaki bővíteni akarja a Milek számát, bár szerintem a felesleges 12 Huey/Blackhawk mellett a maradék 7 is elég a szerintem lehtséges céljainkra.

    Rám hivatkozol a Huey és a Mi-17 hasonló terhelhetőségével kapcsolatban (ami megtisztelő), de ezt nem én követtem el. Ha valóban katasztrófavédelmi feladatokban akarjuk használni a gépeket, akkor azért szerintem lényeges lehet a nagyobb személyszállító képesség. Az osztrákok nem véletlenül vettek a katasztrófa után Blackhawkokat mert elégtelennek tartották a kb 10-12-fős menthető létszámot. Tovább azért 2250 és 3000kg külső függesztmény között azért van 33% különbség.

    TG

  45. mint írtam, kell valami a Mi-17-es mellé, főként kutató-mentő, kiképzési célra, amire talán alkalmas a Huey, de nem 32 darab.

    És is többször leírtam, hogy 32 db még akkor sem kellene talán, ha egyetlen Mil sem marad. Viszont erra volt egy számítás. Olcsóbb.

    Ezzel a mennyiséggel az a gond, hogy egyértelműen a rendszerbe állítása a Milek itthoni végét jelenti, ami szaporítja azon típusok számát amelyeket az üzemidejük lejárta előtt vontunk ki, és amelyekről ma mindenki úgy beszél, hogy mekkora hülyeség volt (MiG-21bis, MiG-29, Szu-22).í/i>

    A MiG-29 rendszeresítése szerintem nem volt indokolt, csak mást nem igazán adott az orosz. Hát azt kértük… Az viszont tényleg csak rajtunk múlt, hogy úgy történt az „üzem” és a vég, ahogy.

    Én azért eléggé szkeptikus vagyok a Huey-k 20-25 éves üzemeltethetőségével kapcsolatban.

    Akkor a Mil gépekével miért nem? Mert, ha nincs UH-1, akkor elvben mi mássral terveznél még 20 évig? A gépek kb. egykorúak.

    Nagyon szép a körítés, meg a nincs időkorlát a sárkányra, na de a többi fődarabra? OK jó dolog a D-check itthoni képessége, de elárulja, hogy akkor ezeket a gépeket is kell nagyjavítani, mert ez azt jelenti, még ha nem is olyan mélységben mint a orosz típus esetében.

    Lásd fent. Mindkét gépet nagyjavítani kell. Akkor miért is vagy szkeptikus az egyikkel és másikkal? Tudtommal mindkettő kb. a felénél jár. Valahol emlegettek valami olyasmit is, hogy 18 ezer órát elmehet az UH-1. Eddig repültek 9000 ezret. Teljessséggel ki van zárva, hogy mi 25 év alatt ennyit rakjunk bele. Tehát mindkét kéb relatívme mérve egyfomán tart öregedésben.

    Az 50 éves millel miért nem vagy szkeptikus? Egyszerűen nem értem.

    Mellesleg ennyi erővel a KÖRŰ (nem tudom most éppen minek hívják) vagy a szolnoki javítóosztály jogutódja, ha van annyi szakembere a Huey-k nagyjavításához és 30 gép üzemeltetéséhez (amit kétlek), akkor miért is ne tudná végrehajtani Mil-ek nagyjavítását, hasonló módon mint ahogy mi csináltuk a Szuhojokat, vagy ahogy az etiópok, vagy az egyiptomiak csináltatták velünk?

    Nem tudom. A DR/PG meghalt. Ott is megvan minden am kell? Szaktudás? A hozzá való írásos doku megvan még egyáltalán? Az üzem alkalmas rá technikailag? Mert akkor nem értem, hogy miért nem mi csináltuk az elmúlt évtizedben. Vagy talán mi csináltuk önerőből?

    Milyen arányban képzeled el a Mil + UH-1 flottát?

    Amúgy beírtam a keresőbe “Mi-17 sale” és ez avolt az első találat:
    http://www.globalplanesearch.com/helicopters/turbine/twin/mil/mi_17_hip.htm

    Számomra meglepő, ha egy típus elvben akitívan üzemeltető ad el egy gépet. Miért csak azt az egyet? Talán mert abban a fázisban van a gép, amit már írtál, hogy „problémás?” Vagy nagyhirtelen úgy döntöttek, hogy túl sokat tudnak és elég eggyel kevesebb gép. Mondjuk azegyik meg éppen 2010-ben lett nagyfelúítva. Meg is látszik az árán. Ezek a gépek nekem csupasznak tűnnek, tehát szó nincs semmiféle FLIR, RWR, MAWS és NVG-ről és így ilyen drágák…

    Rám hivatkozol a Huey és a Mi-17 hasonló terhelhetőségével kapcsolatban (ami megtisztelő), de ezt nem én követtem el.

    Mea cupla. Akkor Allemor lett volna? Az rémlik, hogy egy általam igen tiszelt kommentelő társ követte el.

    Az osztrákok nem véletlenül vettek a katasztrófa után Blackhawkokat mert elégtelennek tartották a kb 10-12-fős menthető létszámot.

    Nekik 24 darab volt? Amellé vettek még 9 db UH-60-at. Ez kb. 3/1 arány. Ezt kellene nekünk is belőni?

    Tovább azért 2250 és 3000kg külső függesztmény között azért van 33% különbség.

    Amit nem is tagadtam le soha. Viszont sokan 50%-os eltérést írtak, amit lövésem nincs, hogy honnan szedtek…

  46. Molni!

    hú de sok mindenre kellene most válaszolnom :)

    Ugyan végkép nem ide tartozik, de a MiG-29-esek történetét nagyon megszépíti az idő, a délszláv polgárháború alatt nagyon sokan azon aggódtak, hogy ha átjönnek a jugó MiG-21-esek akkor a mi MiG-21bis-eink csak céltáblának lesznek jók, de ezt ma már sokan elfelejtik.

    Miért nem vagyok szkeptikus a Mil-lel a Huey-al szemben? Mert ha megnézed én a Mileknél én még további 14 év és évi kb 100 órával számolok és nem 20-25 évvel évi 200 órával, ami között azért szerintem van különbség.Egyébként a Huey-t is el tudom képzelni 10 max 15 évig a becsült 200 órával.

    Alapvetően a Szuhoj programnál mi a „kezet” adtuk, míg a beloruszok a „tudást”, de sajnos kétségeim vannak arról, hogy a Légierőnkben van még elég „kéz” és ez igaz a Mi-17 de a Huey nagyjavítására is.

    Való igaz, a Mi-17-esbe nincs FLIR és hasonló jó dolog, ami szerintem is kell, de erre szolgálna a másik típus ami ellátná a kutató mentő szolgálatot. Valamikor a 90-es években szükségesnek tartottam volna, de ma már nem ez a helyzet, erre lennének „új” gépek, és a Mi-17 megmaradna annak egy sima nagyjavítás után (maximum angolszász kalibrálású műszerek és rádiók) annak ami egy igáslónak, aminek a korlátozott 1500 üzemóráját megpróbálnánk addig elnyújtani amíg lehet (persze ésszerű 10-14 éven belül) és csak akkor használni amikor feltétlenül ekkora helikopterre van szükség.

    Az arányt leírtam 12 (valami amerikai én a Blackhawkra szavaznák akár használtan is, az európai plasztikoktól mentsen meg minket az ég) és a maradék 7db Mi-17-es. Ha lennének még valóban könnyű helikopterek, akkor Blackhawkból elég lenne mondjuk 8 de akkor még abból is kellene kb 8 de az már tényleg vágyálom és hab a tortán, de hogy annyihoz honnan lenne személyzet az már tényleg Sci-Fi kategória. De most behúztál a csőbe, hiszen én szoktam azt mondani, hogy előbb a feladatot kell meghatározni, utána az ezt végre hajtani tudó szervezeti formát kell kialakítani és csak ez után érdemes gondolkodni a miből mennyin.
    Természetesen előbb utóbb, de inkább előbb a helikopterek terén is át kell állnunk a nyugati technikára. Nekem csak az a gondom, hogy ez ne járjon már megint egy még létező potenciál elkótyavetyélésével (ne legyenek kétségeink a Mi-17-eseket nem eladni fogjuk, hanem majd jól elajándékozzuk az afgánoknak, jó esetben akkor, ha már ott kirepültük a maradék idejüket, rosszabb esetben előbb hogy végre a sok koki után már kapjunk egy kis simogatást a legfőbb szövetségesünktől, amire mi tagadás úgy kell kormányunknak mint a falat kenyér), illetve ne állítsuk be úgy, hogy ezért összegért (amiről lehet azt gondolni, hogy sok, vagy azt is hogy nem, de amíg nem tudjuk a részletes tartalmát – vagyis soha – igen nehéz megítélni, és ezért ne is várj tőlem állásfoglalást, esetleg majd ha végre elolvasom Zord blogját akinek a véleményére igencsak adok) 20-25 évre minden gondunk megoldódik. Na ez aztán a körmondat :)

    Az 50%-os eltérés oka igen egyszerű, mindeni a wikipedia Mi-17-es szócikkét nézi ahol 4 tonna szerepel, csak azt az apróságot nem veszik észre, hogy az a Mi-17V-1 vonatkozik, nekünk meg szerintem alapválozat van, már csak azért mert 1987-be érkeztek, míg az említett változat 1988-tól van gyártásban. ;)

    TG