|

Szemétdombra kerültek az ausztrál Disznók

Az General Dynamics F-111 Aardvardk, avagy a rettegett Földimalac – vagy ahogy kengurusék „becézték”: a Disznó – immáron majdnem 1 éve, hogy végleg befejezte karrierjét. Szolgálatának utolsó éveiben a már fenemód időigényes karbantartást igénylő típus 24 db F/A-18F Super Hornet általi leváltásáról 2007-ben döntöttek – azóta a röfi múlt idő lett, a szteroidon nevelt Lódarazsak pedig lassan 1 hónapja már teljes létszámban vígan döngicsélnek a Földimalacok egykori főhadiszállása – RAAF Amberly – fölött.

Szintúgy nem új keletű az ausztrál F-111-esek sorsa, hiszen egy adag gép kiállítás célzatú megőrzése mellett a feldarabolást kapták osztályrészül. Legalábbis tavaly a gépek feldarabolásra írtak ki tendert.

Nos, a friss hírek tanúsága szerint a „böllérek” csak részleges munkát végeztek, a némiképp megcsonkított Földimalacokat pedig elföldelték. Méghozzá egy szeméttelepen. Komolyan! A RAAF szóvivője csütörtökön az Ipswich News érdeklődésére megerősítette, hogy 23 gépet temettek el a város közeli Swanbank nevezetű szeméttelepen. (Rövid videó)

F-111 gépek elföldelése egy szeméttelepen

Kommentár nélkül | Fotó: Channel 7 ,

Mit lehet erre mondani? … Most eltekintve attól, hogy eleve milyen döntés az már, hogy szó szerint szeméttelepre dobnak egy harcászati vadászbombázót, – vagy akármilyen más haditechnikát – gondoljunk abba bele, hogy minden bizonnyal maradt rendesen hasznosítható anyag ezen, amúgy kibelezett géptörzsekben, ami vélhetően azért kifizetődővé tehette volna a szétvágásukat. Ámbár úgy tűnik mégsem érte meg a „piszkos munkát” végzőknek…

Mentségükre legyen mondva kengurus barátainknak, hogy nem kevés F-111 kerül majd kiállításra.

Az elföldelt malacok mellett ugyanis összesen 7 gép lesz kölcsönözhető. Na nem magánszemélyeknek persze, hanem múzeumok és egyéb történelmi hagyományokat ápoló szervezetek részére. A védelmi minisztérium ennek kapcsán már ki is adott egy ajánlatbekérőt, melyben többek között szerepel annak részletezése is, hogy az ajánlattevőnek milyen feltételeket kell teljesítenie annak érdekében, hogy eséllyel pályázzon egy kivont F-111 bérletére – mindezt egyébként értelemszerűen a gépek állapotának megőrzése érdekében.

Az ezen a linken elérhető kormányzati oldalon közzétett leírásból kiderül, hogy a gépeket csak Ausztráliában lehet kiállítani, csak ausztrál székhelyű szervezet pályázhat, illetve vethetünk egy pillantást a gépek kiállításával kapcsolatos követelményekre is. Melyek közt szerepel az is, hogy a zárt épületben tárolandó gépek kapcsán a bérlőnek például biztosítania kell, hogy a nagyérdemű ne mászhasson be a légbeömlőkbe vagy a hajtóművek fúvókáiba…

Sőt, ezen a maximum 7 bérelhető gépen felül pedig további 6 gép lesz kiállítva – kedves olvasóink, ha netán Ausztráliába látogattok, az alábbi bázisokon biztosan akadhattok majd F-111-re:

  • RAAF Base Amberley, Queensland – 2 gép
  • RAAF Museum, Point Cook, Victoria – 2 gép
  • RAAF Base Edinburgh, Dél-Ausztrália – 1 gép
  • RAAF Base Wagga, Új-Dél-Wales – 1 gép

21 hozzászólás “Szemétdombra kerültek az ausztrál Disznók”

  1. Alapvetoen erthetelen szamomra.

    Egy otletem van de nem tudom mennyire eletkepes. Majd molni megmondja mint rofi szakerto.

    Szoval az az elkepzelesem hogy egyszeruen a ADF fel kiadni a kezebol meg igy herelten is mert vagy az alapanyaga vagy a berendezesei esetleg felhasznalhatok lehetnek mashol mas teruleten.

    Azt tudom hogy az F-111 mar sehol nincs rendszerben de esetleg a reszegysegei meg hasznalhatok lennenek akar reverse engiineering re.

    ???

  2. Allesmor Obranna

    Szerintem prózaibb oka van ennek az aktusnak. Aerphyl is megírta már többször, hogy ezekben a gépekben bár számos értékes, de mégis feldolgozhatatlan anyag van.
    A gép szerkezete olyan fémötvözetekből áll, melyeket nem lehet beolvasztani, nem lehet érdemben velük csinálni semmit.
    Célirányosan kifejlesztett szakítószilárdásg és keménység, számos porkohászati úton előállított úgynevezett álötvözet és még további olyan utólagos hőkezelésnek kitett elem, amely sehol máshol nem használható fel értelmesen.
    Ez az igazán nagy baj ezekkel a vasakkal.

  3. …a porkohászati úton előállított cuccokat összeolvasztva egy más jellegű, de felhasználható általában rozsdamentes anyagot kapunk, amelyek más tulajdonsággal, de tartósságában igencsak előremutató termékként használhatóak, vagy szétválaszthatóak.

    Esetleges nehézfémtartalmuk miatt viszont kifejezetten nem ajánlott föld alatt felejteni őket…

  4. Egy ismerosom foglalkozik extrem vegyes femek szelektalasaval. Az eljaras lenyege hogy ledaraljak a kapott anyagot es ezt egy folyamatosan valtozo surusegu folyadekon vezetik keresztul A valtozo folyadek ( inkabb zsele ) surusegenek megfeleloen mindig mas es fem gyun a felszinr, vagy kerul legalulra.

  5. Allesmor Obranna

    A nehézfémek viszonylag ritkák, nagyon kis mennyiségben vannak jelen a gépekben. Főképp a hajtóművekben, de azokat külön kezelik.
    Engem jobban érdekelne, hogy ha olyan egyszerű lenne a gépek beolvasztása, miért olyan ritka ez világszerte? Főkép a katonai gépekre értem.
    Az oroszoknál is ott rohad a rengeteg madár, pedig náluk van kohászat rendesen.
    A repülőgépeket „jobb esetben” bárddal felaprítják, majd megpróbálják bezúzni valamilyen jól tárolható formára.
    De inkább szétbuherálják, fűre, sivatagba tolják, tengerbe süllyesztik, esetleg lőtéren szétlövik.

    Utána néztem, vannak repülőgépek újrahasznosításával foglalkozó cégek. Az ő sajtóközleményük szerint nincs az a repülőgép, amit ne lehetne akár teljes mértékben újrahasznosítani. Bár ők is a civil gépkre specializálódtak.
    Nyilván igazuk van, bár nem tudom pl. a gumi elemekkel mit tesznek.
    Igaz, a gumi se számottevő probléma, illetve a gép kibelezésekor kikerül a gumi anyag a problémakörből és átkerül egy másikba.
    Egy civil nagygépen a géptörzs szerkezete rendszerint valamilyen korrózióvédelemmel ellátott alumínium ötvözet. Egy utasszállítón tehát fajlagosan sokkal több nyerhető ki ugyanabból a viszonylag könnyen feldolgozható anyagból. Könnyebb vágni, egy művelet során nagyobb mennyiséget lehet kinyerni.
    A vadászgépek más struktúrájúak, arányaiban sokkal több a titán, a nagy szilárdságú acélötvözet, eleve nehezebb bezúzni a teljesen vegyes felépítés miatt.
    Először kisebb elemekre kell szétszedni, sokkal több lépés egy gépet „kohókész” állapotra hozni, mint egy civil madarat.
    És úgy tűnik, annyit nem ér az egész.

  6. Annyira nem vagyok és röfi szakértő. Kiszerelni a gépből érdemben semmit sem érdemes, semmi sincs benne igazán, ami 15-20 évesnél fiatalabb. A gépek strukturálisan öregek, a gép kohászati technológiája mai szemmel valszeg kőkrszaki. Ahogy írta a kommentelő társ. Ezek erősen specializált célhardverek.

    Azt viszont kétlem, hogy az elföldelt gépekre ne találtak volna vevőt a nagyvilágban….

  7. Kompletten az egész gépet nem tolhatod be a kohóba. Tehát szét kell szedni. Kik szedik szét? Szakemberek. Az ausztrál órabérek ismeretében és munkaórákkal felszorozva elég hamar kijön az, hogy nem éri meg szétszedni őket. A jenkik az F-14-gyel megcsinálták, de hát abba több százezer dollár értékű titán volt…

  8. Jogi előírások miatt ásták el a gépeket. Annak idején az USA azzal a feltétellel adta el azokat, hogy semmilyen körülmények között sem kerülhetnek idegen kézbe a gépek, vagy azok részegységei. Noha túlhaladott, a vállalt kötelezettséget tartani kell. Így a legolcsóbb.
    Marad bőven múzeumi példány. Lehet felháborodni, de sajnos a használhatatlan technikától így vagy úgy de meg kell szabadulni.