Az Alaszkában tegnapelőtt lezuhant F-22 és a kanadaiak által tegnap elveszett CF-18 után ma az oroszok borzolják a kedélyeket: gyakorló repülés közben a permi régióban lezuhant egy MiG-31-es. A gép két fős legénysége sikeres katapultálást hajtott végre.
A védelmi minisztérium elég szűkszavú volt az esettel kapcsolatban: a gép lezuhanásának megerősítésekor nem nyilatkoztak a gép típusáról, csak annyit mondtak, hogy az fegyverzet nélkül repült, nem jelentett veszélyt a lakott területekre.
Ekkor a hajózókat még nem találták meg, azóta a védelmi minisztérium nyilatkozatából már tudni, hogy mindketten „kielégítő állapotban” úszták meg a balesetet.
MiG-31 Foxhound | Fotó: RIA Novosztyi ,
A baleset okának kivizsgálása értelemszerűen még csak előkészítés alatt áll.
Hát ez nagyon nem jó! De fő, hogy a pilóták életben vannak!
Vajon ez már modernizált 31-es volt? Mert elég nagy gond ha igen…
Miért nagy baj ha igen azon kívül,hogy egyel kevesebb van?
Egy repülőgép lezuhanásának okait 3 fő csoportra bonthatjuk, pilótahiba, külső körülmény (pl. idegen test), technikai meghibásodás. Ezek közül csak akkor van para, ha az utóbbi miatt zuhant le a korszerűsített példány.
A technikai meghibásodásnak is lehetnek emberi okai pl nem húztak meg egy csavart(kicsit sarkított de).
Erre a hétre már csak egy európai vas hiányzik…
Azt se felejtsük el,hogy a gépnek kifejezetten pocsék kis sebességű repülési tulajdonságai vannak.
Sziasztok,
1. Nincs korszerűsített Mig-31-es aktív alakulatnál. Csak teszt gépek léteznek.
2. Erre a gépre már rég nem igazak az ötvenes évekre jellemző rossz kis sebességű repülési jellemzők. :)
Galcom
De igazak méghozzá azért mert a sárkányt a nagy magasságú és nagy sebességű elfogásra hegyezték ki gyakorlatilag egy tégla szárnyakkal.
Rosszul tudod. Az max a Mig-25-ös volt. Az általad állított, a korai „marketing” anyagok, és azok számtalan buta továbbmásolása miatt rögzült. Ez már egy teljesen más gép.
Erre a gépre már rég nem igazak az ötvenes évekre jellemző rossz kis sebességű repülési jellemzők. :)
A gép alapvető aerodniamikai kialakítása MiG-25 gépé némi módosítással. Tartós nagy állásszögű repülés nem szerepel képességeik között.
Az, hogy egy gép lassúrepülés tulajdonságai milyenek nem az évszámtól függ. Pl. az F-14 gép leszállás közbeni stabilitása rosszabb volt az F-4-nél…
Mi van? Front??
Egy hét alatt ez hányadik? Raptortól, juhar-Horneten át…
Csak nekem tűnik úgy, hogy az utóbbi időben (2-3 hét) kissé megszaporodtak a hasonló rep. események?
Rosszul tudod.
Jó lenne valami ténnyel alátámasztani. Pl. hol van a gépen LERX? Szárnyterhelés? T/w arány?
Ez már egy teljesen más gép.
A MiG-25-höz képest? Igen és nem. Az újgenerációs alacsonyan repülő B-1 és manőverező „intelligens” szárnyasbombák ellen volt kifejlesztve. Alapvetően a MiG-25-ös feladatköre lett kiterjesztve, mert képes volt földháttérben levő célok ellen is effektíven dolgozni és szimultán célleküzdésre is képes.
Ahogy molni mondja a aerodinamikailag semmi nem változot (nüansznyi különbségek vannak) a MIG-25-höz képest ezért ugyan olyan csapnivalóan repül alacsonyan és lassan mint az elődje.Elektronikában és hatékonyságban tényleg ég és föld a két gép közt a különbség de aerodinamikailag minimális.
Talán érdemes utána nézni, a típus üzemeltetési történetének. A pilóták beszámolóinak. Az utóbbi harminc évben elég sok összegyűlt.
Az egyik komoly igény és tovább lépése a típusnak (szemben a korábbi PVO gépekkel szemben) a kis magasságú és sebességű célok elfogása. Ezzel kapcsolatban a hatvanas évek második felében az akkori típusokkal sok kellemetlensége volt a haderőnek, ezért a Mig-31-es ezt (is) orvosolta. Többek között ezért került rá gépágyú.
Persze nem egy Szu-27-es, ez egyértelmű, de itt nem is erről van szó, hanem hogy miért is következhetett be a baleset. Amit ti írtok, a rossz repülési paraméterek a nyugati szaksajtó nyolcvanas évek végi és kilencvenes eleji találgatós cikkeinek tovább élése.
De azóta eltelt 15-20 év kis utánanézéssel ennél igényesebb infók is fellelhetőek a típusról.
A „Mig-25-ös feladatkörére lett kifejlesztve” pedig szintén nyugati találgatás a nyolcvanas évekből. Ez már abból az egyszerű tényből is látszik, hogy egyetlen Mig-25-ös egységet sem fegyvereztek át a Mig-31-esre, a Hidegháború alatt. Egyszerűen mert más feladatkörre találták ki.
Szóval ebből a szempontból (minden sértés nélkül) elavultak vagytok. Mentségetekre szóljon, hogy a nyugati világ teljesen ugyan így gondolkodik. :)
A “Mig-25-ös feladatkörére lett kifejlesztve” pedig szintén nyugati találgatás a nyolcvanas évekből.
Honnan veszed ezt? Mi az, hogy találgatás? Megáll az eszem…
Ez már abból az egyszerű tényből is látszik, hogy egyetlen Mig-25-ös egységet sem fegyvereztek át a Mig-31-esre, a Hidegháború alatt. Egyszerűen mert más feladatkörre találták ki.
Ennyi erővel mi a halálért repültek 1993-ig (!!) a kőkorszaki Szu-15 gépek? Elvileg már a ’80-as évek közepés is reménytelenül elavult volt.
Miért dobtak ki volna alig 10-11 éves MiG-25 gépeket? Nem lecseréltek egy képességet egy újabbra, hanem a meglevőt növelték. 1980-an táján a magasan repülő B-52 gépek ellen megfeleltek volna a nagyobb számban alkalmazott MiG-25 gépek. Minek parazorlták volna a MiG-31 képességeit arra, hogy más géppel is leküzdhető célokat semmisítsen meg? A B-1 flotta is párhuzamosan létezett a B-52-vel. Ergo egy új képességgel állítottak szembe ők is egy újat. A régivel szemben maradt a régi, kicsit kalapálgatva.
A B-52 gépek és a SZU széthulláa után a MiG-25 flottát erőteljesen visszavágták. Ennek nyilvánvalóan pénzügyi okai is voltak, de a fenyegetés hiánya is.
Szóval ebből a szempontból (minden sértés nélkül) elavultak vagytok.
Minden sértés nélkül talán fél percet nem ártana gondolkozni hogy az alapvető szemléletet megértsd mielőtt elvauktnak nevezel másokat…
Molnibalage, a légi harcos cikked fórum hozzászólásai között pár napja azt mondtad, hogy nincsenek használható orosz forrásaid, ezért is csak nyugati szemmel írtad a cikket. Ez a te forrásod.
Nekem elég sok orosz adatom van, többek között a VSZ front légi erők és a honi légvédelem nagy sebességű típust repülő alakulatainak története is lassan összeáll, a hatvanas évek második felétől. Ez pedig több száz egység. Ez alakulatonként részletes adatok az üzemeltetésről, bevetésekről. Ez meg az én forrásom.
Szerinted?
Ezért is említettem neked pár napja, hogy ha érdekel és írsz az emil címemre, akkor beszélhetünk erről a témáról. Így a HTKA orosz és esetleg más témájú, cikkei és hozzászólásainak minőségén is javíthatunk. :)
Annyit még hozzátennék, hogy a nyugati világ sajnos valóban a nyolcvanas évek cikkeinek bebetonozódott gondolatait használja, ha erről a témáról nyilatkozik.
Sajnos még mi is, pedig ugyan mi a VSZ tagjai voltunk, de az évtizedes titkolódzás hatására, csak a régi nyugati elvek gondolatok maradhattak meg.
Van forrásod vagy nincs? Ha van, akkor kérlek osztd meg. Nincs időm végtelen e-mailezgetésekre. Nagyon fárasztó a sok gépelés és van más elfoglaltságom is. Ha lefordítható bárhogy angolra, akkor elolvasom ha vár rá időm.
Az adatot sem igazán értem. Attól, hogy adatod van, a jelek szerint nincs értelmezve.
Egyébként olvasd el a hozzászólásomat. Nem elvakultat, hanem elavultat írtam. :):)
Galcom, az a legmeggyőzőbb, ha linkelsz, egyébként csak félre/levegőbe beszélsz, ahogy ezt molnibalage-ről állítod
„Van forrásod vagy nincs?”
Ez nem úgy működik, hogy ott egy link és azon rajta van minden. Így csak a gyorsan dobjunk össze valamit működik. Ez 5-6 év intenzív kutatómunkája, források rendszerezése, feldolgozása.
Nem értelek. Nem konkért linkre gondoltam. Ha elektronikus pdf vagy két, az is jöhet. Megpróbálom képfelismerővel kivenni a szöveget.
Ha nem osztasz meg semmit, akkor mi alapján dolgozzak. Élőszóban is órákig lehetne dumánlni bármiről, ha mély a téma. Írásban ez kb. 6-8-szor több a gépelés miatt. Aztán ott levélváltás ideje is.
Egyszerűbb, ha adod a forrást és megénzem, hogy mire jutok vele.
„Nem értelek”
Valamire azért mégis jó a személyes :), az email max a részletek megbeszéléséhez kell. Az emberek (főleg ha magyarok) a fórumokon elsősorban csak összevesznek egymással…
Ha link akkor például http://www.svvaulsh.ru (Az egyik PVO iskola oldala.). A fórumban hatalmas adat mennyiség található első kézből. A gond az vele, hogy 99,9% számunkra értéktelen. Megtalálni az értékest pedig hosszú hónapok kérdése. Pedig ez a link csak egy csepp a források tengerében. Remek cikkek vannak az orosz és ukrán repülős lapokban is, és még számtalan helyen.
Egyébként ritkán nyugati oldalon is jelennek meg igényesebb cikkek, ilyen például Stefan Büttner nagyobb lélegzett vételű írásai. De a magyar Vándor Károlyhoz hasonlóan, jelentek meg az elmúlt években igényes lengyel és cseh kiadványok is.
Neheny hete neztem vegig egy egesz Mig-31 film sorozatot. Azt hiszem a Tecsoved-en [Youtube]volt angolul [de lehet hogy nem…]. Kristaly tisztan emlekszem hogy a nyilatkozo volt szovjet pilotak nagyon veszelyesnek neveztek a kis sebessegu , alacsony magassagu manovereket. Ahogy az egyik pilota monda: konnyu ilyenkor megbocsathatatlan bunt elkovetni es mar oda is csaptad magad. Ez alapvetoen a nagy sulybol, nagy sebessegre optimalizalt sarkanybol fakad. Kulonosen nem szerettek a leszallast megelozo lassu, kis sebessegu manoverezest.
Danger: lehet, ez is egy vélemény. Általánosságban, más véleményeket írnak a gyakorló hajózók. Bár szerintem ez mindig helyzet függő. Nem az a videó, ahol a Khotilovo reptéren előtte meghaltak a bajtársaik?
Egy tavol keleti repter volt az utso videon, szo szerint Orosz o. keleti vegen, nem messze a partoktol. A kozelben van egy tengo bazis is, de a nevet most meg nem tudom mondani.
Akkor valószínűleg Elizovó lehetett Kamcsatkán. Vadregényes fotókat lehet róla találni, ahol a vulkán kúpja adja a reptér hátterét.
Molnibalage, kérlek nyugodj le. Indulatokkal itt nem lehet vitázni.
A MiG-31-es szárnya egy érdekes konstrukció, mivel meg tudták oldani, hogy a relatív magas tartósan fenntartható sebesség (~2.4-2.5 Mach) ellenére működő lehajtható belépőélet kapjon. Ha szigorúan vesszük, a gép rendelkezik LERX-el, ez az , amit a MiG-31M-nél aztán tovább növeltek. De ennek a mi szempontunkból most nincs jelentősége.
A gép kis sebességű repülési jellemzői nem kimondottan jók és ez főleg a hatalmas normál, vagy felfegyverzett felszállósúlyából, normál repülési tömegéből, illetve (még ha csak a maximálisan elérhető 5-5,5g-s értéket nézzük) súlyából ered.
A szárny felülete egyenként 66 négyzetméter, ez önmagában pl. 4 négyzetméterrel több, mint a Szu-27-es egyébként több mint egy méterrel nagyobb fesztávú szárnyáé. Üdvözlendő lenne ez a tény, ha figyelmen kívül hagynánk, hogy annak a gépnek a törzse is termel felhajtóerőt, míg a 31-esé csak kis mértékben. Persze a 31-esre is igaz, hogy a jókora beömlők kvázi kacsa, de inkább egyfajta előszárnyként viselkednek, de sajnos ennek a gépnek kell a sebesség, mitöbb a magasság is, mivel jókora tömeg, illetve aerodinamikai tehetetlenséggel rendelkezik, azonban a 27-es családtól eltérően a korányfelületei arányaiban kisebbek.
A hajtóművek felpörgési ideje sajnos igen magas, ennél a típusnál a forszázs kapcsolása önmagában közel annyi, mint más jóérzésű masinánál az alapjárattól a teljes fáklyáig eltelt idő. Itt a seggberúgás bizony későn jön.
Galcom.
A te meglátásod első blikkre helyes lenne, ha nem ment volna mellé. Való igaz, hogy a gép kis sebességű, kis magasságú célok leküzdését is(!) feladatul kapta, de ezt korántsem úgy, hogy ő maga is képes lenne komolyabb kis sebességű manőverezésre kis magasságon. Ezen célok leküzdését a Zaszlon radar, illetve az R-60-as rakétái, továbbá a közel 9000(!) lövés/perc tűzgyorsaságú gázelvezetéses GS-6-23-as gépágyújával képes. De ezek a célok nem Block 50/52-es F-16C-k, nem a hiperfürge F/A-18-asok, hanem a céljuk felé konokul haladó kisméretű, tehát nehezen felderíthető robotrepülőgépek. A többi cél pedig ezek indítására használt jókora bombázók, lehetőleg még az indítás megkezdése előtt.
Ha a MiG-31-es nem kapott volna mechanizált szárnyat (lehet, hogy egyeseknek fura, de ennek a gépnek komolyabban mechanizált a szárnya mint pl. egy F-15-ösnek, aztán mégis… na értitek) és LERX-et, még annyira se lehetne vele normálisan leszállni, mint így.
Egy 30-35 tonnás leszállósebeség esetén ha nem lennének mindenféle aerodinamikai állászöghatárolók a gépen (LERX, beömlő, belépőél, miegyéb) csak maga a kormányvezérlő rendszerbe iktatott készség önmagában képtelen lenne megfogni egy határon túlhúzott 31-est.
Végezetül egy záróbölcsesség:
Ha ezek a srácok kattintottak, akkor jó esély van arra, hogy talán nem az ő hibájukból történt, ami történt. A statisztika szerint ugyanis aki a nyakába kap valamiféle meghibásodást az tiszta lelkiismerettel menti az életét, ellenkező esetben bizony sajnos túl sokáig próbálnak meg korrigálni.
Vannak ellenpéldák, de most nyugodtan lehet járatni a memóriát, az a fránya statisztika tényleg ezt hozza ki…
A “Mig-25-ös feladatkörére lett kifejlesztve”, illetve a „Ennyi erővel mi a halálért repültek 1993-ig (!!) a kőkorszaki Szu-15 gépek?” kapcsolatban néhány érdekesség.
A szovjet honi légvédelemben a Mig-25-ös ezredeket főképp nagyobb ipari központokhoz közeli repterekre telepítették a hetvenes években. Ugyan hadrendben állt még rengeteg Su-9, Su-11, Jak-28, Tu-128, Su-15-ös elfogó, illetve még öreg Mig-17-esek is, a Mig-25-ösöket elsősorban a Mig-19-esekkel repülő ezredekhez osztották ki. Itt a gyorsan, magasra pontvédelmi feladatokat látták el.
Az érdekesség az, hogy az Mig-25-össel repülő elfogó ezredek települési helyei (egyetlen egy kivételével), egy hatalmas kör mentén, viszonylag arányosan lettek kiosztva, a moszkvai katonai körzet körül.
Ezzel szemben a Mig-31-eseket olyan alakulatok kapták meg a Hidegháború alatt, amelyek nem egy konkrét dolgot védtek, hanem a sarkkörön túli, illetve Szibéria hatalmas belső területi feletti légvédelem ellátásáért feleltek. Így ekkoriban a Jak-28-as és a Tu-128-as nagy hatótávolságú elfogókkal repülő alakulatoknál álltak hadrendbe a Mig-31-esek.
Ezért próbáltam eloszlatni korábban azt az általános tévhitet, miszerint a 31-es a huszonötöst váltotta volna le feladatkörében. Így talán érhetőbb vagyok.
Szia Allesmor Obranna, én sem a vadász méretű célokra írtam a manőverezését, így egyet értünk. :)
„De ezek a célok nem Block 50/52-es F-16C-k, nem a hiperfürge F/A-18-asok, hanem a céljuk felé konokul haladó kisméretű, tehát nehezen felderíthető robotrepülőgépek.”
Ehhez annyit tennék hozzá,hogy ezek a bizonyos cirkálórakéták ugyan alacsony magasságon,de közel sem alacsony sebességgel közlekednek(pl egy Tomahawk kb 900km/h).
http://www.flickr.com/photos/28048126@N00/4371662235/
http://www.airliners.net/photo/Russia—Air/Mikoyan-Gurevich-MiG-25…/0436739/L/
Ha minden igaz ez a gép volt:
http://www.fotogaleria.lietadla.com/view.php?id=34387
A balesetrol annyit arultak el, hogy egy `Tailspin`-be repultek bele a pilotak ,majd kozvetlen azutan pattintottak.
Az a dugóhúzó angol neve?
Lényegében igen, de hogy annak melyik fajtája…
Qualit
Köszönöm!
Elvileg egy farok dugohuzo, orveny alaku manover.
Ezért próbáltam eloszlatni korábban azt az általános tévhitet, miszerint a 31-es a huszonötöst váltotta volna le feladatkörében. Így talán érhetőbb vagyok.
Sehol nem írtam, hogy váltotta volna. Éppen azt írtam, hogy az ÚJ fenyegetés miatt adott ÚJ képességet.
Esne le mind. dudi™
Fade
nevet
Tudjátok, azért akkor is egy csodálatos dolog, hogy egy meghibásodott gép, mely a normál emberi léptékhez mérten elképzelhetetlen tempóban repül egy embertől idegen szituációban, szóval egy ilyen gépből megmenti a pilótákat egy ember által alkotott csodálatos mechanizmus…
…csöpögősnek hangzik, de minden repülőbázison ott kellene lenni az „ismeretlen katona sírja” mintájára a pilótamentő mechanizmusok kidolgozóinak emlékműve:) És minden évben meg kellene koszorúzni…
Galcom
Nyomhatnád az igényesebb tájékozódást elősegítő linkeket.
Teljes terheléssel a 31es max terhelhetősége 2,2g.
25ösök voltak az NDKban is.