Bár nem közvetlenül katonai téma, azért Olvasóink talán nem haragszanak meg érte, ha publikálunk egy igen érdekes európai törekvést, mely jövőbeni felhasználását tekintve akár a militarizált formában hadszíntéren is bizonyíthat.
A múltheti Hírhalomban beszámoltunk róla, hogy 250 csomós (463 km/h) sebességével az amerikai Sikorsky X2 demonstrátor sebességrekordot döntött. Nos, az európaiaknak sem tetszik a forgószárnyas repülőeszközök alacsony maximális sebessége (~350 km/h), így érdekes eszközökkel próbálják meg minél feljebb tornászni a limitet.
Míg az amerikaiak egy új géptörzset készítettek tolólégcsavarral hajtott, koaxális rotorral ellátott járművükhöz, addig az európaiak egy jóval egyszerűbb megoldást választottak, egy meglévő típus sárkányszerkezetét (a polgári EC155-ösét) használták fel a demonstrátorhoz. A kéthajtóműves helikoptert azért jelentősen átalakították, két félszárnnyal látták el, melyek végére egy-egy ötlapátos légcsavarral ellátott turboprop meghajtást szereltek. Eltávolították a Feneztron kialakítású farokrotort, a főrotor nyomatékát a turboprop hajtóművek különböző teljesítménybeállításával ellensúlyozzák.
Nem lesz szépségdíjas, az biztos… ,
A Eurocopter X3 névre hallgató koncepció egy franciaországi repülőkísérleti üzem területén szeptember elején megtartott első repülése során csupán pár percet töltött a levegőben, tesztelték a gép függeszkedési jellemzőit és alacsony sebességű repüléskor mutatott tulajdonságait.
A géptől később a 220 csomós (~407,5 km/h) maximális sebességet várnak el. Decemberig megtartott repülési tesztek során csupán 180 csomóig gyorsítják majd. Ezután három hónapos szünetet kap az X3, ezalatt elvégzik rajta a szükséges átalakításokat, hogy majd 2011 márciusától bebizonyíthassa, hogy képes 400 km/h-s sebességgel is száguldani.
httpv://www.youtube.com/watch?v=LxhogYKwV7Y
Háát… ez így ahogy van gagyi és túlkomplikált, az amcsi dizájn ezerszer jobbnak tűnik, igaz az meg koaxális légcsavart használ, de a végeredmény mégis csak egy kompakt helikopter, nem egy ilyen okádék izé.
Miért jó ilyet építeni? A Sikorskyt sem értem. Az osprey már repül és még gyorsabb is…
Érdekes gépek, már a ’80 -as években is voltak ilyen jellegű kísérletek, de valahogy nem terjedtek el. Most megint elővették…!
Azt azért szem előtt kell tartani, hogy csak kísérleteznek. Ha megnézitek a videót, meglehetősen remeg mind a farokrész, mind a félszárnyak. Remélem bírni fogja a strapát…
Am rondaságban felveszi a versenyt az X-32-essel…
Az azért érdekes lenne, ha bármelyik helikoptert át lehetne építeni, és mondjuk bármelyik 200km/h sebességű az átalakítás után elérhetné a 350-400 km/h-t.
Már persze, ha ezt a sufni tuningot egyáltalán meg lehet csinálni.
A tolólégcsavaros Sikorsky X2 (megjegyzem „némi” KAMOV érzés elfogott) életképesebbnek látszik.
Érdekes lehetőség ez az átépítés, ha esetleg majd életképes lesz.
Jó kis gép.
Ha teljesíti a 400 km km/-h-t akkor elég jó kis civil szállító gép.
Egy helikopter nem haladhat tetszőleges sebességgel, mert a rotorlapátok végének a sebessége meg sem szabad hogy közelítse a hangsebességet, márpedig eléggé gyorsan pörög eleve, ha ahhoz még hozzáadódik ~450 kmph az már nem semmi. A rotorokat eszerint kell tervezni ehez a gépekhez. (A sugárhajtóművek rotorlapátjait is.)
Nekem mondták már azt, hogy a modern heliknél a lapátvég elérheti a hangsebeséget. Nosza, számoljuk ki.
A Mi-24 heli rotorja asszem percenként valami 240 vgy 250-et fordul. A Chinook 225-öt, reális lehet a 240.
A rotor átmérő 17,3 méter a sugár a fele. Haladjon a heli mondjuk 300 km/h-val. Ehhez jön a rotor sebessége a forgásból. Legyen 240 RPM, az 4 fordulat/sec = 1440 fok /sec = 25,1 rad / sec.
v forg = 25,1 * 8,65 = 217 m/s = 781 km/h. 300-as tempónál ez 1081 km/h ami bizony közel van a hangsebeséghez.
Vélemény? Gőzöm sincs. :)
Vegyünk egy ideális esetet(azért ideális, mert a realitása igen kicsi.
Tehát az eset: A szél egy irányból fúj a helikopter pedig szembe megy vele és a helikopternek négylapátos rotorja van. Ha a szél éppen merőleges az egyik lapátra, akkor merőleges az ezzel átellenben lévő lapátra, tehát a vektoriális összeg miatt a szél hatása 0.
Ilyen repülőlégcsavar cuccnál pedig nem számít a szembe szél, mivel az nem kerületi irányú, hanem merőleges arra( skaláris vektoriális szorzat 0). Csak a 90 fokos oldalszélnek lehetne hatása, de a helikopteresnél leírtak itt is igazak.
Remélem érthető.
A merőleges a lapátra értelmezése: Természetesen nem a lapát felületére, hanem annak élére merőleges.
molni
Ha elérné a hangsebességet akkor hangrobbanásnak kéne lennie azt meg nem bírná ki a lapát szerkezete…
Dudi, nincs semmilyen hangrobbanás, amikor a lapát eléri a hangsebességet :)
Csupán az adott test előtt összetorlódik a levegő és lökéshullám jön létre, amikor ez leér a földre, akkor érzik az ott állók hangrobbanásnak. De a pilóta számára hangtalan a dolog. Persze, akkor nem, ha a létrejövő lökéshullám nem kívánt rezgéseket, erőket, nyomatékokat kelt, mert akkor biza rázhatja a gépet rendesen… :)
Molni jól érezi, valóban fizikai korláta van a nagy sebességű helikopteres repülésnek, ha a lapátvég eléri a hangsebességet, leválik az áramlás, megszűnik a felhajtóerő. Így nem véletlen a Sikorsky választása. A koaxális rotornál rövidebbek a lapátok, így kisebb a kerületi sebesség (tehát nagyobb sebességnél közelíti meg a hangsebességet a szembeforgó lapát), az meg csak hab a tortán, hogy nem kell fakorrotor. :)
Phoenix
Tudom mi az a hangrobbanás :).Nem arra gondoltam,hogy bekövetkezik egy robbanás és az megsemmisíti a lapátot hanem azokra a rezonanciákra amit te is írtál na azokat nem bírnák ki a lapátok.