|

XI. Kecskeméti Repülőnap és Haditechnikai Bemutató

Egy átlagos magyar repülésszerető ember számára – főleg, ha elsősorban a katonai szféra érdekli – alig jelenthet valami is nagyobb élményt a Kecskeméti Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutatónál. A minden második évben megrendezésre kerülő esemény színvonala emelkedő ágban van, amit az idei, 11. alkalom is megerősít.

Ott voltunk! ,

A Haditechnikai Kerekasztal szerkesztősége természetesen jelen volt a helyszínen – ki hosszabb, ki rövidebb ideig. Ám abban mindannyian egyetértünk, hogy Magyarország repülőnapok terén elérte a nyugat-európai színvonalat – már ami a dinamikus programot és a statikus soron kiállított típusokat illeti…

A fenti megállapítás nem véletlenül olyan, amilyen, ugyanis amíg a kilátogató laikus néző számára minden tekintetben maximális élményt nyújtottak az égen és a földön látható vasmadarak és egyéb haditechnikai eszközök, addig a témában jártas látogatók és a sajtó képviselői bizony felsorolhatnak jó pár negatívumot a szervezéssel kapcsolatban. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nem éreztük jól magunkat, csupán némi építő jellegű kritikával szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy a következő alkalommal sokkal gördülékenyebben menjenek a dolgok.

Csőrike II csalit dob |Fotó: HTKA.hu – Spawn ,

Most azonban inkább a pozitívumokkal kezdeném. Egy repülőnapnak több alapköve van, melyek alapján eldönthetjük, hogy jók-e vagy sem. Közülük is a két legfontosabb a dinamikus program és a statikus soron kiállított típusok változatossága. Erre a kettőre igazándiból nem lehet panasz, hiszen az olykor erősen borús égen igazán kitűnő műsort csodálhatott meg a nagyérdemű, amikor pedig egy kis sétához volt kedvünk, a repülőtér keleti felében sok érdekes, ritkán látható harci gépet vehettünk szemügyre.

A statikus sorban helyet kapó típusok között voltak megszokottak és ritkaságszámba menők is. Természetesen a legnagyobb szenzációt az ukránok Szu-27 Flanker vadászbombázója jelentette, mely impozáns méretének és szép vonalainak – no meg hírnevének – köszönhetően mágnesként vonzotta magához a szemlélődőket. Kis csapatunk első célpontja is ez volt, és az élményt csak fokozta, hogy némi készpénz ellenében az ukrán hajózók beengedtek a Flanker kabinjába is, majd lehetőségünk nyílott a típus részletes megvizsgálására, körbejárására is.

Egy magyar Jak-52-essel kötelékben | Fotó: HTKA.hu – Spawn ,

Tőle balra állt egy VIP-berendezésű magyar An-26-os, melybe szintén sikerült bejutnunk. A kabin megtekintése után kicsit elbeszélgettünk a hajózókkal, és az ’Ancsa’ jellemzése után rákérdeztünk, milyen típust szeretnének majd helyette. Azt a választ kaptunk, hogy sok lehetséges variáció van, de a lényeg, hogy a célnak megfelelőt válasszon a felső vezetés, melyhez szükséges a jövőbeni célok kijelölése. Tehát ha külföldi missziókba (Koszovó, Afganisztán) szeretnénk a váltást és némi muníciót fuvarozni, akkor valamilyen polgári repülőgépet kell átalakítani erre a célra. Ám ha csak Európán belüli szállítási feladatokat szeretnénk végezni, akkor egy közepes katonai teherszállító tökéletes lenne – például a C-27J Spartan.

Az An-26 mellett eltörpült a Jak-52-es, mely a három repülőképes példány egyike, s szintén utódjára vár. Mellette egy Zlin-43-as és néhány polgári kisgép állt. A másik sort egy magyar JAS-39 EBS-HU Gripen állt. Az előbbieken felbuzdulva megérdeklődtük az ott ácsorgó hajózótól, hogy lehetséges lenne-e a pilótakabin megtekintése, de egy jó alibivel – a kabintető nyitómechanizmusának akkumulátora le fog merülni – udvariasan elutasította a kérést. Nem úgy a tőle jobbra parkoló román MiG-21 LanceR C pilótája, aki rendkívül kedves volt, így a cikkíró lehetőséget kapott a számára oly kedves típus katapultülésébe való behuppanásra.
A LanceR-en jól látszik az izraeli modernizáció. A legszembetűnőbb a két display, melyek közül a jobb oldali a rendszerek ellenőrzésére és a repülési adatok megjelenítésére szolgál, míg a baloldali a lokátor információit közli a pilótával. Természetesen a régi mechanikus műszerek sem hiányoztak, ám ennek ellenére tényleg igaz, hogy az öreg típus még a mai napig is megfelel a légtérvédelemre.

Svéd Gripen a levegőben |Fotó: HTKA.hu – Spawn ,

Nem hagyhattuk ki, hogy ne kérdezzünk rá a román hajózónál is, hogy mit szeretne a LanceR helyett. A kérdés nem dobta fel túlzottan, mindössze annyit mondott, hogy biztosan politikai döntés lesz, és ez alapján a Gripen a legvalószínűbb, mivel az a legolcsóbb.

Tovább haladva szerb gépekkel találkozhattunk, melyek közül egyikbe sem tudtunk beülni, csupán a G-2-re nyílt alkalma a cikkírónak felmászni és megnézni a kabint. Náluk sokkal érdekesebb volt az ’izraeli blokk’, melyet egy C-130H Hercules és két F-16I Soufa alkotott. Elsőként a teherszállítót nyitották ki, belsejében egy kis kiállítással az ottani kutató-mentő egységek felszereléseiből. Később – a pilóták, a fekete öltönyös-napszemüveges őrök és magyar készenléti rendőrök felügyelete mellett – bárki megnézhette és lefotózhatta a ’Vihar’ névre keresztelt vadászbombázókat is, így mi is éltünk a lehetőséggel. A C-130 bal oldalán (szemből nézve) álló Falcon pilótája rendkívül kedves és közlékeny volt, szívesen válaszolt kérdéseinkre. Megtudtuk, hogy két éve repüli a típust, melyen 2-300 órát tölthet el egy évben.

Szépet repült a szlovák MiG-29-es is |Fotó: HTKA.hu – Spawn ,

Az izraeli gépekhez fűződik két érdekes sztori. A C-130-asból kilépve és a többiekre várva a cikkíró megkérdezte a hajózókat, hogy a nap folyamán lesz-e lehetőség az F-16I-k pilótafülkéinek megtekintésére. Erre akkor (délelőtt 9 felé) az volt a válasz, hogy ’lehetetlen’. Később széles vigyorral a szánkon konstatáltuk, hogy mégsem az…
A másik Phoenix kolléga tapasztalata. Vasárnap délután még egyszer ellátogatott a statikus sorra, és le kívánta fényképezni az egyik Soufát. Ám ez nem sikerült neki, ugyanis a melléjük kirendelt magyar őr közölte vele, hogy tilos. Bizonyára az Olvasók is kíváncsiak lettek volna a reakciójára, ha megmutatja neki az addig készült képeket.

A spanyolok a statikus sorra csak CASA C-295-ösüket állították ki. Ebbe szombaton a nagyérdemű is beléphetett, ám a rendkívül modern, LCD-kijelzőkkel teletűzdelt pilótafülkét a személyzet kérésére nem fotózhattuk. Az An-26-os után érdekes volt a fejlett nyugati technológia a közel azonos méretű szállítógépben. A sor végén pedig az ukránok Ancsája árválkodott, belsejének megtekintésére nem volt lehetőség.

A nézők egyik kedvence, a Spartan | Fotó: HTKA.hu – Spawn ,

Visszakanyarodva a másik sorba, egy magyar MiG-29-be volt lehetőség beülni, de ezt a hatalmas sor miatt kihagytuk. A szlovák Fulcrum előtt viszont kevesebben álltak, így itt Phoenix kihasználta az alkalmat, és készített pár képet a fülkéről. A hollandok F-16-osai előtt sikerült ’pár szót’ váltanunk egy pilótával, de erről majd később…

Az Egyesült Államok Légiereje egy kis meglepetéssel szolgált, ugyanis az F-15 Strike Eagle névre hallgató E verzióját küldte el Magyarországra. A két példány a nagy-britanniai Lakenheat repülőtérről érkezett, oldalukon ott voltak a CFT-k. Az egyik pilótával sikerült jó kapcsolatot kialakítani. Elmondta, hogy sokat gyakorolnak a Királyi Légierő gépeivel, a Typhoon-ról pedig úgy nyilatkozott, hogy meglepően gyorsan emelkedik nagy magasságba, és légi harcban veszélyes ellenfél.

Fotó: HTKA.hu – Spawn ,

A statikus sorban a Luftwaffe két Eurofightere és egy Tornado IDS-e után visszatértünk a kiindulási ponthoz, a Flankerhez. Utunk következő állomása a cseh díszfestésű Mi-24V után a szlovákok kutató-mentő Mi-17-ese volt. A hajózók rendesek voltak és beengedtek minket a pilótakabinba, ahol megtekinthettük az NVG-s sisakot is, valamint tanulmányozhattuk a több nagy kijelzőből álló műszerelrendezést. A magyar Mi-17N ott jártunk idején nem volt nyitva, így sajnos nem tudtuk összehasonlítani a szomszédokéval. A következő ’sorban’ három kisebb forgószárnyas állt, egy szlovén AB-212-es, egy német BO-105-ös és egy belga A-109BA. Ezek közül az elsőbe sikerült bejutnia a cikkírónak, a szlovén hajózó rendkívül kedves volt, megmutatta a helikopter fontosabb műszereit és a kutató-mentő feladatok során használt eszközeit.

Az esemény nevéből adódóan a szárazföldi erők eszközeit is megtekinthettük. Ezek között az egyik érdekesség a Cougar MRAP volt, a másik pedig a két tűzszerész robot. Jelenleg a Magyar Honvédség négy ilyennel rendelkezik, közülük egy van Afganisztánban, három pedig itthon. Egy tűzszerész ruhába öltözött honvéd is a kis masinákkal tartott, akitől megtudtuk: a felszerelés használatakor úgy számolnak, hogy minden méterrel tíz százalékkal nő a túlélésük esélye, elméletben. Így tíz méter távolságból a jellegzetes zöld színű viseletnek már 100 %-os védelmet kéne nyújtania. Ez persze nem mindig valósul meg a gyakorlatban, de a pszichikai terhet csökkenti.

Magyar MRAP |Fotó: HTKA.hu – Spawn ,

Az előző repülőnaphoz hasonlóan a Magyar Légierő szolgálatból kivont típusait is megtekinthették a kilátogatók, közülük többe is beülhettek azok, akik kivárták a hosszú sorokat. A többé-kevésbé jó állapotú Szu-22M3-as, L-39-es és a MiG-ek mindig csempésznek egy kis nosztalgikus hangulatot az eseménybe.
A repülőtér nyugati felében található zöld hangárokban többféle kiállítás is megtekinthető volt. A ’múzeumhangár’ néven emlegetettben például a magyar repülés történetét követhettük végig, de megismerkedhettünk a honvédség alakulataival is, valamint jó pár cég állította ki termékeit. Az utolsó előtti hangárban például egy Eurocopter EC645-ös makettet találhatott, aki arra járt. Ez főként a hozzáértőbbek számára volt érdekes, ugyanis ez a helikopter lehet az Egyesült Államok Hadseregében az OH-58-asok utódja.

Egyetlen dolog volt, amit nagyon-nagyon hiányoltunk a statikus programból: a NATO E-3A AWACS gépét…

Fotó: HTKA.hu – Spawn ,

Most pedig térjünk rá a dinamikus programra. Sajnos az időjárás nem kímélte a szervezőket és a látogatókat sem, bár előbbieknek több fejfájást okozhatott, főleg a szombat délelőtti hatalmas köd. Ám ennek ellenére kiválóan megoldották a problémát, és annak ellenére, hogy csúsztatni kellett, az előzetesen kiírt típusok közül mindet láthattuk a levegőben – igaz, sokat jóval rövidebb ideig. Vasárnap erősen lógott az eső lába, de végül nem lett belőle zuhé, így zavartalanul folytatódhatott a program.

A fantasztikusra sikeredett, díszfestésű Mi-24-es ’Csőrike II’ igazán elismerésre méltó programmal örvendeztetett meg minket, és a Jak-52-re sem lehetett panasz. A magyar Gripen a szokásos bemutatóját repülte, csakúgy mint svéd kollégája az egyel régebbi verziójú JAS-39A-val. A spanyol és svájci Hornetek megmutatták, hogy az eredetileg repülőgép-hordozók fedélzetére tervezett típus képes erőtől duzzadó programot is repülni, ezt a nagy állásszögű repülések során bizonyították, meglepő módon egy teljes kört tudott megtenni így az F/A-18-as.

A spanyol Hornetre sem lehetett panasz |Fotó: HTKA.hu – Spawn ,

A MiG-29 demó a szlovákoknak köszönhetően nem maradt ki a programból, és reméljük, hogy még egy ideig nem is fog, ugyanis kiváló programot láthattunk a géptől. A román kétüléses LanceR B pedig a jó öreg MiG-21 kedvelőinek szívét melengette meg, a szürke felhők előterében szépen mutatott a hajtóműből kicsapó lángcsóva.

A két F-16-demó hozta a megszokott színvonalat, a feltűnő narancssárga színben pompázó holland és a kék csíkos belga sem spórolt az infracsalikkal. Az osztrák Eurofighter Typhoon egyenesen Zeltwegből repült át, ezért csak egy rövidet repült. A cseh L-159-esek közül a gyári és a légierő színeiben szolgáló is szépet repült, előbbi függőleges vezérsíkján még mindig ott virított a Puma század matricája.
Igazi érdekesség volt az olasz AMX bemutatója. A csapásmérő feladatú gép pilótája nem vallott szégyent, lehetőségeihez mérten megpróbálta a lehető leglátványosabb bemutatót produkálni.

Vastapsot kaptak |Fotó: HTKA.hu – Spawn ,

A nézők kedvencei egyértelműen a Pápáról érkező, a HAW állományába tartozó C-17 Globemaster III és az olasz C-27J Spartan voltak. Előbbi pusztán méreteivel is sikert aratott, utóbbi pedig itthon is bizonyította a típus hírnevét: orsók, bukfencek, késrepülések gazdagították repülését, melyet a végén vastapssal jutalmazott a közönség. Reméljük, a legközelebbi repülőnapra is eljön majd a ’Spártai’, ilyen produkciót látni mindig élmény.

A spanyol Mirage F.1 repülése azért volt érdekes, mert lehetséges, hogy most láthattunk utoljára a levegőben ilyen gépet élőben. Nem volt a hétvége legjobbja, de fáklyás emelkedései és nagy sebességű áthúzásai említésre méltóak.
Ezek után már mindenki számára világos, hogy a HTKA szerint mi volt a ’Hétvége produkciója’: a Dassault Rafale repülése szemet gyönyörködtetőre sikerült. Már a pénteki gyakorlás alkalmával is elismerően bólogattunk, szombaton és vasárnap pedig a francia gép bebiztosította első helyét a képzeletbeli dobogón.

A Rafale brazil segítséggel kerül exportra? | Fotó: HTKA.hu – Spawn ,

A kötelékek idén is szép számban vettek részt, közülük a Patrouille Suisse (Svájci Őrjárat) másodszor volt látható Magyarországon, 1992-ben még Hawker Hunterekkel bemutatóztak.. A nemzeti színekben pompázó F-5E-k igazán látványos műsort mutattak be, látszott rajtuk a sok gyakorlás. A formációk pontosak voltak, a lehető legtöbbet hozták ki a Tigerekből.
A régebbi NF-5A-val repülő Türkish Stars (Török Csillagok) visszatérő vendégek Kecskeméten, ami nem is baj, mivel mindig élvezetes bemutatóval örvendeztetnek meg bennünket. Az élményhez hozzájárul kommentátoruk, aki magyarul is tud (valamennyit), így mindenki mosolyogva fordítja fejét a megfelelő irányba, mikor a hangszórókban felhangzik az erős török akcentussal tarkított ’Kérém, nézzénék jobbrá – most!’

A horvát alakulat, a Wings of Storm (Vihar Szárnyai) Pilatus PC-9-esei pozitív csalódást okoztak, ugyanis meglepően ötletes és szépen végrehajtott manővereket mutattak be, így őket is várjuk vissza legközelebb. A Breitling Jet Team már csak a repült típus miatt is kedves a szívünknek, a hét L-39C Albatros pedig nem vallott szégyent, hozták a jó formájukat. Nem szabad elfelejtkezni a lengyel Iskra-kötelékről, a Team Iskry-ről sem, melynek szintén hét TS-11-ese ugyancsak érdekesség volt a magyar égen.
Ha pedig a kötelékekről van szó, érdemes szót ejteni a magyar Hajdú Trióról, mely Apollo Fox UL-gépekkel repült, és érdekes színt vitt a bemutatóba.

Impozáns égi kötelék |Fotó: HTKA.hu – Spawn ,

Az idén 50. évét ünneplő olasz Frecce Tricolori (Háromszínű Nyilak) pedig megkoronázta az évfordulóktól hemzsegő rendezvényt. A szerző személyes kedvencei az elmúlt évek megszokott formációi mellett néhány újat is bemutattak, így vonva be az ünneplésbe a magyar közönséget is. 2008-hoz hasonlóan idén is osztogattak bemutatófüzeteket, és a műsor végeztével azon szerencsések, akik a kerítés mellett álltak a Spartannal szemben, még aláírást is kérhettek a pilótáktól – sajnos ez számunkra nem adatott meg, az idegeskedő biztonsági őrök ugyanis a dinamikus program végével egyből kifelé tessékeltek bennünket, és nem engedtek oda az olaszokhoz…

Holland F-16AM Demo – nem spórolt az infracsalival |Fotó: HTKA.hu – Spawn ,

Most pedig a beígért kritika. A sajtóregisztrációt követően az értesítő E-Mailben nem közöltek semmilyen információt arról, hogy hol kell majd bejelentkeznünk, így a sajtókaputól közel két kilométert kellett sétálnunk oda-vissza az akkreditáció miatt. Ezután (a talán túl részletes táskaátkutatás végeztével) a hűvös és csendes sajtóközpontba mentünk több társunkkal együtt, ahol már be volt rendezve egy terem a sajtótájékoztató számára. A kijelölt időpont után húsz perccel azonban közölték, hogy máshol történik a tájékoztató, és már el is kezdődött – így egy kilométerrel odébb kellett települnünk, ráadásul már a végére értünk oda.
Reméljük, hogy legközelebb sokkal jobban figyelnek a média tájékoztatására a szervezők, hogy elkerüljék az efféle kellemetlenségeket.

Összességében tehát egy rendkívül jó repülőnapot tudhatunk a hátunk mögött. Reméljük, hogy a legközelebbi is ugyan ilyen jó, vagy még jobb lesz, ezzel növelve Magyarország hírnevét a világban.

A végére pedig jöjjön a beígért ’legnagyobb élmény’, ami nem más volt, mint a holland F-16-pilótával való beszélgetés. A rendkívül közlékeny hajózótól megérdeklődtünk, hogy milyen típust szeretne látni a Holland Királyi Légierő kötelékében a Fighting Falcon után:

-What would you like to the next military aircraft of Netherlands?
-Joint Strike Fighter, of course.
-And the Eurofighter?
-It’s a shit.

(Angolul nem tudóknak:
– Melyik típust szeretnéd Hollandia következő harci gépének?
– A Joint Srike Fightert, természetesen.
– És a Eurofighter?
– Az egy sz*r.)

Ezt követően további hasonló dolgok is elhangzottak részéről, ám erről és a többi interjúról bővebben majd Phoenix kolléga írásában számolunk be. Addig is tessék hozzászólni, megosztani az élményeket a többiekkel, valamint várjuk a szebbnél szebb képeket is a fotópályázatra!

44 hozzászólás “XI. Kecskeméti Repülőnap és Haditechnikai Bemutató”

  1. Jó kis beszámoló. Köszi.
    Holland pilóta véleménye érdekes. Kíváncsi vagyok milyen okokat sorolt fel +/-. (Esetleg volt vmi csere program folyamányaként egy ideig Tájfun zsoké?)
    De, jó, hogy pont az itteni nagy „F35 jó-e vagy sem” vita után:P…

    Spawn: Na, akkor ezt a galériát végig lesem. Thx.

  2. Háromórányi autó után végre feltűnt a távolban a francia L-39-es kötelék. Kissé bánkódva, hogy egy „normális” fényképező gép nélkül vagyunk nem tudtunk felvételeket készíteni az út felett köröző és alakzatba álló Albákról…
    De azért mosolyogni is volt ám ok!:)
    Némi kavarodás után, a hármas kapun és néhány mázsányi biztonságin átjutva bejutottam az „ígéretföldjére”! Jobbra katonás sorban pihent néhány Gripen, amiről pár fotó is készült,amint a tesómat összeszedtük és belátta, hogy nem mikroelektronika után éhezve kunyizom tőle a digit gépét! Addig azonban egy villám gyors fordulóval felmértem a statikus sort! Az „egyértelmű kuriózum” pálmáját az ukránok Szu-27-se vitte el, amiről szeretett húgom csak egy „Ez aztán ronda!” megjegyzéssel bírt…
    S mielőtt bárki bármit is mondana egyetlen tesómra, ő ezt a nem mindennapi festésre értette s valljuk meg, hogy ez megbocsájtható főleg egy olyan csajszinak aki él-hal az F1-ért. De kanyarodjunk vissza a repnaphoz. Végig zúzva a statikus részen, bőszen lövöldözve a képeket, amiből is 393 darab lett, mivel a memo kártya ennyit bírt… Kis költségvetésű csapat vagyunk – F1-es nyelven szólva…
    Miután a statikus csodákról készültek fénykép így következtek a hangárok egy kellemes séta keretén belül, ahol a már „kötelező résztvevőként” Az energiaitalosok RB2 kocsiját vehette szemügyre a kedves nagyérdemű. Sebesség és technológia összeér ha mondhatjuk így!
    A hangárokban különböző kiállítások, hadtörténelem, Magyar Légierő története, 100 éves a magyar motoros repülés, déd- és nagyapáink hadserege, amit korhű ruhákban jövő-menő lelkes hagyományőrzők mutatták be, akik készségesen válaszoltak, amire csak tudtak! Érdemes volt a NATO hangárokat meglátogatni mivel az utolsóban cseh Gripen Alcaval együtt volt látható, teljes (gyakorló) harci díszben.
    Az utolsó előtt hangárban – ahol az RB2 is tanyázott – a Eurocopter állított ki egy sivatagi festésű Lakotát? Itt javítsatok, ha tévedek. A heli gyakorlatilag állandóan „foglaltat” jelzett, mivel a gyerek seregtől nem lehetett bejutni a gépbe… Kicsit mosolyogva irigykedtem, de semmi gond robogjunk tovább! Az egyik hangár előtt egy „magányos” magyar Gripen álldogált, egy kicsinyített Griff fiókával az oldalán. Mellette a 04-es MiG-29-es volt kiállítva, amit már „ismerősként” köszönthettem, mivel – Phoenixhez hasonlóan – egy PIR tábor során körbejárogathattam és igen volt tapizás is, beismerem! Itt azonban bárki átélhette az élményt, amit egy igazi 29-es megérintésével szerezhetett magának az ember. – erre a magyar MiG-29+emberi kapcsolat még visszatérünk! De a hangárokban még találhattunk más különböző kiállítást! A honvédség minden részlege képviseltette magát! De volt még félig kész gép, Me-108 Taifun, MD500 rendőrségi, bűnöző hajhász heli, akinek a pilótája nagyon készséges volt. Csőrike II is a hangároknál kapott helyet. Próbáltam egy kicsit érdeklődni, hogy mi lesz a gép sorsa, meddig repülik még, de „nagyon kedvesen” válaszolgató honvédünk inkább „nesze semmi, fogd meg jól” alapon szórta az infót… Egy: „További szép napot!” után újból útra keltem, s magamban elmorzsolva a „Van ilyen” szavacskákat. A hangárok mentén így visszaindultam a statikus sor felé, be-besandítva a hangárokban. A könyvkiadó hangárában láttam – S EZ NEM A REKLÁM HELYE – Aero magazin standját, de mivel nem voltam idő milliomos, így tovább mentem. S évek óta itt teszem fel magamnak a kérdést, hogy néhány más szaksajtó miért nem prezentálja magát egy-egy standdal? Nem kell egetverő dolgokra gondolni! Csak néhány szám, egy-két poszter, szerkesztők, írók talán szakértők, pilóták, akikkel pár szót lehetne váltani….
    A hangároktól jobbra a Arrabona légvédelmi ezred mutatta be eszközeit. Le a kalappal a légvédelmisek előtt! Nagyon készséges fiúk volt, mikor már ötször mondták el ugyan azt, öt különböző embernek, de változatlan kedvességgel válaszoltak a hatszor hallott kérdésre!
    Emellett a standokon minden megtalálható volt, ami szemszájnak ingere, vagy amire csak a makettezők és festménygyűjtők vágytak! Igaz Gábor barátom majd nem egy órát állt sorban kajáért, de mint tudjuk az éhség Nagyúr! Hála Gabinak a magyar Cougart is meglátogattuk, ami kissé kilógott a többi zöldre mázolt technika közül! De a Cougar mellett a szolgálatban lévő harceszközök is megtekinthetőek voltak. A látogatók alaposan birtokba is vették a „nehéz fiúkat”. Visszatérve a statikus sorra betámadtam a holland és a spanyol fiúkat. A hollandok precízen számoltak s én fizettem, mint a katonatiszt! Igaz elsőrangú árút kaptam. A választék felvarró, poszter, kulcstartó és még ki tudja még mit rejtett a katonaláda! Egy picit sokalltam, de volt eladó pilóta sisak cirka 120 ezerért! Új gazdagok és lottó milliomosok előnyben.
    A spanyolokhoz átrobogva néhány poszterrel szemezve vásárlásra adtam a fejem. Bevetve angoltudásomat, kértem két-két posztert. A fiúk már csomagolták is. Mire nyújtottam két Mátyás királyt, a valós vételárat, mire ők váltig állították: These are only one thousand. Mire visszakérdeztem, hogy ez biztos? A válasz: Ez biztos. Akkor úgy! Katonáékkal nem veszekszünk! Zárás előtt még visszaléptem, hogy azért a betyár becsület megmaradjon és a Mirage F1 posztert behúzzam a gyűjteménybe. Változatlan kedvesség, mediterrán angollal. Mire az anyagiakra tértünk, pilótánk ránk mosolyog, s ennyit mondott: FREE! Hát Thank you so much!
    A bemutatókat elnézve fantasztikus munkát végeztek, mint az egyéni pilóták, mint a csapatok! Nagyon vártam a spanyol Hornettet, hogy a 2008-as programhoz hasonlóan nagy állásszögű manőverekkel fog dolgozni, de őszintén alig tudtam különbséget tenni a két F-18-as között. Rendkívül dinamikus kűr volt mind a kettő. A Spartan is fantasztikusat repült!
    Az utolsó gall kakas pedig mindenki kételyeit eloszlatta! Hát csak az ára…Igaz ez már nem a mi problémánk!
    Mivel kicsi nagy a terjedelem, ezrét rövidre fogom.
    A záró mozzanat számomra örök emlék marad…
    A képesség bemutató elején, ahogy a két MiG-29 elemelkedett két légvédelmis katona tisztelget az egykori „ellenfélnek”. A „légi harc” után a Gripenek szimuláltak támadást a reptér ellen. Az egyik rácsapás a város felől érkezett óriási robajjal! Fantasztikus volt! Megérte a végig maradni s látni, ahogy a Gripenek közre fogják a 29-es géppárt. A kapun kimenve még hallottuk az állóhelyre guruló Griffek hajtóműveit. Csak egy gondolat motoszkált a fejembe: NAGYON MEGÉRTE ITT LENNI!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
    S a legkevésbé sem érdekelt, hogy három és fél órás út vár rám hazafelé…

  3. Rafale nagyon ott volt,emelkedés,bukfenc,és leszáll.
    Igazán szépet repült,nálam első.
    Szlovák Mig-29 második.
    Svéd Gripen harmadik.

    Szervezés? Néha azt hittem nem is magyarországon vagyok,és
    ezt nem is a magyar honvédség szervezte.
    Csillagos 5.

    sajnálom a 29-et,de túl drága nekünk,és az idő is eljárt
    felette.
    alaposan megnéztem a kiállított gépet ,kedvesem már kezdett féltékeny lenni, mondta őt nem simogatom ennyit(-:

    T.

  4. operátor:
    Könnyen felismerhetőek voltunk. Az biztos, hogy szombaton HTKA-pólóban lófráltunk, Phoenixnek fehér NFTC-s sapkája volt, nekem szürke Gripenes, és volt rajtunk táska meg fényképező.
    Vasárnap a kerítés mellett két plédünk volt leterítve, az egyik tarka a másik rózsaszín. Sidnek volt csak HTKA pólója, Phoenixnek fehér, de nem HTKA-s, nekem fekete ujjatlan, Spawnnak kék. Volt egy rakat cuccunk, több székünk (nekem egy kicsi fekete, kerek ülőkével).

    Ezek alapján talán valaki látott minket :)

  5. Kellemes meglepetés volt, hogy két Strike Eagle volt a statikus soron. Én a C verzióra számítottam…Főleg még ha repültek is volna!

    Emlékeim szerint évek óta E verziót küldenek, mert már csak azok vannak itt Európában, mint állandó alakulat. A spangdahlemi (?) és rammstaini F-15C-k pár éve hazamentek, ha jól emlékszem. Azért az óceán túloldaláról mégsem küldenek gépet. :)

    F-15 magyar égen demót asszem 3-szor repült. 1991 és 1992 (’91-re már nem emklkszem régen volt, ’92-ben betegség miatt nem lehettem ott) és 2003. Azóta nemhogy F-15, de jenki gép nem repült – legalábbis vadász vagy heli sem – demót.

  6. molni: Lakenheath bázison a 492-esek és 494-esek E-t, a 493-asok C-ket (és D-ket) hajtanak mai napig. A spangdahlemi és bitburgi gépek tényleg hazamentek régen, azt viszont nem tudtam, hogy Ramsteinben is voltak.

    Az viszont érdekes, hogy az amerikaiak viszonylag ritkán repülnek demo-t. Az mitől lehet?

  7. Valaki homályosítson fel kérem szépen, hogy ne kelljen életem hátralévő részét ilyen súlyos kétségek között leélnem! Most akkor mégiscsak repült Eurofighter szombaton? Mert ha igen, akkor én szégyenszemre lemaradtam róla, valószínűleg valami hangár-kiállítás, vagy szárazföldi technika megsasolása közben…, de akkor tökön szúrom magam…

  8. Ja igen. A függőleges emelkedés közben a 13 vagy 14 orsó. Legalábbis addig bírtuk számolni a faterral aztán már túl kicsi volt a gép. Akkor pont olyan atomdurvát repült, mint most a Rafale. Legalábbis vertikálisan. A Rafale mintha gyorsabban orsózna és az átmeneti fordulóü szögsebessége nagyobb lenne 400 CAS táján, de ezt földről nehéz megmondani.

  9. Valaki homályosítson fel kérem szépen, hogy ne kelljen életem hátralévő részét ilyen súlyos kétségek között leélnem! Most akkor mégiscsak repült Eurofighter szombaton? Mert ha igen, akkor én szégyenszemre lemaradtam róla, valószínűleg valami hangár-kiállítás, vagy szárazföldi technika megsasolása közben…, de akkor tökön szúrom magam…

    :) Vasárnap repült az osztrák Typhoon. Bár nem volt egy kemény bemutató. Zeltwegből iderepült csinált kettő áthúzást és leszállás nélkül irány a hazai reptér.

  10. Allesmor Obranna

    molnibalage:

    Az európai F-15-ösökről annyit, hogy Rammstein-ben soha nem volt vadász alakulat, F-15-ös meg pláne nem, a magyarországi repnapokra meg taszártól Kecskemétig Bitburgból, Spangdahlemből és az utóbbi években Lakenheath-ből jöttek F-15-ösök. Az E-k annyiban mindenképp szenzációk, hogy a jenkik, ha lehet, inkább a C/D-t küldik külföldre, de azért egy-két cseh, vagy akár az orosz ersók jelentettek kivételt.
    Ma már csak Lakenheath-en állomásozik 15-ös, de ott is több az E mint a vadászok, ennek ellenére, ersókon nem gyakori vasak. Bemutatót csaka Strike Eagle demo team maegalakulása óta repültek, egyszer Angliában, egyszer pedig Hollandiában.

  11. Én nekem bárki bármit mond az eagle tetszett a legjobban a statikuson.Jobban mint a Flanker…Mindkettő csalódás hogy nem láttam az égen Vasárnap.Egyébként nem értem az amcsik miért nem küldenek repülni is gépet,hiszen nagy szövetségesük vagyunk…

  12. Meg ugye nincs már F-15 Demo Team…, hisz azt váltotta az F-22 Demo Team.
    És az is nagy szó, hogy átugranak a „vén kontinensre” Royal International Air Tattoo -ra Fairford -ba.
    Mert főleg az USA területén repülnek, de szinte mindenhol, hisz promótálni kell a lakosság felé, hogy mire is megy el az a sok adó USD.

    Anno az F-16 is azért repült csak nálunk amerikai színekben, mert potenciális vevőjelölt voltunk. Igaz akkor Lockheed gyári pilóta repülte a Spangdahlem AB vagy Aviano AB -ról kölcsönkért gépet.

    És igen, biztosan nem volt jó pont, hogy anno nem használt amerikai F-16ADF -et vettünk, a mellé kínált teljes MLU és fegyver csomaggal.
    Lazán kijött volna a 22 gép korszerűsítve, tokkal-vonóval; mint ahol végül végzett a Gripen beszerzési csomag. És azok a gépek sajátok lettek volna, nem pedig „lízing” mint a Gripen.
    Persze kellett játszani a jófiút az EU felé is, a csatlakozás előtt; hisz a NATO -ba már bekerültünk akkor.
    Ilyen az amikor nem szakmapolitikai döntések születnek hanem politikaiak, legyen bárki is épp a kormányzó erő, bármelyik országban is.
    Jó példa erre az új Britt kormányzati döntés is. Nem repülésből való, de jól szemlélteti a bürokrácia „nehézkes” mivoltát:
    http://itcafe.hu/hir/microsoft_internet_explorer_6_nagy-britannia.html

  13. Csak mondjuk az MLU korszerűsített gépeket nem sokára cserélhetik le…
    A mi gripenjeinknél „csak” annyi a gond hogy mivel rakjuk tele..De új gép nem kell vagy 25 évig szerintem….És mellesleg ugyanolyan amraam vagy sidewinder van rajta mint azokon az f16osokon…És ez a lényeg..

  14. Az F-16ADF -ek csak légi harc fegyverzettel repültek, 2-3000h volt a sárkányukban. Az MLU után 6-8000h -át garantált volna a gyártó gépek eredeti állapotától függően, és ugye az MLU gépek Block40/50 képességek szintjén vannak.
    A Gripeneket 10 évre „lízingeljük” aztán maradványértéken megvehetjük, vagy mennek vissza Svédországba. Persze röhejes a bérelt repülési idő is…, kvázi semmire sem elég.
    De ezt az Aranysas e havi számában sokkal jobban leírják a témát mélyebben és jobban ismerők, értők.

  15. HindTheBest

    Nem volt rossz,mondjuk amikor szóltak a pilóták,hogy szombattal ellentétben vasárnap ne a repteret lőjük(mint ahogyan harchelyzetben kéne)hanem a közönséget mert az úgy sokkal látványosabb akkor eszembe jutott,hogy nem vaklőszert kéne hevederezni hanem éleset :D

    Tegyük hozzá,hogy a 24 reptérelfoglalós dologban túl sok szakmaiságot nem lehetett felfedezni

  16. „Nem volt rossz,mondjuk amikor szóltak a pilóták,hogy szombattal ellentétben vasárnap ne a repteret lőjük(mint ahogyan harchelyzetben kéne)hanem a közönséget mert az úgy sokkal látványosabb akkor eszembe jutott,hogy nem vaklőszert kéne hevederezni hanem éleset :D”

    Anyám milyen videót csinálhattunk volna:)Na azért annyira nem poénos,de mégis:)