|

Francia-brit UAV készül

Franciaország és Nagy-Britannia illetékesei megkezdték egy európai fejlesztésű, MALE (Medium Altitude Long Endurance) kategóriájú, pilóta nélküli légijármű (UAV) megvalósíthatóságának kidolgozását – nyilatkozta a közelmúltban Eric Trappier, a Dassault Aviation vezető beosztású embere.

„Francia és brit hatóságok finanszírozzák a megvalósíthatósági tanulmányokat.” – közölte a médiával Trappier. „A közös haditechnikai kutatási és technológiai projektet egy magas szintű munkacsoport koordinálja.”

A BAe Systems számára már ismerős lehet a dolog, hiszen a brit Védelmi Minisztérium megrendelésére fejlesztette ki a Mantis UAV-t, melyet az amerikai MQ-9 Reaper alternatívájának szánnak. Lehetséges, hogy ebbe a programba társulnak be a gallok, ám mindenképpen jó alapot nyúlt a közös fejlesztéshez.

Az Egyesült Királyság politikusai már áldásukat is adták a projekt költségvetésére, ezt várhatóan hamarosan követik a francia képviselők is. Az afganisztáni tapasztalatok rámutattak, hogy mindenképpen szükség van hasonló kategóriájú eszközökre a hadszíntér felett (most főképp amerikai rendszereket használnak), így a felsőbb vezetőség vállszélességgel a projekt mögött áll.

Franciaország másik lehetősége az amerikai MQ-9 Predator B (avagy ismertebb nevén Reaper) beszerzése.
„Ipari és stratégiai kérdések forognak kockán.” – érveltek az amerikai technológia ellen. „A Predator-üzlet egy rövidtávú megoldás, mely hosszútávon mind Franciaországban, mind az európai repülőgép-ipar egyéb képviseleteiben lemaradást okoz.”

A francia kezdeményezés nem új keletű, 2008 májusában a Dassault és a Thales az Indra és az Israel Aerospace Industries (IAI) vállalatokkal közösen tett ajánlatot SDM (Systeme de Drone MALE) jelzéssel a spanyol és francia kormányok részére. Az akkori rendszercsomag alapjául az izraeli Heron TP szolgált volna.

AZ EADS Talarion projektje sem áll túl jól, a konzorcium tájékoztatása szerint ha nem nem sikerült tető alá hozni a fejlesztést finanszírozó kontraktust Franciaországgal, Németországgal és Spanyolországgal, akkor kifutnak a programra szánt pénzmagból. Ám a franciák vonakodnak, mert a program költsége a 2 milliárd dollárhoz közelít, ám csak 2018-20 körülre lesz szolgálatba állítható példány, ami böki a gallok csőrét, hiszen nekik minél hamarabb (lehetőleg 2012-15) kéne az égi járgány.

Kérdés tehát, hogy miként dönt Franciaország. Amerikai eszközt vásárol, így jutva leghamarabb a szükséges képességhez, ráadásul minimális rizikó mellett. Avagy az európai ipart támogatva kooperálva fejleszt(get) UAV-t, aminek kérdéses a sikeressége, sőt minden valószínűség szerint sokkal több kiadással is jár majd.

16 hozzászólás “Francia-brit UAV készül”

  1. A Neuron és a Barracuda technológia-demonstrátor, nem lesz sorozatgyártásuk. A neuron mellesleg egy UCAV, nem a megfigyelés az elsődleges szerepe. Beprogramozzák hova menjen, és ott ledob a célra néhány bombát, majd hazamegy.

  2. Én úgy tudom, hogy a nEUROn valamikor 2011-ben fog repülni először. A Barracuda meg lezuhant és aztán a spanyolok, mondták a németeknek hogy készítsenek ők egy demo példányt, de nekik meg nem volt hozzá elég anyagi forrás, vagy valami ilyesmi történt.

  3. Nem szoktam beleszólni, de kicsit zavaró az Amerika (és Izrael) imádat, ami a cikkek többségéből kiviláglik.

    A tárgyban: természetesen elengedhetetlen, hogy az európai repülőgépipar az UAV szegmensben is labdába rúgjon. Ez pedig úgy érhető el, ha az európai kormányok beruháznak a fejlesztésbe.
    A franciák például már régen az angolok sorsára jutottak volna, ha elhagyták volna a hazai ipar fejlesztését: politikai és technológiai függésbe kerültek volna az amerikaiaktól.

    Sajnos az oldal szerkesztőinek tárgyi tudása nem párosul szélesebb külpolitikai látótérrel. De csüggedésre nincs ok, megszerezhető-megtanulható!

    Még egy kérés (bár ebben a cikkben nem fordult elő): vegyék komolyabban a helyesírást. Főleg a -ba, -be és -ban, -ben használatát kellene átismételni.
    Köszönöm a figyelmet!

  4. Nem szoktam beleszólni, de kicsit zavaró az Amerika (és Izrael) imádat, ami a cikkek többségéből kiviláglik.

    Hm. Itt ebben konkrétan hol látsz ilyet?

    Halkan megjegyzem hol van legalább Predot kategóriás európai UAV? A Perdetor lassan más ősöreg veteránnak számít…

  5. Batka
    van egy angol szleng azokra akik a hozzászólások helyesírási hibáit javítják/belekötnek
    csak éppen azt hagyják figyelmen kívül h beszédünk is helytelen nyelvtanilag és sokszor magyartalan is mégsem javítjuk ki egymást beszélgetés közben

  6. @Batka: sajnáljuk, ha így jön le számodra a dolog, mi igyekszünk objektív tájékoztatást adni a dolgokról. Viszont kétségkívül el kell ismerni, hogy egyes nemzeteknek hadiipar szinten vannak elmaradásai – oroszoknál elektronika, európaiaknál leginkább morális kérdésekben, de az amerikaiaknál és az egyéb országokban is lehetne sorolni az elmaradást -, viszont azt szerintem te is belátod, hogy Európa kissé le van maradva UAV-k tekintetében (is). Ez a hátrány természetesen ledolgozható, de véleményem szerint nem értelmetlen fejlesztgetésekbe kéne ölni a pénzt, hanem licenszgyártáshoz folyamodni (nem tenne jót az európai egónak, de mégis kisebb égés lenne, mint amit mostanság előadnak saját fejlesztgetés címén)

  7. Azt hiszem ezt azzal megcáfolhatom, hogy ugyanúgy írtunk az izraeli atomprogram körüli mizériáról és a „kémrepülőkről”, valamint az amerikai KC-X tenderről sem elismerő írásokat olvashattatok tőlem. Viszont arról nem tehetek, hogy több hír van az USÁ-ról. Ha nincs más, ezt kell írni. Ha nem írnánk meg és lemaradnának az infók, egyaránt várhatóak lennének az egyéb oldalakról jövő linkelgetésekkel és megjegyzésekkel tarkított hozzászólások és/vagy össznépi hőbörgés a hírfronton érezhető pangás miatt.

  8. Visszaolvasva a hozzászólásomat, lehet, kissé sarkosra sikeredett.

    Előre kellett volna bocsátanom, hogy hiánypótlónak tartom az oldal létét és becsülendőnek a szerkesztők által beletett munkát.
    A cikkek színvonala jórészt magas és a felölelt témák széles körűek.

    molnibalage: konkrétan az a befejezés, hogy
    „Amerikai eszközt vásárol, így jutva leghamarabb a szükséges képességhez, ráadásul minimális rizikó mellett. Avagy az európai ipart támogatva kooperálva fejleszt(get) UAV-t, aminek kérdéses a sikeressége, sőt minden valószínűség szerint sokkal több kiadással is jár majd”
    állásfoglalást tartalmaz az amerikai technológia mellett és kimondatlanul (de kiérezhetően) benne van, hogy hülyék ezek a franciák, ha nem azt választják. A stílus újságíró szakmai kérdés.
    Ez a fajta értékítélet sok más cikkben is visszaköszön. Megpróbálom ezentúl kérésedre naprakészen jelezni.

    Félreértés elkerülésére: nem vagyok Amerika vagy Izrael ellenes. A kiegyensúlyozottság híve vagyok.
    Egy-egy ország fegyverzettechnikai beszerzéseinél nem biztos, hogy a legjobb technikai paraméterekkel rendelkező eszköz megvásárlása a célravezető. Rengeteg más dolog is közrejátszhat ha csak a védelmi oldalt nézzük is (eltekintve egyéb, büntetőjogi kategóriába eső szempontoktól).
    Ezek a szempontok az országok fegyverbeszerzéseinek minősítésekor több esetben megjelennek a cikkekben, de véleményem szerint nem kellő mértékben, erre szerettem volna fölhívni a figyelmet.
    A fegyverpiac vastagon politikai kérdés – tisztán szakmai oldalt is lehet csinálni, de olvasmányosabb, ha az életre gyakorolt hatásokkal is foglalkoztok, így elengedhetetlen a politikai vonatkozások vizsgálata.

    dudi: Én kérek elnézést. Az újságíró az egyik legfontosabb szereplője a nyelv formálásának, felelősséggel tartozik érte. Mivel nyelvünk elképesztő mértékben pusztul, sekélyesedik a fogalmazásmód, nem szabad elmenni mellette szó nélkül – bizonyos szélsőséges esetekben beszélgetés közben sem! Az újságíró felelőssége sokkal nagyobb. Laza stílusban is lehet írni nyelvtanilag helyesen.

    Phoenix: A licencgyártás az európai repülőgépipar számára visszalépést jelentene. Élő aggodalom, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközöket lekötné a licencgyártás, illetve még nagyobb gond, ha a politikai döntéshozók egyik fele ezáltal megnyugtatóan rendezettnek tekintené a kérdést és így az UAV-fejlesztések elmaradnának vagy intenzitásuk lecsökkenne. Végső soron csak eltolnák a problémát tíz évvel, ami addigra még súlyosabbá válna.
    Kétségtelen az európaiak megkésettsége, hiszen például az izraelieket a mindennapi tapasztalat kényszerítette már idejekorán az UAV-ok fejlesztésére (vö. ’82-es libanoni hadjárat).
    Ez a hosszú béke ára.
    Üdv,

  9. állásfoglalást tartalmaz az amerikai technológia mellett és kimondatlanul (de kiérezhetően) benne van, hogy hülyék ezek a franciák, ha nem azt választják. A stílus újságíró szakmai kérdés.
    Ez a fajta értékítélet sok más cikkben is visszaköszön. Megpróbálom ezentúl kérésedre naprakészen jelezni.

    Ez nem állásfoglalás, ez tény. Pl. az EF-2000 és Rafale ára szinte az F-22 flyaway cost értékét verdesni néha már alulról. Az európai fejlestés ilyen drága…

    Az A400 körüli mizéria rémlik. Összehoztak egy olyan gépet – ami némi plusz tujdnoságokkal bír – de alapvetően egy 45 éves C-141 paramétereket hoz nagyjából…

    A licencgyártás az európai repülőgépipar számára visszalépést jelentene.

    Vagy nem. Legaláb európai gyártósor látna UAV-t. HA egyszer már látott és szerelt, akkor talán a tervezés is jobban fog menni,

  10. molnibalage: Nem az ár a kérdés, hanem a felkészültség megléte vagy hiánya. Igen, ez ennyibe kerül. Az amerikaiaknak is sokba került, csak már jórészt kifizették.
    Az A400-as nem a legjobb példa, nincs benne akkora innováció.
    De ott is újra ugyanaz a lemez: vagy van európai fejlesztés vagy átengedik az amerikaiaknak azt a szegmenst is. Elég nyögvenyelősen, de csak lett A400-as.
    A béke ára, ugye.
    Nem mellesleg az európai politikai integráció még mindig nagyon gyenge (és várhatóan nem is nagyon lesz erősebb), tehát sokkal több szervezést igényelnek az ekkora projektek, mint a központosított AEÁ-ban, ezt is pénzben (időben) kell megfizetni.