Kezdjük meg a 2010-es Bulava szálat! Így az első hetekben, de főleg az elmúlt pár napban napvilágot láttak hírek a hányattatott sorsú SLBM-mel kapcsolatban amiket mi most szépen csokorba szedünk. Lesz benne egy ütős rész, előre szólunk…
Hogy 2009 sem a Bulava éve volt azt mindannyian tudjuk, elég ha csak a legutóbbi – különösen a korán kelő norvégoknak – emlékezetes tesztre gondolunk. Az igen látványos mutatványnak tudják be egyesek, hogy a Bulava leendő hordozóplatformjául szolgáló Borej-osztály negyedik egységének megkezdését elhalasztották az idei év első negyedére.
A pályafutását spirált rajzolva befejező Bulava húzta csík a felkelő Nap fényében valahol messze északon
Az idei év Bulava fronton olyan nem hivatalos híresztelésekkel indult, hogy az Orosz Haditengerészet idén mindössze 2 Bulava tesztet tervez. Az orosz sajtó vélhetően benézett valamit, ugyanis pár napja autentikusabb, immáron haditengerészeti forrásokra alapozva azt lehetett tudni, hogy a jelenlegi hordozóplatformról, az egyetlen bevethető Typhoon-ról, a Dimitrij Donszkoj-ról valóban 2 indítást terveznek – majd valamikor a nyár folyamán – és ha minden jól megy ősz magasságától már az első Borej-osztályú egység, a Jurij Dolgorukij eregeti a Bulavakat.
A RIA Novosztyi hírügynökség védelmi szektorból származó értesülései szerint kettőnél jóval több Bulava teszt várható idén, ám az első teszt nem várható május előtt. Mondjuk ez nem is meglepő a tesztek helyszínéül szolgáló Fehér-tenger nem nagyon szokott jégmentes lenni május előtt.
A Bulava hírek megkoronázása azonban még csak most következik, lévén a napokban olyan infó látott napvilágot, amire a Bulava kapcsán az orosz védelmi illetékesektől még nem volt példa. Szintén a RIA Novosztyi értesülései szerint a decemberi Bulava show okát vizsgáló csapat ugyanis arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy tervezési hibával állnak szemben.
Nos igen, eddig az összes Bulava teszt esetében gyártási, minőség-ellenőrzési problémákra hivatkoztak az oroszok, de azt hogy tervezési hiba miatt szenvedne a Bulava, azt szigorúan kizárták. Felmerülhet a kérdés, hogy akkor most tervezési és gyártási problémák is adódnak? Mert akkor pláne érthető a pocsék szereplés.
A rendelkezésre álló információk természetesen elég szűkszavúak, egyelőre annyit lehet tudni, hogy a harmadik rakétafokozat szeparálódását vezérlő megoldás körül véltek tervezési hibát felfedezni az illetékesek.
Üdv Tcat!
Szerintem teljesen hihető ez a verzió, ugyanis figyelembe véve azt, hogy az oroszok hadászati rakétatechnikája alapvetően kiforrott és eléggé megbízható eszközöket képesek gyártani – ennek fényében igencsak meglepő, hogy kimondottan egy konkrét típussal ennyi baj legyen. Hozzáteszem, hogy mindeközben a szárazföldi nagytesó (Topol-M) gyakorlatilag hiba nélkül működik.
A háttérben szerintem valaki seggét nagyon próbálták védeni, így aztán “mindenki hülye volt”, beleértve a gyártói oldal teljes spektrumát, kivéve a tervezőket.
Márpedig a statisztika a teljes orosz rakétaarzenált figyelembe véve nem arról árulkodik, hogy nem tudnak használható rakétákat gyártani.
Üdv: M
Jelentem
az orosz ht megcsufolása a bulava….
Jelentem
Márpedig a statisztika a teljes orosz rakétaarzenált figyelembe véve nem arról árulkodik, hogy nem tudnak használható rakétákat gyártani.
Ez így nem egészen pontos. Most nem tudnak, régen tudtak!
Jelentem
Lehet badarságot mondok, de a Szu idejében nem az Ukránok építettek rakétákat, ő rájuk meg most annyira nem lehet számítani.
Jelentem
Amit a rakétatechnikáról tudni kell, azt az oroszok tudják… Mondtam volna ezt húsz éve. Csakhogy a pénzhiány részben nyugati érdekszférába irányította a nagy rakétatervezőket, részben belefáradtak egy csomóan, és aztán a mostani generációnak néhány dolgot a maga fejéből kell megoldani. Talán ez is egy ok. A másik valószínűleg lehet egy tervezési hiba, amiről én se azt gondolnám, hogy a hajtóművet érinti…
Remélem ha nem is ezen a pusztításra tervezett egységen, de újra megjelennek majd a rakétaépítésben azok a sajátos “orosz ötletek”, amelyek tényleg képesek voltak megbízható, és másokat megelőző technológia megalkotására…
Jelentem
Nagy cucc!
Van 1 típus ami hibákkal,gyermekbetegségekkel küszködik.Másik 8 meg nem ennyi!
Majd lassan megoldják , rendszerbe áll oszt jónapot.
Jelentem
Igen, nagy cucc. Az összes ballisztikus rakéta öregszik, lejár az élettartamuk. Tahát nem lehet azt mondani, hogy “majd megoldájk”.
- A kisebbik baj az oroszoknak, hogy öntik a pénzt egy feneketlen kútba, ha nem oldják meg.
- A nagyobbik baj, hogy ha elvesztik a ballissztikus rakétákat, akkor bizony az egyetlen dolog megszűník, ami az oroszokat nagyhatalmi státuszban tartja és a stratégiai erőegyensúly sem lenne meg. Ez viszont nagyon veszélyes, ha felelőtlen emberek vannak rossz helyen.
Jelentem
olvastam egy 2éve egy cikket (sajnos fogalmam sincs már hol), ami részletezte, hogy vadászták amik a Szovjet elit/tehetséges tudosokat Szovjet akarom mondani Oroszoktól a Szu összeomlása utáni zavaros időkben.
Nem az volt a legnagyobb baj, hogy legkiválobb tudósaik egy részét elvesztették, hanem az ami ezen réteg fejében volt.
Jelentem
Valóban érvágás volt a SZU összeomlása az elvándorolt tudósok és mérnökök kérdésében.
Ettől függetlenül akár a Topol-M új generációját nézzük, akár pl. az Iszkander típusokat én nem mondanám azt, hogy ma már esélyük sincs jó rakétákat gyártani. Minden alapjuk megvan hozzá.
Ha úgy nézem a dolgot, akkor konkrétan egy rakétával van probléma, ez pedig a Bulava. Ebből messzemenő következtetéseket levonni téves.
Bár nem a klasszikus ballisztikus rakétákhoz tartozik, de megemlíthatjük a Brahmos rendszert is, amit Indiával közösen fejlesztettek. Maga az alaptípus színtiszta orosz technika volt abban az esetben is.
Rövidesen kiderül úgyis, hogy tudnak-e vagy sem – előbb-utóbb dönteni kell Bulava kontra Sineva továbbfejlesztés ügyében és beindult a következő generációs ICBM fejlesztésük is. Én nem féltem őket.
Üdv: M
Jelentem
Tyutyu:
Majd lassan megoldják , rendszerbe áll oszt jónapot.
Na igen, ellenben nem ártana minél hamarabb megoldani. Jó, most a Sineva-val még ellesznek egy ideig, de utána Bulava adja a nukleáris erők egy igen erős lábát. Egy megbízhatatlan rakétára, vagy mellyel kapcsolatban ilyen aggodalmak merülnek fel, ez nem alapozható.
Oroszoknak egy nagy mákja van, hogy a Topol-M pöccre müxik és mobil (is), kvázi egy SSBN/SLBM kombóhoz hasonló túlélési mutatóval bírhat majdnem.
Janaj
Lehet badarságot mondok, de a Szu idejében nem az Ukránok építettek rakétákat, ő rájuk meg most annyira nem lehet számítani.
jaja, bár ez így igaz, terveztek meg gyártottak is, de azért az orosz infrastruktúra is megvolt, megvan ehhez. Csak kissé ledurrant a SZU összeomlása, majd az azt követő gazdasági összeroppanás közben.
Montezuma:
Szerintem teljesen hihető ez a verzió, ugyanis figyelembe véve azt, hogy az oroszok hadászati rakétatechnikája alapvetően kiforrott és eléggé megbízható eszközöket képesek gyártani
Lévén a Bulava igen széles hibaspektrumot produkált eddig – bár tény, hogy legtöbbször fokozat szeparálódási problem volt ha jól emlékszem – azért én a tervezési hiba mellé csak besorolnám a gyártási problémákat, ha máshol nem a beszállítók kapcsán a minőség-ellenőrzésnél
Jelentem
Pont most irtam egy masik cikkhez, hogy az Iszkanderekkel azert messze nem volt minden rendben a Gruz haboru idejen, csak nezzetek korul a Youtube-on.
Jelentem
Na kik alkotják a NASA rakétahajtómű (tehát nem szilárd hajtóanyagú) fejlesztésért felelős csapatának gerincét? Hát orosz szakemberek. Lehet, hogy minden kompetens személy átment a NASA-hoz :)
Jelentem