|

Repülőgép nélkül maradhatnak az angol hordozók

A tegnapelőtt felröppent hírek szerint további egy esztendőnyi késéssel kell számolni a második ötödik generációs vadászbombázó, az F-35 Lightning II szolgálatba állását illetően. A késedelem elsősorban az angolokat érintheti érzékenyen.

A britek 150 darab F-35B Lightning II-esre tartanának igényt, melyek a még csak tervekben szereplő Queen Elizabeth-osztályú hordozók fedélzetére kerülnének. Az Egyesült Államok nem sietteti a típus hadrendbe állítását, mert meglevő F–16, F/A–18 és AV–8B repülőgépeinek megfelelő üzemidő-tartaléka van, azonban a britek Harrierjei élettartamuk végéhez közelednek, így előállhat az a helyzet, hogy repülőgépek nélkül maradnak az angol hordozók.

A Királyi Haditengerészet leendő büszkeségei

A Királyi Haditengerészet leendő büszkeségei ,

A gépek leszállításakor az amerikaiak élveznek előnyt, a britek csak az első amerikai példány átadása után három évvel vehetik át sajátjukat. Ez korábban 2017-2018 környékére datálódott, azonban most már 2019-2020-as dátumokat emlegetnek. Ez azért kínos, mivel a Harrierek élettartama 2018-ig biztosított. Az Invincible-osztály leváltására készülő Queen Elizabeth-osztály névadó egységének elkészülése 2014, hadrendbe állása pár évvel később várható. Így az a furcsa helyzet állhat elő, hogy a vadiúj hordozóról sem a régi, sem az új gépek nem üzemelhetnek.

A program körül pénzügyi téren sincs minden rendben. A mostani előzetes számítások szerint már újabb 5 milliárd dollárral lesz több a fejlesztési költség.

httpv://www.youtube.com/watch?v=oIEQgBKXkME

12 hozzászólás “Repülőgép nélkül maradhatnak az angol hordozók”

  1. Tudom,a katonai hajók tervezésekor nem az esztétika a legfőbb szempont,de egy Nimitz osztályú hajót ennyire elcseszni.Az amerikaiak kitaláltak egy formát,a funkcióhoz.Mindezek évek során ,az üzemeltetési tapasztalatok figyelembe vételével,és ebben sajnos a baleseteket is beleértem,megszületett egy forma (szerintem nagyon szép absztrak forma)szögfedélzet,katapultok,
    felvonok elhelyezése,mind mind tudatos lépés a biztonságos „üzemhez”
    Most az látható,hogy a britek ezt felforgatják szinte teljesen.A két torony (sziget)az irányítás miatt (légi és maga a hajó )érthető,de logikátlan.A hordozón sok más mellet a hely nagy kincs.Az egyik torony sok helyet elvesz.Másik a „sánc”.Ezért van a katapult.Szerintem iszonyat ahogy kinéz.
    Olyan oroszos vonást ad az egésznek.

  2. Szerintem mindenhogy csúnyák. Szép hajó a Royal Clipper.
    Szerintem az angoloknak nem kell aggódniuk. Úgysem fog hajózni a QE időben. Jó ha 2020ra hadrendbe áll. Ha időben kéne,akkor Koreában,vagy Finnországban építenék.

  3. Igazad van…. A hordozók védelmét baromi nehéz megoldani. Még az USA-nak is, pedig ott van minden, mi szem-szájnak ingere….
    A brit tengerészet nincs felkészülve egy hordozó vezette harccsoport állandó üzemeltetésére, hát még kettőre… Ehhez kellenének + ellátóhajók, cirkálók, rombolók, tengók……és nem utolsó sorban repülők…. Ha csak szárazföldi bázisú légtérellenőrző gépet üzemeltetnek, akkor nem nagyon mehetnek ki az amerikai védőernyő alól…….

  4. „A brit tengerészet nincs felkészülve egy hordozó vezette harccsoport állandó üzemeltetésére, hát még kettőre…”

    Most is üzemeltetnek kettőt… hogy ne lennének felkészülve….???

    az egy ami láthatólag hiányzik az a légtérellenörzés. De E2 nem indul katapult nélkül. Ekkora hibát meg mégegyszer nem csinálnak…. ennyire nem amatörök.

  5. A mai hordozóik nem harccsoportban szerepelnek, csak támogató hajókkal. 1 hordozó, 2 romboló, 1 tengó, 1 tartály-ellátóhajó. Ez ma sem elégséges kíséret. A nagyobb értékű új hordozók nagyságrendileg jobb támogatást fognak igényelni. Erre értettem….. A visszafogások következtében ugyan maradt a feladatra elég hajójuk, de két TELJES HCS + a felszíni és felszín alatti járőrözésre már nem. A légtér ellenőrzése elméletileg megoldható lenne a sáncos hajóról valami Erieye-szerű megoldással, de erre még terv sincs. Úgy néz ki, hogy a britek bíznak az amerikai támogatásban, illetve felderítésben. Ez már így volt a Falkland-válság idején is. A jenki felderítési információk nélkül nem sokra mentek volna. A légtér ellenőrzése már akkor is problémás volt és ma is az….

  6. Fehér Tamás

    Isten nem ver bottal! Anno az Eurofighter EFA projektből a britek és a németek kirúgták a franciákat, minden kacsa-delta-ügyi szakértelmük ellenére – azért, mert Párizsnak csak hordozós opciót is kínáló gép kellett, ők pedig sajnáltak plusz húsz dekát a sárkány és a futók megerősítésére fordítani.

    Most van egy „földhözragadt” Eurofighter, meg egy másodrangú elektronikával felszerelt, de „kétéltű” Rafale és közben a jenkik lenyúlják a piacot az orosztól gagyizott Jak-141 utánérzésükkel. Európa már 1984-ben is a hülyék gyülekezete volt!

  7. Fehér Tamás

    FADE: a britek nem „üzemeltetnek” két hordozót, csak van nekik kettő. Nagy különbség! Régi bölcsesség: két hajó nem hajó, három hajó fél hajó, négy hajó egy hajó. Egy hajó ideje felét-harmadát kikötve tölti, festés, javítás, átépítés, miközben a matrózok otthon az asszonyt művelik.

    Egy anyahajó őrjáraton, egyet felkészítenek vagy épp ki-befut, egy kiképzést végez, egy javításon van. Nagyon nehéz emiatt átugrani azt a képességi küszöböt, ami a 12 hordozós jenki flotta és mindenki más egy-két hajóval bohóckodó akarnok hatalmacska között húzódik!

  8. Hát igen…..
    A Brit Oroszlán mára már – lebecsülés nélkül – a jenki hadigépezet kvázi tartalékosa. Úgy is kezelik őket. A németek és a franciák? Ebben is igazad van. Európa vagy jeni cuccokat vesz elégtelen mennyiségben (önálló feladatmegoldásra képtelenül), vagy őrült pénzekért kifejleszteni próbálja azt, ami már máshol működik. Néha tényleg megáll az ész. Ekkora széthúzás, érdekellentét mellett nem csoda, ha az EU egy politikai hulla.

  9. Most van egy “földhözragadt” Eurofighter, meg egy másodrangú elektronikával felszerelt, de “kétéltű” Rafale és közben a jenkik lenyúlják a piacot az orosztól gagyizott Jak-141 utánérzésükkel. Európa már 1984-ben is a hülyék gyülekezete volt!

    Másodrangú elektronika és Rafale egy mondatban? Ez több, mint vicces. Jelenleg ma hány ország is képes AESA radat összehozni önerőből? A franciák köztük vannak. Aktív radaros tolóerővektros légiharc rakéta? 100% francia…

    A Yak-141 utánérzés, max. a VSTOL képessége egy eleme. Az F-35 ennél lényegesen több.

    A „hülyék gyülekezetével” ettől függetlenül részben egyetértek.

  10. > Másodrangú elektronika és Rafale egy mondatban?

    A Rafale radarja PESA, mint a MiG-31-esé, az elemi sugárzók csak jelet modulálnak, a nafta mind a magnetron kürtjéből jön, mint a mikrosütőnél. Ezt ma már nem tekintik korszerűnek, zsákutcának tartják az AESA-val szemben, pl. Raptor, ahol az elemi sugárzók valódi energiaforrások (és marha drágák).

    A Rafale fegyverzete nem integrálja az elterjedt és tömeges gyártásuk miatt olcsóbb angolszász cuccokat, a francia rakéták megbízhatósága és hatékonysága pedig oroszos. Éppen ezért nem nyert eddig exportot a Rafale, akármilyen szép is.

    Nagyon értelmetlen dolog volt EFA-é és Rafale-t építeni egymás mellé, legalább annyira, minthogy háromféle csatahelikoptert használ az EU: AH-64, A-129 és Tiger. Ehhez képest a maszop-kormány is takarékos!

  11. Tudom, hogy PESA. Csak PESA és PESA között is van difi. A MiG-29 radarja is impulzus doppler üzemű és az F-15C radarja is, csak a képességei mégsem azonosak finoman szólva. A Rafale radajra nem 1 tonnás, mint a Zaszlon és nem 30 éves cucc. Mondjuk 10 éves és más jelfeldolgozás van mögötte. Ez pont olyan fontos, mint maga a radar, mint ‘vas’.

    Ettől függetlenül a PESA anno fantasztikus volt, mert szimultán célleküzdési képessget adott jóval olcsóbban, mint az aktív radaros megoldás. Talán még szélesebb szögtartományban is, mert TWS módban nem volt olyan trackfrissítési korlátja, mint a mechanikus eltérítésű radaroknak. Én személy szerint az egyik legelegánsabb szovjet mérnöki megoldásnak tartom.

    Zsákutcának nem nevezném a PESA-t, csak egy olyan technikai megoldásnak, ami elérte korlátait. A légcsavaros meghajtás sem zsákutca, hiszen mai napig ilyenek a COIN gépek és egyes légtérellenőrzők is. Csak a meghajtásnak vannak határia, de egyben előnyei is. Lásd Skyraiderek Vietnámban, stb. A PESA valószínűleg lényegsen olcsóbb, mint az AESA és jelen pillanatban talán üzembiztosabb is, hiszen nem mai gyerek. A légvédelmi rendszerek már a ’70-es évek óta bírnak ilyen radarokkal. A földön és hajón több hely van, mint egy repcsin és a tömeg sem annyira szempont.

    A variaszárny pl. az zsákutca, mert anélkül is elérhető a kívánt cél ma már, de a karbantartással és élettartammal való szenvedés nélkül.

    A francia fegyverek megbízhatóságáról sajnos nem tudok szinte semmit és nem is nagyon van róla forrás.

    Az ’80-as évek óta futó párhuzamos programok mutatják az európai „egységet”. Vicc. (Vagy lásd. A400.) A kevesebb forrást is szétfolyatják, de éljen a nemzetei büszkeség! Jaj…